Fórum témák
» Több friss téma |
TOP221 elegendő volna neked. Ezek háromlábú PWM-vezérlők, nagyon egyszerű kapcsolással és relatív egyszerűen készíthető trafóval. Sok található belőle PC-tápegységekben, onnét kitermelhető, megépíthető kicsiben, akár az eredeti (jellemzően TOP223) eszközzel, akár a kisebb terhelés miatt jobban használható TOP221-gyel. Párszáz Ft-os IC-k.
Hello!
Jól gondolkodsz, csak mint említettem, hogy az 50Hz-es hálózatnak csak "normál üzemben" ennyi a frekvenciája. Induktív lökés esetén (mint amikor a ventilátorod majd ki-bekapcsol) nem lehet megmondani mekkora és milyen jellegű feszültségek ébrednek majd. Tehát lehet DC kondenzátort alkalmazni AC körben csak illetlenség. Itt most üzembiztonságról és tűzállóságról beszélünk. Én nem szoktam nagyon kotorászni a hálót, de itt alapvetően a szabványokat kellene nézni és annak két fennemlített kritérium sorát.. De pld. itt, vagy a topikok között, esetleg itt találsz információkat. Vagy megnézed az UL94 V-O villamos és tűzállósági mutatóit a hálón. De a kimondottan "villanyász" kollégák sokkal avatottabbak nálam ebben a témában, ha ez behatóbban érdekel.. üdv! proli007
Szia!
Köszi, ez a pár link tiszta vízet öntött a pohárba. Valóban a kondis tápegység esetén X2/Y2 osztályú kondenzátor kell. Eszembe jutott még egy elég beteg ötlet. Az áramkör az idő nagy részében semmit nem csinál: 15-20 másodpercenként felébred, mér egyet, aztán visszaalszik. Az uC és az összes külső/belső periféria (néhány irq forrás kivételével) ki van kapcsolva, és ilyenkor 1mA körül fogyaszt az egész. Ezt a fogyasztást az alvási időtartamra egy nagyobb puffer kondenzátor is kielégíti. Arra gondoltam, hogy rakok bele egy sima kis trafó-hid-puffer-stabilizátor tápot és az egész elé egy triakot, amivel fel lehet függeszteni a tápellátást. A dolog csak ott akadt meg, hogy nem ismerek olyan áramkört, ami a kiinduló helyzetben nyitva tartja a triakot, es ezt a uC le tudja időnként tiltani (galvanikusan leválasztva persze). Tudom, hogy ez már kicsit a valóságtól elrugaszkodott ötlet, de amellett, hogy használni szeretném az áramkört az is a cél, hogy minél többet tanuljak a dologgal.
Hello!
Gond, hogy a triac gyújtásához is áram kell. De alapban nyitott eszköz csak JFet lenne. Az meg nem jó. Esetleg fordítva is lehetne működtetni. De elképzelhető, hogy egy MOC3020 is be tudná kapcsolni a kis trafót, bár az opto nyitásához is áram kell. (Persze ezt ki kellene próbálni) Indítani az egészet, meg egy nyomógombbal lehetne. (Feszültség kimaradásnál, azért gond lenne. üdv! proli007
Olyasmin töprengek, hogy csinálok egy klasszikus dimmer összeállítást: kondenzátor, ellenállás, diac. A kondenzátor kicsi, épp csak akkora, hogy a triakot begyújtsa (érzékeny gate-tel). Az ellenállás úgy tölti a kondenzátort, hogy a diac a lehető leggyorsabban gyújtson (nem dimmelni akarok, bár 30V-ot mindenképp levág).
Ez alap állapotban semmi extrát nem csinál. A triak minden félperiódusban gyújt, és adja delejt a trafónak. Ott gondoltam trükközni, hogy egy moc3063 van a kondenzátorral párhuzamosan, és ha ez begyújt akkor a kondenzátor soha nem töltödik fel, így effektíve letiltja a fő triakot. A mocnak 100uA nagyságrendben kell áram, hogy nyitva maradjon, ugyhogy lehetne az egészet úgy méretezni, hogy tiltás módban lehetőleg ne fűtsön el több teljesítményt, mint aktív módban. A kérdés csak az, hogy ez az elgondolás egyáltalán működik-e, és ha igen hogy kellene méretezni az elemeket? Qucs-ban szoktam egyszerűbb dolgokat szimulálni, de erre csak idealizált modellek voltak, az meg hazudik. Majd megprobálom összerakni próbapanelen, és rakok fel egy kapcsrajzot is arról, amire gondoltam. Hmm... még ha össze is rakom, nincs mivel méricskélni... az usb szkópom simán megfekszik ekkora feszültségtől, meg a számítógép is, és ha nem vigyázok én is....
