Hát így:

( akármilyen trafót csinálhatsz, de azért azt tudni kell, hogy ezek ideális trafók, tehát, még a DC-t is átviszik. )

Hát én nem tudom, akár milyen trafót teszek bele, akkor a félhíd kimenetét agyonterheli és szinte nincs is kimenőjel ami a trafóra jutna.

Trafó nélkül szépen ott van a félhíd kimenete közt a jel (+/-12V)
A trafót ráteszem erre leeseik mV-okra. Nem értem...

Multisim 11-ben készült csak átírtam a kiterjesztést, hogy ne legyenek kompatibilitási problémák.
Bár lehet, hogy nem tudtam becsapni.

Nem tudtad átverni, a 10.1-es nem nyitja meg.

Nézd meg a kezdet végeket, szerintem az a nem jó. Persze látni kellene az egész kapcsolást.

Kivittem egy körre tesztelni a masinát.
Teljesen máshogy viselkedik mint felbakolva.
100A-nál nem megy föntebb a mutató.Szép nyugodtan el is indul a kisautó.Viszont a frekvencia felmegy 75KHz-re.Pontosabban ahogy elkezdem csavarni a potit,leesik 2KHz alá.(ugy mint felbakolva,fékezett kerekekkel) És ha tovább tekerem akkor indul meg felfelé és meg sem áll a freki 75KHz-ig.
Inkább visszatoltam az utca végéröl.
A komparátor hiszterézisét most nem piszkáltam.R3=5.6K R1=100K
Tartok tőle hogy ha elérem a hiszterézissel hogy mondjuk gyorsitásnál 15KHz,legyen akkor tulságosan hullámos lessz az áram.Talán próbáljak meg nagyobb mérőfojtót tekerni,és ahoz igazitani az integrátort?
Mi lenne a pontos cél?Hogyan tovább?

Most írd meg mégegyszer, hogy pontosan mit mértél, milyen áramnál, milyen fordulaton, a motor gyorsította e az autó, vagy csak gurult az autó. Nem értem, amiket leírtál.

Nagyon lényeges lenn, hogy pontosabban fogalmazd meg, hogy mikor van a motor terhelve, akkor nagyjából mekkora frekin jár és mennyi áram folyik. Így csak találgatok.

Gondolom, nem tettél bele fojtót a motorral sorba? Biztos, hogy nem fogod megúszni, a motornak nagyon kicsi az induktivitása. Ezért jár olyan nagy frekvencián, mert a motor árama nagyon gyorsan változik a hiszterézis tartományán belül. A hiszterézist hagyd úgy, később küldök egy szimulációt

Csinálhatnál már 1-2 képet vagy videót menet közben, biztosan mindenki kíváncsi rá .

Megpróbálok részletesebb beszámolót irni.De a pontosabb mérésekhez több idő kell.Ha valami érték szükséges akkor holnap megmérem.
Felbakolt kerekeknél.:
Elkezdek gázt adni,közben a kerekeket befékezem ugy hogy a motor meg se mozduljon.Ahogy adom neki a gázt ugy megy föl az ampermérő és 100A-nál nem megy föntebb,és a freki leesik 10-röl 1.4KHz köré.
Gurulópróba.:
Gázt adok és megindul a kocsi.Tovább csavarom a gázt,jobban gyorsit.Miután az ampermérő eléri a 100A-ert,addigra leesik a freki 2KHz alá.Még tovább csavarom a gázt,ampermérő beállt 100A-ra de a freki nagyon gyorsan felszalad 75KHz-re.Persze közben gyorsul az autó.
De majd kiviszem megint és pontosan megfigyelem hogy mi,mikor mennyi.De ehez segitség kell mert nem megy egyszerre minde.Kormányozni,gázpotit csavarni,frekit nézni,az egész viselkedését figyelni,plussz kihajolni a szélvédő hején hogy rálássak az ampermérőre.
De ezt megoldom.Te csak kérd az infókat.
A fojtónak mekkora érték vona a jó.Olyan 20-30uH elegendő volna?

Kicsit szimulálgattam a motort is, de annyira pontatlan, hogy fel sem teszem ide. Az biztos, hogy kell egy 40 uH körüli fojtó a motorral sorba. Ekkor a gyorsítás alatt sem lesz nagyobb a frekvencia 20 kHz-nél. Ha meg már csak a surlódási energiát kell belepumpálnia a motornak, akkor egész lassan fog járni. Ezt már nem olyan egyszerű megcsinálni, U59, vagy U60-as ferrit kellene valahonnan. Mondjuk régi tv-ből, a soreltérítő ( nagyfesz ) részben van ilyen. Esetleg nézz át az inverteres hegesztőtrafó topicba, hátha ott valaki adna ilyet el. Ez a fojtó légmagosként már elég nagy méretű, meg nagy veszteségű lenne, tehát muszáj bele a ferrit. Meg jó vastag drót, de az nem olyan vészes, talán 100 A effektívre kellene méretezni. Talán 25 mm2 kellene. De sok minden függ attól, hogy milyen a ferrit.

Tudom, ez rossz hír, de sajnos, ez egy külsőgerjesztésű motor... Ha ez soros gerjesztésű lenne, akkor sokkal jobb lenne a helyzet, mert a gerjesztőkörnek mégiscsak van némi induktivitása.

