Szia!
Tudomásom szerint ilyen feladatra speciális hegesztőgépek álltak rendelkezésre, amelyeket a munkavédelmi hatóság (a kőolaj és szénbányászatban a bányahatóság) előzetesen bevizsgált,és a feladatra alkalmasnak talált. Az elvárás az volt,hogy üresjárásban maximum 42V lehetett váltóáramnál,50V egyenáramnál a hegesztőáramforrás kimeneti feszültsége. Tanulóként az olajiparban kezdtem, ott még ezt is überelték egy belső utasítással, a dízel hegesztőáramforrások DC kimenőfeszültsége nem lehetett 42V-nál több. Ezt heti gyakorisággal ellenőriznünk kellett, a mérések eredményéről naplót kellett vezetni. A hegesztők utálták ezeket a gépeket,mert nagyon nehéz volt az ívfogás velük. Voltak elektródák,amelyek kifejezetten alacsony gyújtófeszültségre készültek, de ha a hegesztési utasításban más elektródatípus szerepelt, akkor az alacsony gyújtófeszültségű típust el kellett felejteni. Később('80 után)már megjelentek a tirisztoros gépek, ezeknél már nem volt probléma a gyújtófeszültség csökkentése tetszőleges értékre,hasonló módszerrel mint az általam korábban említett EP System gépnél.
Az általam ismert dinamók közül az EVIG rendelkezett egy átkapcsolóval,amellyel a kimeneti feszültséget lehetett kisebb értékre átkapcsolni. A baj csak az volt, hogy a kimeneti feszültség csökkentése gerjesztésmódosulással járt, így az -egyébként 300A-es dinamó - csak 150A-t tudott produkálni. Na meg a hegesztési tulajdonságok is megváltoztak. Ezért először a hegesztőnek az új üzemmódhoz való alkalmazkodás oltárán pár tíz szál elektródát el kellett hegeszteni, a próbavarratokat megvizsgálták, ha megfelelő volt akkor mehetett a tartályba dolgozni,ha nem, akkor újabb gyakorlás. A Kjellberg dinamó számomra ismeretlen, még nem találkoztam vele. De felkeltetted a kíváncsiságomat, utána fogok nézni.

Hát, nem is arra gondoltam, hogy lejjebb kell menni a gyújtófeszültséggel, hanem feljebb!

Egyszer, még nagyon régen láttam egy Trakis leírást. Az volt a lényege, hogy két tekercs volt a szekunder. Az egyik egy nagyobb feszültségű, kis áramú, jó nagy szórással rendelkező a primer fele. Tehát, ez mondjuk adott 80 V-ot és rövidrezárva mondjuk 10 A-t. A másik meg adott 35 V-ot, de jó nagy árammal. És diódákkal el lehet érni, hogy a hegesztés alatt már mindkét tekercs adja az áramot, persze a saját feszültségük, meg szórásuk arányában. Ezt, nagyobb frekvencián ugyanúgy meg lehet csinálni. Egy ilyen gépnek a rajza már szerepelt ebben a fórumban, valami orosz volt. Ti biztos jobban tudjátok, hol lehet. Arról lehet megismerni, hogy a kimenetén több tekercs van, meg több dióda.

