Örömmel hallom! Bármi segítség kell,amit tudok,azonnal!
A Fórum is szívesen hallotta szavaidat!

Szerintem elég érdekes kísérlet lesz így egyből "belecsapni a lecsóba " -- nem 320V a primer oldalon hanem 560V és két főtrafót tervezek sorba kötni bár ezen még gondolkodom mivel ha egy nagyobb magra tenném biztosabb lenne és van is vagy 10 pár U57-esem. A szekundert akarom még megvariálni ... de ne mennyünk ilyen messzire mert nagyobb az esély a "bukfencre " mint egy működő gépre .

Mind a három láb zárlatos lett,és mind a négy darabnál.

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem! Biztonsági okok miatt kérdezem,hogy a teljesítményrészt próbálhatom-e 32V-ról? A menetszámok miatt kérdezem. Szóval ugyanaz a kapcsolás, csak a teljesítménykör nem 320V-ot kap, hanem 32V-ot. Nagy baj? :pirul:
Amennyiben jó, akkor nekiállnék a kísérletezésnek, a gate trafó, illetve a főtrafó toroid lenne!

Nem, egyáltalán nem baj, sőt. Ha a táp még áramkorlátos is, akkor még jobb, mert akkor elég nehéz tönkretenni a főköri félvezetőket. Terheléssel is ki lehet próbálni, persze jóval kisebbel, de azért lehet látni, hogy minden működik e. Én toroidról szoktam éleszteni az ilyesmiket, fokozatosan emelem a feszt, akkor nagyon szépen lehet látni, ha valami nem jó.

Toroidon a trafók? Mostanában én is mindent arra csinálok, van egy olyan érzésem, hogy nagyobb teljesítményt lehet ugyanabból a méretből kihozni. A másik, hogy nagyon jól el lehet szigetelni a primert a szekundertől, nem kell a 8 mm-es kúszóutat betartani, mert itt nincs is olyan. Ha meg úgyis litzéből ( vagy valami sodratból ) vannak a tekercsek megcsinálva, akkor megtekerni sem nehéz.

Szia!
Rendben, akkor nincs igazán mitől tartanom, ez jó. Azért kérdeztem, mert volt egy próám már alacsony feszről, és akkor azonnal elszálltak a teljesítmény félvezetők. A tápom szabályozható, áram is, feszültség is. Képeket este teszek fel, igaz másik topikba, mert a végeredmény oda tartozik, de a meghajtás fő részéről viszont itt esett szó!

Megvolt az első trafó próbája.
Vasmag adatok: E25 M198a 0.25*2 a hozzá tartozó E25/7,5 1kamrás csévével. Huzal: 0.3mm lakk+selyem (vagy pamut, sajna nem tudom melyik) +akrilán lakk impregnálás menetenként)
Felépítés a szokásos "Maci"féle négytekercses, de a 2-3 tekercs huzal-huzal mellett tekercselve). Menetszámok: 1 és 4: 35menet 2 és 3 36menet
meghajtóoldali zenerek: 13V+4.3V sorban (feszültségre válogatva, sajna másra nem tudom)
Tápfesz: 12.3V
Feszültségek a multiméteres méréssel 2 tekercsen:5.92V 3.tekercsen:5.93V
jelalakok. a képeken

Hát, elvileg nincs mitől tartanod, de azért az élesztés sorrendjét be kell tartani. Tehát, pl. legyenenek meg a helyes gate jelek az IGBT-ken. Aztán nézed szkóppal az alsó IGBT kollektor-emmitter feszültségét és akár néhány volttól emeled a főköri feszt. Ilyenkor az áramszabályozó beállítja a maximális kitöltési tényezőt, ezt ellenőrizd, hogy nem akar e nagyobb lenni, mint 50 %. Ha igen, akkor valahol a vezérléseben ezt állítsd be. Mondjuk 1 A-rel legyen megterheve a kimenet, ilyenkor már fogod látni, hogy a trafóban mennyi ideig folyik áram, tehát hogy vissza tud e mágneseződni egyáltalán. Ha jó, akkor emeld a feszt, ha nincs gond, akkor a terhelést is ( már ha bírja a táp ) A többi lépést meg már leírták itt, tartsd be őket, biztosan menni fog...

további képek:

A 3 tekercses Freedomocska féle litzével tekert 19-21 menetes trafó próbája majd valószinűleg holnap csak.

