A kódot nem tudom, de vannak mindenféle barátságos site-ok, ahol találhatsz megoldást a problémádra...

Nekem úgy tűnik, mintha vagy a fojtó lenne nagyon kicsi, vagy a frekvencia. Biztosan 100kHz-en megy? Meg van terhelve? 3...4 A terhelés legyen rajta.

Müszer szerint 92KHz-en megy az oszcillátora.Az induktivitás 18 menettel és 0.5mm légréssel volt 50-60uH.
Erröl a semikron diódárol kiderült hogy gyors ez csak nem 100 hanem 35KHz-en.
Ma találtam a boltban BY229 es diódát,da a Trr 135ns.Próbára beledobtam kettőt és most ezek melegedtek nagyon és a fet kevésbé.Ahejett is beraktam egy irf540-est de nem javult a hejzet.
Talán csütörtökre sikerül beszerezni valamelyik MBR tipust.

Nem, csoda hogy melegszik.
8A-en 1,2V a nyitófeszültsége.
Tehát 2db-nak 16A-nél kb 20W vesztesége lesz + még a visszazáródási veszteség.

Egy ilyen shottkyval: Bővebben: Link kb 8W a veszteség.

Van a kimeneten terhelés? És az mennyi? Stabilan tartja a kimeneti feszültséget? Nagyon kevés információt adsz, ebből nem lehet kitalálni még azt sem, hogy mit csinálsz!

Vagy teljesen rosszul működik az egész, vagy nem 100 kHz-en megy, vagy nagyon kicsi a fojtó ( mondjuk néhány uH, mert esetleg zárlatos ), vagy nincs megterhelve és csak egy-egy impulzus megy ki, stb. Az áramnak 100kHz-es háromszögjelnek kellene lennie, úgy, hogy a kimeneti terhelőárammal megegyező egyenkomponense van. Az egyenkomponenst nem látod, mert a szkópod nem viszi át a DC-t, de ettől függetlenül a háromszögjelnek meg kellene lennie. Diódát, FET-et hűtőre kell tenni, mert még a 8 W is sok. Tehát, viszonylag nagy hűtő kell.

Igazad van,elnézést hogy nemvagyok bőszavú.
Amig nincs bele rendes dióda addig nem akarom piszkálni.
A kimeneti fesz stabil 12.4V.Nagyon kis terhelésen vibrál az izzó fénye és valami kattog is benne.Gondolom a kimeneten lévő kondik.De ez nagyobb terhelésre megszűnik.Eddig a shöntön eső feszültség alapján olyan 8-10A-ral volt terhelve,de nem vettem észre hogy gyorsabban melegedne mint terheletlenül.Szerintem jó lessz ez,csak megfelelő alkatrész kell bele.
Viszont addig lehet összedobok egy másik panelt neki,mert ennek az elrendezése nem sikerült jóra.Főleg hűtés szempontjábol.Találtam egy régi (talán 486-os proci) hűtőbordát ventillátorral.Erre akarom felfogatni a fetet és a diódát.
Egy pár mondatban le tudnád nekem irni hogy hogyan is működik ez pontosan?Az nem világos hogy a step-down konverterek hogyan csinálnak jelen esetben 48V-bol 12V-ot 20A-ral egy iduktivitás segitségével.

Nem.
Maga a táp ki be kapcsolgat, ezt a hangot a fojtó adhatja.
Alacsony terhelés miatt már a kapcsolófreki is csökken, mivel nem tud már elegendően keskeny impulzusokat előállítani.



Mint nagyon sok kapcsolóüzemű elrendezésben, itt is a tekercs tárolja a kikapcsolás idején az energiát.
És belőle valamint a szűrő kondenzátorból táplálkozik a terhelés.

A fet bekapcsolás idején a maradék 36V feszültség mind a tekercsre esik. Ez lineárisan növeli a benne folyó áram értékét ami vasmagban fluxusváltozást hoz létre.
A fet kikapcsolása után a fluxus megmarad így az tekercs árama tovább kíván folyni, de ezt csak a terhelésen és a visszavezető diódán keresztül történhet.

Ez nekünk pont jól jön, hiszen az áram ílyenkor is megfelelő irányú és ezt hasznosíthatjuk a terhelésen.

Vannak olyan kapcsolóüzemű dolgok, pl PWM erősítő,
ahol a feleslegfesen megmaradt energiát a tekercs a tápba áramoltatja vissza.

Bővebben: Link

Nem birtam ki és csak nekiálltam piszkálni.Ráraktam a kimenetre két párhuzamosan kötött autó fényszóró izzót.Elkezdtem tekerni az áramkorlát potiját.Az izzók egyre fényesebben világitottak,majd egy pont után elkezdett halkan zizegni valami.Kikapcsoltam és a következő inditásnál nem tekertem vissza a potit.Bekapcsolás után rögtön elpukkant a két kondi a kimeneten és az izzók.
Mitöl durran el egy kondi ilyen gyorsan?
Elötte is furcsa dolgokat csinált.Nincs két egyforma bekapcsolás.Van hogy zizeg,kikapcsolom-bekapcsolom nemzizeg.Egyszer szép lassan izzik föl az égő,máskor meg egyböl világit.Volt hogy nagyon kattogott és az izzó is csak halványan világitott és a kimeneten szinte nem volt méhető feszültség.
A digitüszert rátettem a gate lábra és 52Khz-et mutatott.A légrést is 0.25mm-re raktam.
Nem értem,mit rontok el?

Kimeneten hány voltos kondi volt?

Valószínűleg olyan alacsonyra csavartad az áramkorlátozó potit, hogy a visszacsatolt feszültség nem tiltotta időben a működést, így a kimeneten a feszüétség meghaladta a megengedett értéket.

Az a helyzet, hogy a kimenet tiltását a 3-as és 1-es láb együttes állása határozza meg.
Tehát hiába magas a kimenőfeszültség, ha az áram jel le van tekerve nem fog kikapcsolni.

Az IC ben egy komparátor ami a feszültség jelét és az áram jelét hasonlítja össze.
Ahogyan nő a kimenőfesz így csökken a - lábán a feszültség.
Ahogy nő az áram a söntön úgy nő a feszültség az áramérzékelő bemenetén, ez pedig a + bemenetére megy.

Ha az áramjel meghaladja a kimenőfeszültség jelét a kimenet tilt.
Ez nem történt meg nálad időben.

összegezve: az áramérzékelőn a trimer nem azért van benn, hogy tekergessük, hanem hogy kb 60%-ra be legyen állítva.
Bocs hogy ezt nem említettem.

16V-os.(volt) Keveseltem,de annyit irtál oda.Vagyis nem is lett volna kevés...
Tutira az történt amit irtál.De akkor mi alapján kellene beállitani a potit?Mert a 60% egy kicsit tág igy.
Gondolom ugy hogy 16.8A terhelésnél a hármas lábon 1V legyen.
De mivel tudnám rendesen leterhelni?Vagy simán kössem rá a motor gerjesztésére,és kész.?
De mi van akkor ha a gerjesztés 12V-rol nem vesz fel 16.8A,csa mondjuk 10A?Vagy nem véletlenül van ráirva és ugy van méretezve a gerjesztés tekercse hogy 12V-rol 16.8A vegyen föl.

Nyugodtan rákötheted!

Az erre van kitalálva, hogy rá legyen kötve állandóan.

12V-on annak az adatlap szerinti 16A-t kell felvennie.

Kicseréltem a kondit és a fetet is mert az is elszált.Rá is kötöttem a motor gerjesztésére.
Működik,de igy a kimeneten csak 4-5V van.
Aztán megint túltekertem azt az átkos potit és ismét elszált a fet.Ez eddig 2-0 neki.
Igy a 0.12ohm os shöntön csak 0.14V esett.
Miért esett vissza a feszültség igy,mikor még nagy áramok nem is rohangálnak?
Mi tévő legyek?

A árampotit jó lenne nem piszkálni
Ha 0,12Ohm söntöt használsz, akkor tegyél be egy feles osztás a trimer helyére, ezzel elkerülhetjük a további kellemetlenségeket.

A szkóp ábrák még mindig ugyan olyanok, mint amit feltettél? Úgy értem keskeny fűrészjelek?

Ez azért fontos, mert ha a tekercs árama megszakad, akkor másként fog viselkedni a kapcsolás.

Ha még mindig ilyen keskeny fűrészjel, aminek a kezdőpontja mindig 0A-től indul akkor növelni kellene a fojtó értékét.

Ezen kívül, ha nem eléggé magas a tápfeszültség akkor csökkenteni kell a 3,3k-s ellenállást.

Ami a legfontosabb, hogy a söntön a feszültség "majdnem" négyszög alakú legyen.
Ha ez nincs meg akkor növelt a fojtót.

A potival nem lessz több baj.Odafigyelek.
Szkóppal nem is néztem ma.De mitöl változott volna.De nem is kinlódok tovább ezzel a kis maggal.A drót is vékonyabb a terheléshez szükségesnél és nem is fér el több menet rajta.Elöveszem a B tervet (magot).Amiröl egy hete raktam föl képet.Megtekerem rendesen,hivatalosan és addig nyaggatom amig ki nem jön belőle a négyszögjel.Holnap megjönnek a gyors diódák is.
Az UC Vcc lábán lévő 2.2K ellenállásra gondolsz?A következő bekapcsolásnál megpróbálok profi hobbistaként viselkedni és körbemérek minden paramétert,és csak utánna kérdezek.

A tranyó kollektora alatt levő 3,3k-sra gondoltam.

Nem akar ez összejönni nekem.A segitséged nélkül biztos nem.
Megtekertem a másik magot.26menet,kevés légrés (kb 0.5mm) és igy most 400uH.A diódát is kicseréltem az álltalad ajánlottra és irf540 a fet tipusa.
Kis terhelésen semmit nem válltozott a shöntön eső jel.Rákötöttem a gerjesztésre és igy a belinkelt képen van a shönt jelalakja.(Szkóp melegpont=source,Szkop test =test)
A kimeneten igy 4.6V-ot mértem.Kicseréltem a 3.3K 2.2K-ra és igy 5.6V-lett a kimeneten.Igy a 0.12ohm-os shöntön eső feszültség 0.16V.
Az UC oszcillátorán 92KHz-et mérek.Viszont ha ráteszem a digitműszert a gate lábra akkor csak 56KHz-et mutat.
Megnéztem a 3-as lábon is a jelalakot.Ugyan olyan volt mint a shöntön.Tele volt tüskével.Aztán kicseréltem az áramérzékelés 1nF-os szűrőköndiját 4.7nF-osra.És ezután a nyégyszögjelek ellapultak de a tüskék megmaradtak.(másik kép) Viszont a kimeneten igy 6.3V-ot mértem és a shöntön is 0.21V esett.
Aztán nézegettem a google képtalálatait az UC3843-ra és mindenhol 1K ellenállást láttam a szűrésen.Visszatettem az 1nF,és kicseréltem a 330ohm-ost 1K. (következő kép) Igy kereken 6V-ot mértem a kimeneten.
Elképzelhető hogy ezek a tüskék az áramjelen megzavarják a mérést?Hogy lehetne ezeket eltüntetni a 3-as lábrol?
Mondj valami okosat.

Azt ugye tudod, hogy ebben az áramkörben is nagyon kicsinek kell lennie az összekötő huzalok hosszának? Tehát, a bemeneten van egy elkó, ez legalább 10000 µF legyen, hiszen ki kell bírnia egy jó nagy effektív áramot, ( ugye a kimeneten 16 A fog folyni és ugyanez fog folyni a bemeneten is, kb 25%-os kitöltéssel, tehát ennek jó nagy már az effektív értéke és ez a pulzáló áram ne az akksikból jöjjön, ugyan az a probléma, mint a nagyáramú részben )

Ennek az elkónak a pozitív pólusa, a dióda katódja, aztán lefelé haladva a dióda anódja, a FET drain-je, a FET source-a, a sönt, aztán az előbbi kondi negatív lába a lehető legrövidebb drótokkal legyenek bekötve, ráadásul úgy, hogy a lehető legkisebb területet foglalják el. Különben jó nagy szerelési induktivitások lesznek, ahol nem csak az a baj, hogy az ezekben tárolt energia nagy részét a tranyónak kell megennie, hanem, még ez is okozza a söntön a "szőröket". A söntnek induktivitásszegénynek kell lennie, különben jön a szőrősödés.
Az a baj, hogy ezekre a szőrökre az ic már kapcsol, aztán nem is ott, ahol kellene. Emiatt korábban visszaszabályozza a kitöltési tényezőt, így persze, hogy nem jön ki belőle a 12 V.
Az az 1nF-os kondi ne legyen már nagyobb ennél. Már ez is eléggé lelassítja az áramvisszavezetést. Ennek az lenne a hatása, ( ha nem lennének szőrök ), hogy az áramkorlát rendesen túllendülne, hiszen az ic csak egy lelassított jelet kap.
Egyébként, alakul ez, legalábbis a tendencia jó...úgyhogy ne kenődj el.

Még valami: az ic 5-ös lába a GND. Erre kell rámenni minden apró alkatrésszel, ami az ic környezetében van. Aztán az 5-ös pontról menj el a söntre a lehető legrövidebb dróttal, vagyis a a bemeneti elkó negatív lábára. Az a baj, hogy a söntről az elvezetések is tudnak jó nagy szőrőket csinálni, tehát itt is nagyon lényeges, hogy a sönt feszültsége, meg a jelfeldolgozás között nagyon rövid legyen a drót.

Kezdtem én is rádöbbenni hogy ezzel lessz a baj,csak nem vagyok valami magabiztos ezen a téren.Azt már tudom hogy sok a 4.7nF,de egy próbát megért.
Hát én 2db 1000µF kondit raktam be.A panelröl meg ne is beszéljünk.Mondhatnám ugy is hogy összehánytam.Már tervezgettem egy másik panelt de ez a kondi abban sem ott van ahol kellene.Ezen még dolgoznom kell.Egy vagy két diódát és fetet tervezzek bele?A dióda 30CPQ100,a fet pedig irf3710.Ezekböl egy-egy is elég lenne.De van előnye a 2-2 db párhuzamos kapcsolásásnak.(meg hátránya is).Szerinted?
Mi az az induktivitás szegény ellenállás?A huzalellenállás?Akkor milyen shöntöt használjak?Vegyek gyári megoldást?
Most nem vagyok belekeseredve.Sőtt,kifejezetten kezd megtetszeni ez a kapcstápos téma.De azért jöhetne már asikerélmény.

Kevés lesz a 2 x 1000 uF, több kell bele. Ha nagyon hullámos az áram, akkor egy pici fojtót lehet még az akksival sorbakötni, mint a nagyáramú részben.
Jó ez a dióda, meg a FET is, nem kell őket párhuzamosan kötni, így is sokkal nagyobbak, mint ami szükséges.
Úgy csinálj induktivitásszegény ellenállást, vagyis söntöt, hogy a szükséges 0,1 ohmot többb párhuzamos ellenállásból rakd össze. Persze, minnél kisebb méretbe és minnél rövidebb lábakkal bekötve.

A sikerre azért várni kell... illetve keményen kell küzdeni érte... viszont a végeredmény annál nagyobb gyönyörűség... ( mondom én, pedig az előbb robbantottam fel egy pár irf740-et...)

Akkor nekifexem,és áttervezem az egész panelt.Addig nem is eröltetem.Ha elkészül,fel is teszem véleményezni.
Most három darab 0.36ohm-os 5W-os cementezett huzalellenállás van benne,párhuzamosan.Kevés az a 15W-nyi?Egyáltalán alkalmas ez nekem erre a célra,vagy nézzek valami szén vagy fémréteg ellenállást,kissebb wattszámmal több darabdol?Mert ha jól értem akkor ezek is egy légmagos induktivitások.De akkor akár még jó is lehet.
Részvétem a fetekért.Kaptam kóstolót minap az érzésedröl.

Söntnek persze a legjobb az SMD lenne, de mivel nem abban dolgozol, meg kell elégednünk a lábas megoldással.

Még annyit megpróbálhatsz ezzel a nyákkal, hogy beteszel az 1-2 láb 10k-s ellenállásra párhuzamosan pár nF kondit.
Ezzel kicsit szűröd a viszacsatolásból jövő zajt.

Bár szerintem nem ez baj.

A söntön levő áramjel teljesen korrektnek tűnik.
Ezt úgy értem, hogy a kitöltés kb 20-25%. OK
Az áram nem szakad meg (Nem nulláról indul) OK
Viszont 400uH-hez kissé még mindig "meredek" a teteje.
50uH-hez számoltam 10%-ot ehhez képest most 8x akkora L van és a hullámossága nagyobb mint 10%.

Kapcsolófrekvenciát ellenőrizted? Mennyi a periódusidő?

Nyáktervet gyártás előtt tedd fel, hogy rábólinthassunk :yes:

Hát, elég kevés, mert ugye 16 x 16 x 0.1 = 25 W veszteség lesz ezen a söntön. Hát, ez nagyon sok, akárhogy is nézzük. Azért egy wellerpákányi meleget ne építsél be. Úgyhogy, szerintem, egész másképp kell megcsinálni, vagy a söntön ne essen ekkora teljesítmény. Kisebb sönt, aztán meg kell erősíteni a jelét. Persze, ez már nem olyan egyszerű...