Tehát, a Maciban úgy lehetne megcsinálni, hogy a szekunder tekercset meghosszabbítjuk és egy diódával egyszerűen becsatoljuk ezt a feszt a fojtóra. Ennek a tekercsnek viszont jó nagy szórásúnak kell lennie, mert csak a szórás fogja biztosítani, hogy ezen ne akarjon sok áram folyni, mert akkor megszólal az áramszabályozó. Vagyis, a kitöltési tényező maradjon meg az 50 % körüli. Tételezzük fel, hogy nincs másik tekercs, akkor ahogy terheljük a kimenetet, úgy csökken a feszültség és mondjuk rövidzárban ez legyen 10...20 A. Ha a trafó szórása erre a tekercsre nem elég nagy, akkor még kis fojtót lehet csinálni és sorbakötni a trafó szekunderével.
Ha már rajta van az erősebb áramú tekercs, ami legyen mondjuk 60 V körüli üresjárásban, - tehát még a szaggatott áramvezetés tartományában, - akkor üresjárásban először csak a nagyobb feszültségű tekercsen fog áram folyni, hiszen a kisebb feszültségű tekercs diódája lezár, mert a katódja pozitívabb lesz, mint az anódja. Tehát, a terhelés növekedésével elkezd ez a nagyobb feszültség csökkenni, aztán egyszer csak belép a nagyáramú tekercs és már mindkét tekercs viszi az áramot. Ha a terhelés tovább nő, akkor az áramszabályozó megszólal, aztán úgyanúgy megy, mint korábban. Ebben az egészben az lenne a jó, hogy nagyobb lehetne a trafó áttétel a nagyáramú tekercshez és mégis lenne elegendő feszültség az ívgyújtáshoz. Talán egy 30...40 %-al lehetne nagyobb áramot csinálni a kimeneten ugyanakkora IGBT áramokkal.
Teljes hídnál két szekunder tekercs kell pluszba, me két dióda. De ugyanúgy működne.

"A működésének a lényege, hogy amikor a pozitív és a negatív kimeneti kapcsok rövidre záródnak, ezt egy komparátor érzékeli, és akkor kapcsolja be a teljesítményfokozatot."
Igen, ez már nekem is eszembe jutott, de talán úgy, hogy akkor kapcsolja be a főkört, amikor a rövidzárból elhúzzuk a pálcát. Ne akarjon rögtön odaragadni, ha túl hosszú ideig van a rövidzár. Hát, nem ártana egy ilyen elektronikát kitalálni, még hobbi célokra is jó lenne...

Erre már én is gondoltam de nem igazán szerencsés ha 80-100V-ok röpködnek a kimeneten és valaki megfogja.
Többször előfordult már velem is (főleg nyáron), hogy észre sem veszem és hozzáérek a fogó rugójához és a munkadarabhoz is egyszerre.
Egy mezei trafón csak 50V van (kb.70 csúcsban) de az sem kellemes.

Valóban azok a jó megoldások amiket írsz, de azok nem egy otthoni párezer forintos hobbihegesztő kritériumai.
Nekem nem a "legjobb" inverter megalkotása volt a célom, hanem hogy működjön, (ne füstölje marékszám az IGBT-t) és a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb legyen.

Azért lehet azt fejlesztgetni...

Mondtam én hogy nem lehet?
Ha elkészül a végleges verzió azon majd kipróbálok többféle szekunder feszt is.

T. KOLÉGÁK.NAGYRA ÉRTÉKELEM A MUNKÁTOKAT ÉS KISÉRLETEZŐKEDVETEKET - DE AZT A 70-90V ÜRESJÁRATI FESZT ELKÉNE FELEDNI- GONDOLJATOK A BALESETVÉDELEMRE,NEM VÉLETLEN AZ A 42V !!!TOVÁBBI SIKERES MUNKÁT! ANDRÁS.

Szia!
"Hm... ha ez így van:

"... a 90-100V-jával szerintem könnyebb ívet fogni mint a teljes híd 60V-jával ..."

Akkor a Maciban is lehetne egy kicsit lejjebb menni a szekunder feszültséggel. Mondjuk 40 V helyett 32-re. Az 20 % kimeneti áramnövekedést jelentene. A 32 V-ról még bőven tudna szabályozni mondjuk 26-ra az áramszabályozó és még tartalék is lenne arra az esetre, ha csökken a hálózati betáp feszültsége."

Bocsi, akkor valamit biztosan rosszul értelmeztem, de nekem ebből az jött le,hogy a kimeneti feszültséget feszültséget akarod csökkenteni.