És még kihagytam, hogy IRF hideg, a 200R-es ellenállások langyosak cca. 15perc után is. Áramfelvétel 210mA kiiktatva a lágy indító relét. Nem változik és nem mászik. Az oszcilláció nem szakad le semmilyen potméterállásnál.
IGBT szimulálásra 4db 1n5 kondi beforrasztva.

nem akarok kötekedni, de a 2-es 3-as tekercseket egymástól jól elszigetelve kellene tekerni! Nem biztos, hogy jó ötlet ha a szálak egymás mellett vannak!
De ez csak az én véleményem! Az átütés veszélye igencsak fenn áll ebben az esetben! Ide 1000V szigetelés dukálna!

Ez így igaz. Most azt lehet csinálni, hogy a 2-es 3-as tekercset kell az 1-es 4-es helyére kötni, feltéve, ha az (1-es 4-es) és a (2-es 3-as) között van legalább 1 kV-nyi szigetelés. Meg az 1-es 4-es között is legyen meg ugyanez.( helyet cserél a primer és a szekunder )

Tudom, hogy legalább 1000V-ra kellene szigetelni. Viszont külön-külön tekert tekerccsel nem sikerült a szimmetriát elérnem. (próbáltam párszor ) Ezért használtam egymás melletti tekercselést (javaslatra), és használtam kettős szigetelésű huzalt plusz lakkos impregnálást. Holnap délután megmérem 1000V-on szigetelésvizsgálóval.
És még visszavan a szilikonos litzevel tekert próba trafó is.

Nem kell annak annyira szimetrikusnak lennie. Nincs képed erről? Valójában akkor sem történik baj, ha mondjuk a felső IGBT hamarabb kapcsol be, mint az alsó. Addig nem folyik áram a trafón.

Kiváncsian várom a szigetelésvizsgálat eredményét. Ha ez menne 1 kV-on, akkor érdemes lenne elgondolkodni a push-pull változaton. Sokkal egyszerűbben lehetne gépet csinálni.

Nem próbáltatok teflon szigetelésű huzalból tekerni gate-meghajtó trafót? A Lomex-ben többfélét is lehet kapni, talán 100 Ft belőle 5 méter. De szigetelésvizsgálatot ott is kellene végezni, ha biffilárisan van tekerve.

Pont a meghajtón rágódom én is . Jelenleg oda jutottam a kis okos fejemmel ,hogy úgy fogom megtekerni a meghajtó trafót én is mint te is javasoltad -- egymás mellett két szálat vezetve . Három réteg -- háromszor két litze párhuzamosan . Középen a két primer ( a négy tranzisztor helyett két fet-et gondoltam mint más rajzon láttam ). Alatta és felette a két-két szekunder .

Bocsánat. kétfajta trafótekerésről is van "oszcillogrammjaim". Olyan január 2. és 3-a körüli hozzászólásaimban. Sajnos akkor olyan lüke voltam, hogy nem használtam ki a "szkóp" két csatornáját és nem csináltam egyidejű képeket. És mivel nincs,
csak 2 csévetestem, az a tekercs már nincsen meg.
Amúgy eltérés inkább feszültségben volt, olyan pár tized volt. De én már megint túl maximalista voltam.

Közben csináltam tesztet a szilikonos litzével tekert meghajtótrafóval. A görbék szépek, a feszültség is pont jó. Szkópon is szép szimmetrikus, és mérve is a szokásos 5.93V és 5,94V
De a feketeleves a 0.88A áramfelvétel, a langyosodó IRF540 és a tűzforró elemek a az IGBT meghajtókörben. Úgy néz ki, hogy ebben a felállásban E25-el kevés a dolog ezzel a menetszámmal.