Én a mostani megoldást nem tervezném át másik nyákra, mert ez a 25 W (szinte ) folyamatosan fenn fog állni, amíg a motor megy. Ez már veszteségnek nagyon nagy, nem beszélve arról, hogy hova teszed ezt a meleget. Esetleg lehet több párhuzamos, hűtőbordára csavarozható ellenállásból csinálni a söntöt, de nagyon otromba megoldás lesz. Ha meg sönterősítő lesz benne, akkor kell egy negatív táp is ennek, vagy lehet csinálni (?) rail to rail erősítővel is, bár ilyet sosem használtam. Ráadásul a sönterősítőnek nagyon gyorsnak kell lennie.

Vagy ami talán a legjobb lenne, az áramváltó. Arra gondolok, amit a forward hegesztőkben ( két tranyó, két dióda ) használnak. Tehát a FET drain körébe kell betenni, a másik oldali visszamágnesezés meg egy dióda, meg egy zener. Úgy kell méretezni, hogy az 1 V kijöjjön belőle mondjuk 16 A-en. Ezzel nagyon kicsi lesz a veszteség. Szerintem, Cimó lerajzolja, nekem nincs itthon a szkennerem.

Nem vetted figyelembe a kitöltést!

20-25% amiből az eredő veszteség a söntön már csak 5-6W.

Amit még lehet csinálni. Kisebb sönt egészen akkora hogy ne kelljen trimerrel leosztani, hanem egyből mehet az R-C tagra majd a 3-as lábra.

Hm... ez igaz. De azért az áramváltóval még annyi sem lenne...

Szervusztok!
Én mérőváltót alkalmaznék, egy típusnak az adatlapját mellékelem. Az ára a Distrelec-nél 10-12 euro körül van, ami nem drágább mint egy hűthető 50W-os fémházas 0,1ohmos ellenállás. Ami nem mellékes, jól felhasználható lineáris feszültségkimenettel rendelkezik, -és veszteségmentes.

Igen, ezek nagyon jók, de ide elég lassú ( tr=3 us ) Meg kell neki tápfeszültség. Viszont átviszi az egyent is. Tirisztoros szaggatóknál használom, de az 1500 A-es változatot. Az már jó drága...

5-6W szerintem elfogadható annak fejében hogy egyszerübb a kapcsolás.
Az UC3843 appnotjában van egy áramváltós megoldás.Az müködne ebben a kapcsolásban,vagy itt nem lehet alkalmazni?
Most nincs időm foglalkozni vele,de még ezen a panelon megpróbálok csökkenteni a tüskéken,és ha sikerül elérnem valamit akkor egy jól átgondolt nyákkal szerintem nem kell tovább bonyolitani a kapcsolást.

Összedobtam egy másik panelt.
Várom a véleményeteket.Persze még nem végleges.A shöntkérdést is meg akarom még vizsgálni közelebröl.Elvileg ha 60mohm-os shöntöt használnék akkor 16A körül esne rajta 1V,és csak 6W-ot fütene.De ezekszerint ezt lehet még osztani négyel,mert 25% körül van a kitöltési tényező.És akkor már egy párdarab sima elkóbol is meg lehet csinálni.Ez igy müködőképes volna?
Most a 3db shönt állitva van a nyákrajzon.
A trafót is lehet közelebb hozni ha a feteket és a hűtőbordát a nyáklap aljára szerelem.De szerintem a trafóhoz menő vezetékek hossza nem olyan lényeges.

Cimopata:
Egy 4.7nF os kondit tettem a 10K ellneállásra.Szkóppal nem néztem meg,de csak 0.2Vot emelkedett a kimeneti feszültség.Tehát valamit azért számit.
A kapcsolófreki az 52KHz,de a periódusidöt nem fogom tudni megmérni ezzel a szkóppal.

Nagyjából jó, de 1 hibát felfedeztem:
A VCS ellenállás rossz helyről jön.

Tettem 2db 4700µF-os kondit a bemenetre.Megpróbáltam a lehető legrövidebb kábellel beforrasztani a katódhoz és a shönthöz.A kimeneten talán 0.5V-ot emelkedett a feszültség.A shöntön semmit nem válltozott a jelalak.Ugyan ugy nagy tüskék vannak a négyszög elején és végén.
Ha 5db sima 0.33ohm-os ellenállást teszek a shönt hejére (66miliohm) akkor az 1K potit kihagyva egyböl ráköthetem az RC tagra?Mert igy elvileg 16A-nál esik rajta 1V.
Hátha a nagy huzalellenállások okozzák a tüskéket.
Vagy mit lehetne még elkövetni?Az új panelt ugy szeretném megcsinálni hogy a mostani összes hibája ki lenne küszöbölve.
Jobbnak látom megkérdezni mielőtt tönkretenném megint.