"Igen, ez már nekem is eszembe jutott, de talán úgy, hogy akkor kapcsolja be a főkört, amikor a rövidzárból elhúzzuk a pálcát. Ne akarjon rögtön odaragadni, ha túl hosszú ideig van a rövidzár. Hát, nem ártana egy ilyen elektronikát kitalálni, még hobbi célokra is jó lenne..."
Ezt a részt én valamikor az inverterekkel történő ismerkedésem elején kirajzoltam. Szerintem egy kis keresgélés után elő fog kerülni, akkor felteszem ide a fórumra. Egy nagyon egyszerű kis áramkör, 555-el építve. Az általad említett TRAKIS leírásban szereplő megoldással találkoztam már, igaz hogy AWI gépnél. A Kevisz által gyártott TW200 SPV AWI hegesztőben alkalmazták a megoldást,de a magasabb gyújtófeszültségről külön trafó gondoskodott. Az általad vázolt megoldás életképes lehet,de szerintem az áramkorlátozást fojtó közbeiktatásával kellene megoldani. A fojtó hangolásával az optimális szórás is beállítható lenne, és csak pár száz forintos többletköltséget jelentene,-meg klasszissal jobb gépet.
Egyébként a magas gyújtófeszültség elsődleges szerepe a biztos ívgyújtás, a másodlagos pedig alacsony áramtartományban a stabil ívtartás. Ezt egy ESAB által kiadott kézikönyvben olvastam valamikor. Az alacsony áramok(10-40A)inkább AWI üzemmódnál fordul elő. 1,6mm átmérőjű elektródát szerintem senki nem fog venni azért,hogy ilyen kicsi árammal hegesszen.

Kedves András!
Ajánlom figyelmedbe a HBSZ(Hegesztés Biztonsági Szabályzata) idevonatkozó részeit. Eszerint: Az eső karakterisztikájú hegesztő áramforrás üresjárati feszültsége egyenáramú kimenettel rendelkező áramforrás esetén maximum 100V; váltakozóáramú áramforrás esetén 80V lehet.
Azt is figyelembe kellene venni, hogy a hegesztő áramforrás elsősorban technológiai célokat szolgál, és a technológiai műveletet végző személynek bizonyos balesetvédelmi előírásokat be kell tartani(pl. védőkesztyű használata,amely nem csak a fröccsenő szikra,hanem az áramütés ellen is véd, bőrkötény; védőpajzs stb...
A te logikád szerint a plazmavágónak sem lehetne 275V -300V üresjárási feszültsége mert az biztos hogy hidegre teszi a kezelőt,ha nem tartja be a játékszabályokat. Tehát a magas gyújtófeszültség elsősorban technológiai, az áramütés elleni védelem pedig előírt védőeszköz használati kérdés.
A vezetőképes fémtartályok belsejében végzett munkához szükséges áramforrás pedig más kategória.

T Pisti! Dijjazom a tudásod -én csak hirből ismerem a HBSZ-t viszont ezek a készülékek /sufnyituningban/vannak töbnyire befogva, te ismerd a HBSZ-t én meg láttam áramütött halottat aki egy sufnyituningban hegesztés közben meghalt.Csak ovatosságra akartam a figyelmet felhívni.

T. András!
Csak arra akartam utalni,hogy a hegesztéstechnológia megkövetel az áramforrásoktól néhány paramétert,amit az áramforrásnak tudnia kell.
Ha ezt az adott gép nem képes teljesíteni,akkor alkalmatlan a feladata ellátására,vagy csak erősen korlátozottan alkalmas rá. Az egyik alapkérdés (talán a legfőbb)a gyújtófeszültség. A komolyabb gyártók hamar belátták,hogy jól használható áramforrás csak magas gyújtófeszültséggel kerülhet piacra, mert mit fognak mondani annak a felhasználónak,aki cellel akar hegeszteni a frissen vásárolt több 100000Ft-os gépével,és a próba kudarcba fullad az alacsony gyújtófeszültség miatt? Tehát a gyártók a nemzetközi előírásokban szereplő maximálisan megengedett üresjárási feszültség figyelembevételével,annak felső határa közelébe tervezik a gépeik üresjárási feszültségét. Munkavédelmileg és technológiailag is jó gép lesz az eredmény . Az áramütés elleni védelem pedig egyéni védőeszköz kérdése.
Az általad látott áramütéses halott pedig nem valószínű hogy egy HBSZ előírások figyelembevételével elkészített trafó áldozata lett. A sufnituninggal gyártott invertereknek is csak azok az elektródák állnak rendelkezésükre,mint a profi gyári gépeknek. Tehát a kívánalmak nagyjából azonosak,néhány kivételtől eltekintve. De a kivétel nem a gyújtófeszültség.

