A rajzhoz:

A D2-es dióda anódját közvetlenül kösd rá a TPS ic 2-es ( GND ) lábára. A kettes láb nem a -12 V-ra megy, hanem a GND-re, méghozzá úgy, hogy a lehető legrövidebben menjen az "M" nagyáramú pontra. Ez azt jelenti, hogy maga a TPS ic is a lehető legközelebb legyen a FET-ekhez. Erre az "M" pontra megy a segédtáp GND-je is. Ne felejtsd el, kell egy-egy 47µF 16 V elkó a +/-12 V-os tápokra is a panelra, valamint egy 100uF, 100 nF kerámia kondi a TPS ic-re, közvetlenül az 5-ös, 2-es lábra.

A valóságban az "M" pont ugyanaz, mint a FET-ek source lába, csak az a baj, hogy közbe van a vezetékezés.
Amire te gondolsz, az a következő képpen néz ki: egy FET-et úgy kell meghajtani, hogy a TPS ic 2-es pontja valóban legyen rajta a source-on, a lehető legközelebb. Ha nálad ugye sok FET van párhuzamosan, olyan helyre kösd, hogy a lehető legközelebb legyen a source kivezetésekhez. A lényege az lenne, hogy azon a vezeték, vagy fóliaszakaszon, ami a TPS ic 2-es pontja és a FET-ek source között mégis van, ne folyjon másmilyen áram, így a motor árama sem. Különben, a motor árama ezen a vezetékszakaszon feszültséget ejt, ami belezavarhat a FET-ek gate-source feszültségébe. Tehát, a rajzon az "M" pont arra való, hogy ide csatlakozol a kis fojtóval, meg a D1 katóddal, meg a C3-al. Elvileg kellene találnod egy olyan pontot, ami térben közelebb van a source-okhoz. Az a pont legyen a GND, tehát ide kötöd a TPS ic 2-es pontját, meg a segédtáp GND-jét, meg mindent. ami a GND-re megy. DE a TPS ic-nek külön legyen odavezetve a 2-es lábára a GND, mert a TPS ic árama feszültséget fog ejteni azon a vezetéken, ahol megkapja a GND-t. Ha a TPS 2-es lábáról megy el a többi GND-hez a drót, akkor az lesz a baj, hogy az előbbi feszültségesést látni fogja az összes többi alkatrész.

A +/-12 V-os táp az analóg ic-k miatt kell, nem sok köze van a meghajtáshoz. Majd ezen is alakítunk, de egyenlőre menjen így. Nem biztos, hogy kell bele a kettőstáp.

A 2 uH-is tekercs viszonylag nagy lesz, nehogy rá akard tenni a nyákra...

Inkább feltettem az eredeti fájlt. (multisim 10.1) Ha igy sem jó akkor légyszives javidzsd ki.
A panel fizikai felépitésére már van egy sémám.Viszont a source sinre bajos a rácsatlakozás.A sin közepén van egy M10-es menet és ide megy az összes saru.(a motor egyik pólusa és a vezérlés GND-je) De ezt a kérdést még megvizsgálom közelebbröl.
Ha kész a panel rajza felrakom.
A fojtót közvetlen a motor kivezetésére akarom felrögziteni.(de már most tudom hogy rövid lessz a nagyáramú rész "-" vezetke)

Küldöm a rajzot. Láthatod, hogy hogyan kellene a source-okra rácsatlakozni, a lehető legközelebben. Sajnos, miután egy csomó tranyó párhuzamosan van kötve, ezt nem nagyon lehet megcsinálni. Ez esetben marad a csavar, amiről írtál.

Jónagyábol megvagyok a panellal.De a jóhir az hogy megvan hozzá minden alkatrészem.Az IC-k is.
Akkor tudnál irni egy pár szót a fojtórol és az élesztésröl?
A legjobb az lenne ha elősször egy db fet-tel tudnám kipróbálni kicsiben.

Még ne kezd el vasalni, most nincs időm átnézni a nyákot, de még ma válaszolok.

Jó lesz. A TC ic-t hidegítő kondi fordított polarítással van berajzolva, ezt fordítsd meg.
Akkor legyen egy kisebb teljesítmény, mondjuk legyen az áram 5 A, vagyis e körül fog fűrészelni. Később, vagy holnap küldöm a kis fojtó adatait, addig a C4 és R4 alkatrészeket ne ültesd be, mert nem biztos, hogy így jók.

A C1,R4 -re gondoltál?Mert az az integrátor micsonátor lelke.
Jöhetnek az insrukciók.Kész van a panel.
Erre nagyon kiváncsi vagyok.

Jó. Akkor fogj egy 1 kvadrátos tömör rézdrótot, amit a villanyszerelők is használnak. Ebből vágj le 2 db 320 cm hosszút. Tekerj belőlük egy-egy fojtót úgy, hogy légmagos, egyszerűen feltekered egy 13 cm átmérőjű margarinos doboz külső oldalára. Ez kb 7 menet. Aztán valahogy rögzítsd, hogy ne essen szét. ( vezetékkötegelő, vagy szig szalag, stb. ) Tehát így lesz két db kb. 11 uH-is fojtótekercsed. A C1-es kondi legyen 1 nF, az R4-es ellenállás legyen 196 k. Küldök egy új szimulációs fájlt, ha lefuttatod, fogod látni, hogy az első opamp kimenetén ( ez az integrátor ) a feszültség ugyanakkora és ugyanolyan formájú mint a kimeneti áram ( az L1-ben folyó áram ) Az egész a szimulátorban 0 és +5 V közötti négyszögjellel van vezérelve, ezt megcsinálhatod a hálózatból is, a poti középső karján levő fesz helyett ezt kötöd be. Egyenlőre maradjon az a potis megoldás, ahogy tekergeted a potit, úgy fog változni az áram is. Ha a poti közepén 5 V van, akkor 5 A fog folyni a tekercseken. Ha 2 V, akkor 2 A. Tehát, az egyik tekercs a tulajdonképpeni áramméréshez kell, ez az L1. Ennek a feszültségét integrálja az integrátor olyan időállandóval, hogy a kimenetén ugyanakkora FESZÜLTSÉG jelenik meg, mint amekkora ÁRAM folyik az L1-es tekercsben. ( Ez kicsit hülyén néz ki, de leírhatom, hogy V = A. Vagy némi tudománnyal fűszerezve: 1V megfelel 1A-nek )
A másik tekercs a terhelés, ha minden jól működik, akkor ezt rövidre is zárhatod, csak a frekvencia fog feljebb menni, de az áramot ugyanúgy fogja tartani. Kb. 2 ohmig tehetsz bele ellenállást is az L2 helyett, ha annak az értékét változtatod 0-tól 2 ohmig, az áram konstans lesz a kimeneten. A szimulátorban az 56 mOhmos ellenállások a tekercsek réz ellenállását jelképezik, tehát azokat nem kell külön beépíteni. A szimuláció az Simulate/Analyses/Tranziens analyses/simulate parancsokkal indul el. Kicsit hosszú, de hát ki kell várni. Azt fogod látni, hogy a bemeneti négyszögjelet másolja a kimeneti áram.
Az első bekapcsolásnál az L2-es helyén szakadás legyen, vagyis ne legyen rajta terhelés. Ekkor a második ic kimenete ( komparátor ) nullában kell legyen, mert nincs áram, tehát a FET, ami legyen mondjuk egy IRF 530, vagy ilyesmi, a TC ic-n keresztül meghajtójelet kap. Ha ez megvan, akkor akár kézzel is hozzáérintheted a az L2-t, fogod hallani, hogy elindul. Az L2-vel tegyél sorba valami 10 A-ig mérő műszert, persze csak akkor, ha már megy. Szkóppal a GND, meg az integrátor kimenetén levő feszt nézd meg, ez ugyanolyan lesz mint a szimulátorban.
A C3, R6 nem lesz úgy jó, inkább csak 10 nF és 10 ohm legyen és inkább a tranyóra tedd, a drain-source közé. És a C2, Q1, D1 alkatrészek a legrövidebb drótokkal legyenek összekötve. Tranyót, diódát hűteni kell! ( egy kicsit )
Ha eddig eljutsz, akkor mondom tovább mit kell megnézned, hogy ez igazán jó legyen. ( már úgy értem autóhoz... )

1 kvadrátos?Az nem a Startrek űrhajó hiperhajtómű teljesitménye?
Viccet félretéve az egy mm2-er lenne?
Vagy 0.5 vagy 2mm átmérőjű rézdrótom van most hirtelen.
A 2mm-esböl tekertem 30menetet 13cm átmérőre és igy 6uH mutata a műszer.Vagy ilyen kis értékkel már nem tud pontosan megbirkózni?
Terhelésnek nem volna jó egy PC tápbol kitermelt mag?A multkor a gerjesztéshez tekertem meg,de végül egy másik lett a végleges.Ez most 3-400uH.
És 12V-os akksirol inditanám az egészet.
Ampermérőm is csak olyan van ami 20A-tol van skálázva.
Azt még elmondhatnád hogy mi az összefüggés az L1 és a C1 R4 között.Mi alapján kell meghatározni az értékeit?

Igen.

Igen, az egy kvadrát, az egy mm2. Villanyászoktól tanultam...

Jó lesz az a 30 menetes fojtó, annak kb 200 uH lehet az induktivitása és 66 mohm az ellenállása. Ezekből ennek a fojtónak az időállandója: L/R = 0.003
Ahhoz, hogy az integrátor kimenetén ugyanolyan jel legyen, mint az áramjel a fojtón, az időállandójának ugyanolyannak kell lennie. Tehát, R x C = 0,003. Legyen a kondi 22 nF ( ezt is ki lehet számolni pontosan, de inkább kiszámoltattam a Multisimmel ) , ebből az ellenállás 136 k. A Multisimben átrajzoltam, futtasd le a fájlt, nézd meg, hogy mit csinál, nagyon jópofa lesz.

Igen, jó lesz az a 3...400 uH-is fojtó, ami a korábbi gerjesztéshez lett csinálva.

Igen, csak 12 V-ot használj a főkörben. Ha nagyobb áramot akarsz, akkor a 22 nF-os kondit növeld, arányosan fog nőni az áram a kimeneten, de be kell állítani hozzá az ellenállást is, szintén arányosan.

Jó lesz az a műszer, a tendenciát látni fogod, meg hallani a fütyülésből. Kb. 1,5 kHz-en fog fütyülni. Ha feljebb akarsz menni a frekivel, akkor a komparátor hiszterézisét kell csökkentened, vagyis a visszacsatoló ellenállást.

Ha eddig megy, akkor a kimenetre ( L2, R2 tagok tehetsz ellenállást, mint ahogy a korábbiakban leírtam. De, akkor fogyasztani is fog, mert eddig csak fenntartott egy áramot a kimeneten levő terhelésen, ami csak egy tekercs volt, tehát csak annyi áramot vett fel az akksiból, ami ennek az áramnak a fenntartásához kellett. Veszteség a kimeneten csak a tekercs ohmos vesztesége volt, ami nagyon kicsi. ( meg az egyéb veszteségek, FET, dióda, stb ) Ha a kimenetre ohmot teszel, akkor az már fogyasztó lesz és kezdi kisütni az aksit. Ha eléggé kisütötte már, akkor fogod hallani, hogy egyre mélyebben fütyül az egész kóceráj. Ugyanis, egyre hosszabb ideig kell a tranyónak bekapcsolva lennie, hogy felépítse a kimeneten az 5 A-t. Próbáld ki a szimulátorban, hogy csökkented a 12 V-os betápot mondjuk 8 V-ra. Aztán nézd meg a kurzorokkal, hogy milyen frekin megy.

Lehet, hogy csak nagyon hallkan fog fütyülni, mert a fojtókban nincs vasmag, aztán nincs ami zizegjen. Mindegy, szkópot tedd az integrátor kimenetére, kell látnod a háromszögjelet.

Ha eddig eljutottál, akkor mondom tovább. Jó lenne, ha értenéd azt, amit a szimulátor mutat, meg annak a kezelését, mert nagyon sokat tudna neked segíteni az áramkör működésének a megértésében. Úgyhogy szánj rá egy kis időt. Ha valamit nem tudsz, nyugodtan kérdezz. A szimulátor egyszerűbb, mint maga az áramkör...

Ha elég nagy bordát tettél a félvezetőknek, akkor kipróbálhatod a motorral is, szerintem menni fog, csak lassan. Lehet, hogy ehhez azért nagyobb fesz kell, mondjuk 24 V, de szerintem 10 A-rel már el fog indulni. Tehát, kis teljesítményen már akár változtathatod is a fordulaszámát.

Elírtam, ha feljebb akarsz menni a frekvenciával, akkor nem csökkenteni kell, hanem növelni kell a komparátor visszacsatoló ellenállását.

Mára megvolt az első bakim.Elfelejtettem rákötni az "M" pontot a vezérlőre.Ezért nemszeretem a próbapaneleket sem.Mikor pókozok meg drótozok,a végére egy átláthatatlan tarantella lessz belőle.
Persze a fetmeghajtó azonnal leköpte a tetejét.A kérdésem hogy ezmiatt elszállhat vagy valami mással is baj lehet.
És csak remélni tudom hogy nem ment tönkre a TL meg az LF mert csak egy van belőlük.Meghajtóm az van mégegy de nem találom.Kész ez a vasárnap.

Gyanítom, hogy azért nem ennyire egyszerű, amit csináltál. Nincs ott még valami disznóság? Szerintem a TL, meg az LF megmaradt.
De arról volt szó, hogy kipróbálod csak sima kis FET-tel, meg egy külső kisebb diódával? !!! Nem kellene kapkodnod...

Szó sincs kapkodásrol.
Nem is mentem a kocsi közelébe.Pont az ilyen bakik miatt.
Az asztalon van a cucc és egy irf3710 a fet,meg kettő 8A-os schotky dióda párhuzamosan,és egy 1000µF-os kondi.3 akksirol menne.2 a +/- os táp és 1 a főkör.
Az "M" pontot nem tettem rá a vezérlő testére,de szerintem ettöl nem durranhat el a meghajtó IC.Nem volt időm tüzetesen átvizsgálni,de mást hibát nem találltam hirtelen rajta.
Úgy akartam inditani ahogy irtad,vagyis a terhelést nem tettem rá és figyeltem volna hogy bekapcsol e a fet.De ahogy megkapta a tápot azonnal eldurrant és széttőrt az IC tokja.
Mi okoz ilyen drasztikus tönkremenetelt?Talán valami zárlat a meghajtónál?Ez a +/- os táp nem tecchet ennek az IC-nek?A D2-es diódának mi a pontos szerepe a test és a bemenet között?
Viszont azthiszem leesett az integrátor működése.Gyakorlatilag ennek az árammérésnek köze nincs a tényleges áramhoz.Ez csak egy "szimulátor" .Az iduktivitás pontos adataibol ki lehet számolni a viselkedését,(áram) és ezt utánnozza le az integrátor.
Egyszerű ez.

".Ez csak egy "szimulátor" .Az iduktivitás pontos adataibol ki lehet számolni a viselkedését,(áram) és ezt utánnozza le az integrátor."

PONTOSAN!!! Tehát, ez az áramkör modellezi a valódi áramot! Vagy : szimulálja a valóságot! Erre a célra a szimulátor, az első opamppal megvalósított integrátor. ( Ez a neve, de hívhatjuk aluláteresztő szűrőnek is... )

De, nagyon sok köze van a tényleges áramhoz, ugyanis egy fojtótekercsen eső feszültségből modellezi az áramot. Tehát, nem a semmiből "találja ki", hogy mi legyen a kimenetén, hanem egy fojtótekercsen eső feszültségből. Valójában arról van szó, hogy a fojtótekercs van modellezve egy műveleti erősítővel. Az ily módon felhasznált műveleti erősítőt nevezzük " integrátornak". A gyakorlatban vannak olyan helyzetek, amikor egy mérést nem lehet, vagy nem célszerű direktben, a szokott módszerekkel megvalósítani. Ilyenkor lehet elővenni a modellezést, amivel a modell állítja elő a keresett jellemzőt. Ennél többre is képes egy ilyen jellegű modellezés, mert például ennek segítségével még " jósolni " is tudhat egy ilyen áramkör. Vagyis, időben előre "gondolkodik".

Mi az, hogy:

"Mi okoz ilyen drasztikus tönkremenetelt?Talán valami zárlat a meghajtónál?Ez a +/- os táp nem tecchet ennek az IC-nek?"

Hát, a FETmeghajtó ic nem kap +/- -os tápot! Az csak a plusz 12V, meg a GND közé lehet kötve!!! Elkötötted?

A D2-es dióda azért kell, mert a második erősítő, ami komparátornak van kötve +/- 12V-ról jár, tehát, amikor a kimenete lebillen, akkor az a -12 V körül lesz. Ezt nem szereti a TC ic, mert annak a bemenete max a nulla és a + 12V között változhat. Tehát, valahogy meg kell akadályozni, hogy a minusz 12 V rákerüljön a TC ic bemenetére. Erre az egyik módszer, hogy egy diódával rövidrezárjuk a bemenetét a GND felé. Így, ha a bemenet negatívat kapna, akkor a dióda kinyit és a bemenet a GND-hez képest maximum 0.7 V-tal lehet negatívabb. Az előtte levő ellenállás meg azért kell, mert különben a dióda a GND-hez zárná a komparátor kimenetét, ha az a negatív tápra billent. Ez az ellenállás korlátozza be az áramot, hogy azért ez a komparátorkimenet ne legyen feleslegesen nagyon megterhelve.

Nincs elkötve semmi.
Amig megjön a másik meghajtó (rendeltem egy kupaccal mer fogyó eszköz) addig lehetne próbálkozni mással is.
Az LF ic kimenetére rá lehet tenni azt az egy fetet?Meg tudja hajtani?Vagy két tranzisztorból összedobok egy komplementer párost meghajtásnak.
Szörnyen érzékeny eszközök ezek a fetmeghajtók.Már egy párat tönkretettem de még lessz belőle több is.

Én nem szeretem ezeket a FET meghajtókat. Némelyik valóban nagyon érzékeny. Ráadásul az is baj lehet, hogy mivel a FET-ek párhuzamosan vannak kötve, nem egyértelmű, hogy melyiknek a source-ére lesz téve a vezérlés GND-je. Ugye, arra a csavarra lesz téve, amit mondtál. Ezzel az a baj, hogy a vezetéknek, ami a csavartól a source-okig elmegy, van iduktivitása és amikor a tranzisztorok kapcsolgatnak, akkor ezen a pici induktivitáson lesz túlfeszültség, ami simán hazavághatja az ic-t.
Persze, egy komplementer párt a FET elékötve már mehet is. Bőven jó lesz. ( legyen mondjuk BC301/303, vagy BD139/140 )

A 20db fet meghajtásával semmi gonja nincs.(egyenlőre)
Utoljára 10KHz en ment gond nélkül ugy hogy az ominózus csavarra van kötve a vezérlés teste.(a source sin közepe)
Eddig ugy sikerült hazavágnom hogy vagy több betápot kapott mint amit elbir,vagy a szkópkábellal rövidrezártam a kimenetet,meg...De ilyen csúnya durranást még nem produkált.Az egy db fet túlélte,ezért gondolom hogy a meghajtásnál nem tetszett neki valami.
Azért biztos ami biztos átrajzoltam a kapcsolást ellenőrzésre.
Ha a tranyók kollektorát kötöm össze akkor ha jóltudom az invertál.Vagy kössem vissza neminvertálóba a komparátort és rendesen a komplementer párost?(csak igy át kell pókoznom a panelt)

Nem tudom, hogy a fetmeghajtóban van e diódás védelem. Talán nem bírta.

Esetleg lehet tenni a meghajtó kimenete közé és a tápok közé 2db 1-2 amperes gyors diódát, ami majd megvédi az érkező tüskéktől a meghajtót.

Igen, az nagyon nem ártana. Ha lehet, akkor schottkyt.

Csak azt nem értem, hogy ezt gyárilag miért nem teszik bele?

Hát, az lehet, hogy most még nincs gondja a 20 db FET-tel, de nem is folyt rajta túl nagy áram.... majd 400 A-en...

