Hm... végül is, mondasz valamit... nem is annyira off...

Ki kellene még használni azt is, hogy váltó van az autóban! Ezzel, akár két különböző frekvenciájú szinuszt lehetne előállítani. A magasabb az közvetlenül a motor főtengelyéről menne, a mélyebbnek meg lehetne a váltó állásától függően beállítani a frekvenciáját! És, hogy ne legyen olyan nagyon unalmas az egész, burst-ökben kellene szólnia. Természetesen, ezt is valahogyan mechanikusan megoldva, láttam, hogy az M3 BMW-ben 60 ms alatt vált a váltó a leggyorsabb fokozatban. Talán, ez megfelelne... Olyan lenne a hagja, mint egy kalasnyikovnak...

Tekerd rézfóliából!

Én ilyen célra vettem 0,2mm-est.

szerintem maradok most a kis csőtoroidos megoldásnál, fet páronként lesz 1 trafó, ami 6-8 kis gyűrűből áll ( 3-4 összeragasztva és ezek párhuzamosan egymás mellett ), eff. keresztmetszete valahol 3 cm^2 körül, így 50 Khz-en 9v-on 0,15 körül lesz a gerjesztés 1 menettel. Aztán ha melegszik rakok be még 2db gyűrűt, vagy emelek a frekin.
De egy ilyen gyűrűpakkra 2 menet szekunder lenne talán jó, mert nem fér el túl sok.
2x13 db-ra gondoltam
Így +- 235 V, talán tudja tartani teljes kitöltés mellett a 180-at. Hagyok ki helyet még 1-2 pár ferritpakk-nak ha mégsem menne.

A Discoveryn a Mith Busterek megcsinállták.A hátsókerekes autónak kibelezték a belsejét és egy hatalmas membránt épitettek bele,amit a kardántengejröl hajtottak meg.Első körben kiköpte a szélvédőt.A másodikban saját magát szétrázta az egész szerkezet.Vicces volt a vicces csávóktol.
Nem egyszerű figurák.A multkor egy rakétahajtású sinpáján hangsebességre gyorsitottak egy 20-as kazánlemezt lapjával.Olyan 2 x 2 m-est és a sinpája végére tettek egy gépkocsit ami mögött volt egy 100T betonkocka.Autó = 0.Betonkocka = aprókavics.

gulyi:
Megkaptam köszönöm szépen.Nincs is több kérdésem a témárol.

Lesz benne ventillátor? Ha nem, akkor az indukció ne legyen 0,15T mert már terhelés nélkül is melegedni fog a vas a veszteség miatt.

Először egy db-ot próbálj ki, hogy kijön e belőle az 1 kW körüli teljesítmény.

Persze először mindenképp 1 db-al kísérletezgetek.
Aztán ha minden oké megnézem azt is meddig bírják a fetek, kicsit tologatva a frekit is, valahol csak el durranak.
Mennyire legyenek közel egymáshoz a ferrit csoportok ? Mármint egyik trafó a másiktól milyen távolságban ?
Nem lesz gond a szórt induktivitás miatt ha nagyon közel vannak egymáshoz ?
Valahogy lesz áramoltatva a levegő is

Azért 1 .... 2 cm távolság legyen közöttük. De próbáld ki...

Fetek közül szerinted melyik lenne jobb ?
1 pár trafónként a következőkből.

irfb3004

irlb3034

Vagy 2 pár a következőkből

darabján ha párban vannakIrf1404z

Irl1404


Gondolom te is az utolsóra voksolsz.
Árban nagyjából ugyan ott jövök ki.
Csatornaellenállás 1,5 mohm körül mindenhol, mondjuk az utolsó előtti kicsit nagyobb.
75 A-t bírnak a tokozás miatt, max 50 A lenne

értem, köszönöm

max 50 A darabonként, ha párosával vannak.

2 db 1-1,2 m-es bordára fér rá a kapcsi véggel együtt

Nekem nem nagyon tetszenek ezek a logic level gate eszközök, de ha ki tudsz találni hozzá valami okos meghajtót, akkor a 4-es. De én inkább a 3-ast választanám, nagyobb a zavartávolság, a fene tudja, hogy egy ekkora kötyüben milyen gondok merülhetnek fel.