Most hirtelen 2 megoldás félét találtam a rajzaim között.A "feszki1" megoldást Tubival próbáltuk még nagyon régen,jó,de majd Ő is elmondja,ha akarja,nagy a kimeneti fesz,érezhető remekül .....,szerintem a celt is begyújtaná.A " feszki2" megoldást nem próbáltam.Ezt a megoldást teljes hidas és teljes hidas rezonáns kapcsolások kimenetén láttam alkalmazni.

Tudtommal van,de nem fedhetem fel kilétét,ha Ő nem akar szólni.

Mindenkinek!
Azokkal a gépekkel amiket mi páran már megépítettünk semmi baj nincs az üresjárati feszültségével ami ugye 45-50 V! Ez valóban nem magas feljebb lehet vinni 60 volt közelébe, de semmi eredménye nem lenne!
Cellulóz bevonatú elektródával mi nem dolgozunk legalábbis nem tudok róla, hogy valakinek szüksége lenne ilyesmire itt!
Az ív gyújtáshoz az említett feszültség elég!
Innentől a tapasztalat (rutin) hiánya okozhat gondot!
Evidens, hogy a rutilos bevonatú elektródákkal könnyebb ívet fogni és azt tartani, mint a bázikus bevonatúval!
Nem kéne elfelejteni, hogy a hegesztés is egy szakma! Aki ezt műveli az tud is ívet fogni!
Míg a tapasztalatlanok kínlódva fognak ívet még a rutilos elektródával is! Ez nem a gép hibája, hanem a gyakorlatlan hegesztő Úré!
A villanyszerelés is szakma akinek nincs ebben tapasztalata az mennyen nyugodtan szerelni, kíváncsi lennék mi sülne ki belőle! Szerintem az agya az illetőnek
Tehát uraim nem ártana gyakorolni egy kicsit!
Szívesen állok rendelkezésére mindenkinek!
Nekem megy vakon is! Sőt ha nem fogom az elektróda fogót még úgy is megy azzal a 45Voltos üresjárati feszültségű géppel amit már egy páran megépítettünk akár több példányban is!
Inkább dolgozni kéne!
Egy többszörös minősített hegesztő!

Én értékelem az aggodalmadat,akármit mondanak is a szabványok (most nem Pistivel vitáznék) és a sufnitunning eléggé balhés helyzeteket tud teremteni sajnos.

Na végre! ,Ha én mondom,nem hiszik.

Tubi!
A rendelkezésre álló primer fesz kb. 320V, a trafód áttétele kb. 3,3. Nem voltam túl jó matekból de ez sehogy sem lesz 50.
Hogy te műszerrel annyit mérsz az megint más. Tegyél rá egy szkópot (vagy fogd meg a végeit ) és meg fogsz lepődni.

Más.
Hogy mennyivel jobb a nagyobb gyújtófesz azt az is bizonyítja hogy egy erősítőhöz készült kapcsolóüzemű táppal (2x75V) olyan gyönyörű plazmaszerű ívet húztam a műterhelésre hogy nem hittem a szememnek.
Valahol van róla videóm, ha megtalálom felrakom.

Hát, ehhez nem tudok hozzászólni. Életemben egyszer hegesztettem, összetaknyoltam egy kerítést... de, azóta is áll...

Ha feltételezem, hogy Tubi gépe forward, akkor a 3,3-as áttétellel 96 V jön ki, de ez egy 50 %-os kitöltésű négyszögjel. Ha ezt egy deprez műszerrel megmérjük, akkor a műszer ennek a négyszögnek a középértékét méri, ami kb 50 V. Vagy mondhatjuk azt is, hogy amíg az áramszabályozó meg nem szólal ( vagyis amíg el nem kezdi csökkenteni a kitöltési tényezőt ), de már folyamatos az áramvezetés a fojtótekercsen, akkor a kimeneten nagyjából sima egyenfeszültség lesz, ami a trafó szekunder feszültségének a középértéke. Vagyis, ez is 50 V körüli.

