Ez azért lehet problémás, mert nem száraz anyagot fogsz aprítani vele. Ha meg nedves a fa, akkor beleragadhat a lapátok közé a fa, azt eltömíti, és egy idő után nem aprít semmit. Összenyomni összenyomja majd mert a motor brutális teljesítményű, de nem látom azt a részt ami leaprítaná a fát.
A fát azért úgy nem lehet leaprítani mint a szőlőt. Ahhoz eszméletlen csapágyazásra van szükség, és brutális szerkezetre, ha ilyen módon szeretnéd széttrancsírozni őt, nem beszélve a trancsírozó hengerek anyagáról, erejéről, tartósságáról.
Persze kérdés, milyen vastagságú anyagokra tervezed!
Ha mondjuk max 5cm akkor azt vígan fel kell aprítsa, de oda is kell ám már anyag rendesen (a lapátok anyagára gondolok, és azok befogatására). Ehhez viszont nem kell nagy sebesség, sőt, alacsony fordulatra van szükség ehhez, mert nem kapja be a fát, és nem húzná be. Leggyorsabban is én olyan sebességet alkalmaznék mint egy szőlőprésnél ahogy kézzel tekered.
Na persze meg kérdés még az, hogy milyen minőségű , típusú, fajtájú aprítékot szeretnél. Ettől a kérdéstől megint sok technológiai és technikai dolog függ.
Én a helyedben még mindig a tárcsás aprítót választanám, nekem talán még egyszerűbb is azt elkészíteni mint ezt a hengerest.
Annál a lényeg a jó nagy forgácsrés lenne a kések mögött. Azért, hogy tudja törni, repeszteni a fát. Ott fontos még a jó élszög megválasztása, ahhoz, hogy jó forgácsolási teljesítményed legyen, viszonylag lapos szöget kéne választani (persze lehet játszani a kés behelyezésével is), amely szög függ az alkalmazott szerszámacél fajtájától, minőségétől, ugyanis az ideális az egy elég lapos szög lenne, de ott ugye már eléggé elvékonyodik hosszan a szerszám és könnyen eltörik. Azért jobb erre a jó lapos szögű szerszám, mert sokkal könnyebben belekap az anyagba, és sokkal könnyebben szakítja, feltépi, és roncsolja.

Élszögnek olyan 35-40 fokot választanék, és a szerszám befogatást csinálnám olyanra, hogy jó hegyes szögben érje a fát forgás közben.

Ha megfelezed a teljesítményét a motornak egy felező lassító áttétellel, akkor is még kb 30cm átmérővel elérhetsz egy megfelelő forgácsolási sebességet.
amit még lehet, hogy lehet lejjebb is vinni.
Azért 2,5-3kW szerintem bőven jó még aprítani, mert valószínű nem 30cm átmérőjű rönköket tolnál bele.

nagy fákat nem akarok inkább csak gallyakat, csak ami a fakivágás, metszések után visszamarad, lombkorona stb. csak hogy kandallóméret legyen, ebben van gyümölcsfa akác bodza stb... szerintem max 5cm es gallyakat ágakat zúznék vele a motor meg egyenlőre maradna aztán valami kisebbre majd elcserélném........ van belőle kettő is ha valaki másnak is kell szoljon.

Ezek alapján abszolút a tárcsásat ajánlanám még mindig. Szerintem jóval egyszerűbb és költség takarékosabb azt elkészíteni (akár egy gyorsító ékszíj áttétellel, amit később le tudsz cserélni ha a motort cseréled) mint a hengerest. Szerintem ehhez 1cm vastag vágóélek már teljesen elegendőek lennének, későbbi szerszám károsodás nélkül. De lehet, hogy 6-8mm is már megtenné, max az élszöggel kell játszani kicsit, ha károsodik a szerszám munka közben.

