Fórum témák
» Több friss téma |
A csiga hasolit a husdarálohoz.Nem szukitetem a csövön sem acsigán sajnos nagyon betud tömörödni a csöbe és alig lehet kiverni belöle
A csigás présen egy ugynevezett"dugót"kell készíteni.Ez abbol áll,hogy mindaddig vissza kell rakni az "anyagot"amíg az kőkeményre össze nem áll./ha túl kemény jöhet a véső/.A munka végeztével ,ez a"dugó"addig maradhat acsőben,míg valamiért szét nem kell szedni.Ha a cső szűkített egy erős motor képes szétrepeszteni./szölöprésnél volt rá példa/A csigánál ahogy Pancsa is Írja nem kell más csak egy jó lakatos aki elkészíti,és egy esztergályos aki leszabályozza.Ja.meg erős anyag.Na csá./A lányom KittiT
Kedves fórumozók!
Sokat tanultam általatok,szeretném meghálálni. Van egy ZBJ-III-as brikettálóm, ha valakit érdekel jöhet méregetni. Nem vagyok kereskedő, és egyszerűbb gépet nem tudok elképzelni.Gyertek bátran! Űdv szilagyiir@gmail.com A legtöbb gép erről lett koppintva... 
Szia! Érdekelne, hogy helyileg hol lehetne megtekinteni a gépet?
Helló! Egy egyszerű kérdésem lenne!
Mennyivel hosszabb a cső a csigánál, és milyen az átmérője? Előre is köszönöm!
Nembisztos mert már szétszedtem Kb acsöhosz 300-400mm átmérő belső40-50mm-ter.bocsi hogy csak ilyen adatal szolgálok de télen probáltam és kicsi volt a motor tejesitménye ezért lett szétszedve csak egy proba volt.most télen probálk vstagabat nagyobb motoral
A csiga hossza 50cm,a cső 70cm+130cm hosszában hasított cső/ezt rugók tartják össze ez a nyomásszabályzó/A cső belső átmérője 12cm,falvastagsága 1,2 cm.A motor 2kw,hajtóműves,fordsz:100 /min.+Mégegy hajtómű ami a csigát 25 /min.ford.számon hajtja.Na csá!
Helló egy párat készíttetünk már,kb egy 200kg/órást elő lehet állítani 3-4 száz ezer forintból ez biztonságosan üzemeltethető.Egyéb kérdésed van (WWW.nekese.freeweb.hu)oldalon.
Köszönöm szépen a válaszokat! Nagy segítség! A gép megvan, néha nyomta is, csak mindig abbamaradt egy kis idő után, vagy meghibásodás, de most már rem jó lesz!
Lenne még egy kérdés:
A csiga menetemelkedése, és menethossza mekkora? Mert ez úgy tudom nagyban befolyásolja a nyomást! ÉS a csiga átmérője mennyivel kisebb mint a hüvely amiben mozog?
Azt,hogy a menet emelkedést,hogy kell kiszámolni már régen elfelejtettem,pedig sánta Balogh a fejünkbe verte a Lékaiban annó.
 A csiga átmérője 5 mm-rel kissebb a csőnél.A menet éle 6cm távolságra van.Na cső!
Ha még megtudnádadni a kétmenet közöti távolságot + mijen vastag egy menet.Nagyon megköszöném.
sziasztok tanácsra lenne szugségem van 1 szalmabrikettgepem a gyartoja lengyel ASKET BIOMASSER SOLO a gep neve.Olyan problemaval van dolgom hogy szettpotyog a brikettem.Nem lehet tul nedves mert most vettem hozza nedvesseg merot.Ha tul aprora daralom akkor mag nem tudom annyira osszesutni hogy ne potyogna szet.Ki tudna nekem ebbe segitteni.
Én nem tudok segíteni, de talán ő igen: Hompoth Ferenc 06202229897. Szalmabrikettet is csinál gyári géppel és nagyon segítőkész.
Üdv Urak!
Azt szeretném megkérdezni, hozzáértőktől, hogy ha kis ágakat, gallyakat szeretnék aprítani a kereskedelemben kapható készülékkel, akkor, hogy jobb csinálni, amikor kiszáradt a rőzse, vagy egyből metszés után, amikor még nyers? Köszönöm. Dulajos.
Hallottam hogy magyarországon létezik egy uriember aki a gyári csigás gépeket gyártóképessé tudja tenni.Ha tudna valaki rá kontaktot az jelezze.Köszönöm
Hallottam hogy magyarországon létezik egy uriember aki a gyári csigás gépeket gyártóképessé tudja tenni.Ha tudna valaki rá kontaktot az jelezze.Köszönöm
Igen, akkor még rugalmasabb, puhább, és hajlékonyabb. Ha már kiszáradt, akkor törik, reped, és hasad. Persze ez az adott géptől függ, annak a forgácsoló mechanizmusától, mert lehet épp ugyanolyan hátrány is mint előny a nedvesebb fa.
Köszönöm szépen a válaszokat!
Én is hasonlóan gondoltam, hogy nyersen jobb aprítani, csak ilyenkor berohadhat, bepenészedhet, ha túl sok van egy helyen és nem tud rendesen kiszáradni. Mivel brikett alapanyagnal szánom, nem kis mennyiség lenne, de mondjuk nem is egyszerre darálnám, hanem mindíg ahogy van anyag. Van valaki közöttetek aki szívesen megmutatná nekem, vagy akár másoknak is, a papír, vagy darálékot tömörítő gépét működés közben?