Hello!
Hasonszőrű dologban gondolkodtam de el is vetettem. De az is lehet, hogy egy kondit töltesz egy nagy ellenállással, kondin zéner. És amikor feltöltődött bekapcsolhatod a kontrollert. (Míg szunyál, feltöltődik a kondi) De energiát tárolni és átalakítani (kis feszültség/nagy áram) még jobb dogot nem találtak ki mint a trafót. Az elméletedben van egy kis hiba.. A MOC tartóárama lehet kicsi, de minden félperiódusban kialszik, tehát újra kell gyújtani.. Kísérletezni úgy is lehet, ha két trafót kötsz össze (230/24-24/230) A szkópon meg egy külső feszültségosztóval lehet segíteni.. A szimulátor nevében benne van hogy "szimulál" üdv! proli007
Sziasztok!
Vannak ezek az új mobiltelefon dugasztápok, kicsik könnyűek, üresjárásban 1-1,5 mA áramfelvételt mértem és semmi melegedés a hagyományos 50Hz es trafós töredékét fogyasztja gondolom kapcsolóüzemű, erről mi a véleményetek?
Hali!
Mire akarod használni? Elég kis teljesítményűek...
Szia!
Például kapunyitó áramkör tápjának használni. A mostani 10,5Wot fogyaszt az kb. 4500 Ft évente, lehet hogy negyedére le lehtne csökkenteni. mondjuk az áramkör áramfölvételét még nem mértem de soknak tűnik ez a 10,5W készenlét.
Vannak dugasztápjaim. Az egyetlen baj velük, hogy angol dugaljasok, de egy ilyen kapcsolásnál, ugyis csak a bele kéne. Kapcsolóüzemű, kis tekerccsel. hirdetés
üdv
Sziasztok!
Azt az elképzelésemet szeretném megvalósítani, hogy arduinoval csinálok egy garázskapu mozgató motor vezérlést, mert sok olyan funkciót meg tudok vele valósítani, amit csak a drágább bolti készülékek tudnak. Viszont a mostani garázsnyitómban sem tetszik, hogy a tápja folyamatosan megy, (az trafós) és zabálja az áramot. Szerintetek megoldható az, hogy alap helyzetben, működési időn kívül csupán csak egy akkora táp működjön, ami ellátja a vezérlést, és a komolyabb, a motor működtetéséhez szükséges táp, csak a vezérlés, nyitás-zárás idejére kapcsoljon be? Hogy kapcsoló üzemű vagy trafós, az ettől kezdve mindegy. Üdv Laca13.
Hello! Miért ne lehetne megoldani? Az AVR-nek készítesz egy kis trafós tápot, egy 2VA-es elég is lesz neki és a reléknek. A reléknek nem érdemes szűrni, csak egyenirányítani, így egy 12V-os trafót lehet használni mind két célra.
A hozzászólás módosítva: Okt 3, 2019
Okos tervezéssel sok minden megoldható.
Honeywell (bocs a reklámért) szobatermosztát (relével!) simán kihúzott 8 évet a mellé adott két ceruza elemmel.
Az összes relés szobatermosztátban bistabil relé van. Ergo, csak az átkapcsolás idejére kap tápfeszültséget, ezért lesz hosszú életű az elem.
A lomexben most is lehet kapni TN255-öt, mindössze 55Ft ÁFA-val. Ezzel nagyon egyszerű kis teljesítményű kapcsolóüzemű tápot lehet építeni. Az IC szabályozása úgy működik, hogy amikor elérte a megfelelő kimeneti feszültséget, akkor átugrik néhány periódust. Emiatt ugyan kicsit nagyobb a kimeneti feszültség hullámossága (n*10mV) , cserébe kicsi teljesítmény mellett is jó a hatásfoka. Emlékeim szerint 1W környékén is 70% feletti, ami sokkal-sokkal jobb, mint egy ekkora 50Hz-es trafó hatásfoka...