Miután a fojtó induktivitása kicsi, a szaggatott áramvezetés egész nagy áramokig tart. Addíg viszont a 96 V csúcsértékű négyszögjel megy ki, erre kérdeztem, - vagy gondolom, gondoljuk, - hogy jótékony hatása van az ívgyújtásra.

A teljes hídnál kb 6-os áttétel kell, tehát, ebből üresjárásban sem jön ki csak az az 50 V, hiába 100 % körüli a kitöltési tényező. Ez viszont ívgyújtáskor is csak 50 V, vagyis kis áramoknál is csak 50 V. Erre kérdeztem, hogy valmelyikőtök hegesztett e már mindkét fajta géppel és az ívgyújtása , ívtartása jobb volt e a forward elrendezésnek.

Hm... hát, Tubi, te sajnos ebből a véleményalkotásból kiesel, hiszen neked mindegy, hiszen szakember vagy. Szóval, valami laikus véleménye kellene...

Ezek nem azok a kapcsolások, bár érdemes rajtuk gondolkozni. Amit én láttam, az sokkal egyszerűbb. Na majd nézelődöm, vagy lerajzolom, ha visszajön a szkennerem.

Szervusz Sanyi!
Sokkal jobban tetted volna, ha a hozzászólásodat nekem címzed,és nem Katt-nak.
Leírom,hogy miért is gondolom így. Katt valószínűleg sokkal jobban ismeri a kapcsolóüzemben dolgozó hegesztő áramforrások méretezésére, alkatrész kiválasztására, pillanatnyi idő alatt a gépben lezajló villamos folyamatok mikéntjére a választ,mint mi együtt.
(Ezzel remélem nem sértettem meg senkit.)
De egy dologban nincs tapasztalata: mi a felhasználó szakmai véleménye az adott termékről.
Ezért tett fel egy ártatlannak tűnő kérdést;mármint hogy ha valakinek van tapasztalata a forward és a full bridge összehasonlításában, tegye már közzé. Erre kapta az általad írt választ(???)
Az általatok készített gépek egyfajta igényt kielégítenek, teljes megelégedettséggel használjátok őket, (Isten adjon hozzá egészséget sokáig) de azt azért ugye nem akarod velem elhitetni,hogy a teljes elektródaspektrum hegeszthető vele? Egy jó inverterrel, a bázikus elektróda ugyanolyan könnyen hegeszthető,mint a rutilos, és a gyakorlatlan amatőr hobbista,esetleg nagy szilárdságú, magas hőnek kitett alkatrészek hegesztését is elvégezheti a bázikus elektróda használhatóságának köszönhetően - nem kell neki jókezű minősített hegesztőhöz fordulni. Az általam néhány tíz év hegesztők és hegesztőgépek között összegyűjtött tapasztalat alapján állítom, ha két MMA gép közül az egyik gyújtófeszültsége magasabb volt, akkor azt választották az igényesebb munkára. Na vajon miért? Pedig volt olyan köztük, aki a Hetra 140-el is el tudta hegeszteni a bázikus pálcát.
Volt rá példa,hogy minősítés előtt álló hegesztők a cégük vezetésén keresztül kérték tőlem a gyújtófeszültség emelését biztosító áramkör beépítését a gépeikbe,mert alkalmatlanok lettek volna-többek számára- minősített munka elvégzésére cell pálcával. Kiegészítve alkalmas lett rá.Levizsgáztak. Egy jó kezű hegesztő csodákra képes,de a többség aki ezen a fórumon látogatóként vagy akár építeni szándékozóként megjelenik, a feltett kérdésekre korrekt,lehetőleg minden részletében kimerítő választ vár. Azoktól,akik rendelkeznek a megfelelő információval. Nem azt várják hogy"gyakorolni;gyakorolni. Nekem forward gépeim vannak(kettő is)de amikor teljes hidas gépet javítok és kipróbálom, az olyan,mintha dinamóval hegesztenék. Van az ívnek energiatartalma. Attól függetlenül,hogy a forward-hoz képest pl. a hegesztőáram értéke 10A-al kisebb értékre van állítva. Nem azt állítottam,hogy a nyítóüzemű nem jó, de érezhető különbség van a kettő között. Az üresjárati feszültséggel kapcsolatban az általam már korábban leírtak személyes tapasztalatokon, és azokkal a minősített hegesztőkkel közös tapasztalatokon nyugszanak amit velük töltöttem a gépeik javítása során. Sajnálom,de nem osztom a véleményedet , remélem nem neheztelsz meg érte.

