Már csak azért is mivel ellenállás beiktatással fényerőt növelni, nem igazán lenne logikus

Sziasztok!

Hogy miket lehet találni.... PicKi2 Device File Editor

Nem akarlak kritizálni, hiszen működik a kapcsolásod, de ennek csak egy oka van, hogy a PIC kimenetén a feszültség terhelésfüggően csökken. A bekötésed elve hibás, de mint mondtam működik. Az itteni eseményeket ha követted érdekesnek tűnhet, hogy a 470ohm(ami egyébként nagy is!) ellenállás bekötése után a fényerő növekedett! Ez kicsit ellentmond a fizika törvényeinek látszólag, ha nem tudnánk, hogy a PIC kimeneti feszültsége hogy viselkedik terhelésre. De azt is tudomásul kéne venni, hogy nem erre tervezték őket! Tudom, hogy ha kellően kicsi ideig van nyitva, akkor az átlag teljesítmény is kicsi, de a pillanatnyi áram is magas, ami nem biztos, hogy minden PIC esetében egyformán kerül elviselésre. A 628, amit te használsz lehet, hogy jobban bírja, mint esetleg egy 18F-es vagy más 16 F-es. Én mindenképpen javaslom a soros ellenállások beépítését(100...180 ohm ) és digitenként közös katód/anód tranyós támogatást. Ipari készülékben még soha nem láttam ezek hiányát, nem is tudom vajon miért nem!? (talán, hogy ne menjen tönkre soha?)

Látszólag nem! Okokat leírtam az előző hsz-ben.

Igen, ez egy "normál" kijelzőnél kell is. Amit használok (szubminiatűr), már 1mA-nál is kielégítő fényt ad, ezért az egyszerűsítés. Emiatt is írtam az első hozzászólásomban a korrekt kiépítéshez a darlington mezőt és kapcsoló tranyákat a digitekhez.

Én értem az rmw -t, de aki írta szerintem nem, azért volt vicces, hogy arra a következtetésre jutott hogy az ellenállás növelte a fényerőt.

Vicsys: nálad meg épp azért kéne ellenállás, mert már 1mA ről is jól világít, aminél azért többet tud pumpálni a pic. (multiplex miatt átlagban lehet nincs meg ennyi). Én ennél jobban féltem a kijelzőt és a pic et is. Azért is írtam azt a trükkös megoldást pár hsz.-el előbb, ami jó fényű kijelzők esetén működik, és nem terhel túl semmit.

Szerintem nem az az ok a kis fényerőre, hogy a nagy terhelés miatt leesik a feszültség, mivel a PIC kimeneti karakterisztikájának nincs "visszahajló" szakasza. Tehát minél kisebb a terhelés, annál nagyobb az áram. A LED fényerejét pedig az áram határozza meg.

Én egyedül azt tudom elképzelni, hogy vagy RMW hibából (ismerjük) vagy a kimenet erős túlterhelése miatt akár statikusan, önmagától is átbillenhet a kimeneti latch. Ez utóbbi persze a kimeneti latch felépítésétől függ, hogy egyáltalán megtörténhet-e, de előfordulhat. A leírt esetben tehát véleményem szerint mindenképpen olyasmi történt, hogy a karakterkép kiírása után vagy még további portmatatások miatt bekövetkező RMW hibák hatására, vagy pedig a kimeneti latch túlterhelés miatti átbillenése miatt a LED-eken valójában csak keskeny impuzusok jelentek meg (lehet, hogy a valóságban csak 1-2us, a kiírási utasítás végrehajtása volt a felvillanás ideje), így rendkívül kis kitöltési tényezővel adtak fényt, ezért látszottak nagyon halványnak. Az ellenállások beépítése megszüntette a kimeneti latch-ek túlterhelés miatti, nem szándékos visszabillenését, így valóban kint marad a következő digitre lépésig a karakterkép, és világítanak a LED-ek (igaz jelentősen kisebb árammal, mint ellenállás nélkül tették), 4 digit esetén 25%-os kitöltési tényezővel.

Ott viszont az a "gond" (ha jól értelmeztem a leírásodat), hogy pl. 4 digit esetén 32 lépésben történik a multiplexálás (ha van tizedespont is), ami azért már nagyon kis kitöltési tényezőt ad. Arról nem is beszélve, hogy a multiplexálási frekvenciát fel kell eléggé tornászni, hogy ne lásd villogni a kijelzőt, tapasztalatom szerint érdemes LED-es kijelzők esetén minimum 100Hz körülre felmenni a kijelzési frekvenciával (itt nincs utánvilágítás, és nagyon zavaró tud lenni pl. a tekintet elmozdításakor a "villogó" kijelzés). 32-es multiplexnél ez minimum 3200 Hz-es léptetést jelent, másodpercenként 3200 megszakítás, már egy érezhető terhelést jelent a PIC-nek.

Természetesen ötletes, jó megoldás ez is, ha az elektromos korrektség mellett végképp alkatrészspórolósak akarunk lenni, de figyelembe kell venni ennek az "árát" is a szoftveres oldalon.

Igen, van hátránya az alkatrész spórolásnak. Ez a kijelző csak 2 digites. A valóságban korrekt fényerővel viszi a lomexes FND317 -est. De pl szimulátorban elég nehéz volt leolvasni hogy mit is ír éppen. Az hogy melyik módon oldjuk meg a problémát, végül is mindig valami kompromisszum eredménye.