Azért ez az 50 A is meggondolandó. A tranyókra a 75 A úgy van megadva, hogy közben 25 fokon kell tartani a házhőmérsékletet. Miért nem rakják ezeket a chippeket valami normális tokba? TO-220? röhej...

Ez a 40 V nem túl sok, de elég. Azért, kell a snubber a tranyókra, mert tökéletes trafót úgysem tudsz csinálni.

A pwm végfok milyen lesz? És főleg, hány darab? Izgalmas kérdés ez a 20...25 kW... egy stadionnak is elég...

Egyszer hallottam valamit, hogy az egyetemen jó pár évvel ezelőtt ki akarták próbálni az áramhurok tágító hatását. Ez úgy nézett ki, hogy kimentek Cinkotára a HÉV-hez és rákötötték egy sínpárra a felsővezetéket... Aztán rátettek viszonylag közel a bekötéshez a sínre egy tengelyt, amin volt két kerék. Az egész ugye van vagy 300 kiló. Aztán ráadták a delejt. És miután a fizika működött, elkezdett a kerék távolodni, vagyis megindult a sineken és elkezdett gyorsulni. 200 m után elfogyott a sín, a tengely lerepült és az 50 m-rel odébb levő házat romhalmazzá változtatta... Szóval, az áramhurok tényleg tágul....

180 A-t bír a félvezető, rövid ideg csak elbír 50 A-t.
Van egy táp itthon, amibe Irfp 064N-ek vannak (110 A 55 V 8 mohm) 30 Khz-en 1 db elbírt több percen keresztül 60 A-t 14 V-on. Igaz ez to-247.
Nagyobb tokozással itt már tényleg nem férne el, így is 2 x1 m hosszan futnak végig.
Megméregetem trafónként az áramot mennyire oszlik el egyenletesen, aztán korrigálom amelyiknek kevesebb fesz jut.
A vég még messzi álom

Komoly terveid vannak... :no:

Jónaggyábol elkészültem vele.
Közel sem vagyok megelégedve a végeredménnyel.A fetsor szétszedése néllkül ezt tudtam kihozni belőle.Nagyon bizom benne hogy működni fog és nem kell mégegyszer átalakitani.
Napokon belül eredményekkel tudok szolgálni.Bár szerintem ezt én várom a legjobban.Amit elvárnék tőle az az hogy a sok kondinak köszönhetően lényegesen simább legyen az akksik árama,és a magasabb kapcsolási frekinek köszönhetően nem esik nullára a motor árama.Mert akkor nem kéne neki új vezérlés sem.Erre gyakorlatilag 10KHz-en 20 szor kevesebb ideje volna mint eddig.
Én bizakodok.

Jó lesz ez, csak óvatosan kezd éleszteni. Kicsi áramok, fesz, stb.
Az akksik áramát hogy akarod nézni? Sönt, meg szkóp?

Ha a hullámossága az áramnak még mindíg nagy, mondjuk a DC áramnak a 10 %-ánál nagyobb, akkor a betáp kábelből csinálj néhány menetet a levegőben, fogod látni, hogy mekkorára csökkent a hullámos összetevője az áramnak. De ez legyen a legutolsó, azért az akksik nem mennek tönkre attól, hogy kapnak egy kis hullámos áramot. Csak rövid időre megy ez így.

Sziasztok
Nem tudtam hol kérdezzem meg ezért raktam ide.
Milyen kapcsolás lehet a képen ?
Áramgenerátoros szabályzó ?

Bővebben: Link

Sziasztok.
Végre sikerült eljutnom az inditásig.3.3KHz-en kapcsoltam be,terheletlenül forgó motorral.Elősször minden jónak tünt,de amikor elkezdtem bátrabban csavargatni a gázpotit észrevettem hogy egy bizonyos fordulat után elkezd hullámozni a motor fordulata.Aztán ha csavarok neki egy kövérebbet akkor megszalad az áramfelvétel és a motor elkezd eszeveszettül lassulni (fékeződni) és szinte nullán ál meg.
A régi teszteknél ilyet nem tapasztaltam,de mielőtt szétszedtem volna átalakitásra a vezérlőt még egyszer utoljára bekapcsoltam terheletlenül és már ott is észrevettem ugyanezt.
Olyan mintha valami rövidre zárná a motort.Talán meglettek erőszakolva a diódák régebben?
Terhelni nem is mertem a motort.
Mi okozhatja ezt?
Miért nem mennek a dolgok egy kicsit simábban?

