Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Sziasztok.
kadarist-nak igaza van. Az R 0.8 ohm és 120 ohm között lehet. I= 1,25/R
Sziasztok!
A nappalinkban van egy lámpa, amiben kb. havonta kell izzót cserélni. Korábban egy olyan kompakt fénycső volt benne amiben beépítette gyújtó volt, volt előtte előtét is. Mivel a fénycső drága volt, meg nem is kaptam megfelelő teljesítményű fénycsövet, így kicseréltem a foglalatot, kivettem az előtétet is, és izzót tettem bele. Legutóbb üzem közben égett ki, villant kb. 3-at, és elsötétült a szoba. Tud valaki segíteni abban, hogy vajon mi okozhatja ezt a problémát?
Tudom hogy nagyon sok de ez volt/van keznel.Fix ellenallas lessz bent es nem potemeter.
Valami kontakthiba.
Vagy a kapcsolonal vagy a foglalatnal. Aramtalanits, csavard ki a kortet, nezz bele a foglalatba. Ha latsz valahol 'aramnyomokat', tehat egesi foltokat vagy porozus, sotetszurke aluminiumot, akkor ott a bibi. Kapcsolot is lehet cserelni, nem draga.
Nagyon alapvető kérdés: forrasztással kapcsolatban. Ált. az van, hogy csipesszel fogom az alkatrész beforrasztandó lábát, és próbálom úgy tartani, hogy a nyák másik oldalán kb. 1 mm-re lógjon ki. Közben dülöngél a nyák (jó, mondjuk be lehetne fogatni egy satuba, vagy ilyesmi, de az jelenleg nincs). Ügyes kézben tartom a pákát. Kellene még egy 3. kéz amivel odatartom a forraszó ónt (mégis csak az a jó gondolom, ha a forrasztás közelében van). Mit nem csinálok jól?
Felmerült az is, hogy minek furogassam át a nyákot, hobbi célra általában az is jó lenne, ha a rezes oldalra forrasztanám a cuccokat. Az alkatrész lábából az utolsó 2 mm-t behajlítanám (ha kell), hogy ráfeküdjön a nyákra, aztán hagy szóljon. Az előny az lenne, hogy a nyákot stabilan le lehetne rakni az asztalra forrasztás közben, és átláthatóbb is lenne talán az elkészült áramkör, mert minden egy oldalon lenne. Van vmi baj evvel a megközelítéssel? Ismétlem, csak hobbi, és nagyon kezdő szinten foglalkozok evvel.
Fordítva válaszolok.
Próbanyákhoz, jó a fordított megoldás, egyszerű használható is, így kell csinálni. A furatszerelt áramköri elemek beültetésénél két megoldás: - ha egyoldalas a nyák, akkor beülteted a legalacsonyabb alkatrészeket, benyomod tövig, a fóliás oldalon kissé széthajtod a lábait, alkatrésszel lefelé lefordítod az asztalra, és már szabad mindkét kezed, forraszthatsz is. Jöhet a következő magasságú alkatrészek beültetése, fordítás, forrasztás stb. - ha kétoldalas a nyák, és nem lehet az alkatrészeket tövig benyomni, akkr pl. az ellenállás lábára mindkét oldalon egyformán egy kis dudort hajtani, betolni a dudorig, fóliafelől kicsit széthajtani, megfordítani, leforrasztani, és kész. Itt is ügyelni a magasságok sorrendjére. egyébként az alkatrészek megfogásához én spec nem használok csipeszt, mert az alkatrésznek amúgy sem szabad felmelegednie 60 fok fölé, ez meg kézzel rövid ideig tűrhető. Az ónt pedig leteheted az asztalra, hogy kissé felálljon a vége, és ehhez tartod hozzá kézzel a nyákot, a forrasztás helyénél, és másik kezeddel kezelheted a pákát. Nem nehéz, meg kell szokni, én soha nem használtam harmadik kéz gyanánt segédeszközt. Ja és forrasztani csak fémtiszta fellületeket lehet, ha nem így lenne, előbb távolítsd el az oxidált réteget.
Köszi! Azért nem hajlítottam szét a fólia oldalon a lábat, mert így talán nehezebb kiszedni az alkatrészt, ha szükség van erre, bár ez elég ritka. Illetve azért, mert nem tudtam, hogy kell csináni. De így minden világos már.
Idézet: „egyébként az alkatrészek megfogásához én spec nem használok csipeszt, mert az alkatrésznek amúgy sem szabad felmelegednie 60 fok fölé, ez meg kézzel rövid ideig tűrhető.” Szintén. Én a mutató- és hüvelykujjaimon hosszabb, 2..3 mm-es körmöt hagyok. Kellően hőszigetelő és jobban kézreáll , mint egy csipesz. Állítólag van, aki papírt tesz az alkatrész alá, amíg forrasztja. Idézet: „Azért nem hajlítottam szét a fólia oldalon a lábat, mert így talán nehezebb kiszedni az alkatrészt, ha szükség van erre” Természetesen, ezt a hajlítást nem úgy kell érteni, hogy majdnem 90 fokba meghajlítgatjuk a túloldalon a kivezetéseket; elegendő maximum 8-10 fokos meghajlítás is, ami bőven jó arra, hogy épp ne essen ki az alkatrész. Viszont ez a kiszedést sem gátolja igazán.
Szétvagdostam egy 250 égőből álló karácsonyfa dísz,ebből szeretnék valami nagyon jót építeni.Lehet bármi csak világítson.Köszönöm a segítséget előre is.
üdv.:elektrojános
Kössz de annál valami durvább,bonyolultabb kéne.
Esetleg 250 zseblámpa? :hide:
Azt szeretném megkérdezni hogy a zener dióda hogy müködik és hogy lehet vele stabilizálni az áramot? Ezt azért kérdezem itt meert amit a kereső kidobott abból semmit nem értettem meg.
Na jó akkor ha záróirányba kötöm be a zener diódát akkor csak egy bizonyos feszültség lessz rajta de az stabilan.És ellenállást nem kell vele sorosan kötni?
Kell sorba kötni vele, mert az áramát korlátozni kell.
Az adatlapon megtalálod a minimális és a maximális zener áramot. Úgy kell méretezned, hogy terheletlenül a Zeneren az áram ne haladja meg a maximumot és maximális terhelés esetén ne legyen kisebb, mint a minimum.
Hello!
Tranzsztorral lehet feszültséget is növelni vagy csak áramerőséget? Üdv: Ákos
valaki ebben tud segíteni?
A frekvencia függvényt sikerült felírnom de nem biztos hogy jó, az időfüggvény meg nagyon nem megy :no:
A tranziszorral az átfolyó áramerősséget lehet csökkenteni.
Önmagában sem feszültséget, sem áramerősséget nem lehet növelni. Váltóáram feszültségének vagy áramerősségének növelésére transzformátort lehet használni. Egyiket a másik rovására.
Nem.
De oszcillátorral lehet az egyenáramból (DC) váltóáramot (AC) csinálni és azt már lehet transzformálni. A váltóáramból pedig újra egyenáramot (DC). Ez a DC-DC konverter. Az oszcillátorhoz szokásos egyik alkatrész a tranzisztor.
Hello!
- Szerintem, a két diódát fordítva tetted az áramkörbe. (De egy ilyen logikai kapcsolásnál, lehet szépen mérni is mint találgatni.) - Viszont jól elkomplikáltad a kérdést, mert az egészet lehet helyettesíteni 8db diódából álló VAGY-kapuval, és egy inverterrel. Még az áramkört kialakítani is egyszerűbb, mint 8 vezetéket a VAGY-kapura vinni (De biztos, hogy csak akkor kell a kijelzőnek feszültség ha a két szám nulla?) üdv! proli007
Sziasztok!
Tudomásom van arról, hogy sokszor kérdeztem/kérdezték, de itt a fórumon még nem találtam elfogadható (számomra érthető) magyarázatot arról, hogyan lehet kiszámolni a Bázis-ellenállást, a béta, a kollektor-emitter áram, ismeretében... Ha valaki ezt elmagyarázná nekem részletesen, azt megköszönném...
Helo!
Szépen kérem valaki letudná irni hogy diódákat vagy esetleg gréchidakat lehet-e párhuzamosan kötni a nagyobb terehelhetöség érdekében? Táhát párhuzamosan kötök mondjuk két darab ugyanazon tipusú 50A-es diódát vagy grécit akkor azok 100A birnak majd? Vagy ez nem lehetséges? Konkrétan ívhegesztöre gondoltam hogy egyenárammal is lehessen hegeszteni. Elöre is köszönöm
Általában: Diódák, tranzisztorok párhuzamos kapcsolása
Hello!
Pedig én már néhányszor megtettem... De írd be a keresőbe, hogy "áramerősítési tényező béta proli007" és olvassál. üdv! ptoli007
Üdv!
Az lenne a kérdésem, hogy ezeket a led-eket hogyan lehet hűteni? Itt a fórumon valahol láttam, hogy nyákra szerelődik és utána hűtőbordára, de én ezt egy kicsit nehezen képzelem el. Valakit megkérek, hogy kicsit világosítson fel, hogy, hogy is van ez a led hűtés, mert szerintem elengedhetetlen. Fél percig hagyom működni és már túlmelegedik, és nem akarom az adatlapon szereplő értékeket túllépni. És mekkora hűtőfelület kell? Tegyük fel, hogy egy nyákra kerül, akkor az megoldás ha a led lábai között is hagyok nyákot bőven és egy hőelvezető pasztás "tócsába" nyomom, vagy nem elég a panelen levő réz hőt elvezetni? Ha ónnal még bevonnám? Eddig nem foglalkoztam olyan ledekkel melyek hűtést igényeltek. Köszönöm előre is.
Üdv!
Van egy 45 W os JVC autórádióm és "elég halk" 2 50 W-os SAL hangszóró van rákötve. A kérdésem az hogy érdemes e erősítőt építeni hozzá ha igen mekkorát? (A rádió nem autóba van beépítve)
Elég halk
Nekem Zenec ZE20-as (4x45W) van itthon 2x70W hangfalakkal, és falat lehet vele dönteni.
Szia! Első nekifutásra azt mondanám, hogy nem de azért egy kicsit pontosíthatnád a készülékeket, mert az hogy JVC, meg, hogy SAL csak irány adó,de sok konkrétumot nem árul el. Nekem a gyári!!! fejegység (sajnos nem lehet cserélni) hajt egy Focal szettet és nem akarja senki sem elhinni, hogy nincs erősítő és nincs egy kisebb mélynyomó eldugva valahol. Szóval nem egyértelmű ez a kell erősítő nem kell erősítő.
Amúgy mit értesz kevés hangerőn? Mert azért ez elég relatív. Vagy esetleg arra gondolsz, hogy kevés a mély? Vagy tényleg a szó szoros értelmében, irreálisan kevés a hangerő? Mert az általad szolgáltatott adatok alapján elégnek kell, lennie, sőt akár bántóan hangos is tud lenni. Bár abban az esetben mínőségről valószínűleg már nem beszélhetünk. |
Bejelentkezés
Hirdetés |