Átrajzoltam, inkább legyen így. Kicsit át kell alakítani a pókhálót

Végre sikerült elinditani.
Persze gond nélkül elsőre indult.Ha az autóval és a nagy motorral is ki akarom próbálni akkor valami gyógyirt kell találni a fetmeghajtásra.Vagy megcsinállni a komplementer párost nagyban.(úgy mint foxi ajánlotta,két tranyó két fet) Próbálkoztam a multisimben egy ilyen meghajtást összerakni de nem olyan jelalakot kaptam aminek szerintem lennie kellene.De próbálkozok még.Addig is szokom.
Induktivitás méretező szerint ez a légmagos tekercs 140uH és 70mohm.Ezért előzetes engedelmed nélkül C1 és R4-et 200K és 10nF választottam.A terhelésnek rátett fojtó szépen fütyült.Max "gázon" 5KHz-el kapcsolgatta a fetet.A TL kimenetén szép fűrészjel van.
Majd rátettem egy ablaktörlő motort,de az igy nem tudott elindulni,csak fütyült.Kicseréltem a C1,R4-et 100K,20nF-ra.Igy elindul a motor és a fordulat is szabályozható.Királyság,működik a kis integrátor micsonátor.
Várom a további instrukciókat,és addig is szórakozok vele még egy kicsit.
Az eddigi vezérlők működtek áramkorlát nélkül és a gurulópróbák nagyrésze is igy történt.Tehát a fetmeghajtó működik padló árammal is.Menet közben még nem ment tönkre.Az más kérdés hogy milyen gyorsan tudja nyitni a 20db fetet és közben mennyi hő disszipálódik.(ezt szeretném leszimulálni) Egy párszáz méter sokszáz amperos kör után a drain sin elég meleg lett,(kb 50-60 fok) de nem is volt rajta semmi hűtőborda.
Na most még egy kicsit föntebb tornászom az áramot.

Naugyebizonyhátnemmegmondtamhogymennifog...
A továbbiakat reggel megírom...


Küld el azt a fájlt, ahol megpróbáltad szimulálni a foxi féle meghajtást. Egyébként, igaza van én is ezt javasolnám.

Benned nem is kételkedtem.
Én csak ezzel az egyszerű kapcsolással szórakozok.De azt már kifigyeltem hogy a gate ellenállás nagyban befolyásolja a sebességet és az áramcsúcsokat.
Nekem 33ohm-os gate ellenállások vannak,és a fetmeghajtó még soha sem melegedett.Ebböl azt szűröm le hogy simán ki lehetne cserélni 10ohm-osakra.Ettöl biztosan gyorsulna a nyitás-zárás,de még nem lenne olyan gyors hogy nagy zavarokat okozna.
Sőtt,megmerem kockáztatni hogy ha gate ellenállás nélkül sem melegedne a meghajtó IC,akkor ugy sem lenne túl gyors,mert a 20db fetben elág sok kapacitás van.
Én még adnék eséjt ezeknek a meghajtóknak.

Szóval, azért ennyire nem egyszerű a kérdés. Az a baj, hogy a gate, meg a gatemeghajtó áramkör között van egy darab drót, vagy fólia. Ha ez hosszú, akkor annak lesz egy viszonylag nagy induktivitása. És akkor a gate kapacitással együtt egy rezgőkört fog alkotni, ahol előfordulhat, hogy a a gate-re túl nagy feszültség kerülhet. Ezért szoktak a gate source közé betenni egy 15 V-os zenert, hogy a "felesleget" vágja le. Nálad ugye szép hosszú madzagok vannak, mivel sok tranyó van párhuzamosan, tehát, illene a zener... Persze, ha a gate ellenállás elég nagy, akkor nem kell. Kicsit feltuningoltam a gatemeghajtó rajzodat, betettem még két nagyobbacska FET-et, meg a display gráfon lesz még egy-két jelalak. Nézd majd meg, hogyha azt az induktivitást, amit a gate-tel sorbakötöttem megnöveled, akkor mi történik. Legyen 1 uH, ami azért nem is olyan sok.
A szimulátorban, az EDIT/Properties/Show All gombbal tudod bekapcsolni, hogy számozza meg a program a drótokat. Meg célszerű az ilyesmit jó nagy frekin vizsgálni, mert akkor a display gráfon nem kell rázoomolni a sugarakra, ha egy gyorsabb folyamatot nézel meg. Tehát, használhatod ezt a 4 tranzisztoros meghajtókört is, előnye, hogy ez biztos nem olyan érzékeny, meg egyszerűbb kicserélni benne ezt-azt, ha mégis kiájul benne valami... valójában nem kellenek bele ekkora FET-ek sem, 10 A-esek is bőven elegek lesznek. Azt azért tudni kell, hogy a két FET között az átkapcsolásoknál fog folyni nem is kicsi áram, mert egy ilyen egyszerű áramkör nem tartalmaz holtidőt, amivel ezt meg lehetne akadályozni. ( Vagy legalábbis csökkenteni. ) Tehát, a FET-ek valószínű melegednek egy kicsit, hát, ha kipróbálod, úgyis fogod látni.

