" Valóban érdekes dolgokat művel a vezeték induktivitása.Ezen segit egy kondi a kábelszakaszon,de a kondi vezetéke is ugyanolyan hosszú kell legyen mint a gate vezeték.Szóval csak nem ér semmit."

Ez micsoda? Hol van ez a kondi? Csinálj egy rajzot, vagy rajzold be a multisimbe.

Jó a szimulációs fájl, csak annyi a baja, hogy így 4000 A folyna... ugyanis, ahol az van meghatározva, hogy milyen pontoknak a jellemzőit határozza meg a multisim, ott azt írtam be korábban, hogy IL1/40. Tehát, amit mutat a display graf, az a negyvened része annak, ami ott ténylegesen folyik... Tehát, vagy a kondival kell valamit csinálni, vagy az integrátor bemeneti ellenállásával. Ez az R5. Ha ezt csökkented, akkor csökkenni fog a kimeneti áram anélkül, hogy az integrátor időállandója megváltozna. Nyilván, ezt a mostani 40 k-ról 4 k-ra még csökkentheted, akkor 400 A -en fog fűrészelni. De ha azt akarod, hogy csak 100 A legyen a kimeneti áram, ahhoz már nem túl egészséges az 1 k. Tehát, inkább az R5 legyen 10 k és a kondit, meg a vele párhuzamos ellenállást állítsd be másmilyen értékre. Amikor kipróbálod, még mindíg lehet motor nélkül, csak azért a motor helyén ne legyen rövidzár, hanem mondjuk egy néhány uH-is fojtó, jó vastag drótból. És elég elsőre a 24 V-os betáp. Nézd meg, hogy most milyen rövid időre kapcsol csak be a kapcsoló! ( 6 us ) Ez azért van, mert a kimeneten rövidzár van és a kialakuló áram meredekségét ( a felfutást ) mindössze a 2 uH-is mérőfojtó korlátozza. Szóval, nem ártana valamit még betenni.
Egyébként, a mérőfojtó induktivitását csökkentheted is, csak az a baj, hogy ennek az értékét a legyártás után nem nagyon tudod mivel megmérni. A számítás meg nem annyira pontos, különösen, ha ilyen kicsi fojtóról van szó.

Egy drótnak a következőképpen lehet kiszámolni az ellenállását: R = ro x l/A ahol ro= 0.0175 l= a drót hossza méterben, A = a drót keresztmetszete mm2-ben. Ez csak réz esetén igaz. Jelen esetben a 160 cm-es 35 mm2-es drót ellenállása: 800 mikroohm.

Ezt a 2 uH-is mérőfojtót bárhova beépítheted az autóba, csak annyi a lényeg, hogy az integrátorral párhuzamos ellenállás jól legyen beállítva. Tehát, ha a mérőfojtóhoz viszonylag hosszabb drót vezet, az nem baj, de az integrátorig történő elvezetés pontjáig legyen kiszámolva az ellenállása és ennek feleljen meg az integrátor visszacsatoló ellenállása.

Hát, az nem jó, ha a mérőfojtó környékén vas alkatrészek vannak. Azokba veszteség fog keletkezni, vagyis melegedni fognak. Találj valamilyen helyet neki, ahol hűlni is tud, nincs is útban, meg vas se nagyon legyen a közelében. De lehet ferriten is. Majd elmélkedek ebben a kérdésben.

Berajzoltam milyen kondira gondoltam.De az életben valószinűleg hatástalan lenne.
Megjöttek a meghajtók.Rendeltem egy neminvertálót is.(lehet többet kellett volna) Valahogy ugy kellene beépiteni hogy ne menjen tönkre az első inditásnál.
Gyűröm még a szimulátort is.Néztem én a multkor is a /40 -et,de nem jöttem rá hogy miért is van ott.Igy mindjárt más a leányzó fekvése.Még az nem tiszta hogyha a terhelés induktivitását növelem akkor mi is történik pontosan.És a valóságban mi lessz 200uH forgórésznél.
Azt nemértem hogy honnan számoljam a mérőfojtó ellenállását.Egész jó kis hejet sikerült neki kinézni.Egy pár centire el is tudom távolitani a fém alkatrészektöl,és egy darab kábelböl akarom az egészet.(az egyik vége a source sintöl indul,majd a feltekert rész és végül a másik vége csatlakozik a motor sarura) A motor sarujárol menne az integrátorba.Akkor most honnan is számit az ellenállás?Összedoptam egy mórickát.És a fetek ellenállása?
Kezdek szembesülni a nagyáramú rész hütésproblémájával.A multor már föltettem egy ujabb elrendezést,de majd este még finomitok rajta és megmutatom véleményezésre.

Hát, ehhez a meghajtó ic tönkremenetelhez nem tudok hozzászólni... az áramkör ezt nem indokolja. Ha nem megy végképp, akkor legyen ez a két tranyó, két FET elrendezés. Legalább ilyen jó lesz...

A szimulátorban, amikor beírod, hogy mit jelenítsen meg, meghatározhatod, hogy az adott áramköri pontnak milyét jelenítse meg. Lehet felszorozni egy számmal, vagy osztani. Ez azért jó, mert van amikor egy 300 V-os jelet nézel meg egy 5 V-ossal. Nyilván, az 5 V-osból alig látszik valami, olyan pici lesz függőleges irányban. De van ott egyéb lehetőség is, lehet egy jelhez mindenféle matemetikai műveletet hozzárendelni, pl: effektív érték képzés, középérték, vagy ami az eszedbe jut, mert komplett képleteket lehet beírni. Tranziens analyses/Output/Add Expression... és akkor meghatározhatod, hogy az adott jelhez milyen matemetikai műveletek tartozzanak.

Szóval, az a kondi nem jó a gatemeghajtó kimenetére, felejtsd el, ennyire nem egyszerű a dolog. Maradjanak a 33 ohmos ellenállások.

Ha növeled a terhelés induktivitását, mi történik? Próbáld ki a szimulátorban, legyen a terhelés mondjuk 100 uH, aztán meg 5. Nézd meg, fogod látni, hogy mennyire változik a frekvencia. Ez azért van, mert az induktivitáson ahhoz, hogy felnőjjön az áram, idő kell. ahhoz, hogy lecsökkenjen, szintén. ( ne a mérőfojtót növeld, az most már maradjon annyi, amennyi eddig volt. ) Ha nem érted azonnal a szimulátor eredményeit, akkor tedd ide fel.


Ha a motor forgórésze 200 uH, az azt fogja jelenteni, hogy csak nagyon lassan változik az áram, tehát, a vezérlő nagyon kis frekvencián fog működni. De nem értek annyira a motorokhoz, hogy ezt biztosan meg tudjam mondani. Baj nem lehet belőle, mert ott van a mérőfojtós árammérés, ez megfogja az áramot, nem történhet baj.

A mérőfojtó ellenállása: onnan kell számolni és addig, amíg az integrátor érzékeli a fojtón eső feszültséget. Tehát a vezérlés GND-je valahova source-okra megy ( illetve arra a csavarra, meg ide megy a mérőfojtó egyik vége is. Tehát, ez az egyik pont, ezzel nincs gond. A mérőfojtó másik pontjára azt írtad, hogy a motoron lesz. Akkor, ugyanerről a pontról kell elvezetni az integrátora a jelet, hiszen az a lényeg, hogy az integrátor azt a feszültséget dolgozza fel, ami a fojtón esik. Az sem számít, hogy a fojt 2 x 1 m dróttal van bekötve, mert legfeljebb annyival nagyobb lesz az induktivitása, meg az ohmos ellenállása, amennyit a bekötő drótok jelentenek. Csak arra kell vigyázni, hogy a mérőfojtó két pontja közötti, - vagyis a GND és a motor kapcsa közötti induktivitással és ugyanezen két pont közötti ellenállásból kell kiszámolni azokat az alkatrészeket, amiket az integrátor visszacsatolásába teszel! ( Pl: ha a mérőfojtó egyik vége a GND-n van, - legyen is ott mindenképpen, - de te nem a motor kapcsairól akarod az integrátornak a jelet bevinni, akkor ahova rákötödted az integrátor bemenetét, akkor csak az addigi szakaszig mért ( vagy számolt ) induktivitásból és ellenállásból kell meghatározni az integrátor ellenállását és a kondiját.)

A FET-ek ellenállásának semmi köze nincs az integrátorhoz, meg az áramszabályozáshoz. ( kivétel, ha azok akkorák lennének, hogy nem tud kialakulni a tervezett áram, de erről szó sincs. Tehát, az áramkör kizárólag a mérőfojtón eső feszültségből, a mérőfojtó induktivitásából, meg az ohmos ellenállásából állítja elő az áramjelet. Ezért mindegy gyakorlatilag, hogy te a kimenetet rövidrezárod, vagy teszel be egy induktivitást, vagy éppen egy motort. A képzett áramjel mindíg igaz lesz. ( kivéve a hőfokfüggést, de ez a gyakorlatban majd elválik, hogy kell e ezzel valamit csinálni. )

Mindenekelőtt a meghajtó IC-t akarom füstnélküli működésre birni még az asztalon.
Átrajzoltam egy kicsit.Remélem ez igy működőképes,és ha rábólintasz akkor ki is próbálom.
Arra gondoltam hogy az LF ic egy PNP tranzisztort kapcsolgasson aminek igy a kollektora invertál és ezt a jelet kapja meg a TC4451.Igy a meghajtás nem a +/- os táprol menne hanem a simárol.
Megérdemel ez igy egy próbát?
Remélem nem fognak megszólni minket ezért a sok szimulációs fájlért,de nagyon kényelmes igy rajzolgatni.
Akinek meg nics meg a multisim az kérje el.(de csak szépen)

Segítséget szeretnék kérni!
Egy nyákfúrógép motor fordulatszámát szeretném szükség esetén csökkenteni.
A motor adatai: 27 V DC 40 watt
Ehhez kapcsolási rajzot tudna valaki ajánlani?
Hálás köszönet ha valaki segítene.

Szia.
Elősször is itt ez a lint.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_815_0_ASC.html
Itt egész bisztosan találsz egyszerű fordulatszám szabájzókat.
Pl.:
Ezt én már egyszer megépitettem és működik.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/fd/fd57dbca403ecff72d338...5c.gif

Nagyon köszönöm a gyors reagálást.Most megyek és megnézem amit ajánlottál.Remélem megtalálom a nekem valót!