Az ötletet én is úgy kaptam mpistitől, nem az én ötletem volt. De ő is, mint ahogy katt és Tubi 56 fórumtársaink felhívta a figyelmet a tökéletes szigetelés létfontosságú mivoltára. Ezért is tarháltam tőled ezt a műanyag szigetelésű litzét, mert ez ide pont megfelelő.

katt: Most néztem csak a teflonhuzalt, amit ajánlottál. Szerintem ez sem férne el az E25-re a kellő menetszámban, de amúgy jó ötletnek tűnik. Most vagy a huzal átmérőjét kellene csökkentenem, vagy a vasmagot kellene növelnem. Mindegyik újabb keresgélésbe és tarhálásba fog kerülni. (megrendelném én a lomexből, de azt még mindig rablásnak tartom, hogy kétezret fizessek 200Forintnyi anyag szállításáért!

A teflon huzalból többféle vastagságú van, de ha postán kell rendelned, hát az nem az igazi...

Miért kell oda litze? Vagy mindenáron biffilárisan akarod megtekerni és ez a litze a szigetelése miatt lenne jó?

Szerintem sima 0,3 mm-es zománcból meg lehet tekerni, nem kell ebből akkora faxnit csinálni. Alulra tekersz egy szekundert, aztán teszel bele szigetelést 4 kV-ra, aztán a két primer oldal biffillárisan, megint szigetelés, aztán a másik szekunder. A szigetelések annyira vastagak legyenek, hogy pont tele legyen a csévetest. Az IGBT-nek mindegy, hogy 12 vagy 12,5 V-ot kap a gate-jén... Csak arra ügyelj, hogy a kúszóút meglegyen, ha nem is 2 x 4 mm, de 2 x 3 mm legyen. Különben életveszélyes lesz a trafó.

Litze csak a szigetelés miatt került alkalmazásra.
Már nem is tudom, hogy miként lenne jó a dolog. Lehet, hogy az első verziót kellett volna meghagynom, és akkor már lassan készen is lennék!

Mindegy, megyek és alszok rá egyet!

Ezek szerint a 19 menetes tekercsek nem jöttek össze (gondoltam),olyan értelemben,hogy nagyobb lett sokkal az áramfelvétel (880mA),ez nagyon sok,nem járható út és akkor még a melegedésekről nem is beszéltünk.Anno én is próbáltam a vezérlést 12,5V tápról hajtani az lett az eredménye,hogy az áramfelvétel 500mA fölött volt,melegedett az IRF540 a meghajtóban égetett a 13V/5W zéner és fűtöttek baromira a 200 (2x100 ohm) ohmos ellenállások.A 100 ohmosak 2W voltak.Most három megoldás félét látok.
1: Maradunk az eredeti megoldásnál (ami a rajzon szerepel),bár katt gondolatmenetéből kiindulva érdemes lenne megnézni,mit mutatna a szkóp,ha a kis trafónál maradunk a 4x 35 menetnél,de nem az 1 számú tekercset használjuk primernek mint eddig,hanem a kettest,szekundernek az egyest és a hármast, a négyes maradna a lemágnesező.
2:Kísérlettel módosítani kell a 200 ohmos lezárást a meghajtó áramkörben 300, 400 ohmra vagy nagyobb értékre.
3:Más kialakítású meghajtó áramkört kell választani,ügyelve arra,hogy képes legyen a "több" IGBT meghajtására biztonságosan.

Egy kicsit gondolkozzunk el, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy gatemaghajtónak, ami ide jó lenne.

Ugye, be kell kapcsolnia az IGBT-t, ehhez minnél gyorsabban fel kell töltenie a gate-t. Az erre vonatkozó adat:

http://www.irf.com/product-info/datasheets/data/irg4pc50ud.pdf

8.ábra.