Ha pedig nem feltétlenül kell leválasztás, akkor ez a megoldás is szóba jöhet: Bővebben: Link
Köszönöm a segítséget, tetszenek a megoldásaid.
Az alap elképzelés hasonló volt, úgy gondoltam hogy a motor tápja csak a motor működése alatt menjen. Csak azt nem tudom hogy ahhoz mit fog szólni a H-híd, mert azzal szeretném szabályozhatóvá tenni az indulási és megállási sebességet.
A legegyszerűbben a legkisebb fogyasztás az alulgerjesztett trafóval érhető el. Nem úgy mint egy csengőreduktor, hanem annál is jobban. Nekem van egy ledes világításom, aminek a trafója üresen 0,1W-ot sem vesz fel a hálózatból, tehát le sem kell kapcsolni soha, mert elenyésző vesztesége van így.
Van egy 110/230 V-os, 430 W tápegységem. Van-e megoldás arra, hogy 230 V-os hálózatról alacsony fogyasztású 50-100 w-os 110 V-os készüléket működtessek?
Igen, van. Vegyél vagy készíts egy 120 - 140 W-os, 230 / 110 V-os tápegységet. A tápegységek nem úgy működnek, mint a transzformátorok, 230 / 110 V-os tápegységet nem lehet 110 / 230 V-os üzemre átkötni, természetesen a fordítottja sem működik.
Hello! Nem tudom mire gondolsz. A H-hid tápját is be-ki kell egyezer kapcsolni nem? Itt is ez van, csak többször fogod bekapcsolni. Bekapcsolod a nagy-teljesítményű tápot, vársz egy cseppet és vezérled a H-hidat. Aztán ha lezajlott a folyamat, kikapcsolod a tápot.
Szia!
Jogos, mert az AVR-rel könnyedén megoldható a nagy teljesítményű táp bekapcsolása miatti késlekedés.
Szia!
Bevallom, én amatőr elektronikás vagyok, így sokat nem mond nekem az "alulgerjesztett" trafó fogalma. Magamtól arra tudtam csak gondolni, hogy túlméretezett primer kell hozzá. Kicsit kutakodtam és asszem jó fele gondolkodtam, hogy túlméretes trafó, alacsonyabb teljesítményre tekerve, de lehet hogy tévedek.
Csak arra gondoltam, hogy ebben a duál-voltos tápban milyen szerkezet van az átkapcsoló gomb mögött? A kis tolóka hogyan szabályozza a bemenő feszültséget? Van külön egy 110 V-os primer és külön egy 230 V-os is?
Abban a tápegységen, amit mutattál, bármi lehet.
Viszont, ha jók a megérzéseim: a tépegység viszonylag széles tartományban tud üzemelni. A 230 V-os hálózati feszültség csúcsértéke 320 - 330 V körül van, a 110 V-os hálózaté pedig 150 - 160 V körül alakul. A kapcsolóval a két bemeneti kondenzátort lehet párhuzamosan (110 V-hoz) és sorosan (230 V-hoz) kapcsolni. 110 V esetén kell a nagyobb kapacitás a nagyobb áramfelvétel miatt. A két kondenzátor lehet alacsonyabb feszültségtűrésű is, pl. 250 V-os, mert soros kapcsolásnál kb. fele-fele arányban oszlik el a feszültség.
Köszönöm a magyarázatot, bár - noha szegényesek elektrotechnikai ismereteim, - kicsit meglep, hogy feszültséget kondenzátorral is lehet csökkenteni.
Itt a táp info-táblája, de a belső dolgairól nem sokat árul el... Idézet: Bizonyos értelemben ez igaz de én ilyet nem írtam az előző hozzászólásban, félreértésről lehet szó. „kicsit meglep, hogy feszültséget kondenzátorral is lehet csökkenteni”
Nézd meg, mi a különbség a két állapot között, sallangok nélkül.
Köszönöm az ábrát, érdekes, megint tanultam valamit!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |