Fórum témák
» Több friss téma |
Itt arra a PFC-re gondoltál, ami a "power factor corrector" rövidítése? Mert én úgy tudom, hogy azt totál másra használják: Wiki
Nyilván a legkézenfekvőbb az lenne, ha az egyenirányított pufferelt tápfeszt egy kapcsitápra rávinnéd és feltranszformálnád 2x-ére.
Ennél egyszerűbb megoldás az egyenirányított pufferelt feszt egy boost (step-up) konverterrel feltranszformálni 650V-ra. Mivel a PFC is egy boost konverter, tehát a 325V max bemenőfeszültségből egy magasabb általában 400V-ot állít elő, ebből eredően 650V-ot is ugyanolyan könnyen előállít. Azzal az előnnyel, hogy itt nem szipkázza a hálózatot nagy áramtüskékkel, hanem a bemenőfeszültséggel arányos szép szinuszos áramot fog felvenni. Mellékesen megjegyezve: Sima egyenirányítás puffereléssel 16A-s kismegszakítón keresztül nehéz lesz 3kW-ot átvinni PFC nélkül.
Ja, vagy úgy!
Így már érthető(bb), köszönöm szépen a segítséget!
Szia!
50 ohm-ot raktam a 27 V-os kimenetére, és így 7-8 V-ot mértem. 100 watt-ból arra következtettem hogy 27 V-on 3-4 A-t tudnia kell de akkor tévedtem. Mindenesetre kap egy kisebb felújítást, aztán meglátom mi lesz. Ciripel üresjáratban is, meg ha ráraktam az 50 ohm-ot akkor egy picit más hangja volt. Gondolom a nagyobb kitöltési tényezőtől.
Sziasztok!
Kéne csinálnom egy 13,5V/ 20A-es tápot. (faternak lesz, amatőr rádióhoz) Fontos követelmény, hogy ne essen a feszültség 12V alá, még 20A terhelésnél sem. Tudtok ajánlani valami kapcsolást? Egyáltalán mit lenne érdemes csinálni, pwm-et, vagy rezonáns tápot szekunder oldali stabilizátorral?
Szia!
Ez a táp nem fog korrektül működni egy bizonyos terhelés alatt. Sajnos már nem emlékszem pontosan mennyi volt a minimális terhelése, de érdemes próbakor a 144V-os kimenetét leterhelni egy 230V 60W-os izzóval. A panelon lévő C712-őt érdemes cserélni, ez a kapcsolás nagyon érzékeny erre a kondira. A táp teljesítményét jól saccoltad, kb. 100W, de ez eloszlik a feszültségek közt.
Helló!
RF célra én nem igazán javaslom a kapcsitápot. A kapcsolófreki bejuthat a vezetékeken vagy sugárzással az oszcillátorok körébe és mindenféle gerjedéseket kelthetnek. Jobb a sima toroid, vagy EI. ui: van egy ekkora toroidom eladó 300W 12V AC
Helló.
Itt van egy jó kapcsitáp, igaz angolul. A kidolgozója rádióamatőr, a leírásban magyarázza mik a fő szempontok a tervezésnél, hogy rádióhoz is megfelelő legyen a tápegység. Emlékeim szerint volt már belinkelve ez az oldal. 12V-40A táp Igaz 40 amperes, de az nem lehet nagy baj. Engem, kísért egy ideje a megépítése, de az a baj, hogy nekem legalább 80-100A kellene csúcsokban. Ezért maradtam a böszme nagy zselés akkunál ami eddig még ingyenbe van.
Hali!
Köszi, megnéztem. Sajnos kissé elavult és bonyolult kapcsolásnak tűnik. Szerintem csinálok egy ilyet, aztán próba szerencse. Egyébként egy ETD 59-es magra lazán felférne egy 12V/100A -es szekunder. Neked mire kéne?
Azt mondta a fater, hogy egy Yaesu FT 757 GX tipusú készüléket akar működtetni vele, fontos neki hogy kicsi, könnyű és hordozható legyen, tehát trafó kizárva (van trafós tápja, ami 10kg).
Valami spéci szűréssel csak meg lehet oldani valahogyan. Nem?
Igen, nem mai darab. De a kivitel, és a használt megoldások valószínűleg azért olyanok, amilyenek, mert mindenféle RF szempontot figyelembe vett a tervezője.
Szerintem, se kell túllihegni a dolgot, egy jó kivitelű stabil táp jól szűrve jó lehet. Bár a túlfeszvédelmet ami jobb ha külön áramkör, nem szabad kispórolni mert az ördög nem alszik. Igen, vannak jó magok, egyszerű de mégis harapós kapcsolások, nincs elvetve, hogy építeni fogok mert az akku se fog örökké menni, ennek a kiváltására fog kelleni. Az egyik alaprádió 20-22A, kisebbek 4-8A, A félvezetős végfok, szippant 40-45A -t és csak az egyiket használom a kettő végfokból. Azt is igaz ritkán... Én is rádiózom, csak a lustaságom okán nem vizsgáztam le még.
Ezeket én is igy gondolom :yes:
Meg is építem azt a pwm tápot amit linkeltem, aztán lesz ami lesz. Majd beszámolok az eredményről.
Értem, az is egy rövidhullámú rádió. Mivel érzékeny szerkezet, ezért a RF zavarokra különösen kényes. Nehéz olyan tápot csinálni szerintem, ami nem sugároz ki zavart. A jó földelés a rádiónál és a tápnál elsődleges fontosságú, a visszajutó RF jel miatt.
Amit linkeltem, onnét lehet csipegetni ötleteket, ha nem is a teljes topológiát de a szűrési megoldásokat igen.
Üdv!
Lenne még egy kérdésem miután találtam egy ilyen IC-t. Az MC44608P40 és MC44608P75-ről lenne szó. Adatlapját megnézve pár új fogalom tárult elém amiket nem értek, mert még sehol sem találkoztam ilyenekkel. Na de az első kérdésem az lenne, hogy előnyösebb ilyen IC-vel kapcsolóüzemet készíteni mint pl. TL494-el vagy ennek más testvéreivel, és ha nem akkor miért nem vagy mi a különbség? Miért nem találtam erre az IC-re találatokat? És ha valaki ismeri akkor elmondaná ha megkérem, hogy pár láb miért felelős, gondolok itt az 1,2 lábakra. Ezek nélkül nem működőképes a kapcsolás? Lényegébe bármi információ mivel szolgálni tudtok érdekel. Itt az adatlapja is.
És ha nem gond az UC3842N-el is lenne ez a kérdéssorozatom. Ennek is itt az adatlapja. Kérlek ne egybe tárgyaljátok, vagy írjátok le a különbségeket légyszives. Előre is köszönöm.
Hali!
Van szerinted ezek között használható mag? Az Al érték szempontjából jónak látszanak. Mi a véleményed?
Alkalmazás RFI szűrőbe,
impulzus transzformátorba, szélessávú transzformátorba
Köszi...
Sziasztok!