E szerint 180 nC töltés kell neki.
Ha azt nézzük, hogy egy kondenzátorra igaz, hogy:

Q = C x U, akkor ha ezt az IGBT-gatet egy kondival helyettesítjük, akkor:

180/10 = 18 Nf-os kondit kapunk, ha feltételezzük, hogy a kondit 10 V-ra töltjük fel. Hát, ez egy elég nagy érték. Ha 3 db IGBT van párhuzamosan kötve, akkor még nagyobb. Nyílván, egy kondival nem lehet helyettesíteni a total gate töltést, de azért irányadónak jó...Egyébként, már 25 nC körül kezd bekapcsolni, aztán ahhoz, hogy ez rendben végbemenjen, legalább 10 V-ra fel kell tölteni. Ahhoz kell a többi töltés.

A kikapcsolásnál ezt a töltést minnél gyorsabban el kell távolítani, ennek legegyszerűbb módja, hogy rövidrezárjuk. Azért egy 54 nF-os kondit mondjuk 100 ns alatt kisütni, hát kell hozzá áram. Egész pontosan:

Q = C x U Q = I x t

I x t =C x U ebből:

I = C x U/t

Ami jelen esetben: 5,4 A állandó árammal menne végbe. Azért nem lenne baj, ha ez vagy kétszer gyorsabb lenne... annyival is kisebb lenne a kikapcsolási veszteség a tranyón.

Ez az 5,4 A a kondi szempontjából mindegy, hogy feltölti, vagy kisüti, ha azt akarjuk, hogy gyorsak legyenek a kapcsolási idők, akkor ezt az áramot kellene elérni.
Sajnos, a trafós elrendezéssel ez az áram nem érhető el, talán még a fele sem. Az a baj, hogy már egy nagyon kicsi szórási induktivitás a trafó primer és szekunder között nagyon lelassítja az áramkört. Vagyis, nem tud elég meredek áram kialakulni. ( kicsi a feszültség, tehát a kialakuló di/dt is csak kicsi ) Szerencsére, ez nem olyan nagy baj, mert az IGBT-k nagyon kis áramot kapcsolnak a bekapcsolás pillanatában, mert a főtrafónak is van szórási induktivitása és az nem engedi elég gyorsan nőni az áramot, tehát, van idejük az IGBT-nek bekapcsolni. Ez kb. 3...500 ns között van egy átlagos gatemeghajtó trafó esetében. Lehetne egy kicsit gyorsabb is, de akkor a primert, meg a szekundereket biffilárisan kellene tekerni, aminek az a hátránya, hogy nagyon nagy lesz a két tekercs között a kapacitás, ami rettenetes dolgokat tud csinálni a vezérlésben. Akkor inkább legyen lassabb az áramfelfutás a gate-ken.