"Felbakolt kerekeknél.: Elkezdek gázt adni,közben a kerekeket befékezem ugy hogy a motor meg se mozduljon.Ahogy adom neki a gázt ugy megy föl az ampermérő és 100A-nál nem megy föntebb,és a freki leesik 10-röl 1.4KHz köré."

Eddig stimmel. Ez az az eset, amit szimulátorban nagyon jól meg lehet nézni, mert nincs a motornak indukált feszültsége, hiszen áll. Gondolom, a 10 kHz akkor van, amikor a poti még egészen lenti helyzetben van. Kicsi az áram, amit akar a motoron folyatni, tehát nagy frekivel megy, mert a hiszterézisbe bele kell férnie az áramnak. Majdhogynem a nulla áram körül fűrészel. ( ez nem teljesen igaz, de ez most lényegtelen ) Az áram 100 A-ről csak nagyon lassan csökken vissza, hiszen csak a dióda mágnesezi vissza a motort, meg a mérőfojtót. Ezért csökken a freki le annyira.

"Tovább csavarom a gázt,jobban gyorsit.Miután az ampermérő eléri a 100A-ert,addigra leesik a freki 2KHz alá."

Ez is rendben van, mert amikor eléri a fordulatot a motor, akkor már nem kell gyorsítania, az indukált feszültsége beáll egy adott értékre és a szabályzó hiába akarna nagyobb áramot beállítani, nem folyik nagyobb áram, mert a motor indukált feszültsége nagy. Tehát, valószínű beáll a motor árama mondjuk 20 A-re és az autó gurul, tehát, nem gyorsít. Itt van az a pillanat, amikor visszavetted a gáztpotit, mert nem tudtad, hogy mit fog csinálni mondjuk huzamosabb ideig a 100 A-en. Tehát, valamennyivel visszavetted és így gurul az autó, talán ezzel az előbbi 20 A-rel. Na most. Újra tekertél a potin, megint 100 A-t akar a motoron a szabályozó, tehát a FET-ek kinyitnak, megy az áram, nő a freki és ahogy eléri a 100 A-t, egy kis idő múlva állandósul az autó sebessége. Ekkor állandósul a motor indukált feszültsége és ekkor esik vissza a frekvencia is. És így tovább... Ha nem így lenne, akkor próbáld ki, ha folyamatosan tartod rajta a 100 A-t, akkor elér egy végsebességet, aztán már csak a surlódás ellensúlyozására kell energiát benyomni a motorba. A FET-ek folyamatosan nyitva lesznek, hiszen az áramszabályozó nem tud arról, hogy miért nem folyik nagyobb áram, ő csak azt látja, hogy nem folyik csak mondjuk 60 A és próbálja a 100 A-t beállítani. Ezt meg azért nem tudja, mert a motor indukált feszültsége olyan nagy, hogy ezt kivonva a 48 V-ból, az armatúraellenállással elosztva, nem fog 100 A folyni.

Tehát, kell egy fojtó... Ha megnézed holnap, akkor azt nézd meg, hogy úgy csinálja e, ahogy itt fentebb leírtam. De biztosan így, mert másképp nem lehetne...
De inkább ne vidd ki, sok az a 75 kHz, különösen úgy, hogy azért az a főkör nem százas ekkora frekin... persze, ha van egy jó nagy fojtó, akkor hagy szóljon...!

Úgylátom ezt a fojtó dolgot nem fogom megúszni.Nem is kerülgetem tovább.
Szétnéztem itthon egy kicsit a lehetőségekböl.
Ferritem nincs.Már most egy kicsit bánom hogy nem vettem meg azt amit cimopata ajánlott a vaterán.
Igy marad a légréses. (egyenlőre) Van 2mm átmérőjű szigetelt drótom régi trafóbol.Ha ebböl összesodrok 3 szálat és feltekerek vagy 20 menetet 10-15cm-es körre akkor ez olyan 40uH körül lessz.Azért kérdezem hogy jó e igy egyenlőre mert nincs belőle több.És nem tudnék másikat tekerni.És ezt is a negativ pólus és a motor közé tudnám tenni közvetlen a motor sarujára,mert ott van még egy kis hej.
Ha ferritben gondolkodnék akkor ha 400A-es áramkorlátot nézzük akkor hány amperra kellene méretezni a fojtót?Ha 300A-al számolok akkor az még jó lehet?

A fojtónak ki kell bírnia 400 A-t, anélkül, hogy betelítsen. Már, ha ferrites. Szerintem, a melegedés szempontjából talán 100..150 A-re kell méretezni, hiszen nem fog folyni állandóan a 400 A, csak gyorsításkor. Ha légréses, akkor nem tud betelíteni, de mindenfelé kiszór, aztán melegíti a környezetében levő vas alkatrészeket.
Ha légmagosat csinálsz, próbára biztosan jó lesz abból a 2-es drótból. Meglátod, mennyire melegszik, jó az a hely, ahova be tudod kötni. Szóval, próbáld ki, kiváncsian várom, hogy mekkorára csökken vissza a freki a gyorsítás alatt. Jó lenne, ha 20 kHz alatt maradna.

Ferritből zárt mágneskörű foljtót akartok?
Légrés nélkül ferrittel nem sok esély van, hogy ne telítsen be.

Az egyszerűség kedvéért azt a légmagost tettem rá amit a multkor az asztali próbákhoz csináltam.2mm-es drótbol 30 menet feltekerve 130mm-es átmérőre.100uH mértem rá.
Hát melegszik rendesen.Idő szűkében csak a garázsban gurultam előre hátra.Kb a poti középállásánál eléri a 100A és ott megáll a mutató.Ha nem tekerem tovább akkor a freki 10KHz alatt marad.(Közben az autó gurul) Ha még tovább tekerem akkor indul meg a feki fölfele.(persze a mutató 100A-en marad)Tegnap 75KHz-et láttam egy pillanatra a müszeren.Ma elérte a 80KHz-et is.Persze lehet hogyha nem tekerem le a potit és megnéztem volna a pontos csúcsértékeket akkor a mai egy kicsit kevesebb lenne.Legközelebb használom a HOLD funkciót a műszeren.
Ez igy a várt eredménytöl bőven elmarad.Most lenne jó ha megtudnám mérni az áram hullámosságát.Azért a hiszterézisen majd állitok.Márcsak azért is mert szimulátor szerint ezekkel a beállitásokkal 160 és 130A között fűrészel.Tehát lehet hogy a valóságban lényegesen kevesebb.
Ha ráteszem a szkópot a mérőfojtó két végére akkor abbol a jelbö ki lehetne következtetni valamit?Mindenesetre megnézem és közzéteszem.
A digit műszerrel a motor forgórész saruin 200uH mértem.Miután rátettem vele sorba a 100uH fojtót,és együtt mérve a motorral 300uH mutatott a műszer.
Most vagy én mérek valamit nagyon rosszul,vagy mással van a bibi,mert ha tényleg 200uH a forgórész akkor annak önmagában elégnek kellene lennie.És fölösleges plussz fojtót berakni,hiszen 100uH sem segitett semmit.
Valahogy csak az áram hullámosságát kéne megmérni.
Viszont én az R9-est kicseréltem 1K-ra.És igy elvileg 6V-nál kellene 100A-nak lennie.Ehejett már a poti középállásánál eléri a 100A-ert.De miért nem a max gázon 6V-nál?Nem e itt csináltam valami galibát?Vagy hogy is van ez?

Te Dani! Miből gondolod, hogy nem lesz benne légrés?...

"Ha ráteszem a szkópot a mérőfojtó két végére akkor abbol a jelbö ki lehetne következtetni valamit?Mindenesetre megnézem és közzéteszem"

Jó. A frekvenciát meg lehet rajta mérni, persze ez a szkópodtól is függ. Hát, úgy sacc/kb...

Valami nagyon el van mérve. Igen, a hullámosságot is kellene mérni, de ehhez elég bonyolult eszközök kellenének. Biztos ez a 75...80 kHz? Hallani, ahogy a hallható tartományból egyre feljebb kúszik a fütyülés? Az az igazság, hogy én legfeljebb a szkópnak hiszek, az ilyen mindenféle multiméterek, meg akármilyen frekimérők,... hát ez nem az igazi...Itt az a gondom, hogy ha a motor induktivitása valóban 200 uH, akkor egyszerűen nem lehet ekkora freki, mert a komparátor nem tud ilyen gyorsan kapcsolgatni, hiszen ehhez nagyon kicsi hullámosság tartozna. A komparátor a hullámosságra kapcsolgat, de hát ezt tudod a szimulátorból...

Kezdem nagyon nem érteni... de innen szép a dolog...

Tedd fel, hogy most melyik rajzról van szó és azt tartsuk is meg. ( kicsit nálam már nagy össze-visszaság van... )

Szia!



Igen! Azt kapta amit kért! A FET-es nem lett volna rossz, ha a szabadonfutó diódákat nem méretezem alul, és én is vagy 400A-nyi FET-et rakok bele, ahhoz a 200A+ -os gyorsulási áramfelvételhez!...


Sajnos szabadidő hiányában félre lett rakva a project, de ott is a megfelelő túlméretezés volt a mérvadó /400A-es tirisztor, ujjamnyi kivezető kábellel!/


Amúgy én azért is nem akartam volna korlátozni az áramát, mert így gyorsuláskor kihasználhattam a 6,5kw-os motor pillanatnyi több mint 13kw-ját...

Nálam, ha balhé van, akkor volt bent egy 200A-es lemezbizti! (Amit persze sose nyomott ki!)

Akkor csak sorjában:
1:Egy régebbi gondolatmenetnél beszéltétek, hogy csak 95%-os kitöltést tudtatok elérni, ehhez szólt a FET-ek nyitva tartása véggázon...
2:Ez a 30VDC nem tudom honnan jött neked, mert én az ipari elektronikában csak 230v-os és 380V-os MK-kal találkoztam, és amit én használtam, az is egy 110v-os behúzójú, de 380 /azaz 400V-os/ voltos 4 párérintkezős fajta volt, kontaktusonként 5mm szakított érintkezőtávolsággal, ami egy körön 1cm! Nos 1cm-ről 20kilovolt tart ívet, nem hiszem, hogy 75v-on a motorom önindukciója ilyen feszültséget gerjesztett volna...
A behúzótekercsek áttekerése után, és az érintkezők lepárhuzamosítása után lett 12V-os behúzóval 200A-es MK, és símán melegedés nélkül (na jó 1w/) elviselte a nyüstölést.

Ha nem tudod elképzelni az átalakítást, akkor ajánlom figyelmedbe: EZT



Nem tudom, hogy mit vettél "fikázásnak", de én rozsda kollégának a minél hamarabbi autókázását várom, ha nem zavar!

"Akkor csak sorjában: 1:Egy régebbi gondolatmenetnél beszéltétek, hogy csak 95%-os kitöltést tudtatok elérni, ehhez szólt a FET-ek nyitva tartása véggázon...

Igen, ebből az jön le, hogy fogalmad sincs, hogy hol áll most ez a téma, ugyanis a mostani elrendezésben nem is lehet a kitöltést értelmezni, lévén, hogy nem fixfrekvenciás. Pedig, javasoltam neked, hogy olvass vissza néhány oldalt... Tudod, a közmondás: ha hallgattál volna... mint a viccben: a többit tudod...

2:Ez a 30VDC nem tudom honnan jött neked, mert én az ipari elektronikában csak 230v-os és 380V-os MK-kal találkoztam, és amit én használtam, az is egy 110v-os behúzójú, de 380 /azaz 400V-os/ voltos 4 párérintkezős fajta volt,..."

Senki sem beszélt a mágneskapcsolók behúzótekercsének a feszültségigényéről... az, hogy te ezt áttekerted, ebből az aspektusból senkit nem érdekel... Egyébként, lehet kapni kisebb feszültségű típusokat is, legfeljebb te nem hallottál ezekről...

"...kontaktusonként 5mm szakított érintkezőtávolsággal, ami egy körön 1cm! Nos 1cm-ről 20kilovolt tart ívet, nem hiszem, hogy 75v-on a motorom önindukciója ilyen feszültséget gerjesztett volna...

Erre csak azt tudom mondani, hogy valószínű, fogalmad sincs, hogy hány volton történik az ívhegesztés. Elárulom neked: 22...30 V között. Van rá egy képlet is, Ayrton formula néven keresd meg... Google a te barátod is... Egyébként, nem arról van szó, hogy a 20 kV átüt e az érintkezők között, hanem arról, hogy ha egyszer kialakult a villamos ív, akkor mitől fog az megszűnni. Javaslom, hogy alapvető, egyébként ebbe a szakmába vágó, ismeretterjesztő irodamat olvass el... sok érdekes dolgot láthatsz...

"Nem tudom, hogy mit vettél "fikázásnak", de én rozsda kollégának a minél hamarabbi autókázását várom, ha nem zavar!"

A keresetlen, büszkélkedő stílusodat! Sajnos, nekem és biztos vagyok benne, hogy másoknak is csak egy nagyképű szöveg volt a hozzászólásod. Nem hiszem, hogy erre itt szükség lenne...

Természetesen, büszke lehetsz a az autódra, egészen addig, míg ki nem derül, - elsősorban saját magadnak, - hogy azért van néhány dolog, amit másképp kellett volna megcsinálni....

Egyébként, a ki nem mondott kérkedésedre csak annyit: vak tyúk is talál szeget. Vagy a mostani időkre lefordítva: vastyúk is talál szeget..

Itt egy videó a mérőfojtórol.Szkóp test=source sin.Szkóp melegpont=mérőfojtó másik vége.Elvileg a motor saru lenne de ottvan a műszer és annak a lábán.Persze nincs belemérve az ampermérő.A videó kitámasztott kerekekkel készült és 60A-ig ment föl a mutató.
http://www.youtube.com/watch?v=39dfxfYe744
Csinálltam egy képet is,de ez üresen forgó motornál készült.Megnéztem a gate meghajtó kimenetét is.Szép négyszög.A furcsa az benne hogy kitámasztott kerekeknél a kitöltés kb 20%,de a mérőfojtó videójábol kevesebbnek látszik.
Nálad nagy az összevisszaság?
Gondold el hogy én lassan egy éve gyüjtögetem a dolgokat a témárol.Képek,Videók,dokumentumok,könyvek,szimulációk,rengeteg nyákterv és a hozzá tartozó egyedi alkatrészrajzok,PDF állományok...és még sorolhatnám.Káosz a köbön.
Feltettem a mostani kapcsolási rajzot a pontos értékekkel.Ami hiányzik a valóságban az a C3,R6.Jól gondolom hogy ez egy RC szűrőkör és az induktiv csúcsok csillapitására való?Ha kell beleteszem.Az asztali próbánál benne volt,de mikor rátettem a vezérlőt a kocsira,kifelejtettem a nagyáramú részböl.
Igen nehéz megmondani hogy fölmegy e hangfreki fölé.A videók kicsit átverősek mert közel nem olyan hangos a valóságban.A fülkében ülve pedig úgy kell fülelni,pedig nincs is szélvédő.
Az R1-et kicsréltem 100-rol 44K-ra.Műszer szerint igy 700Hz-en indul el,de volt egy pillanat amikor 30KHz- is láttam.Kiveszem belőle a plussz fojtót mert 4m 100A-os indulástol igencsak fölmelegszik.Ha ezt kétszer megismétlem,már szaga is van.Ma már biztosan nem de holnap kiviszem és csinálok egy videót az ampermérő,frekimérő párosrol menet közben.Igy a hanghatást is könnyebb lessz megfigyelni,és neked is átláthatóbb lessz az egész folyamat.

EchoPityu.:
Ezt most én nem kommentezném mert bár nem célom de biztosan megbántanálak vel.
Inkább hagyjuk.

