Ezzel az átkonvertálással, - resemple, - legyél óvatos. Ugye az nem vitás, hogy a 48KHz-s hangban sem lehet több információ, mint a 44KHz-sben.

Az lehet itt a megoldás, hogy viszont a hangkártyádnak jobban tetszik a 48KHz, mint 44,1KHz.

Es mit hallasz a 44.1 es a 48 KHz rendszerek kozott ?
Szerintem semmit.

A 44.1 kommersz szabvany .

A 48KHz a helyesebb mert nagyobb eselyel"egesz" szamok kovetkeznek a szamitasok soran igy a szamitasi "maradek" ami mint zaj jelenik meg az eredeti informatiohoz kepest kisebb(kevesebb) lessz.

Ezt a zajt nem hallod , de ott van a jelben .mp3 eseteben meg mar messze nem erdekes ott mar annyi algoritmus van ami azt hoz ki amire beallitottak fuggetlenul az eredeti aranyoktol.

Az algoritmusitol fugg a hangsav , attol hogy melyik reszet "tomoritik" jobban es melyik reszet a ferkvenciasavnak "gondoltak" fontosnak igy azt nem anyira tomoritik.

Jo lenne egy profi allithato mp3 tomorito ahol kivalaszthatod mit akarsz es mit nem "elrontani'.

Szerintem a profi mp3 CD-ket valami okosabb allithato algoritmusu mp3 tomoritovel keszitik amit a zenei anyagtol fuggoen allitanak be.

El éppen nem tűnnek, de a jelalak igencsak változik.

Torzítások nőnek, főleg az IMD.

Ebben bizony nagyon-nagyot tévedsz!
Mindegy mekkora a bitmélység és a felbontás, ha azt tömöríted. Az pedig abszurdum , hogy egy tömörített adatfolyam (mindegy mekkora felbontásról) jobban szóljon egy audio cd-től. Sajnos Te nagyon nem vagy képben…
Egy DVD lejátszó 24bit / 96 v. 192 kHz-es kimenettel meg nem közelíti egy komoly cd lejátszó (pl Wadia Digital) hangját, jól is nézne ki. Ebben a helyzetben a hangzást nem a műszaki paraméter ami meghatározza (bár sokan ezt gondolják), hanem a technológia fejletsége a mérvadó. Ami esetleg jobban szólhat a hagyományos CD-től, az a HDCD vagy a DVD Audio rendszer 24bit / 96kHz-es tömörítetlen adatfolyama. Hozzá teszem, a DVD Audio technológia fejlettségi szintje meg sem közelíti a sima CD-t , aminek kb. 30 éves múltja van.

Hat nem eppen igy van.
A DVD az csak egy adathordozo , akar csak a CD vagy a HDD .pld. 0001100010110010 akarmelyikrol "lejatszva" ugyanaz lessz.

A konvertortol fugg az egesz .

pld 192KHz /24 bit /128 x oversampling DA mar valami .

Most hogy milyen gyors es menyi a zaj inszercio megent mas mese.

PLd egy CD playerhez ami 2000$ meg lehet vasarolni egy kukso DA konvertort ami meg 2000$ -ba kerul ha tenyleg jobb minoseget akarsz.

Elsosorban az IMD es az inszercios zaj amit el kell tuntetni.

A 24 bit es 128 x oversampling nekem rengetegnek es feleslegesnek tunik de van benne valami gondolom az inszercios zaj csokken valamint az oversampling -al az IMD termekek messze kint vannak a hangsavbol.

Teljesen rendszerfüggő, hogy mikor mit hall.

Véleményem tartom, szerintem olvasd el figyelmesen mit írtam.

1. Csak hagyományos (30éves)cd-ről beszéltem. Melyekről megvan a véleményem: mindig fájt a szívem amikor le kellett rontani a hanganyagaimat erre a minőségre! Persze lehet, hogy létezik olyan jó konverziós eljárás, (trükk stb.) amelynél ezt nem vettem volna észre. Akár konverziókor akár lejátszáskor.
2. A tömörítéssel szerintem is információt veszítek, de még mindig nem annyit, mint egy rossz mintavételezéssel!
3. A mai komoly cd-játszókkal kapcsolatban tényleg nem vagyok képben, ezekről nem is írtam egy sort sem.