Szia Katt!
"A teljes hídnál kb 6-os áttétel kell,"
Ezt -ha megkérlek-kifejtenéd bővebben, mert nekem más tapasztalatom van némely gyári gép esetében-mint ahogy már korábban leírtam.

Természetesen nem neheztelek senkire sem!
Azt írtam ugye, hogy mindenkinek szól!
Azt is írtam ugye, hogy cell pálcához nem igazán alkalmas, de erre itthoni körülmények között nincs szükség! Ezen kívül lehet hegeszteni vele alu, acél,öntvény, saválló és ezek ötvözeteit is! Viszi az átmeneti elektródákat is! Minden pozícióban lehet dolgozni vele!
Én gyakorlati ember vagyok nálam egy szeg a levegőben nem áll meg (leesik) Jobban mondva a föld középpontja felé esik! Míg elméletben a levegőben maradhat!
A gyakorlat és elmélet között nagyon nagy a különbség!
Bent az erőműben Fronius és más márkás gépekkel dolgozunk, itthon a magunk által készített géppel! én nem tapasztalok különbséget!
Az ívgyújtást segítő áramkör HOT START természetesen segíti az ív gyújtását, de ez a rész áramkör már rendelkezésünkre áll!
Nem tudom a mi általunk is elkészített gépet Katt koléga hányat rakott össze eddig, de ha ekkora elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik akkor neki már jobb gépe van mint itt bárkinek sőt megkockáztatom, hogy az összeszedett tudását bele ötvözve egy saját építésű gépbe már jobb masinája van mint egy márkás gyári!
Vagy csak elméletben létezik?
Természetesen engem is érdekel mások tapasztalata és gyakorlati megoldása, de ezen a fórumon nem csak műszerész szakik vannak ezért jobb lenne egy kicsit tárgyilagosabban fogalmazni és nem ezt a sok elméleti okosságot taglalni!
Mások által is érthető fogalmazások kellenének!
Remélem Katt sem haragszik meg ezért a kitérőért!
Egyébként én is minősített hegesztő vagyok,1973 óta de még nem kellett rám állítani egy gépet sem, pedig erőműben főgőz vezetéken, tartályokban és még sorolhatnám dolgozok!
Abban igazat adok, hogy gyakorlatlan embernek nem mindegy, hogy milyen géppel pacsmagol!
De ezeknek az embereknek nem is ajánlom, hogy rutilos pálcán kívül mást is a fogójába tegyen!
A Fronius transtig 140-es kis masina üresjárati fesze 60 V (Mértem azzal a műszerrel amivel a saját gépemet mértem)ha ez közép érték, akkor nagyon szarul érezném magam egy nedves, vizes helyen hegesztés közben átnedvesedett kesztyűben!

Ja még mértem a Mikro 124 üresjárati feszét ami 80 V Ez is közép érték? Nevetséges!

Ha azt nézed, hogy a Maci 50 %-os kitöltéssel jár és 3,3 az áttele a trafónak, akkor a teljes híd 100 %-kal jár, tehát, kétszer akkora feszt csinál ( középértékben ), akkor annak a 6-körüli áttétel dukál. Ebből következik, hogy a tranyóknak fele akkora lesz az áramterhelése. Viszont, kétszer annyi kell belőle.