Megépítettem a Sprofan által is publikált kapcsoló üzemű tápot és van néhány érdekes tapasztalatom. A kiindulás az volt, hogy szükségem lett egy 12V max. 0.8 - 1A terhelhetőségű tápra, amit nagyon kis keresztmetszetű azonban hosszú helyre kellett beszorítani (30x30x300 mmm). Ezért is jött szóba a kapcsi táp. Alkalmas trafót kb. a 3. számítógép tápban találtam. AZ IC TOP202 lett, ez egy picivel nagyobb terhelhetőségű, árban nincs sok különbség. Megépült a táp, első indításkor a 200mA -es dióda pukk. Bele egy 650 mA, amivel elindult. Kimeneten ott a 12V. Kis izzó világít. Ezután jöttek az érdekességek. Növeltem a terhelést a kimeneten egy motorral. A motor elindult, majd leállt. És ezt játszotta folyamatosan, olyan volt mintha a táp nem bírta volna. Az érdekes, hogy a motor még 500mA sem vett fel. Nem teljesen értettem a dolgot. Na nem nyújtom tovább a dolgot, próbáltam másik trafóval, másik optóval, meg egy csomó mindent kipróbáltam, de az istennek nem akart többet magából kicsiholni a táp. Melegedni nem melegedett semmi, kivéve a by228 diódát. Szerintetek hogy lehet az, hogy egy 3A -es dióda 500mA -nél melegszik? Nem is kicsit. Ja, azt hozzáteszem, hogy vadi új diódáról van szó. A megoldásom az lett, hogy kicseréltem a diódát egy atx táp kettős diódájára, és láss csodát a táp az 1A -is röhögve produkálja, mindenféle melegedés nélkül. Azért kérdőjelek maradtak bennem. Miért melegedett a dióda, habár mérve is tökéletes. A HQ -nál vettem, hamisítvány lenne? (Már vettem tőlük N csatornás fetet, ami P csatornás volt.)
Szia!
A BY228 lassú visszaállási idejű egy ilyen kapcsolóüzemű táphoz, ráadásul brutál nagyfeszültségű. A PC-tápokban viszont kellően gyorsak vannak (Schottky), azok ezért nem melegednek.
Értem, csak akkor miért ilyen dióda van a kapcsolásban? Ezt akkor lehet, hogy módosítani kellene a cikkben, mert másoknál is gondot okozhat. Most, hogy mondod, megnéztem az IC adatlapját ott 1N5822 van, ami a HQ -nál 47Ft. +áfa. Még olcsóbb is.
Az az igazság, hogy ezt nem is néztem eddig, mert erre nem is gondoltam.
Látom már! A D3 és a D4 helyére is Schottky illik.
Hány kHz-en megy a tápod?
Végül is mindegy, mert a kapcsolótápoknál alapvető, hogy gyors diódákat kell használni. Egyenirányításra, jó hogyha 100 ns alatti diódákat teszel bele. Én BYW 29, BYV 79 tiposokat használok, persze ezeket is célszerű hűteni. A kapcsolásodban a D3 helyére jó a 4148, az is elég gyors és ott nincsenek nagy áramok.
Szia!
Greatman-nek voltak gondjai a táppal.
Fogalmam sincs, nem mértem, mert nem éreztem szükségét. Összességében végül is csak ezzel a diódával volt probléma. Most hibátlanul, az elvárásaimnak megfelelően üzemel. Igazából így utólag belegondolva, ha egy kicsit körültekintőbb vagyok, akkor lehet, hogy nem szívat meg a dolog. Építettem már TOP IC -vel 200W -os tápot is, az is üzemel kifogástalanul. Gondoltam ez sem nagy cucc, összedobom a kapcsolási rajz alapján gyorsan, úgyis menni fog. A dióda paramétereit nem is néztem. De sebaj, jópap is holtig tanul. Ja, egyébként most nézem, Sprofan tápjában is úgy látom nem a kapcsolási rajzban szereplő dióda van, legalábbis a fénykép alapján.
Ja, oké bocsi. Egyébként tudom, csak véletlenül, automatikusan a legfelső beíráson nyomtam meg a választ.
Lényeg hogy működik :yes:
Szerintem Sprofan is valami BYW diódát használ, csak el lett írva a kapcs rajzon.
Őszintén megmondom fogalmam sincs az hogy a fenébe került oda, én sem olyat használok (képeken látszik), mindjárt kijavítom a rajzot és szólok egy modinak hogy cserélje le. De az az érdekes, hogy még csak a rajzjel sem Schottky, hanem sima dióda, szóval valamit nagyon benéztem
Köszi greatman hogy szóltál |
Bejelentkezés
Hirdetés |