A kikapcsolásnál más a helyzet, a trafó nem játszik szerepet közvetlenül a kikapcsolásban, azt egy FET végzi. Jelen esetben 2A körüli árammal. Hát, ez lehetne sokkal gyorsabb, illetve nagyobb áramú, pláne, hogy 3 db IGBT-t kellene kikapcsolni. Ha a Maci rajzán a gatellenállások mindegyike 4,7 ohm lenne, akkor kb: 12/5 = 2,4 A kisütőáram folyna tranzisztoronként, vagyis 3 IGBT esetén ennek a háromszorosa. Nyílván az IRFD 120-ból ez már nem fog kijönni, mert túl nagy a csatornaellenállása. Ide egy kicsit nagyobb FET kellene. ( emiatt, -is- nem célszerű párhuzamosan kötni az IGBT-ket, ebből a szempontból jobb a teljes híd ) Működni működik, de bizosan lassabb lesz, mintha mondjuk egy IRF 530 volna beépítve. Azt jelenti, hogy az áram esési ideje ( fall time ) megnövekszik, így megnő rajta a kikapcsolási veszteség is.
Az is nyílvánvaló, hogyha nem tud elég nagy áram befolyni a trafóba ( illetve az IGBT-kbe ), mert a trafó csatolása nem elég szoros, akkor minek bele egy böszme nagy FET a meghajtáshoz? Ez csak feleslegesen fogja lassítani az áramkört, hiszen egy 27 A-es FET mégiscsak lassabban fog kikapcsolni az UCC-ről meghajtva, mint mondjuk egy IRF 530, vagy egy 520. Ennek a tranzisztornak sem mindegy a kikapcsolási késleltetése. Az a baj, hogy a kimeneti rövidzár felé haladva, egyre jobban csökkenti a kitöltési tényezőt az áramszabályozó. Van egy pont, ahol már hiába csökkentené, nem tudja, mert a főkörnek nagy a késleltetése. Vagyis, ha egyszer bekapcsolt, akkor úgy is marad mondjuk 5...800 ns ideig, ami alatt természetesen nő az áram a kimeneten. A kikapcsolt helyzetben levő rendelkezésre álló idő viszont túl rövid ahhoz, hogy a kimeneten visszacsökkenjen az áram, hiszen a rövidzárban már csak 1 volt mágnesezi vissza a kimeneti fojtót (a dióda feszültségesése )! ( meg a hegesztőkábel ohmos ellenállásán eső feszültség ) Tehát, célszerű a főkört a kikapcsolás szempontjából a lehető leggyorsabbra megcsinálni.
Szerintem, jó ez a rajz, csak egy kicsit optimalizálni kellene, tehát, mondjuk a kimenetre az IGBT gate-je helyett tenni egy 54 nF-os kondit szekunderenként, mert kétszer 3 IGBT van, aztán megnézni a kapcsolási időket. Az 540-es helyett kisebb FET, ha lehet, akkor a szekunder oldalon változtatgatni az értékeken, hogy kisebb legyen a disszipáció, stb. Valahogy el kellene érni, hogy a bekapcsolás alatt a kondik mondjuk 500 ns-on belül töltődjenek fel 12 V-ra, a kikapcsolás alatt pedig 150 ns alatt 2 volt alá essen a feszültségük. Mindezt úgy, hogy ezek az idők az UCC kimenettől a kondikig értendők. Tehát, nem csak az a lényeg, hogy az ábrák szépek a szkópon, hanem, hogy a kapcsolási idők mekkorák.

Szia!
A levezetés teljesen korrekt,(a szükséges töltésmennyiség kivételével, mert a 180nC 15V Gate feszültséghez tartozik, a 10V-hoz kb. 130nC kell a 8.ábra szerint. Ha nem így van, javíts ki.) azt hiszem a legjobbkor jött ez az elméleti levezetés,mivel - mint sok-sok hozzászólásból látszik- a meghajtókör a készülék egyik legkritikusabb pontja. Az adatlapon szereplő ábrák közül érdemes még tanulmányozni az 1.ábrát. Ez jól mutatja,hogy a működési frekvencia növekedésével hogy csökken az IGBT terhelhetősége. Ha a teljesítmény növelés a cél, az -azonos méretek mellett- vagy a teljes hidas megoldással,vagy a frekvencia növelésével érhető el. Lehet hogy célszerű lenne kifejezetten ilyen célra kifejlesztett meghajtó IC alkalmazása a meghajtó trafó előtt. Létezik már olyan típus is,ami tud viszonylag nagy áramot oldalanként. Pl. -amit ismerek-a TC4427 1,5A-t tud az tuti. A másik típus ami számomra ismert az a MIC4425,az nem tud ennyit, de 85kHz- en működő 400A-es inverterekben találkoztam vele. A típus számok közelisége ne tévesszen meg senkit, a két IC csak funkcionálisan azonos egyébként semmi közös nincs bennük. Persze, vannak extra nagy áramúak is , de azok már nem tartoznak a hobbi építők látókörébe anyagi szempontból.

Azért számol 15V-tal mert, azzal sokkal kisebbek a kapcsolási veszteségek, illetve gyorsabban kapcsol az IGBT, és ezért is ad meg szinte minden adatot a katalógus a 15V Gate feszültséget feltételezve. A HGTG adatlapjában van szemléletes ábra is ezzel kapcsolatban.
Egyébként ez az orosz? eredetű inverter eredetileg 15V táppal volt kivitelezve...
Üdv.
P István

Igen, nem 15, hanem 10 v-ra számoltam. Nem is annyira a számszerű értékek miatt írtam, hanem, hogy azok akik nem ismerik ennyire ezeket a dolgokat, kb tudják hová tenni a totál gate töltés fogalmát.

Hát, nem csak a gatemeghajtás, hanem az összes áramkör kritikus. vagyis, jónak kell lenniük, különben Murphy alaptörvénye beiktatódik...

Cél ic használata nekem azért nem tetszik, mert kell hozzá tápfesz. Annak az előállítása megint problémás, illetve, ahhoz is kell alkatrész. Jó ez a kapcsolás, csak egy kicsit ügyködni kell rajta.

A teljesítményt, vagyis a hegesztőáram növelését más eszközökkel is el lehet érni, különösen hídkapcsolásban. ( anélkül, hogy a primer oldalon nagyobb áram folyna ) Arra kérnék valakitől egy választ, hogy melyikkel jobb hegeszteni? Egy teljeshidas, vagy egy ilyen forward kapcsolással, mint a Maci? Egész pontosan arra lennék kiváncsi, hogy mennyire számít az, hogy a Maci kimenetén 80 V körüli négyszögfeszültségféle van addíg, amíg a terhelőáram el nem éri a fojtótekercsen a folyamatos áramvezetés határát. Utánna ugye csak 40 V van, ha meg már ég az ív, akkor meg Ayerton formula. Tehát, mennyire hatásos ez a 80 V az ívtartásban, ívgyújtásban, stb.

Ígéretemhez híven ma délután megnéztem szigetelés vizsgálóval a 2-3 bifilárisan tekert trafót. 35-35 menet zománc és selyem (vagy pamut) szigetelés és lakk impregnálás. Átment a teszten, nem mért semmi szivárgást a műszer (Gossen Metrawatt, Metriso 1000D). Lehet, hogy nem a legprofibb műszer erre, de csak ez van.
Ma délelőtt találtam egy EC 30 szerű magot, ami jóval szélesebb ablakkal rendelkezik, mint az E25-ös. Tekertem erre egy kísérleti trafót.
1-4 tekercs: 35menet 0.3mm zománc-selyem, huzal,
2-3 tekercs: 35 menet szilikonos litze teljes átmérő olyan 0,6mm (sajnos az ereket korrekten nem tudom megmérni) Sajnos minden tekercs nem fért volna el a litzéből, Így is teljesen tele lett a cséve. Igen gondosan szigetelve. Ezt is megmértem szigetelésvizsgálóval, ez is jó. Sajnos oszcilloszkópos méréseket legközelebb szerda délelőtt van esélyem végezni, majd beszámolok.

A levezetésed nagyon jó volt, sokat tanultam belőle. Köszönöm.
Ha jól néztem akkor most meghajtókör szempontjából szerencsésebb az én 2-2 SGW30N60-am, mert ha jól néztem ott "csak" 140nC a QG értéke. Tehát nekem nem "kell" akkora áram, mint az általad számolt.

Erre csak az tudna érdemben válaszolni akinek mindkettő van.
Ahogy írtam is a teljes hidassal az ívfogás nem a legjobb, ennek esetemben az is lehetett az oka hogy az enyém rendesen alul volt méretezve. A teszthez E55-ös vasat használtam, a szekunder csak 2db 2-es CuZ volt párhuzamosan és ezen csorgattam át 120-130 ampert.
Ha lesz időm összerakni a végleges verziót (a nyák már kész van) azt kéne összehasonlítani egy nyitóüzeművel.
Annak a 90-100V-jával szerintem könnyebb ívet fogni mint a teljes híd 60V-jával, de ezt ki kéne próbálni.

Hm... ha ez így van:

"... a 90-100V-jával szerintem könnyebb ívet fogni mint a teljes híd 60V-jával ..."

Akkor a Maciban is lehetne egy kicsit lejjebb menni a szekunder feszültséggel. Mondjuk 40 V helyett 32-re. Az 20 % kimeneti áramnövekedést jelentene. A 32 V-ról még bőven tudna szabályozni mondjuk 26-ra az áramszabályozó és még tartalék is lenne arra az esetre, ha csökken a hálózati betáp feszültsége.