Tehát, a videón megfogott tengellyel megy a mérés.Ugye, ez azt jelenti, hogy a motorban nem ébred indukált feszültség, amit látsz, az megegyezik a szimulátorban látottakkal, vagyis a motor most úgy szerepel, mint egy fojtó, meg egy ellenállás. Ha még a motorral sorbakötöttél fojtót, hát akkor annyival nagyobb az induktivitás. Ugye, azt csináltad, hogy tekergetted a potit. Az áram, egy bizonyos poti állásnál azonnal kialakult, pl: 20 A. Vagy ha feljebb tekerted, akkor max 60 A. Itt nem ment nagyon fel a frekvencia, fülre 1...3 kHz lehet.

Nem lehet összehasonlítani az üresen forgó motorról készült képet, meg a videót, hiszen, a videón változik a freki ( mert tekergeted a potit ), meg a videón nincs is a mototrnak indukált feszültsége. Tehát, a 20 % most nem jelent semmit.

Viszont, nem ártana tudni, hogy ha a motor forgott, tehát ez az előbbi üresjárási kép alatt mekkora volt a motor árama? És, mekkora frekin ment? Az látszik, hogy a szabályozó dolgozott, mert az áram két érték között fűrészelt. ( különben nem lenne négyszögfesz a mérőfojtón ) Ebből az is biztos, hogy a motor nem forgott max fordulaton, mert ahhoz a szabályozónak már le kellett volna állnia úgy, hogy a FET-eket bekapcsolva tartja. Ilyenkor a motor csak pörög, mintha közvetlenül rátetted volna az akksikra. Az is biztos, hogy ennél a mérésnél nagyon kicsi lehetett az áram, hiszen a motor üresjárásban ment. Ehhez nagyon kicsi hiszterézis tartozik, tehát, nyugodtan csökkentheted a komparátor visszacsatoló ellenállását, nem lesz túl alacsony a freki, vagyis nem lesz nagyon hullámos az áram. Sajnos, a hullámosságot nehézkes megmérni, pedig az most nagyon sokat segítene. Az áram hullámosságát ne úgy képzeled el, hogy minden áramnál mondjuk 10 %. Ilyet is lehetne csinálni, de szerintem nincs rá szükség. Tételezzük fel, hogy ezt a 100 A-t akarjuk kivenni. Ehhez tartozzon +/-10 A, azaz összesen 20 A hullámosság. Ehhez kell egy hiszeterézis az adott motorjellemzőkkel. Ha az áramot nem 100, hanem csak 50 A-re állítod a potival, akkor az áramhullámosság marad az eddigi 20 A. De ez nem baj, mert maga az áram csak a fele. Tehát, az lehet, hogy az 50 A-hez képest nagy a hullámosság, de nem fog plusz veszteséget okozni, mert végeredményben ugyanakkora, mint a 100 A esetében.

Nézzünk egy kis számolást! Mondjuk, az a cél, hogy semmilyen körülmények között ne tudjon a freki feljebb menni, mint mondjuk 10 kHz. Ez 100 us periódusidőnek felel meg. Legyen úgy, hogy semmit nem tudunk a motorról, meg az indukált feszültségről, meg az áram csöökenéséről akkor, amikor a FET-ek kikapcsolnak és a diódákon csökken vissza az áram. Legyen ez az idő nagyon gyors, mondjuk elhanyagolhatóan kicsi ahhoz képest, amikor a FET-ek be vannak kapcsolva. A 10 kHz-hez így a FET-ek legalább 100 us ideig lesznek bekapcsolva. Azt számoljuk ki, hogy ehhez, mekkora fojtót kell betenni, hogy ez a 20 A-es hullámosság ne legyen nagyobb értékű.

Tehát U/L egyenlő di/dt, vagyis

48/L egyenlő 20/100, amiből L=240 uH. Ez egy jó nagy fojtó lesz, de ezzel garantáltan nem lesz nagyobb a frekvencia, mint 10 kHz. Ha azt nézzük, hogy a freki lehetne még mondjuk 20 kHz, akkor egy 120 uH-is fojtó is elég. Még ez is nagy, de lehet azt mondani, hogy az áram hullámossága lehetne egy kicsit nagyobb, mondjuk 30 A. Meg azért a motornak is van valamennyi induktivitása, tehát azért egy kisebb fojtó is elég lenne. Valahogy így lehetne beállítgatni az egészet. És persze, az integrátor kimenete nem telíthet be, tehát nem érheti el a háromszögjel a tápfeszt. Ezt közvetlenül nem tudod kipróbálni a szimulátorban, mert ott az áram csökkenéséhez idő kell, tehát jóval kisebb frekivel fog járni. Ugyanis az áram csökkenése alatt vany a dióda feszültségesése és az csökkenti az áramot, mégpedig nagyon lassan, hiszen ez csak 1 V, amikor meg felfelé megy az áram, akkor az 48 V ( kb ) Tehát, az áram csökkenés ideje 48-szor annyi, mint az emelkedésé.


Jól gondolom? Nem tudod a bakon megterhelni a motort, tehát vagy üresjárást tudsz csinálni, vagy pedig lefogni a tengelyét, hogy meg sem mozdul. Ezzel az a baj, hogy ha a motort terhelés alatt kell vizsgálni, akkor be kell tenni az autóba és ott már nem megy a szkópos mérés. Szóval, kellene rá valami terhelés. Rögzítsd le a motort valahova, a tengelyére meg fel kellene szerelni valami tárcsát, ( mondjuk egy féktárcsát valamilyen autóról ). Lehetne rányomni fékbetéteket is, az mindjárt fékezné rendesen, de ha ez nincs, akkor valami komolyabb fadarab is lehetne. Csak ne közvetlenül a tengelyt fékezd, mert nem kellen összeégetni a tengelyt. Szóval, erre a fékezésre találj ki valamit, mert állandóan ki-be szerelni az autóba, hát, nagyon körülményes.

Az a kondi, meg ellenállás végül is egy túlfeszvédő akar lenni, de úgy a valóságban nem sokat ér, tehát, elhagyhatod. Én csak azért tettem be a szimulátorba, hogy a szimulátor elinduljon, mert ilyen kapcsolóüzemű izéknél ki szokott ájulni "time step too small" üzenettel.

Itt van egy szimuláció erről a 100 us-ról. Tehát, látható, hogy az összes áramhullámosság kb 20 A és a FET-ek 100 us-ig vannak bekapcsolva. Meg az is látható, hogy az áram csökkenésének az ideje mennyivel hosszabb, mert csak 1 V építi le az áramot. Erre az időre írtam az előbb, hogy ezt tekintsük gyakorlatilag nullának és ehhez számoljunk ki egy fojtót. Tehát, ezzel a fojtóval nem lehet nagyobb a frekvencia, mint 10 kHz.

Sikerült összedobnom két videót a gurulópróbárol.Igy már látni hogy mit és hogyan csinál.
Az ampermérő skáláját nehezen lehet leolvasni.Ha függőlegesen állna a mutató akkor az 200A-en állna.Balra egyel visszább a 100A. (padlógázon efölött van egy picivel) Majd 80-60-40-20.
Hát fülre én nem hallom hogy felmenne hangfreki fölé.De mikor magas értéket mutat a digitmüszer akkor egy picit bizonytalan az egész.Értem ezalatt hogy a hangja is szaggat,az ampermérő müszer is remeg és a kocsi mozgásán is érezni hogy egy picit rángat.És ez csak akkor van ha olyan jó félgázt adok neki.Ilyenkor a mutató 100A alatt ugrál.Ha innen megpadlózom akkor felmegy 100A fölé,leesik a freki és abbamarad a rángatás is.
Miért rángat hat félgázon?
Viszont megint elkövettem egy amatőr hibát.A digitműszer negativ kábelét nem tettem rá a vezérlő testére.Én azthittem hogy frekiméréshez digitműszeren elegendő a pozitiv kábel.De most vettem észre hogyha ráteszem a testre is akkor kevesebbet mutat.Pl.:2KHz hejett 1.5KHz-et.
Majd megpróbálom valami gagyi fékpadot összehozni és megnézni álló kaszninál szkóppal az integrátor kimenetét a rángatásnál.
Vagy beteszem a szkópot és kihuzok 200m hosszabbitót.
http://www.youtube.com/watch?v=CS_sCdL841A
http://www.youtube.com/watch?v=V1T0zntCa4w

Na, ez egész jól alakul. Hát, a frekimérő zöldségeket mutat, a hangjából is lehet hallani, hogy ez legfeljebb 1...2 kHz lehet. Valószínű, hogy jó az a 200 uH, amit mértél a motor induktivitásának. Ez esetben viszont nem kell neki semmilyen fojtót pluszba betenni. ( mérőfojtó marad! )

Egy olyat kellene kipróbálnod, hogy mondjuk indulásnál legyen fél gáz, mondjuk 60 A. A potit hagyd ezen az értéken és az autó gyorsuljon fel teljesen, érje el a végsebességét, hogy akkor mit csinál a freki. És, hogy mennyire esik vissza az áram. Ugyanis, ilyenkor már csak az autó mozgásban tartásához kell energia, ami jóval kisebb, mint amit a gyorsítás igényel. Aztán megnézheted ezeket nagyobb, meg kisebb áramoknál. Nyilván, a végsebességek különbözőek lesznek. Amikor elérte az adott poti álláshoz tartozó végsebességet és már elkezd lassulni, akkor hagyd lassulni, egész megállásig. Azt kellene megnézni, hogy újra beindul e a szabályozó. Aztán próbálj meg akkor, amikor már elkezd lassulni, egy pici gázt adni, hogy mi történik. Pl: rángat e? Szóval, ha a fojtó bírja, akkor egy kicsit autózz vele, mintha minden rendben lenne és akkor figyeld meg a működését. A frekivel szerintem nem lehet baj. De ha azt hallod, hogy az égbe megy fel a fütyülés, akkor inkább állj le vele.

A rángatást nem értem. Elvileg, nem rángathatna. Sok mindentől lehet. Pl, nem kell rátenni a digit műszer egyik pontját, lehet, hogy zavart visz be. De az is lehet, hogy túl kicsi a hiszterézis és akkor kezd rángatni, amikor már eléri az autó a sebességet és már nem kell akkora áram, mert nem gyorsít. Ilyenkor lecsökken az áram, a komparátor ezt érzékeli, aztán visszakapcsol. Pláne, ha a hangja is szaggat, ez azt jelenti, hogy a szabályozó elindul ( ki-be kapcsolnak a FET-ek ), vagy amikor a teljes sebesség körül a szabályozó leáll, vagyis csak be vannak kapcsolva a FET-ek, aztán annyi áram folyik, amire a motornak szüksége van. Az meg kevesebb, mint ahol a poti áll, ezért határhelyzetben lehet, hogy a komparátor össze-vissza kapcsolgat. Próbáld megnövelni a hiszterézist, egy 20..30%-kal. ( csökkentsd ennyivel a komparátor visszacsatoló ellenállását )
A motor gerjesztőkörében minden rendben van? Ha a gerjesztőtáp esetleg begerjed, vagy kicsit leng a kimenete, akkor máris rángathat a motor. Esetleg tegyél rá egy pici lámpát, vagy LED-et, hogy lásd, stabil e a fénye a rángatás alatt is.