Kicsit belejavítottam a rajzodba, mert úgy esetleg nem kapcsol ki a tranyó, mert az LF ic kimenete nem megy fel teljesen a +12 V-ig. Szerintem, a korábbi diódás megoldásnak is mennie kellene...

Nem kell aggódni, senki nem akarja elkérni a 350 MB-nyi Multisimet... Az emberkéknek az a véleményük, hogy azért nem szeretik a szimulátorokat, mert nem pontosak... szerintem meg azért, mert nem értenek hozzá és nem is akarják megtanulni. Mindenki azonnali eredményt akar... nem pedig szimulálni...

Gondoltam hogy nem lessz az igazi.Mentségemre váljon hogy a tranzisztorokkal még soha nem foglalkoztam.
Szerintem is jónak kellene lennie a korábbi megoldásnak,de valamiért elszált,és nem elkötés miatt.Mikor tönkrement akkor elvileg folyamatosan nyitva kellett volna lennie a fetnek.De nemhiszem hogy azért szállt el mert nem kapcsüzemben ment.Mindegy,ezt holnap kipróbálom.
Kicsit számolgattam.Elméletileg 3uH-hez 3 menetre van szükség 20cm-es átmérőn.(vagy sok a 3uH?)Oda és elvezetésekkel együtt 2.5m kábelra van szükség.Ennek az ellenállása 1.25mOHM.
Ezekkel az értékekkel és 200uH motorral játszottam a szimulátorban.Szerinted jó lessz ezekkel az értékekkel kezdeni.Csak az nem tetszik benne hogy igy egy kicsit rövid ideig vannak nyitva a fetek.
Ha valaki szépen elkéri tőlem a multisimet akkor biztos hogy meg is fogja kapni.Nem sajnálom én senkitöl.Kaptam én itt már annyi segitséget hogy...

Jónak tűnik. Nem olyan rövid az az idő, így a FET-ek 6 us-ig vannak bekapcsolva. Inkább az a gond, hogy túl kicsi az áram hullámossága! Nem kell ennyire simának lennie. Most 1,4 A az összes hullámosság a 100 A-es áram mellett. Ez lehet akár 10 A is, akkor rögtön nem lesznek ilyen rövid ideig bekapcsolva a tranyók. Tehát, növeld a hiszterézist, mindjárt jobban fog kinézni. Vagyis növeld az R3-at. ( A kurzorokkal lehet mérni a dx-et, meg a dy-ont is! Tehát, mondjuk a bekapcsolási időt, meg az áramhullámosságot is. )

Látom, kezd tetszeni neked a Multisim... el sem tudod képzelni, hogy miket meg lehet vele csinálni... szóval, alakul...

Persze hogy tetszik.Minnél többet nyomom annál jobban.Megkönnyiti az ember életét és segit megérteni a dolgokat.
Az R3-at 5K ra növeltem.Viszont igy a frekvencia esik vissza.Vagy ezzel még nagyon ne foglalkozzak?
A meghajtás szépen üzemel igy.A fojtót is megtekertem,de mielőtt levágnám a hosszát megkérdezem hogy három menetnél biztosan nem kell több?Csakhogy ne pocsékoljam a kábelt.
Viszont lassan eljutok odáig hogy kipróbáljam a nagymotorral is.Kicsit tartok tőle,azért kérdezek megint.
Kicserélem a C1-et R4-et és a többit aztán mehet is próbára?
Nagyon muszáj volna 24V rol inditani?Kicsit macerás az akksik átkötözgetése.De ha biztosabb kezdeni 24V-rol akkor inkább megcsinálom.

Persze, visszaesik a frekvencia, de ez nem baj. Majd kiderül, hogy ez baj e. Elég lesz az a három menet. Hát, jó lenne csak a 24 V. Az se baj, ha nincsenek nagyon feltöltve az aksik, kevésbé tudna valami hiba miatt túl nagy áram kialakulni. Egyébként, mehet a próba. Először természetesen üresen járó motorral.

Rendesen leizzadtam a próbába.Még a fejem is belefájdult a nagy izgalmakba.
Technikai okok miatt megkockáztattam a 48V-os inditást.
Füstjelek nélkül ért véget.
De azért csak akad egy két bibi.A fordulatot lehet állitani,de ha egy álláson hagyom a potit akkor is emelkedik kicsit a fordulat.Gondolom az integrátor időállandója nem egyezik a kis fojtóéval.Ez még nem is gond.Viszont a fordulatszám negyedénél föntebb nem mentem,mert ahogy nől ugy emelkedik a kapcsolófrekvencia is.És 50KHz főlött inkább visszavettem a gázt.Ez meg valószinűleg valamejjest orvosolható a komparátor hiszterézisével.
Viszont ebben nagyon eltér a szimulátor a valóságtol.
Ennek mennyire van köze a motor álltal indukált feszültséghez?Hogyan lehetne ezt lemodellezni szimulátorban?Rendes feszültséggenerátort sem találok a multisimben.

Na, akkor már alakul a valóságban is. Valószínű azért emelkedik a fordulatszám, mert a fojtó melegszik egy kicsit. Itt van az a hőmérsékleti probléma, amiről korábban írtam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kicsit visszábbveszed a lábad vezetés közben, de szerintem ezt nem lehet észrevenni majd a gyakorlatban, hiszen egy benzines autóval is úgy gyorsítunk, hogy odalépünk, aztán amikor elértük az adott sebességet, visszaveszünk a gázból. De az is lehet, hogy a két időállandó nem egyezik meg, végül is az a 3 uH, azt valószínű csak számoltad, nem mérted, tehát, lehet neki hibája.

Sajnos, nem motorral szimuláltunk, hanem ellenállással, meg induktivitással. A motor ellenfeszültsége nincs sehol sem a szimulátorban. Az is biztos, hogy nem 200 uH a motor induktivitása, mert akkor nagyon kicsi lenne a frekvencia. Az a baj, hogy most kellene egy olyan szkóp, ami a DC-t is megmutatja. Kellene mérni a motor meg a negatív akksiponton levő kábeldarabon az áramot. Hm... az sem jó, hiszen ott van az a nagy rakás kondi, tehát az akksiból szinte tökéletesen sima áramot vesz még fel. ( kicsi az áram ) Pontosabban, azt kellene megmérni, hogy mekkora egyenösszetevő mellett mekkora hullámoságú áram folyik. Ezt sajna nem fogod tudni megmérni, mert nincs hozzá eszközöd. Amit lehet csinálni, hogy növeled a komparátor hiszterézisét, akkor alacsonyabb lesz a frekvencia, csak az a baj, hogy így nem tudod, hogy a motoráram mennyire hullámos. Most ez nem hiszem, hogy érdekes lenne, de a terhelésnél esetleg jobban melegszik, meg jobban szikrázik a kommutátor. Amit még lehet csinálni, hogy sorbakötsz a motorral egy 10...20 uH-is fojtót. Lehet légmagos is, ha maradt még ebből a 35 kvadrátos drótból. Ha nagyon hosszú a drót, az sem baj, egyenlőre ne vágd el, mert az biztos, hogy még ez nem egy végleges megoldás. Ennek a hossza, meg az induktivitása nem befolyásolja az integrátor működését.

Van Multisimben motor, csak az a baj, hogy egy motornál az indukált feszültség a fordulatszámtól ( is ) függ, de a modellt nem lehet ilyenre paraméterezni, mert csak az induktivitását, meg az armatúra ellenállását adatod meg. Így meg olyan, mint egy egyszerű ellenállás, meg induktivitás, amit eddig is használtunk. Szóval: nem nyert..., nem tudom hogyan lehetne leszimulálni.Modellt lehetne hozzá kreálni, de nem értek annyira a motorokhoz. ( kellene mindenféle mechanikus adat is, stb )

Feszültséggenerátor az van ( hát ami az ic-k tápfeszültségét adja ), de annak sem állítható a fordulattól a feszültsége, úgyhogy szinte semmire sem jó.

Az R1-et cserélgettem.100K-on még simán felment 30KHz-ig.22K-ossal már csak 15KHz körülig ment fel és igy fel is pörgettem a motort,de egy kicsit furcsán dolgozik.Gázadásra egy darabig semmi,majd elindul és szép lassan teljesen felpörög.Szerintem azon a 20-30A-on amit a vezérlő enged neki ki tud forogni.Majd játszok még egy kicsit az R1-R3 értékével és megpróbálom megterhelni.Elvileg 100A-on el is kellene neki indulni szép lassan.(mármint a kocsinak)
Ettöl a frekidologtol tartok egy kicsit.Nemszeretném ha nagy terhelésnél felszaladna magas értékre és radiátort csinálna a fetekböl.
Nagyon kis fordulaton ha lefogom a motort akkor leesik a freki is.
A fojtó egyáltalán nem melegedett még.Csak pár perceket üzemelt és azt is terheletlen motorral.
Megtalálltam az a virtuális motort.Surlódási tényezőktöl kezdve a fogórész tehetetlenségén át sokmindent lehet állitani,de ami nekünk kellene azt nem.
Frekvenciát hogyan lehet vele mérni?Mármint a diagramoknál.Vagy ott csak számolni tudja az ember?

Valahogy meg kellene próbálnod a motor áramát mérni. Fogod a műszert és bekötöd a motorral sorba. Ha álló helyzetből indul el, akkor azért egy darabig eltart, amíg felprög, ez alatt viszont állandó áramot kellene, hogy kapjon. Ennyi idő alatt a műszer mutatója be is tud állni. Tehát, ezt kellene megmérni és beállítani, hogy az 100 A legyen. Most már látod, hogy az áram mindentől függ, tehát az integrátor összes alkatrészétől, a mérőfojtó induktivitásától, meg az ellenállásától is. Sajnos, csak próbálkozni tudsz a beállítással. A műszer sokat segít, a 100 A-t próbáld meg beállítani.

Azért ne feledd el, ha már pörög a motor, akkor jóval kevesebb áramot fog felvenni! Tehát, ha látni akarod a 100 A-t, akkor álló helyzetből kell indítanod, mert különben nem folyik annyi áram. Egyébként, biztos vagyok benne, hogy úgy csináltad, hogy egy picit tekertél a potin. Erre egy pici áram indult el, nyilván, erre csak lassan indul be a motor. Ha már a műszerrel be tudsz állítani valami nagyobb áramot, tehát, hogy látod is, hogy gyorsításnál folyik ez az áram, akkor megpróbálhatod azt, hogy álló helyzetből ugrásszerűen adod a potival a jelet a komparátornak.Ekkor azonnal kialakul mondjuk 50...100 A és a motor nagyon erőszakosan fog gyorsítani. Szóval, alapjelugratás kellene, de ahhoz tudnod kell, hogy az áramot az integrátor valóban megfogja e egy adott értéknél

Nem értem, hogy miért gondolkozik, amikor elindul. Az áramnak azonnal fel kell nőnie és már pörög is a motor. Az még lehet, hogy nagyon kicsi az áram és emiatt tényleg csak nagyon lassan tud elindul. Hiszen neki gyorsítania kell a forgórészt... Ezért gondoltam, hogy kösd be azt a műszert.

Nem hiszem, hogy nagy terhelésnél nagyon felmenne a freki, ezt megint elég nehéz kipróbálni, mert már be is lehet készíteni a szkópot az autóba... aztán nézni a komparátor kimenetét. Ha mégis felmegy, akkor kell elé az a fojtó, amiről korábban írtam. Lehet csinálni olyan áramkört, ami korlátozná a frekvenciát, de ugye csodák nincsenek, ennek az lenne a következmménye, hogy az igaz, hogy a freki nem menne fel, de az áram igen! Hiszen, a komparátor két érték között akarja tartani az áramot. Ha ezt kivülröl valami felülbírálja, akkor az áram már nem két érték között fog menni... Egyébként, nem lenne baj még az 50 kHz sem, csak ahhoz már nagyon meg kellene mérni az egész főkört, de erre nincs eszközöd. Maradjon inkább egy plusz fojtó.

Hát, ha a mérőfojtó egyáltalán nem melegedett, akkor valószínű, csak nagyon kicsi áram folyt.

A Multisimben, előveszed a display gráfot, - illetve egy szimuláció után magától megjelenik, - és beállítod, hogy legyenek cursorok. ( Trace Properties ) Ha az összes be van állítva, akkor kitesz az összes sugárra egy táblázatot. Abban vannak az X ( idő ) Y (amplitudó ) értékek, ráadásul a két cursorra vonatkozóan külön-külön. Ha lejjebb mész, akkor látsz dx és dy értékeket, ezek a két cursor által mutatott értékek különbségét mutatja. Tehát, a dx azt jelenti, hogy pl. a két cursor között, vizszintes irányban modjuk 2,34 ms időbeli távolság van. A dy meg ugyanez, csak függőleges irányban, vagyis a cursorok által mutatott amplitudók különbségét lehet látni. Ha meg még lejjebb mész, akkor 1/dx-et látsz, ez nem más, mint a frekvencia, amit a cursorok aktuális állásából számol ki. Pl: 427 Hz

"Nagyon kis fordulaton ha lefogom a motort akkor leesik a freki is."

Hm... hát ezt nem igazán értem. Valami motorszakértő is gondolkodhatna ezen...

Na szóval,próbálgatom a dolgot,és néha egész furcsa eredményt kapok.
Rátettem az ampermérőt.A felállás a következő volt.:
R4=300k
C1=8.2nf
R5=3.9k
R3=5.6K
R1=44K
Igy egy picit megmozditom a potit és már kezd is fütyülni,majd elindul a motor és bármit teszek nem megy 40A főlé.
Kicsréltem az R5-öt 8.2K.Igy szimulátor szerint 220A-en kellene szabájoznia.Ehejett annyi történik hogy nem a poti 0 állásátol kezd el fütyülni hanem egy bizonyos állás után (kb a poti 10%) egyszercsak elindul a motor és szép lassan felpőrög.(nem max fordulatra) És bármit is csinálok az ampermérő nem megy 60A fölé.Még akkor sem ha nullára fékezem és megpadlózom a gázt.Eddig ugytűnik hogy tökélletesen működik az áramhatárolás.
A furcsaság az hogyha megterhelem vagy nullára fékezem akkor nagyon leesik a frekvencia.Terheletlen motorral 10-15KHz között mozog,viszont megterhelve 1-2KHz-ig visszaesik.Azt nemtudom hogy ez mennyire okoz gondot és hogy mi az oka.
Folytatom az áramtuningot.C1=20nF,R4=120K.Ha nagyon leesne a freki akkor meg cserélem az R1-et 100K-ra.Egyenlőre szeretnék elérni egy olyan 150-200A-ert,és utánna megvizsgálni a többi kérdést.
Vélemény?

Nem teljesen értem. Azt meg kellene nézned, hogy az integrátor kimenete háromszögjel e. Ugyanis lehet, hogy ott akkora jel van, hogy betelít az opamp, vagyis a kimenete kiül a tápfeszültségre! Ha ilyet látsz, akkor persze, nem tud tovább növekedni az áram a motorkörben, mert a komparátor már lekapcsol. Tehát, ez eleve egy áramkorlátot jelent. Tegyél be C1 helyébe nagyobb kondit. valószínű jó lesz az a 20 nF, persze a hozzászámolt ellenállással. Az integrátor kimenetén a jel ne legyen nagyobb, mint 10 V.

A szimulátorban zárd rövidre a motort. Ekkor fog a legkisebb frekin menni. Ha beteszel valami terhelést, akkor nőni fog a freki. A valóságban sem csinálhatja másképpen. Mivel méred a frekvenciát? Amikor megterheled, vagy lefogod a motort, akkor hallod is, hogy nagyon lemegy a freki, vagy csak méred?

A másik, hogy mit értesz azon, hogy nem megy 60 A fölé az áram? Gondolom, ez csak a gyorsítás alatt lehet, ha már a motor fordulata beáll egy állandósult értékre, akkor ez az áram visszaesik. Mennyire? Akkor mekkora a freki? Ebből talán vissza lehet számolni a motor jellemzőire.

Be kellene tenned egy 20...50 uH-is fojtót a motorral sorba. Kicsit aggódom, hogy túl nagy frekivel fog menni nagy terhelésnél.

Holnap majd gondolkodom, hogy hogyan lehetne legalább részben szimulálni a motort. Az sokat segítene, egyenlőre csak a sötétben tapogatózom, nem értem a dolgot igazából. Jó lenne tudni, hogy a motor armatúra ellenállása mennyi? De az a baj, hogy ez olyan kicsi, hogy nincs eszözöd, amivel megmérd.

Már megint igazad lett.
Az integrátor kimenetén háromszög van.De miután elérte a motor terheletlenül a max fordulatszámot megszünik a hárömszög és kiül tápfeszre.Ilyenkor csak ugy áll meg ha letekerem nullára a potit és várok egy kicsit.Ezen hogy lehet segiteni?A szimulátorban mindig 10,1V a csúcs.
Másik.Ha R5 értéke 8.2K akkor nem nullárol lehet állitani az áramot,hanem egyszercsak elindul a motor.(érzésre kb 10A tol)De ha 3.9K akkor álló hejzetben elkezd fütyülni és ahogy csavarom neki ugy kezd szép lassan megindulni a motor.
Ugy értem a 60A-ert hogyha hirtelen odacsavarom neki akkor sem megy fölé,és ha majdnem padlógázrol megfékezem akár nulláig a kerekeket akkor sem több 60A-nál.
A frekit multival mérem a fetek gate lábán.És ahogy terhelem a motort ugy esik a freki is,amit a hallásbol is észrevenni.
Pontos áram és freki adatokat most nemtudok mondani.Elösször azt kellene elkerülni hogy az integrátor kimenete ne legyen 12V.Az R1-et kicseréltem 44k rol 100K ra.Igy terheletlenül 10KHz fölött megy de ugyan ugy kiül tápfeszre padló gázon.

Sziasztok!

Kicsit visszaolvasva, problémátok volt a PWM szabályzók max kitöltési tényezőjével...
Nos jobb helyeken, amikor a vezérlő eléri a max. kitöltést, utána kikapcsol, és a kapcsoló elemet rövidre zárja egy nagyáramú egység, ami átveszi a kapcsolóelemektől az állandósult munkát. Ez llehet egy relé, avagy MK.
Én ugyebár tettem főmegszakító és "véggáz" relét is a PWM-be!
De ha nem akartok plusz eszközt beépíteni, akkor a kitöltési tényező végén csak nyitva kell hagyni a FET-eket, és kész a 100%!

Rozsda!
Jól látom, hogy még mindíg nem üzemkész a technika?

Szia.
Ne is idegesits.Valóban nem üzemkész még a kis aluminium bodega.Pedig már...
A max kitöltéssel még nem volt gond.Ami nemakar működni az az áramkorlátozás.Jóltudom hogy a trabiban nem is volt?Amit kért a motor azt kapott az akksiktol?
És a tirisztoros vezérlésed az összejött?Abban volt áramkorlát?

katt.:
Ha a motor eléri a max fordulatot vagy a potit feltekerem maxra,eltűnik a háromszög az integrátor kimenetéröl.
R9-est kicseréltem 1K-ra.Igy a komparátor 6V-nál kapcsol,de a jelenség továbbra is megvan.
Ha a kereket nullára fékezem akkor úgy nől az áram ahogy a potit tekerem,viszont a freki leesik 2KHz alá.Terheletlenül 10KHz fölött kapcsol.Majd csinálok egy videót róla.Érdemes meghalgatni hogyan válltozik a freki a fordulattol és a terheléstöl.K.r.a Jóó.
Pontosan nem értem hogy miért tűnik el a fűrészjel de szerintem azért mert nem kapcsolnak ki a fetek.De miért?
Pedig ha ez nemvolna akkor megérne egy gurulópróbát.
Már nem birom sokáig.Bele fogok rokkanni.

Van egy olyan érzésem, hogy a rozsda autójában kisebb lesz a FET-eken 100 %-os kitöltésnél a veszteség, mintha mágneskapcsoló lenne benne. Azért gondolj bele, egy mágneskapcsoló legfeljebb 30 V dc-ig megy el. Utánna, ha esetleg elromlott az elektronika, akkor a mágneskapcsoló ( vagy relé??? ) szakítja meg az áramot. Szerinted, mitől fog kialudni a villamos ív, ami a mágneskapcsoló érintkezői között fellép? Vagy majd leég a kapcsoló, aztán jól van? Nem hiszem, hogy ez jó megoldás lenne.

Mit tettél bele főmegszakítónak? Szintén egy mágneskapcsolót? Gondolom, nem felejtettél el rátenni ívoltó kamrákat? Csak azt már kontaktornak hívják... és baromi drága...
Nincs szükség ilyesmire, viszont egy késes bizti nem ártana...

Jól gondolod, még nincs kész a technika. De kész lesz és minden olyan bele lesz építve, amit az alkatrészek megengednek. Utánna lehet fikázni... addig viszont javaslom, hogy néhány oldalt olvass vissza mégegyszer, hogy lásd , hol is tart a téma...