Sajnos, a dolgok alapvetően rosszindulatúak...

Nem igazán értek a motorokhoz. Lehetséges, hogy amikor adtál egy kövérebb gázt, akkor egész kicsi lett a kitöltési tényező ( nem jó a szabályozóban valami), vagyis kicsi a kimeneti fesz ami a motorra jut és a motor miután gyorsabban forgott, a nagyobb feszültsége miatt elkezdett visszatáplálni? Ezért elkezd fékeződni. De ilyenkor a felvett áram irányának meg kell fordulnia, vagyis a műszernek ellenkező irányba kellene kitérnie, már ha olyan a műszer.

Melegedett valami?

A mostani vezérlés hogy is néz ki?

Szkóppal kellene rámérni a félhíd kimenetére illetve megmérni a motor áramát valami söntön.

Csak úgy nem kezd el szerintem visszatáplálni.
Ahhoz nagyobb kellene legyen a motor kapocsfeszültsége mint az akkuk feszültsége, vagy
boost konverter szerűen lenne még lehetséges, de a mostani kapcsolásban azzal az 1 fettel meg 1 diódával szintén nem lehetséges.

Nem vettem észre hogy melegedett volna valami.
Gulyi-nak az utolsó elötti vezérlését használom.(nem a szinkronizálós) Azt is kikapcsolt áramkorláttal.Nem akarom hogy még az is bekavarjon.
A gate jelalakot figyeltem eddig szkóppal,de a hirtelen megállásnál semmi nem válltozott a kitöltésen.
Van egy 200A-os shöntös ampermérő a motoron amit polaritáshejesen kell bekötni.Tehát nem kezd visszatáplálni mert a müszer rendesen mér.
Azt hogyan tudom megmérni hogy a diódák rendesen lezárnak e,vagy rövidrezárják a motor kapcsait?

Ezt én is tudom, azért írtam, hogyha esetleg lement a kitöltési tényező akkor a motor kisebb feszültséget kap mint a fordulatszámából létrejövő elektromotoros erő, vagyis nagyobb lesz a motor által indukált feszültség mint az akksik feszültsége. Ezért, az áram iránya megfordul és elkezd visszafelé folyni. Miután ez energiatermeléssel jár, csökkeni fog a motor fordulatszáma... tehát, szerintem lehetséges a visszatáplás, csak nem mindegy, hogy milyen árammal és hogy mekkora fordulatszámig.

A diódák egyik pontját emeld fel, hogy "lógjon" a levegőben. Utánna nézd meg, hogy egyik irányban átvezet, másik irányban zár. Elem, sorbakötve egy izzó, aztán diódák. Egyik polaritással világít, fordított polaritással nem világít.

Szerinted mi okozhat ilyen jelenséget?
A motor 1000 ford/perc fölött forog,és egyszer csak eszeveszettül elkezd lassulni.Olyan árammal hogy még a kommutátorok is szikráznak.És olyan gyorsan hogy a mutató nembirja követni.Azt nemtudom mitörténne ha rajta hagynám a gázt,mert azonnal lecsavarom nullára.
Megpróbálom megvizsgállni a diódákat,és lehet hogy le is kötöm őket.Az elején a dolgoknak asztalon diódák nélkül próbálltam ki és akkor jól vizsgázott.De mint irtam már,ezt csak az utolsó bekapcsolása után kezdte el.
Nekem valamiért a diódák a gyanusak.Viszont ha cserélni kell akkor bajban vagyok,mert nem egy szerelhető kivitelre sikeredett.
Most kinomban egy új elrendezésen agyalok.
Szerinted a mellékelt elrendezést érdemes továbbgondolni?
A bal felső alkatrészekhez odairtam a lábkiosztást.Lent a nyák két oldalán mennének a sinek.Plussz a source sinre szigetelten fel volna rögzitve a harmadik sin (M-) is amikre rövid kábeleket (3-4cm) forrasztanék amik a kondik negativ lábához mennének.
A nyákot pedig fel kellene hizlalni rézzel vagy egy szigetelölapra rézfóliát ragasztani és ugy maratni.
A sinek és a fólia találkozásánál csavarkötést használni.
Vélemény?

