Vagy visszahajló karakterisztikájú védelmet használni.

Kezdődik...
A rövidzár sosem rövidzár, mert a körben mindig van valamekkora ellenállás, ha csak néhány milli vagy mikro ohm már az is elég ahhoz hogy az üzemi állapot megmaradjon. Nem szakad meg a vcs., és nem akad ki az erősítő egyik táp fele sem (le is szimulálom és felteszem a képet ha gondolod). Nem fog DC áram folyni a kimeneten, megint csak oda jutottam hogy a védelem működik. Ha nem így lenne néhány fetet elpukkantottam volna már.

Végre valaki ráeszmélt a helyes megoldásra! Egyetértek highand!

water hozzászólására megint csak azt tudom mondani, hogy elhamarkodott és részben hibás.

A szőrszálhasogatóknak: a rövidzárási áramot a kimeneti egyenfeszültség hiba/ erősítő DC kimeneti ellenállása + a rövidzárási ellenállás adja.

I=U/(RG+Rt)

(Ez például egy gyakorlatias esetben 100mV/0.01R esetén 10A.)
Feszültségfüggő vagy visszahajló, de leginkább feszültségfüggő és egyszerre visszahajló karakterisztikájú rövidzárvédelem a jó megoldás.
A trimmerrel állítgatós konstans áramú megfelel e ebben az esetben?, ugyanmár kéremszépen

Ha valaki látott már bárhol olyat hogy egy végfok védelmét DC-re méretezték az kérem tegye fel a rajzot. Ilyenről én nem tudok, és tudomásom szerint más sem.

Egy más szempont:1Khz en még megátlagolódik a disszipáció, de 50Hz-en? 20Hz-en?

Ilyenkor már olyan lassú a jel, hogy egy 200W-os csúcsdisszipáció egy 50Hz-es színusz csúcsánál vígan kinyírja a 150W-os fetet, ezért is kell DC re méretezni.
Kedves water kolléga legyen olyan szíves elolvasni az ezzel kapcsolatos bármely szakirodalmat. Egyébként a gyakorlatban is sokszor tapasztalható, hogy az 1Khz en még jó rövidzárvédelem semmit nem ér 50Hz en, ha szélsőségesen van méretezve. Magyarul 50Hz el meghajtott erősítő leéghet annak ellenére, hogy 1Khz en még bírta a strapát. A dolog alapját hőtehetetlenségnek hívják. Ennek is tessék utánanézni.

rajzot kíván a kedves kolléga???

Had ne kelljen csatolnom az itt népszerű ST151 rajzát, de egy tucattal tudok szolgálni bármikor.

Nos... Ez a védelem valóban nem működik, leszámítva a néhány elkészült esetet...

Szia!

Igazad van, ami azt illeti én a disszipációt nem csúcsértékre számoltam. De ez nem jelenti, hogy a FET azonnal tönkre menne.

A katalógusban a 10mS-os SOA-hoz 60V-nál 5A tartozik.
Ha 10mS fél periódus, ez azt jelenti, hogy 50Hz-ig benne vagyunk a SOA-ban.
Ez alatt már gond lehet, de ha hozzátesszük, hogy:
- Az erősítőt nem vezéreljük túl,
- Van egy soros ellenállás a FET áramkörében,
- A tápegységnek is van belső ellenállása,
- Ha zenét hallgatunk, annak a Crest faktorát is figyelembe véve:
Az erősítő határeseten lesz, de közel sem biztos, hogy tönkre fog menni, ha korrekt a hűtése.

Persze ez nem azt jelenti, hogy egy korrekt, visszahajló karakterisztikájú védelem nem lenne jobb, de legalább itt a lehetőség a kibontakozásra..

A 10mS az 10ms akart lenni.

Feltételezve, hogy a vezérlő jel hosszú idejű integrálja nulla, a kérdést úgy is feltehetjük, hogy egy-egy végtranyó kibirja-e a tényleges tápfesz esetén a 3,5A/2 azaz 1,75A-t folyamatosan, ha közben a 3,5A-s csúcsokat kibirta?

Szia!

Ha megnézzük a SOA-t DC-re, 60V-nál 2A a megengedett érték.
Még mindig a megengedett határon belül vagyunk, ha csak egy kicsivel is.

Azzal szerintem mindenki tisztában van hogy a visszahajló áramkorlát sokkal jobb, de nem is ez volt a vita tárgya.

Hát igen, ha 10-20 ms nál tovább nem lesz félrebillenve a vezérlőjel és a tápfesz bezuhanása se okoz ilyesmit, akkor éppen-éppen kibírja épen. Viszont amikor leveszik a rövidzárat róla, ha az pont az áram maximumnál lesz, akkor már egy 2m-es vezeték is megcsinál egy kikapcsolási tranzienst. De rövid dróttal rövidrezárva kibírhatja.

Szerk: a kivezéreletlenségben nagyobb veszélyt látok, mert mi van mondjuk 30mv kimeneti offsetnél és 3mOhm rövidzárási ellenállásnál?

Sziasztok!

Ha lehagytam a 220 Ohm-os gate ellenállást, attól tönkremehetett a FET (Counductor 2-ről van szó)?
A probléma az, hogy bárhova tekerem a trimmert, a nyugalmi áram 25mA.

Szia!



Ez a mondat nagyon jó!!

Sziasztok.
Az lenne a kérdés, ha a végfok kimenetére a hangszórót nem direktben kötöm, hanem egy kicsatoló kondival, akkor ez adhat-e a végfoknak (vagy a hangszórónak) egy kis védelmet, ha esetleg beadja a kulcsot az egyik fet, és féltáp kerül a kimenetre? Nincs túl sok kedvem védőáramkört építeni, ha nem feltétlen szükséges. Sub végfoknak van használva egy Conductor verzió.