A másik dolog, hogy azért is nem melegedett a TC ic, mert kicsi frekvenciával megy. Azért mondjuk 100 kHz-en más lenne a helyzet. 10 ohmra lemehetsz ezekkel az ellenállásokkal, de nem igazán lesz számottevő a ki-bekapcsolási veszteség csökkenése, mert kicsi a frekvencia. Ez legfeljebb 20 kHz-en fog menni, szerintem, egyenlőre ne nyúlj ezekhez, felesleges. A másik, hogy minnél meredekebben kapcsolgatnak a FET-ek, vagyis minnél nagyobb árammal vezérled a gate-ket, annál több RF zavart fog termelni. Hát, az sem túl jó.
Aztán még az is gond lehet, hogyha túl gyors a bekapcsolás, akkor még nagyobb árammal fog együtt vezetni a FET, meg a dióda. ( A diódában levő tárolt töltés miatt) Ez tovább növeli a zavarokat.

Nem akarok okoskodni mert nem követem a témát, de az elektronikusan szimulált tekercset GIRÁTORnak hívják !

Hát, azt nem gondoltam, hogy egy ablaktörlő motornak ekkora áram kell az induláshoz... akkor mi kell a nagy motornak? Na majd kiderül...

Szóval, most ott tart a téma, hogy elvileg van egy áramszabályozó, ami ugyanazt tudja, mintha egy söntön ( illetve egy darab kábelen ) eső feszültségre szabályozna ez az áramszabályozó. Sajnos, nem ennyire egyszerű a dolog, mert ez az egész ugyanúgy hőfokfüggő, mint amikor a kábelen eső feszültség volt az áramérzékelés. Ugye az a baj, hogy a kábel is, meg most a kis fojtó is rézből van, aminek 0,4 % az ellenállásváltozása egy fokcelsius hatására. Ez azt jelenti, hogy kábel esetén, 100 fok hőmérsékletváltozásra 40 %-ot vátozik az áram. Az integrátoros megoldásban ez egy kicsit másképp alakul, persze, az sem jobb. Tehát, nézd meg szimulátorban, küldök egy fájlt erre a célra. A lényege az, hogy a hőmérséklettől függetlenül kellene tartani az áramot. Ugye az van a valóságban, hogy a fojtó ohmos ellenállása változik a hőmérséklet függvényében, tehát az L/R időállandó is. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet növekedésével ez a hányados csökken. Ha azt akarjuk, hogy az integrátor időállandója a hőmérséklettel ugyanúgy változzon, mint a fojtóé, akkor az ellenállását hőmérsékletfüggővé kell tenni. Vagyis, az R x C szorzatnak csökkennie kell a hőmérséklet növelésével. Ezt úgy lehet elérni, hogy egy NTC ellenállást kell sorbakötni az R-rel. Persze, a megfelelő értékben. És még valami, ezt az NTC-t rá kell építeni a fojtóra, úgy, hogy együtt melegedjenek. Ezt most ebben a kis modellben nem érdemes kipróbálni, mert elég aprólékos, de tudnod kell, hogy a nagy motorhoz ez is kell majd. Most csak annyi, hogy nézd meg a szimulátorban, hogy mi a változás, ha az integrátor ellenállását változtatod. Azt fogod látni, hogy az áramjel egy tranziens után nem oda áll be, ahova kell. Vagy nagyobb, vagy kisebb lesz, mint a négyszög alapjel. ( aztán persze, lehet, hogy ez annyira nem érdekes. A valóságban az történne, hogy egy hirtelen gázadásnál ( ha nincs meg ez a hőmérsékletkompenzálás és nagyon meleg a fojtó ), hogy olyan, mintha az integrátorban nagyobb ellenállás lenne, mint kellene. Tehát, az áram egy túllövéssel fog beállni. Nem túl jó, mert azért a tranyók ezt nem fogják szeretni, de az akksi méginkább nem. Ha meg tél van, akkor az áram lassabban áll be, tehát gondolkodni fog a motor, mint egy rosszabb injektor....
Aztán azt is lehet mondani, hogy annyira ez nem érdekes, mert a hőmérséklettartomány mondjuk -20... +40 fok, már ha a hűtőlevegő átjárja ezt a kis fojtót. Tehát, az összes változás 60 fokcelsius és ha ez az ellenállás mondjuk 20 celsiusra van beállítva, akkor csak +/- 30 % a hiba... hát, nem túl szép, de lehet, hogy ennek a hatását a továbbiakban ki lehet valahogy küszöbölni egyéb módszerekkel is.