A forgácslapot, és farostlemezt is úgy gyártják, hogy az élőnedves fát darálják le olyan 50-90% nedvesség tartalommal, de a gyakorlatban ahogy beviszik az üzemekbe, majd egy csomó technlógiai lépés után szárítják le, és dolgozzák fel.
Farostlemezgyárban pl mohácson készítenek brikettet, a megmaradt, vagy selejt alapanyagokból, és ott is ugye utólag van leszárítva.
Konkrétan először bemágjázzák a leaprított anyagot, ott az jól berohad, majd ezt jól vízzel telítik, mert vizes pályán, vízben szállítják ezt, utánna jön a savas kezelés, ahol fellazítják a rostjait a fának, majd jön egy spec gép ami hasonlít a kézi kukoricamorzsolóhoz, amivel rostjaira szedik a fát, majd jön a szárítás, és innentől meg teljesen specifikus a farostlemezre jellemző, aminek nem sok köze van a briketthez. Na és ebből a szárított fából készítenek ott kevés ragasztó hozzáadásával brikettet.
Szevasztok
Megfelelő gépipari háttérrel szeretnék belevágni brikettáló gép gyártásába. Érdeklődéseket pü-ben várom üdv fege
Sziasztok!
Új fórumozó vagyok, és nagyon tetszik az oldal! Én egy excenteres brikettáló gép építésében gondolkodom, de számos kérdésem lenne! Pl.: hogy lehetne meghatározni a szükséges forgó tömeget, a szükséges minimum fordulatszámot. Ha valaki tudna válaszokat adni a kérdéseimre akkor nagyon hálás lennék! Üdv mindenkinek! Gábor
Ne reménykedj, lapozz vissza mpisti(459389) juniusi válaszára, esetleg halgatózz, nézelődj a youtube- on üdv ksanyi.
sziasztok!
szeretnék építeni egy ágaprító gépet amibe max 7-8 centis ágakat raknék, a motorom már megvan hozzá 5. 8 kW-os Evig, de nemtudom hogyan kezdjek hozzá. kisebb aprítókat már néztem de azokba max 3-4 centis ágakat lehet rakni(2 kW-os mortorral), és azok egy lemezre szerelt késsel rendelkeznek, de a nagyobbak ha jól tudom kalapácsos, vagy hengeres megoldással üzemelnek, ez a része érdekel leginkább mert ha az elve megvan főként a daráló része akkor a többit majd köré építem. Minden választ szivesen várok!
Mohácsi farostlemez gyárba láttam, ott hogy aprítják a kisebb rönköket (olyan 20cm átmérőig).
Hasonló elvű volt mint az általad említett kisebb gép, mert ott egy 9tonnás tárcsába volt 3db 4cm vastag szerszámacélból készített kés befogva sugárirányba a tárcsa alapján. Ezt forgatták, majd ennek tolták az ágakat.
ha más megoldás nem lesz akkor marad ez amit te is mondasz, a talajra 45 fokos szögben áll majd a motor tengelye a tárcsával és igy alul is ki tud esni a darabolt fa. a problémám csak az hogy maga a motor kb 40 kilo 1970-es gyártás 960 RPM,
 de ha más nem lesz akkor heggesztek neki zártszelvényből valami bivaly erős keretet meg köré lemezből, adagoló burkolatot csak a tárcsát kell kiesztergáltatni meg a késeket. viszont így ez elég lassu darabolás lesz, azért is szeretnék inkább olyasmit ami hengeres mert az begyűri a fát és szétroppantja, darabolja ott nem kell egyenként figyelni az adagolásnál.
Itt hengerek tolták be a fák a gépbe, olyasmik mint azok a fakéreg hántoló autómata gépek, nagy tüskék a hengereken, és azzal tolja befelé az anyagot egy rugós feszítés mellett.
Szerintem a 960-as percenkénti fordulat elég kevés. A késeket rendkívül igénybe venné az alacsony fordulat miatt. Igaz itt a tárcsaátmérő fog számítani, ha az elég nagy akkor még jó is lehet ez a kicsi fordulat. Én a helyedben adnék neki a tárcsa kerületén mérve minimum 30-35m/s sebességet. Ez azt jelenti, hogy ilyen fordulat mellett kb35cm sugárral 35m/s kerületi sebességed van már.
szerintem maradok a hengeres megoldásnál mivel a motor fordulata tényleg kevés, meg a tárcsa úgy eléggé nagy lenne és még akkor is csak a külső kerületén darabolna tehát több fát nem lehet egyszerre belerakni... csináltam is gyorsan egy móricka ábrát, a szőlődaráló elvén működik(onnan az ötlet) csak itt nagyobb hely van a két henger közt, meg a vágókések/lamellák között is(nem fésülődnek össze teljesen), így 2-3 cm hossz darabokat vág/zúz majd.
a hengerek tengelyére pedig fogaskereket rakok az egyiket forgatná a motor és így szembe forognak majd, ezek hajtják a hengereket. ez az alap elgondolás, így talán a tárcsással szemben a kés sem kopik annyira és a motor tengelyét sem üti a lassú fordulat miatt. szerintetek: aprító |
Bejelentkezés
Hirdetés |