Igen. Általában 4700µF-os, vagy nagyobb kondit szoktak használni, így nem lesz levágva a mélytartományból semmi. A megfelelő polaritás viszont más kérdés, mert ahol alkalmazzák a kicsatoló kondit, ott féltápfeszültség van alapból, ami a GND-hez képest pozitív, viszont a szimmetrikus tápnál a kondira jut + és - feszültség is... Talán két kondi sorbakötése lenne a jó megoldás... De várj meg mást is, nehogy robbanás legyen a vége.

Felesleges a 4700µF kapacitás a kimenetre. 4Hz-et úgy sem hallod. A 2200µF is bőven sok (8Ohmon 18Hz).
Ha antiparalel köt két ezer µF-ost, az olyan mintha bipoláris lenne a kondi komplexum.
De a kapcsolási tranziensek ellen ez a megoldás nem véd!
A korrekt megoldás a hangsugárzó védelem.

Üdv!
Köszönöm a helyesbítést. Én a TDA2030-as topicban olvastam a 4700µF-ot, és erre emlékeztem.

A számítás, a jó öreg Thomson képlet segítségével történik f= 1/2piXRXC

Meddig lehet elmenni hőmérsékletben IRFP240-9240 párossal,mert lehet,hogy rosszul választottam meg a hűtőborda méretét a conductor építésénél?
Majdnem teljes kivezérlés mellett 10 perc után már a FET felületén 60 celsius a bordán 57 celsius van.
Olvastam,hogy 55-150-ig,de mennyi a normális üzemi hőmérséklete?

Kissé megkésve, én is belefogtam egy VF2 projektbe is. Átnézve ezt a fórumtémát, ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani melyik rajz melyik, mi hová illeszkedik, és hogy mennyi is a tápfeszültség az egyes kialakításoknál. Tovább élezi a helyzetet, hogy KD mester is publikál itt legalább 3 féle kialakítást. Ezek közül én választottam egyet, és azzal próbálok célt érni.
Magát a kapcsolást is újra rajzoltam. Ez részben a pozíciószámok miatt volt szükséges, mert e nélkül nehéz lenne a nyákhoz kapcsolni, illetve próbáltam az eredetitől áttekinthetőbb formát adni a rajznak. Ehhez a verzióhoz terveztem meg a saját NYÁK elképzelésemet is. Erről fontos tudni, hogy még CSAK terv, nincs kipróbálva. Mindenki ennek fényében értékelje a dolgot.
A nyákon van egy fontos kis változás a rajzhoz képest. A trimmer helyett, 2db sorba kötött ellenállás van. Ezek értékét, az ideiglenesen használt trimmer lemérése alapján kell meghatározni. Reményeim szerint, ez nagyban növeli a működési biztonságot, mert kizárja a trimmertől várható labilitást.

engem a munkaellenállások aggasztanak azokkal mi van?
valamelyik vf már megépítettem szól szól érdekes,
az egyik oldalon beállítom a nyugalmi áramot és szép lassan megy fel de miért? a másik oldal az stabil

Az én rajzom alapján, pozíciószám szerint mond meg, neked melyik a kérdéses munkaellenállás.
Részleteket még nem tudok a működésről, saját tapasztalat csak néhány nap múlva várható.

általában a végtranzisztorok emiterében van 1-1 ellenállás ezekből hiányoznak igaz ezek fetek

Sejtettem, hogy erre gondolsz, de a "munkaellenállás" nekem egészen mást jelent. Jelen esetben a hangszórót hívnám ennek.
Amit te mondasz, az akkor kap jelentőséget, mikor több félvezetőt kötnek párhuzamosan, amik vélhetően nem hajszálra egyformák, ezért egy "szimmetrizáló" ellenállást használnak. Ezek azért kis értékűek, mert a rajtuk eső feszültség úgymond felesleges veszteség, de ha nem lennének, akkor tisztán a félvezetőn folynának a kiegyenlítő áramok.

azt értem hogy mire való,de ebben mért nincs?én az egyik panelon viszon nem udok nyugalmi áramot állitani vagyis ha beállitom lassan mászik felfelé

Bocsi, kicsit értetlen vagyok. Mi a kérdés?

Na most akkor melyiket is építettd meg?
A TL 431-esekkel készültekben nem igazán mászkál el a nyugi áram.

Nem szigorúan VF2 téma, de ha a rajzot nézzük, szerintem elég szembeszökő a hasonlóság.
"saraha" fórumtárs, egy gyárinak látszó kapcsolást tett fel egy másik témában. Ezt én most átrajzoltam, hogy tudjunk beszélni az egyes alkatrészekről (közben kicsit "honosítottam" a félvezetőket.)
Nem világos nekem, mi célt szolgál ebben a kapcsolásban a T8-T9 tranzisztor (T5-T6 is zavaros). Ráadásul ezek elég speciális tranyók, a látszólag indokolttól lényegesen nagyobb határadatokkal. Ebben kérnék egy kis elméleti segítséget.
Igazából azt a feltevésem kéne megerősíteni, vagy cáfolni, hogy ezek a végtranyók hőmérsékletének figyelését végzik, illetve ennek függvényében beavatkoznak. Talán ez indokolja a TO126-os tokozású tranyóválasztás is.
Előre is köszönöm a tippeket.

T5-T6 egyszerű áramgenerátorok a két differenciál erősítő emitterkörében, egyik a +, másik a - oldalon, céljuk a emitterellenállás dinamikus ellenállásának növelése. A T8-T9, a vég FET-ek meghajtója, földelt bázisú alapkapcsolásban, ez viszonylag ritkán alkalmazott megoldás, ezért nem ismerted fel. A T8-T9 meghajtása emitterből történik a T7-T10 által.