És nincs itt senki, aki mindkét fajta géppel hegedült már?

Szia!
AZ,hogy az adott hegesztőgép mekkora kimeneti feszültséggel rendelkezik, szerintem méretezésbeli kérdés. Létezik olyan megoldás is, ahol a gyújtófeszültséget egy külön kis teljesítményű kapcsolóüzemű,visszahajló karakterisztikájú táppal állítják elő. Egyébként pl. a Fronius Transpocket 1600 teljeshídas gép üresjárási feszültsége 96V; A Miller XMT304-é 98V; az XMT 400-é szintén 98V; a Maxtar 152-é 95V, pedig az 230V tápfeszültségre készült. Ezek mind teljes hidasak. Csak nem olyan primitív szabályzó és meghajtókörrel rendelkeznek mint a vita tárgyát képező rajzon látszik. Nyilvánvaló,hogy az ívfogás a magasabb gyújtófeszültségű géppel könnyebb. Tehát tegyél rá 1 menettel többet a szekunderre, és úgy próbáld majd ki az újabb gépedet.
Azon a rajzon úgyis csak áramfigyelés van,feszültségfigyelés nincs.

Szia!

Szia Katt.
Szerintem nem kéne lejjebb menni azzal a szekunder feszültséggel. Nekem nagyon sokféle inverter megfordult már a kezeim közt,de amelyiknek a gyújtófeszültsége nem érte el a 80V-ot,azzal el kellett találni az ívfogás mikéntjét. Az alacsony gyújtófeszültségű gépek kényesek az elektródaválasztásra, még a rutilos kategórián belül is, a cellulóz bevonatú elektródát pedig egyáltalán nem vagy csak kínkeservesen lehet velük elhegeszteni. Pedig elvileg azonos átmérőjű cell elektróda kisebb munkaáramot igényel mint pl.a rutilos, -csak az a fránya gyújtófeszültség. A Fronius gépein található egy átkapcsoló,amellyel kiválasztható a normál és a cell üzemmód. Érdekes módon, nem a gyújtófeszültségbe avatkozik be,(az 96V mindkét esetben) hanem az ívkarakterisztikába. De említhetném az EP System régebbi gépeit , ahol az üresjárási feszültség 15V. Nem tévedés, ennyi.(Ez"nem az a feszültség,amire az ember elsőként gondolna) Ez pedig biztonságtechnikai megfontolásból van így. A működésének a lényege, hogy amikor a pozitív és a negatív kimeneti kapcsok rövidre záródnak, ezt egy komparátor érzékeli, és akkor kapcsolja be a teljesítményfokozatot. A hegesztési folyamat végeztével -beállítható időtartományon belül- a teljesítményfokozat újból kikapcsolódik. Ennél a típusnál a teljesítményfokozat üresjárási feszültsége 75V, ami csak kb. 2s-ig van jelen a kimeneten a hegesztési művelet befejeztével. Ezekkel lehet hegeszteni pl. fémtartályok, kazánok belsejében. Aztán vannak a gyújtást segítő elektronikával ellátott gépek, amelyeknek a főtrafója a legnagyobb terhelőáramhoz tartozó ívfeszültségre vannak méretezve, a biztos ívgyújtáshoz szükséges magas gyújtófeszültségről egy különálló kis teljesítményű táp gondoskodik. Tapasztalatom szerint,az ipari kivitelű gépek mind teljes hidasak. Nyítóüzemű kivitel az a hobbikategória,ennek ellenére sok cég szívesen használja őket karbantartói munkákhoz. Ez nem leminősítés , csak az ipari követelmények teljesítése a teljes hidas gépekkel problémamentesebb.

Hello mpisti! Mit tudsz arról, hogy a régebbi hegesztőgépeknél, dinamóknál hogyan oldották meg ezt a feladatot (tartálybelső hegesztése)? Azok is csökkentett gyújtófeszültséggel üzemeltek, ha jól tudom (Kjelbert dinamó?).