Nézd meg ezt lehet meg is felelne Neked hiszen valami ilyesmiről beszéltél az előzőekben.
Ennyiből még az anyag sem jön ki, Bővebben: Linkha építesz.

igen köszönöm ilyen gépre gondoltam csak házilag. igazából a motor a fogaskerekek a henger alapanyag, heggesztő, Co, megvan ami a gyártáshoz kell csak csapágyazást kell megvenni de lehet az is van itthon a régi traktor alkatrészek közt azért gondoltam rá hogy nem adok ki 20-30ezret egy ilyen gépért. de ez tényleg bonyolultabb mint ahogy hapro is irta, nemtudom még lehet marad a tárcsás megoldás, köszönöm hogy irtál!

Egyetértek veled! Szerintem sem hozná ki olcsóbban mint ez a gép, mondjuk ez egy erősen barkács jellegű, amit meg építene, az meg olyan amilyenre készíti.

Bocsi, hogy beleszólok! Hasonló gépem van nekem is itthon, egy Al-Ko 2500W-os. Hát azért az 1-1,5 cm-es ágakat viszi amíg nyers de utána már kevés az ereje. Ilyern szerkezetről csak lebeszélni akarlak benneteket, igazábúl csak lágyszárúak darálásához való.

Ebben is egyet értek, ezért is volt a hozzászólásomban az "erősen barkács jellegű" kifejezés.
Viszont így már hallunk tapasztalatot is, hogy nem viszi az 1-1,5cm-nél vastagabb ágakat.
Az viszont elég sovány akkor...
Akkor kb gazra alkalmas, nem...?
De olcsó.

Vettem én is hasonlót, nem csendes aprító, hanem tárcsás. 35-40 mm-ig lehet vele félig nyers ágat vágatni. 40-est már vissza kell fogni. Ha jó egyenesek az ágak, pl. akác, akár 1 q is megvan 1 óra alatt.
3 hibája van.
Kicsit is görbe vagy elágazó ágat nehéz aprítani, mert pici a nyílása.
1-1 mázsa ledarálása után kést kell fordítani, élezni.
Ha friss az ág, hajlamos elszálazni, behúzni. Fűz, mogyoró, éger, ilyesmik.
Korábbi saját készítésű 1,5 KW-os aprítóm csak a száraz ágat szereti, jó esetben az is tud 1q/h teljesítményt és elég szezononként 1-szer élezni (20-23q).
Az újról már írtam.

Nem akarlak rábeszélni gyári gépre, ha megvan hozzá mindened építs egyet. A rajzod csak egy behordónak felel meg . Ennek szorításáról rugóval, vagy hidraulikus mozgatással gondoskodj . A hidraulika jobb mert elakadás esetén működés közben is vezérelhető. A 90 es évek elején láttam olyan apritékolót aminek a teljesítménye óránként 100-150 köbméter volt . Abban a behordó mögött két hatalmas átmérőjű egymással szemben forgó hengeren gyalu kések voltak amik az aprítást végezték. Onnan az apritékot levegővel fújták el egy forgatható tornyon keresztül. Ma a KPM használ hasonlót , csak ahhoz képest gyerek méretben
Gondolom ekkorát azért nem akarsz építeni , de minden képen nézzél meg alaposan valamilyen gyári holmit . Abból már el lehet indulni. Sok sikert az építéshez

köszönöm mindenkinek a hozzászólást és természetesen várom a többit, most már mindenképp marad a hengereken a késes megoldás mert nekem főként nem egyenes ágak vannak, mint írtam lombkorona stb..... így meg a behúzó és a z aprító szerkezet is egyben lesz ... felülről hegesztek majd rá egy tölcsérszerű adagolót meg egy leszorító lemezlapot amivel bele lehet nyomni az ágakat mondjuk a feléig a tartálynak de ez csak részletkérdés hétvégén össze is szedem az alkatrészeket és nekiállok fejben a legyártáshoz számolgatáshoz , hegesztéshez.... addig is írjatok akinek hasonló géppel tapasztalata van

Sziasztok volna egy olyan kérdésem, kérésem hogy valakinek nincsen e véletlenül brikettáló gép alaprajza vagy rajzai pontos terve nagyon meg köszönném írjon ha valakinek van köszönöm szépen előre is.vagy ötleteket is varok mert most akarok csinálni egyet.

Sziasztok mi már sikeresen kikisérleteztunk egy brikett gyártó gépet,1,5 kw atos motor hajtja fordulat szabájzos hajtóházzal és csigás,nagyon gazdaságos és szuperul müködik,aki kisérletezni akar esetleg annak ajállom az alap gép készvan finomitások kellenek meg tölcsér satöbbi ha érdekel kers meg.Kérésre képeket még tudok felrakni,ha valakit komolyan érdekel a dolog imailban írjon és megbeszéljük most kb300evan két féle csigával a tölcsér még kb20 eforint és egy kis álogatás és szuper kisérletező kedvünek tovább adnám betegség végett képeket rakok még fel ha valaki érdekel

Sziasztok! Érdeklödni szeretnék hogy szerintetek köles magot lehet e brikettálni önmagában? Válaszotokat előre is köszönöm.

Pont ilyet csinálunk a meló helyen és
nagyon nagy nyomás kell neki ahhoz, hogy annyira össze
préselje mint a fa brikettet.
Szóval itt nagyba kell gondolkodni.
Mi targonca szívagyúval (Max. nyomatékon (2500f/p) 220 bar nyomás.) nyomtuk meg és alig nyomta össze. Szét morzsoltad a kezeddel egy kis erő ki adással de nem az igazi.

Üdv!
Érdemes visszaolvasni, ott kiderül, milyen nyomásértékek kellenek (legalábbis a nagyságrend) a megfelelő brikett előállításához.

Nézegettem a barkács gépeket, jól haladtok, de a briketteket ahogy elnézem nem tudnátok eladni, és a tözeléssel is óvatosan bánnék. Sajnos elég törékenynek tűnnek a képek alapján.

Az igazi brikett majdnem úgy néz ki, mint egy darab MDF lap, ami a pozdorja sűrűbb (vagy legalábbis homogénabb) változata.

Üdv!

Jó esté az uraknak!


Nem olyan régen találtam a neten egy házi gyártmányú aprítót igaz angol oldal de kilehet találni mit hogyan csinált az emberke http://www.bedair.org/Projects/chipper2.html itt megtalálható.

Üdv:Csaba

Üdv mindenkinek. Végigolvastam az eddigi hozzászólásokat. Én most gyártok egy aprító gépet főbb adatok 60 cm tárcsaátmérő 25 mm vastag 2 egyedileg gyártott fordítható kés 6 ventillátorlapát a tárcsa hátulján. Meghajtás 50 lóerős traktorral. Fordulat eddig 720 ford/min. Aprítható méret a amekkora az adagolón befér. De csak próbaképpen. Egyébként vékony gyallyat akarok aprítani ami eddig csak hulladék volt a favágásoknál. Egyszerű gép de nem olcsó. Esztergályos munka volt eddig 45000 Ft. Össze vissza 80 000Ft-ban van eddig de itt a saját munkám nem számítom. Ha valakinek kell infó segítek szívesen.

Sziasztok nem hittem volna hogy a hobbielektronikán megél ez a topic de a sors útjai ....
Nos A barátomnak van egy gyári briketálója nagy teljesítményű. Alkalmazottal dolgozik vele.A főbb dolgokat leírom amit a gépről megtudtam. Pozdorja (faforgácslap lamináltlap)pora nem alkalmas a brikettálásra mert a kötőanyaga azon anyomáson amikor már brikettnek nevezhető sajna felrobbanÍ(hat).
Az apríték nedvességtartalmának 8-10% körül szabad lenni mer a nyomás hatására gőz képződik ami szintén robbanásveszélyes. Neki már kellett emiatt préshengert cserélni.Gyári komoly darálókat a Gyári darálók itt találtok. A barátom megkért, hogy tervezzek neki egy olyan darálót ami a kockabálát tudná darálni a brikettálóhoz minta van (volt) a linkelt honlapon.
Hát a villanymotoros darálók 10kw-nál kezdődnek.

kellemes karácsonyi ünepeket kivánok mindenkinek,és jó melegett.

egy dugattyús gépet szeretnék építeni 8kw is motorral,
egy tervrajz kellene! solid worksben már terveztem egyet 40x40es zértszelvényből és mikor leterheltem elhajlott , még próbálom erősíteni!

Üdv!
Olvass vissza, vagy keresd ki a kommentjeim közül, van egy solid edge rajz dugattyús présröl (ez volt a szakdogám).

Úgy van megoldva, hogy a vázat a gép súlyán kívül nem terheli semmi.

40x40x3 as zártszelvány váz.
a 3 falvastagság csak az átrosdásodás miatt van. (olcsóbb, mint kívül-belül felületkezelni egy 2 mm-est)

Egyébként meg nagyon masszív elemek kellenek a fő tömörítő részbe.

Érdemes visszaolvasni, elég sok adatot közlök, (5 ös szakdogából), amik egybeesnek konkrétan megvalósult gépek (gyártásban lévőek) adataival is.

Üdv!

Hali Lipp! lejött hogy gépészmérnök vagy, ha minden jól megy 2 félév mulva én is azleszek! am én a lendkerekes mechanikus gépre gondoltam, mert te sztem nem abból irtad a szakdogát.

Üdv!
Nem figyeltem, hogy lendkerekes lesz.
Nekem a típus nem volt kikötve, több megoldásvariációt is fel kellett vázolnom, de a hidraulikus érdekesebbnek tűnt, mint a többi megoldás
Üdv!

Sziasztok!
OAndorka vagyok, új ezen a fórumon.
Látom, itt többen is aprítógép után érdeklődnek. Nem akarok senkit csábítani sehova, de az Indexen nemrég indult aprítógép házilag építve c. topic.
Üdv: OAndorka

Házilag összerakott működőképes brikettáló gépet vásárolnék árajánlatot és képet róla cspeter04@gmail.com-ra köszönöm!!!

Üdv mindenkinek!
Nem régen regisztráltam az oldalon! Én is foglalkozok a brikettálás készítésével, de csak eddig elméletben. Nincs tiszta képem egy jól kialakított extruder csigás gépről a technológia ismeretének hiánya miatt. Valamelyikőtök tud konkrét gépről valami rajzot (elég a csiga-tömörítő cső kapcsolata)?
A válaszokat előre is köszönöm!

Üdv mindenkinek.
A faapríték készítése megoldott mostmár mert üzembe helyeztem az aprító gépemet, már szaporodik az alapanyag.
Majdnem ide tartozik de csak részben ami most foglalkoztat. Apríték adagoló és égető amelyet csak a kazán ajtajára kell felszerelni. Találtam egy magyar céget elég magas áron adják az ilyen rendszerüket. Az elve egy 1 köbméteres tartály az alján cellás adagoló és egy szállító csigás rendszer. Az mechanikai felépítése nem okoz gondot, hanem a vezérlés elve és elektronika hozzá. Nagyon kevés dolgot találok a neten róla, ezért próbálkozom itt.
Van mechanikus vezérlésű adagoló is de annak sem vágom a lényegét hogy mikor kapcsolja be a csigát és mikor ki, mert nem láttam belülről ezt a típust.
Szóval aki ebben tudna segíteni az hozzájárulna a kedvező fűtésszámlámhoz. Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv Feri.

A mechanikus csigavezérlés úgy működik, ha az apríték feltelik az égőtérben megemel egy lemezt, ez végálláskapcsolót működtet.

Kösz a választ. Az elvével tisztában voltam, de ha elég az egész adagolóhoz egy végálláskapcsoló és a huzatszabályozó vezérli a levegőmennyiséget. Akkor bizony egyszerűen össze lehet "dobni " egy ilyen szerkezetet. Azért ilyedtem meg mert hírdetnek egy adagolót mikroprocesszoros vezérléssel. Az elég bonyolultnak néz ki.