Na, miután ilyen szépen alakulnak a dolgok, itt van mégegyszer az 5A-es chopper szimulátor fájlja, akkor alakítsd át az egészet úgy, hogy a valóságos alkatrészek legyenek benne. A kapcsolót hagyd meg benne, ne tegyél be FET-et, csak feleslegesen megbonyolítanád vele az áramkört. A motornak az ellenállását ki tudod számolni a feszültségből, meg a teljesítményéből, de ennél jóval kisebbet tegyél be, meg elé egy 2...5 uH-is fojtót. A motor ellenállását a 400 A felvett áramból számold ki. Ha túl nagy az ellenállás, akkor nem fog tudni dolgoznoi a szabályozó, mert egyszerűen nem tud elég áram kialakulni, mert vagy a motor ellenállás anagy, vagy a tápfesz kicsi! Lehet rövidzár is a motor helyén a szimulátorban, vagy egy néhány uH-is fojtó. Most az lenne a lényeg, hogy számold ki, mekkora legyen a mérőfojtó, kb. hogy nézzen ki, mekkora az ohmos ellenállása, ehhez maszírozd addig a szimulátort, míg ki nem jön belőle, hogy az integrátorba mekkora kondi kell, ( tartsd meg az 5 V-os alapjelet, ha lehet. Persze, ezt sem fontos, lehet az 10 V is... ), mekkora ellenállás kell az integrátorba, stb. Egyenlőre ne akarj 400 A-t csinálni, úgy csináld meg a szimulátort, hogy 100 a folyjon és valószínű elég neki a 24 V is. Először az így kiadódó értékekkel próbáld ki a nagy motorral. Ha megy, akkor megint szimulátor, számoltasd ki vele, hogy ha 400 A-t akarsz, akkor milyen alkatrészek kellenek.

Igen, ez így van, de ott egy akármilyen tekercs megvalósítása a cél, ami egy áramkörbe bekötve fojtótekercsnek látszik. Itt a cél meg az, hogy egy tekercsen folyó valóságos áram legyen modellezve a tekercsen eső feszültség alapján.

Megkaptam a házifeladatot rendesen.
A fetmeghajtót nem akarom piszkálni egyenlőre.Jó ez a TC4451 és a 33ohm-os gate ellenállások.És van benne 15V os zenner is,a D-S között.
Valóban érdekes dolgokat művel a vezeték induktivitása.Ezen segit egy kondi a kábelszakaszon,de a kondi vezetéke is ugyanolyan hosszú kell legyen mint a gate vezeték.Szóval csak nem ér semmit.Egyenlőre az a legnagyobb gondom ezzel a meghajtóval hogy a te vezérlődben rögtön eldurrant,és ezt kellene majd orvosolni.
Teljesen jó megoldás lehet a PTC a hőkompenzálásra.De lehet hogy nincs is rá szükség.Majd a gurulópróbáknál kiderül hogy mennyire melegszik és hogy válltozik a meghajtás dinamikája.
Kicsit totyorgok a fojtó kérdésben.Csak számolni tud az ember valós és előre meghatározott értékekböl,de nemtudom hogy az mennyire takarná a valóságot.Mérni meg igen nehézkes lessz az én műszerparkommal.
Kevés a hej neki.És csak szorosan a motor fölé tudom elhejezni.Gondolom az is befolyásolja az induktivitását hogy mennyi fém van a közelében.
Csak a főkábelt (35mm2-es rézkábel) kellene feltekerni egy 20cm-es körben.És elvileg ehez 2.5 menet kell,160cm hosszú kábelböl.De fogalmam sincs hogy ennek mennyi lehet az ellenállása.Valahol bőven 1mohm alatt.
Megküzdök a szimulátorral is.Inkább nézd meg hogy jó irányba halad e.Ahoz hogy ebböl 400A legyen,még egy kicsit nyaggatnom kell.