Lehet, hogy én értem félre amire gondolsz, de ha Ui=k*n*Ig akkor Ui max 48V lehet ha 100% kitöltésen megy. Tehát ehhez tartozik a motor névleges fordulatszáma. A visszatápláláshoz ugye több mint 48V Ui kellene ami a névleges fordulatnál magasabb, de ezt lehetetlen elérni mert nem tudjuk névleges fordulat fölé pörgetni.

rozsda!

Nem lehet hogy túlságosan nagy a hullámossága az áramnak és amiatt labilis lesz a motor?
Én megnézném szkóppal azon a söntön az áramot.

A villamosgépek könyvemben pár szó erejéig kitérnek az egyenáramú motorok áramának hullámosságára, és ott is azt írják hogy 10% körül kell tartani.
fel is soroltak 1-2 hátrányát ha nagyobb a hullámosság.
Ha jól emlékszem kissé instabillá válhat, romolhat a kommutáció meg ilyesmik.
Lefotóznám csak pesten van a könyvem.

Na, még1x ezzel csak annyit akarok, hogy csinálj 1-2 fotót a motor áram jelalakjáról, akkor látjuk mi a helyzet abból már több következtetést letudunk vonni.

üdv!

Igen, ez igaz, főleg, ha megvan a 48 V. Meg, ha mindenféle egyébb dolog teljesül,amiről gondoljuk, hogy jó. Csak az a baj, hogy mégis valamiért fékez a motor. Mitől és főleg hova megy a motor mozgási energiája? Pláne, hogy még jócskán szikrázik is. Talán alkalmanként átüt egy dióda? De akkor rövidzár lesz az akksin, meg a motoron,meg mindenhol. Szóval ez így csak találgatás. Fényképek kellenének. Ráadásul, talán úgy is tönkremehet dióda, hogy először zárlat, aztán meg megszakad? Van ilyen? Nem is olyan egyszerű ellenőrizni a diódákat egyenként. Mert ki kell forrasztani egy lábat.

Most melyik kapcsolási rajz van megépítve? Ez:

http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/e7/e758ed182f9263552db6c...0b.png

Nem értem, mert ha igen, akkor ehhez egy felső oldali meghajtó kell, hiszen a drain a +48 V-ra van kötve, tehát, ha a FET-ek bekapcsolnak, akkor még a 48 V-hoz képest 10 V-tal kell magasabbnak kell lennie a gate feszültségnek. Vagy ez a TC44.. egy felső oldali meghajtó?

Szerintem, sokkal kisebb teljesítményen kellene az egészet kipróbálni. Így nagyon gyorsan lehet nagy károkat csinálni. Még rendes műszereid sincsenek, így nagyon nehéz. Tehát, csak egy FET legyen, meg egy dióda, meg egy 100 W körüli motor. Az, ha jó, ugyanúgy fog működni, mint egy nagyteljesítményű változat. Talán Kis Polski dinamó? Ha jól emlékszem, abban még dinamó volt. Az lehetne a motor, mondjuk IRF 540 a FET, dióda meg valami 20...30 A-es gyorsdióda, de lehetne akár FET is. Tehát félhíd, ahogy már korábban le lett rajzolva.

A mostani kapcsolás nincs itt fent a fórumon egészben csak részletekben.De ha lessz időm lerajzolom.
A vezérlés egy külön 12V-os akksirol kapja a tápfeszt.
Asztalon kicsiben már müködött.Nagyban is ment.Szerintem fölösleges visszatérni az asztalhoz mert össze sem lehet vettni a gurulópróbákkal.
Áramkorlát nélkül ment,bár ott is voltak érdekes dolgok.
Tényleg nincsennek megfelelő műszereim.Most is a szkópot javitgatom,mert nemjó a fókuszállitása.
Miest tudok körbemérek mindent és videózok.Addig tényleg fölösleges találgatni.
Mit szólsz az elrendezési ötletemhez?Érdemes volna belemerülni?

Először tedd fel ide a komplett rajzot és jelöld be azt is, hogy hol van a sönt!