Attól függ, a digit zajok, és hibák melyikére vagy inkább érzékeny. Kell venni egy stúdiómagnót.

Tudomásom szerint talán Crystal konverterei használják a 128 szoros túlmintavételező szűrőt és ezek is szólnak a legrosszabúl. A DA konverziónak a minőségét az eljáráson túl a digitális szűrő határozza meg, a szűrő pontatlansága , ill. az a tény, hogy növeli a jittert, eleve kizárja a magas (128x) túlmintavételezés helyességét. Nem véletlen, hogy manapság mindenki a NOS (non oversampling) DA konverterekeket építi. A magas felbontásról pedig csak annyit, hogy a torzítás és a zaj valóban kisebb, de ez nem vonja maga után a jobb hangminőséget. Lásd hifi szaklapok CD vs. DVD lejátszól. Még a 600-800 eFt-os DVDk is csak legfeljebb a hallgatható kategóriába férnek bele, de egy napon említeni pl. a Wadia, dCS, Mark Levinson Cd lejátszókkal, na azt nem!

És valaki legalább megnézi azért a jelalakot is a kimeneten?


Hát, erről is megoszlanak a vélemények, van, amikor épp szemtelenül olcsó dvd játékosok kapnak nagyon jó futóműveket pl.

Biztosan a Teac VRDS ultra high tec tranzportjára gondoltál, ahol tömör öntöttfém lemeztányérra helyezed a cd-t...

A kommersz DVD lejátszók között sok van, amelyik rettentő jó hangú audio lejátszó.

Na előbányásztam két régi monster kábelt és egy magyar gyártású szénkábelt. Nem tudom elképzelni, hogy ezeket ne tudnám megkülönböztetni vakteszten is.

Voltak draga CD playerek amikhez kivulrol lehetett kivaltani a belso D/A -konvertert egy jobb minosegure ami kb . ugyananyiba anyiba kerult mint a "sima" player.

A nagyobb mintavetelezes biztos jobb minden szempontbol az oversampling meg hozzajavit a dinamikahoz .A baj ott van hogy jominosegu gyors D/A kell kis insercios zajjal .Plusz a tobbi "szures" .
Nem OK a 192KHz ha tul sok zajt visz be .
Mindenesetre a magas frekvencia biztositja a kis zajt es a kis IMD-t meg a roszabb tipusoknal is.
A sok reklam dumat nem kell elhinni.Mindig az a szuper amit rank akarnak sozni.
A tenyek tenyek ,egy magas mintavetelezes IMD-je sokkal kisebb a hangsavban mint egy alacsony frekvenciase.A szurok lehetnek "laposabb karakkterisztikajuak" .Ha van "gyors oversampling" a zaj meg kisebb lessz.
Hogy egyszerusiteni akarjak es olcsobba tenni az mar mas.

Benne vagyok, de hol, mikor?

Ezt ismeritek?

MCB

Azt a mindenségit neki! Ezt nem hiszem el.
Azt elfogadom, hogy a hálózat sok mindent összeszed, sőt, erőszakkal is küldenek rá jeleket. De hogy ezt egy kismegszakító, meg a 10-es drót befolyásolja? No, ez inkább a képzelet játéka lehet, mint valóság. Ráadásul, egy több 10km-es hálózat utolsó 6-7 m-ével játszik. Mi lenne, ha az utcasarkon cserélgetné a 10/0,4kV-os trafót, vagy annak a primerbiztosítóit, hogy az hogy befolyásolja a hangot? Azt gondolom, ennyire nem kell belemászni a hifibe, ez már a hülyeség határait súrolja.
Erősáramú szempontból is lenne észrevételem. A kismegszakítók "lépcsőzése" túlterhelésre korrekt, zárlatra nem igazán megoldható (a körnek a 230V-hoz képest olyan kis impedanciája van, hogy bőven kialakul a 32A-os kismegszakítót kioldó zárlati áram.
Ha az óránál található egy 32A-es MBC, akkor mi a fittyfenének oda egy másik 32A-es? Miért nem próbálja ki annélkül? Ez miért nem jutott eszébe?