Na, szóval.

Ez a szerkezet jelen pillanatban nem más, mint egy áramszabályozó. Ez azt jelenti, hogy a kimenetén állandó áramot akar tartani, vagyis azt, amit beállítasz a potival. Ha ez mondjuk 100A lenne, akkor egészen addig, amíg a terhelés értéke, vagyis az ohmos ellenállása nem nő 48V / 100 A = 0,48 ohm fölé, ez a fűrészelés be fog indulni és ilyen módon korlátozza az áramot! Gondold el, ha a terhelés ( motor ) ellenállása mondjuk 1 ohm, akkor max. 48 A fog folyni, mert ugye a 100 A-hez kellene legalább 100 V! Az meg nincs, csak 48... Tehát, az történik, hogy odalépsz a gáznak, akkor a poti által meghatározott, mondjuk 60 A folyik a motorba és ez független attól, hogy a motor éppen áll, vagy már kezd forogni. Egész addig, amíg a motor ellenállása olyan kicsi ( a felpörgés alatt ), hogy egyáltalán tud folyni ez a 60 A, a szabályozó működni fog, vagyis az integrátor kimenete fűrészel, a komparátor meg kapcsolgatja a tranyókat. Amint a motor felpörgött, - miután nincs rajta terhelés, - visszaesik a felvett árama, vagyis megnő a motor ohmos ellenállása! Azt is mondhatjuk, hogy elérte majdnem a motor indukált feszültsége az akksik feszültségét, tehát, alig folyik áram! Ami áram folyik, az csak arra kell, hogy a motort forgásban tartsa! ( a surlódási veszteségeket fedezi ) Tehát, nem fog fűrészelni az integrátor kimenete és a komparátor folyamatosan bekapcsolva tartja a FET-eket. A szabályozó ilyenkor is arra törekszik, hogy a kimeneten folyjon a poti által beállított 60 A, csak az a baj, hogy a motornak a felpörgött állapotában jóval nagyobb az ohmos ellenállása ( látszólagosan, az indukált feszültség miatt ) tehát, nem fog tudni folyni 60 A, lehet, hogy még 5 A sem. De ezt a szabályozó nem tudja, tehát, bekapcsolva tartja a tranyókat, hogy ki tudjon alakulni ez a 60 A. Ha ezt végiggondolod, akkor ebből az is kiderül, hogyha pl. a beállított áramkorlát 400 A, akkor addig, amíg az áram el nem éri ezt az értéket, a tranyók mindíg be lesznek kapcsolva. Vagyis magától megcsinálja a 100 %-os kitöltést. ( ha éppen padlógázzal indulsz el )

Mindez mit jelent? Az, hogy ami eddig kész van, az csak egy áramszabályozó. Vagy hívhatjuk áramkorlátnak is, mindegy. Ha a motor felpörgött, akkor alig folyik áram. Ha a motort elkezded terhelni, akkor csökken a fordulatszáma és ennek megfelelően csökken az indukált feszültsége is. Miután, a motor armatúraellenállása konstans, így elkezd nőni az áram, hiszen az áramot az akksik- és a motor indukált feszültségének különbsége határozza meg. Úgy is el lehet képzelni, hogy az a munka, amit a motor a fékezés ellensúlyozására használ el, így megy bele a motorba. Vagyis, a motor akkor vesz fel nagyobb áramot, ha elkezdjük megterhelni. Akkor viszont, a 60 A-es áramkorlát előbb-utóbb megszólal és nem enged több áramot a motornak. ( Ez lesz majd egy nagyobb érték a későbbiekben )
Hogy az integrátor kiül, az is természetes, hiszen az integrátor bemenete csak annyi feszültséget kap, mint ami a mérőfojtón ( és annak az ohmos ellenállásán ) esik. Miután a tranyók nem is kapcsolgatnak, a mérőfojtón egyenáram folyik. Méghozzá, nagyon kicsi. Ez csak a mérőfojtó ohmos ellenállásán ejt feszültséget, - egy pici egyenefeszültséget, - és ez kerül az integrátor bemenetére. Hát az csinál belőle valamit, nem sok jelentősége van, mert tulajdonképpen ez a pici feszültség összemérhető az integrátort alkotó opamp offset feszültségével. Mindenesetre ez jól működik, lehetne rosszabb is, de akkor is lehet valamit csinálni, hogy ez a pici feszültség ne csináljon problémát.

"Ilyenkor csak ugy áll meg ha letekerem nullára a potit és várok egy kicsit.Ezen hogy lehet segiteni?"

Nyilván, ha letekered a potit, az azt jelenti, hogy a kimeneten csak sokkal kisebb áram folyhat. Ha a motor eddig sem volt megterhelve, akkor nagyon kicsiny áram folyt. Ha a potit letekered, akkor még kisebb, vagyis gyakorlatilag nulla áram akarna folyni. Nem is fog folyni egy darab áram sem addig, amíg a motornak van indukált feszültsége, vagyis, ameddig forog! Hiszen ez ellentart az akksik feszültségének, tehát a szabályozó úgy látja, mintha végtelen ellenállása lenne a motornak. Elvileg, a motort ilyenkor csak a saját surlódása állítja meg. Ebben az időszakban a tranyóknak ki kell lennie kapcsolva. Esetleg, előfordulhat, hogy egész kis fordulaton mégis visszakapcsolnak a tranyók, ez az integrátor offsetje miatt van. Egyenlőre ne foglalkozz vele, majd megoldjuk egy jól elhelyezett ellenállással...