"Vagy beteszem a szkópot és kihuzok 200m hosszabbitót. "

Látod, ez nagyon jó ötlet! Lehetne neki felsővezetéke és akkor trolibusz lenne... de sajnos a mérete miatt csak dodzsem lesz... hihihi...

Nos barátom, bár nem vagyok moderátor, de azért egy kis jó modorra szívesen megtanítalak!


"Sziasztok!

Kicsit visszaolvasva, problémátok volt a PWM szabályzók max kitöltési tényezőjével...
Nos jobb helyeken, amikor a vezérlő eléri a max. kitöltést, utána kikapcsol, és a kapcsoló elemet rövidre zárja egy nagyáramú egység, ami átveszi a kapcsolóelemektől az állandósult munkát. Ez llehet egy relé, avagy MK.
Én ugyebár tettem főmegszakító és "véggáz" relét is a PWM-be!
De ha nem akartok plusz eszközt beépíteni, akkor a kitöltési tényező végén csak nyitva kell hagyni a FET-eket, és kész a 100%!

Rozsda!
Jól látom, hogy még mindíg nem üzemkész a technika?"

Erre a hsz.-emre így is lehet válaszolni!:

Szia!
Köszi a segítséget, de a kitöltési tényező maximalizálási problémánk már megoldódott, ráadásul változó frekvenciájú vezérlés lett belőle.
Ha esetleg érdekel részletesebben is a kapcsolás, akkor olvass vissza néhány oldalt, tanulságos lesz!
A FET-ek vesztesége minimalizálásra került, így szerencsére nincs szüksége a kapcsolásnak elektromechanikai elemekre.
A te esetedben bizonyára kielégítő volt a párhuzamos gerjesztésű motornál a fix lépésekben történő feszültségszabályzás, de rozsdának a fokozatmentes szabályzás elkerülhetetlen, ugyanis az autójában nincs kuplung, és váltómű!

Igen sajnos a rendszer még nem tökéletes, és a félvezetők megkímélése érdekében nem akarjuk beüzemelni idő előtt, a fejlesztési fázis végéig!

Azért köszönjük a segítő ötletet!

Katt



Nos így is lehet, de te nem ezt a stílust választottad...
A fikázás, és arcoskodó megnyilvánulás, inkább nálad jön le! Egyébként ha te sorozatban gyártanál több száz Amperes PWM szabályzókat egyenáramú motor vezérléséhez, és okoskodás helyett már összeraktál volna egyet /csak mutatóba, mert hát nagyon értesz hozzá, kiolvastál jónéhány könyvet!/
és felajánlottad volna rozsdának, avagy készítettél volna bármilyen elektromos járművet, és publikáltad volna, akkor talán nem is vettem volna sértőnek a megjegyzésed...

Nos, hogy tisztába tegyünk néhány szakmai tényezőt is...

"Azért gondolj bele, egy mágneskapcsoló legfeljebb 30 V dc-ig megy el. "

Ezt a hülyeséget nem én írtam, hanem te!

"amit én használtam, az is egy 110v-os behúzójú, de 380 /azaz 400V-os/ voltos 4 párérintkezős fajta volt,"

Én ezt írtam, ahol bár neked nem jött le, de "de 380 /azaz 400V-os/ voltos" ez volt a lényeg, valóban senki nem beszélt a behúzótekercs feszültségéről!

"Senki sem beszélt a mágneskapcsolók behúzótekercsének a feszültségigényéről... az, hogy te ezt áttekerted, ebből az aspektusból senkit nem érdekel... Egyébként, lehet kapni kisebb feszültségű típusokat is, legfeljebb te nem hallottál ezekről..."

Valóban senki nem beszélt! Nem is azért írtam, hogy téged érdekeljen! És most már nem csak 30v-os-ok vannak (mint 4 sorral ezelőtt), hanem lehet ilyet is kapni... Ezt egy kicsit elhamarkodtad a multkor, nem? /Google a barátod!/

"Erre csak azt tudom mondani, hogy valószínű, fogalmad sincs, hogy hány volton történik az ívhegesztés. Elárulom neked: 22...30 V között. Van rá egy képlet is, Ayrton formula néven keresd meg... Google a te barátod is... Egyébként, nem arról van szó, hogy a 20 kV átüt e az érintkezők között, hanem arról, hogy ha egyszer kialakult a villamos ív, akkor mitől fog az megszűnni. Javaslom, hogy alapvető, egyébként ebbe a szakmába vágó, ismeretterjesztő irodamat olvass el... sok érdekes dolgot láthatsz..."

Mivel jónéhány ívhegesztőt, és még hegesztő dinamót is építettem már , ezért nem csak fogalmam, hanem gyakorlatom is van benne, de hát gondolom neked is! / vagy csak olvastál róla?/
Úgy gondolom, hogy nem az általad respektált idevágó szakmai irodalom szkította meg ÉLŐBEN az áramkörömet, hanem a mágneskapcsolóim! / max 2mm-es ívvel!/
És, hogy mitől szűnik meg az a 2mm-es villamos ívem? Hát az 1cm-es érintkező eltávolodástól! ( Szerinted minden, ami több száz amperrel dolgozik, az már hegeszt is? Ugyan szedj már szét egy indítómotort!) /Ja nincs kéznél egy az asztal szélén? Bocs!/
Ha viszont te az asztal mellől szeretnéd meghazuttolni a gyakorlati megvalósítást, ám tedd...
Én általában előbb kipróbálom a dolgokat, és csak utána kérdezek! Te viszont ki sem próbálod a dolgokat, csak osztod az eszet! (Bocs)

"A keresetlen, büszkélkedő stílusodat! Sajnos, nekem és biztos vagyok benne, hogy másoknak is csak egy nagyképű szöveg volt a hozzászólásod. Nem hiszem, hogy erre itt szükség lenne..."

Nos,hol is találkoztál büszkélkedő stílussal?


"Természetesen, büszke lehetsz a az autódra, egészen addig, míg ki nem derül, - elsősorban saját magadnak, - hogy azért van néhány dolog, amit másképp kellett volna megcsinálni...."

Köszönöm szépen! Sajnos így utólag sem derül ki semmi, ami célravezetőbb lett volna a megvalósításban, az időszűke szülte MágnesKapcsolós megoldás kielégítőnek bizonyult! Nekem nem volt fél évem fejlesztgetni egy PWM szabályzót...
De ha esetleg van fejlesztési ötleted, még minden megvan hozzá, asztalon én is ki tudom próbálni, úgy mint rozsda!

"Egyébként, a ki nem mondott kérkedésedre csak annyit: vak tyúk is talál szeget. Vagy a mostani időkre lefordítva: vastyúk is talál szeget.."

Ha ezzel aszt szeretted volna ismét gúnyosan kifejezni, hogy minden hülyegyerek tud "ÍGY" elektromos autót építeni, akkor végre te is felmutathatnál valamit , a nagy szavaidat megalapozván!

Köszönöm!




Rozsda! Ha nem sikerülne mégsem a vezérlő, akkor most rendeltem a LOMEX-től 20db IRFP260-at, újraépítem a sajátomat, újabb dobozba, 4db graetz-el /400A/ , és ha feléd vinne a sors, elviszem és kipróbáljuk!

EcoPityu!

Szerintem inkább fejezd be a kioktatást, mert csak egyre mélyebbre ásod magadat.

Amit katt leírt az ív megmaradásának problémáiról és egyebekről teljesen egyetértek vele.

Az hogy neked nem égett be, örülj neki. Lehet ellene védekezni párhuzamos kondikkal, de közel sem az igazi eredményt adja.

Rozsda és katt kitartása példaértékű, nem tudom hogy te képes leszel e idáig eljutni, majd meglátjuk...

Egyébként ez a fet amit választottál ilyen célra egyrészt pazarlás, másrészt majdnem hogy pocsék.

Ha elolvastad volna a topikot, leszűrhetted volna belőle, hogy mire is kellene odafigyelni és akkor nem 4db gratzel akarnád megoldani a dolgokat....

"...akkor nem 4db gratzel akarnád megoldani a dolgokat...."

Érdekes... Te Cimó! Te ezt honnan tudod?

Nagyon jól látod a dolgokat. Még az a szerencse, hogy azért vannak néhányan ilyenek is...

Nem baj...

És, hogy az asztal mellett mit lehet megcsinálni? Legyen itt néhány kép, bár tudom, hogy fogalmad sincs miről van szó. Ez egy 1 kW-os ZVS, önrezgő táp, hát, még a null példány. Elég ronda, de működik. Egy kép egy jellemző jelalakról, egy a táp maga, egy pedig egy Castone 2 x 300 W-os erősítőbe építve. Telefonnal készültek, de azért látszik, hogy mi akar ez lenni... a hatásfokról csak annyit, hogy az a "szerelőlemez" amire fel van építve, rögtön a hűtője is, egyébként 160 x 160 x 2 mm-es.

" De ha esetleg van fejlesztési ötleted, még minden megvan hozzá, asztalon én is ki tudom próbálni, úgy mint rozsda! "

A fejlesztési ötleteket simán kipróbálhatod te is... senki nem fog megakadályozni ebben. Vagy ahogy szokták mondani: neked is áll a zászló... Nem hiszem, hogy bármi is el lett volna titkolva, megpróbáltam nagyon egyszerűen fogalmazni, körülírni a dolgokat és még mindenkinek látható PDF állományokat feltenni azért, hogy azok is láthassák, akik nem használnak szimulátort. Ehhez képest mindössze rozsdától jöttek kérdések. Például, tőled sem.... ( Bocs, Dani, tőled is jött... )

( Persze, ehhez végig kellene olvasnod ezt a topicot. És, ez még nem elég. Meg is kell értened... ez már ugye komoly nehézségekbe ütközne, hiszen ehhez félre kellene tenned azt a kényszerképzetet, miszerint te olyan okos vagy... )

Azért nem kérdezek, mert nincs fent nekem az ms10, a pdf-eket meg nemtudom mivel csináljátok, de nem mindig akarja lekezelni a foxit rájder, ezért csak olvasom a témát, közben suliban támadt egy ötletem, és azt nézegettem, naggyából úgy is megy, ahhogy elképzeltem.
A multkor csak összekavarodtam és azt hidtem, hogy ferritből akartok légrés nélkül ekkora áramra fojtót csinálni