Olvasható a cikkben:


Ilyen frappáns idézeteket én is tudok, és mind igaz a cikkre:

A földhurkok megszüntetésében, brum csökkentésében, biztosan szerepet játszik a hosszabbító, elosztó elhelyezése, vezetékminősége. Az hogy a hálózati kapcsolási zavarok, pl. hűtő, fúró stb. mennyire befolyásolják a hangképet, szerintem nem a kis-megszakítón múlik. Inkább a tápegység a felelős.
Van egy régi (1992) cikkem egy A osztályú Technics erősítőről, melyben mint újítást mutatják be, hogy a tápegységben a szűrésnél nem kondenzátor tárolja a referencia feszültséget hanem akkumulátor, és így próbálják a lehető legkevesebbre csökkenteni a hálózati zavarokat...
Megpróbálom beszkennelni...

(Egyébként engem meg az zavar, ha besüt a nap a szobámba! Behúzott függönnyel jobban hallom a zenét, na meg ha paprikás krumplit eszem, meg egy sör is kihozza a részleteket. Fontos, hogy ne üljek rá a kis-megszakítóra, mert az rontja a koncentrációt. )

Na es hiabba mondtam ez az asszonynak hogy ezert nem mos jol a mosogep.
ez egy pancser megoldas , en ki fogom cserelni a transzformatorig .Egyenlore itatom a szakikat Vodkaval hogy lopjanak nekem a "villamos" (Strassenbahn) muhelyekbol rezdrotot mert az aluminium ami a villany -valalattol van az nem jo HiFi szempontbol.Csak Oxigenszegeny rezdrot a jo .Persze ezustcso meg jobb lenne de mivel el akarok majd koltozni nem tudom ki veszi majd at a hasznalt kebelemet.Meg jobb lenne legalabb 3 Kelvin fokon uzemeltetni ,de arneyekolas se artana , meg nem tudom hogy oldjam meg a foldhurok problemat.Egy baratom adta az otletet hogy aktiv szenet kene a foldbe asni ehez kotni a foldelest . Most eppen azt szamitja ki hogy 20Hz szub-hoz milyen tavolsagra legyenek a csomopontok .A masik bokkenot a legi szereles okozza,mert ugye arra hat a naptevekenyseg es a neutrinok becsapodasa .Jobb lenne a kabelt a fold ala tenni.Nagy problemat okoz a ket vastag kabel osszesodrasa ha nincs arnyekolas muszaly osszesodorni meret innen ered a kellemes jotekony 60 minusz 10Hz-es brumm.
folytatjuk....

Így van, ezért is dugunk mindent egy helyre, hogy minél kisebb legyen a "lépésfeszültség". Erre mit csinál a fószer? Minden egyes fokozatot külön külön egy sok-sok méteres kábellel köt össze. Na ott van ám egyen potenciál! Nálam kb 15 méter lenne szálanként. Gratula.

De a lényeg:
(Imi65)

Várjál, állítólag kiderült, hogy meg lehet hallani a kínai anyagból készült rézdróton, ha chilei vendégmunkások bányászták a rezet hozzá...

Nem is tudtam aludni hajnalban, úgy kopácsolt a kábel, mert ugyebár Kínában már elkezdtek dolgozni...
Le is takartam kispárnával...

lehetne értelmesen is... mert az audiotechnikában tényleg használhatók érdekes dolgokra a madzagok, ha figyelünk a tulajdonságaikra. persze egy rendszerben ez nem a legfontosabb részlet, de mindenképp egy részlet.

Elnézést, azt hiszem egy picit elengedtük magunkat, legalábbis a részemről.

Olyat is kell néha.

Na megtaláltam a cikket. Sajnos reklámanyag, így le kell számolni belőle egy kis önfényezést. Viszont a tápegységük megvalósítása kifejezetten ötletes, sajnos sok konkrétumot elnagyol, így azóta is fúrja az oldalam a kiváncsiság... Különösen ez a mondat: Teljesen kiszűri a hálózatból érkező zajokat.

Szerintem a cikk több eddig tárgyalt problémát is megemlít, elnézést a minőségért :whatever:

Szétvégtam a rosszul olvashatót:

Érdekes dolog...ilyenről még nem is hallottam. A véleményem erről, az, ha igazán jó lenne, akkor valószínű használnák többen most is. Persze lehet, hogy tényleg használják, csak nem tudok róla.