Tehát, az biztos, hogy már jól működik, annak ellenére, hogy írsz olyan dolgokról, amit nem igazán értek, de most nem nagyon van időm kitalálni. Viszont, ha az áram nem megy túl a 60 A-en, akkor biztos, hogy jó, mint áramgenerátor. Következő lépés, növeld meg az áramot 100 A-ig, talán már elindítja kompletten az autót is. A lényeg, hogy nem fog tudni több áram folyni, mint 100 A, tehát, komolyabb baj nem lesz. De tegyél be a motorral sorba egy fojtót, ahogy korábban írtam. Nem lenne jó, ha túl nagy frekin akarna menni. Meg legyen valami kioldó gomb, amivel el lehet venni menet közben az áramot, nehogy nekimenj a falnak...

Szóval: alakul... fog ez menni...

Majdnem elfelejtettem megírni: nem fogsz belerokkanni... nyugi...

Igy már minden tiszta.Én meg idegeskedtem hogy megint nem ugy szuperál ahogy kellene.
Viszont nemértem miért kellene betenni még plussz fojtót a motorral sorba.Hisz ha megterhelem a motort akkor leesik a frekvencia.Szerintem ezzel a nagy freki határokkal lessz még gond.
Holnap ha lessz időm max fordulaton megterhelem és megnézem hogy viselkedik.De szinte biztos hogy ha eléri a beállitott áramot akkor ismét elkezd fürészelni az integrátor.Aztán leveszem a bakokrol és kiviszem egy próbakörre. :yes:
Köszönöm hogy igy kiállsz az érdekeim mellett.Azt szokták mondani hogy a jó munkához idő kell.És bár még tényleg nem üzemkész de szerintem egyre több olyan dolog van megoldva ami növeli az egész szerkezet megbizhatóságát és élettartamát.Gondolván itt egy Ekocsi lelkére,az akksikra.

A plusz fojtó azért kellene, hogy még véletlenül se fordulhasson elő, hogy túl nagy freki alakuljon ki. Aztán, lehet, hogy ez elhagyható...

Nem esik le a freki, hanem nő. Sajnos, bár ez nem ennyire egyértelmű. Tedd be azt a fojtót... keress valami akármilyen drótot, ha vékony az sem baj, kösd párhuzamosan őket, aztán tekerd fel, stb. Az sem baj, ha kilóg az autó oldalán, de legyen benne valami...

Nem csak melletted állok ki, mert ezt bárkivel megtenném, akin látszik, hogy megtesz mindent a siker érdekében. Ezt viszont nem adják ingyen... a végeredmény viszont egy olyan érzés, ami semmivel sem hasonlítható össze... tudod, a megszerzett tudás... ( és még lesz egy e-mobilod is... )

Ez a fojtó nem változtat az áram nagyságán, csak a frekvencián, meg az autó gyorsulásának a dinamikáján. De olyan nagy fojtót úgysem tudsz beletenni, hogy ez utóbbi kedvezőtlen tulajdonságot észrevedd.

Tehát, összegezve: az áramkorlátot csak úgy tudod megnézni, ha a motor fordulatának felfutását nézed, vagy, ha egyszerűen lefogod egy franciakulccsal a motort, hogy ne tudjon forogni. A többi esetben, - különösen, ha a 400 A-t akarod beállítani, olyan gyors lesz a motor felpörgése, hogy nem lesz időd megnézni az eseményeket. Ebből az is következik, hogy úgy a legegyszerűbb beállítani a 400 A-t, hogy egy fojtón keresztül egyszerűen rövidrezárod a motor kapcsait. Azért ezt ne mérd túl sokáig, mert ez az áram már természetátalakító dolgokra képes... nem biztos, hogy a fojtó, amit odateszel füst nélkül kibírja ezt az igénybevételet...

Szia katt!

Kicsit off a kérdésem, de mivel Te értesz a Multisimhez:
van e multisimbe olyan trafó aminek 2 primere és 2 szekundere van?

Hát az, hogy értek, az egy kicsit túlzás...

Ha nem találsz valami trafót, akkor csinálni kell. Olyan biztosan van, aminek 3 tekercse van. Ezek közül is van olyan, aminek a két szekundere középen össze van kötve, meg olyan is, aminek nincs. Ugye, egy trafónál csak elnevezés kérdése, hogy melyik a primer és melyik a szekunder. Ha kevés a tekercs, akkor beteszel még egy trafót, mondjuk egy ideálisat, ezek az XFMR1 , XFMR2 , XFMR-tap. Én nem nagyon használok csak ideális trafót, aztán a keresztági induktivitást meg az Xs1, Xs2... szórásokat külön tekercsekből teszem be.
Célszerű kipróbálni, hogy egy trafónál melyik a kezdet, vég, mert ez kissé össze-vissza van, vagy nem annyira egyértelmű. Mint ahogy az áttétel megadása sem.

Igen, ezeket az XFMR verziókat megtaláltam.

Esetleg hogyan lehet megcsinálni duplára a szekundert is?


Én meg csak tegnap álltam neki.