Szia Tubi!
"A Fronius transtig 140-es kis masina üresjárati fesze 60 V (Mértem azzal a műszerrel amivel a saját gépemet mértem)"

60V?
Ezen erősen csodálkoznék,mert emlékeim szerint ez a gép üresjárati feszültségcsökkentő elektronikájának köszönhetően csak 45V feszültséget ad ki. Vagy pedig már nagyon régi,de akkor nem is olyan kicsi,és bipoláris tranzisztorokból van a teljesítményfokozata.
A kéziműszeres méréssel kapcsolatban én szkeptikus vagyok, viszonylag hosszú ideig végeztem hegesztőgépek pontossági(validálás)és munkavédelmi vizsgálatát is. Az egzakt eredmény eléréséhez egy mérőberendezést kellett építenem, mert kéziműszerben csak a felső kategória alkalmas különböző hullámformájú jelek értékének pontos kijelzésére, mert tartalmazzák az adott hullámformához szükséges szorzót,és felismerik a jelalakot. Már korábban is írtam, semmi problémám az általatok épített géppel. De ha neked ez a csúcs,akkor szerintem a teljes hidas építésének a gondolatát fel se vesd magadban. Még egy dolog.: A kimagasló elméleti felkészültségű, és újításra hajlamos emberek nélkül vajon ki fektette volna le az 5 kg-os hegesztőgép elvi alapjait? Úgy hogy csak csínján az elméleti tudás lenézésével, mert a gyakorlati kivitelezés soha nem kezdődne el ötlet és a megvalósításához szükséges tudás nélkül. Mondom ezt én, gyakorlati ember lévén.

Már értem az okfejtést.
Ha sikerül,akkor a jövő héten(talán)kezem közé kaparintok egy teljes hidas gépet. Minden jelalakját lefényképezek, akkor majd újból kezdhetjük a kiértékelést itt a fórumon.
A ma estém hasznosan telt, legalább a betegszabi nem hiábavaló.

" Természetesen engem is érdekel mások tapasztalata és gyakorlati megoldása, de ezen a fórumon nem csak műszerész szakik vannak ezért jobb lenne egy kicsit tárgyilagosabban fogalmazni és nem ezt a sok elméleti okosságot taglalni! Mások által is érthető fogalmazások kellenének!"


Én azért bízom benne, hogy van itt egy olyan réteg is, aki nem csak hegesztőgépet akar csinálni, hanem meg is akarja érteni az alapvető összefüggéseket. Egyébként, próbálok a lehető legegyszerűbben fogalmazni, elnézést, ha ez mégsem érthető. Esetleg, visszakérdezhetnél, ha valamit nem értesz...

Nem építettem még gépet, nem nagyon érdekel maga az építés, nagyon ritkán lenne rá szükségem. Viszont, a kapcsolóüzem, - mint olyan, - nagyon érdekel és gondoltam, hogy besegítek ide egy kicsit. Az elméleti tudás is a gyakorlatban jött össze. Mindent kipróbáltam. Hegesztőt nem, arról csak azt tudom, hogy villamosan hogy fog működni. Hogy milyen vele hegeszteni, az nem az én asztalom, nektek kell megítélni. Azért kérdezem azokat a dolgokat, amikhez nem értek. Azt egész jól meg tudom ítélni, hogy valami áramkör hogy fog működni. Gondolom, neked sem kell megkóstolnod a kávét cukor nélkül, úgyis tudod, hogy keserű...

Egyébként, lehet jobb gépet építeni, mint a gyáriak. Ha csak abból indulsz ki, hogy azt is emberek csinálták... nem kell kishitűnek lenni...

Ismered az általad említett Fronius 140-es kisgép főáramköri kapcsolási rajzát? Nagyon nem mindegy, hogy milyen. Esetleg 1:2 arányban tévedsz amikor műszerrel mérsz. És még az is előfordulhat, hogy a műszer utálja az esetleges 20...100kHz-es jeleket amik kijönnek a gépből, aztán zöldségeket mutat.

Kiváncsivá teszel...

Egyébként, jobbulást!

Urak!
Használt valaki műterhelést a beüzemeléshez illetve teszteléshez?
Ha igen, akkor milyet?
P István

Nagy áramokhoz 2-es kantálból volt tekerve egy 20 cm-es tekercs, ha nagyon izzott, akkor betettem egy vödör vízbe.
Esetleg kerítés feszítő drótból lehet csinálni, ha van helyed, akkor össze sem kell tekerni.