Én nem értem hogy történik 32 lépésben egy 4 digites LED kijelző multiplexálása. Amikor 1 digit minden szegmensét egyszerre vezérlem a PORT-on. Tehát akkor "csak" 4 lépés, nem 32.
Legalábbis én így csináltam, bocsi ha rosszul gondolok valamit.

Ne keverd, itt a trükkös megoldásról esett szó, mikor egyszerre csak 1 szegmens világít a közös, digitenkénti 1db ellenállás miatt. Nálad más a helyzet. És ahogy már Watt kifejtette valszeg rmw hibád volt ( /van ). Lásd: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_458622.html?highligh...458622

Elkerülte a figyelmem, hogy itt speckó megoldásról van szó bocsi.
Amúgy nem nekem volt hibám.

szerk:
Akkor sem hagy nyugodni.
A közös anód/katód-ra van rakva 1db ellenállás?
Az úgy miért jó? Megspórolsz vele 5-6 filléres ellenállást, meg egy tranyót? Vagy mi? Portlábat nem tudsz vele megspórolni, innentől kezdve szerintem értelmetlen. Csak a PIC-nek kell fölöslegesen többet dolgozni. Vagy rosszul látom?

Jól látod, nem sok értelme van így csinálni.

Igen, annyi értelme van, nem több. Nem én találtam ki, csak megtetszett a megoldás.

Jaaaa, értem, a kísérletezőszellem

Nem az RMW miatt volt feltétlenül, épp ezt írtam le!

Én úgy tudom van viszahajlás is, a PICKit2-ben pont erre alapozták a 10 ohm -okkal való szintillesztést.

De amit írsz az is meggyőző, el tudom fogadni! Itt lehet, hogy inkább erről volt szó.

Visszahajlás szerintem nincs, csak a kimenet átmegy áramgenerátoros üzemmódba. A visszahajlás azt jelentené, hogy ha pl. rövidrezárod a kimenetet, akkor csökkenti az áramot rajta. LM317 szabályzó tud ilyet, hogy ha a kimenetén a terhelés pl. egy ólomakku, akkor adja neki a 2A környékét folyamatosan, de ha pl. egy ampermérővel rövidrezárod, akkor lecsökkenti az áramot 700mA környékére, majd ha leveszed a rövidzárat, akkor visszaáll a 2A áramkorlátra.

Én feszültség visszahajlást értettem a visszahajlás alatt. Ha a fesz csökken, akkor az áram is csökken azonos ellenállás terhelés alatt. A 10 ohm nem bánik finoman a kimenettel, ha nem csökkenne a fesz, a kimenet tönkremenne a 25mA-nél nagyobb áramtól. Nem?

A visszahajlást én is úgy értettem, ahogy potyo írta. Gyakorlatilag a negatív kimeneti ellenállású szakaszra (pl. stabilizátoroknál) szokták ezt a kifejezést használni. Ezen a szakaszon kisebb ellenállással terhelve a kimenetet nem nagyobb, hanem kisebb áramot kapunk. A PIC kimenete nagy ellenállású terhelésnél feszültséggenerátor jellegű, extrém kicsi ellenállással terhelve pedig áramgenerátoros jellegű, a Kettő közötti átmenet pedig a terheléstől függően változó meredekségű, rezisztív jelleget mutat. Szerintem negatív tartománya nincs.

De igen, biztosan tönkremenne. Viszont itt nincs semmi aktív beavatkozás, hanem az van, hogy a bekapcsolt mosfet az gyakorlatilag soros ellenállásként viselkedik, amíg az áram kicsi. Ezért vannak azok a lineáris jelleggörbék az adatlapban a terhelő áram-kimeneti feszültség összefüggésnél. Amikor az áram eléri a telítési értéket, akkor meg áramgenerátorrá változik a kimenet, és akármivel terheled, kb. állandó áramot ad le. Namost hogy tönkremegy vagy sem, az attól is függ, hogy az adott példány mennyire sikerült jól. Ha már 30mA környékén korlátoz, akkor azt jó eséllyel nem lehet tönkretenni zárlattal. Ha viszont jóval nagyobb áramot enged meg, akkor egy zárlat simán kinyírhatja. Pl. nemrég sikerült egy 18F4550 RE0 lábát tönkretennem egy zárlattal, mert firmware hiba miatt szembekapcsolódott egy másik CMOS is kimenetével. Viszont másik lábán is történt ilyen, az túlélte. Szerencsére volt még néhány szabad láb, így csak átkötöttem az RE1-re, és néhány napja már gond nélkül működik az egész.

Értem. Ki lehet jelenteni, hogy a gyár elég meredek megoldást választott, de talán ezt már említettük is korábban.

Hát igen, én sem szimpatizálóm a Pickit2 megoldását. Használhatták volna ugyanazt, mint az ICD2-nél, az korrekt szintillesztés lenne.

Amugy meg mindig nem ertem miert sporoltok az ellenallasokkal - az a legolcsobb alkatresz, es ha SMD-ztek akkor nincs tul nagy helyfoglalasa sem. Ha meg lyukacsos panel van akkor meg jol is johet atkotes helyett

Ehhez még annyit, hogy a láb tönkremetelénél ugye az számít, hogy lokálisan mekkora disszipáció jelentkezik a lábat meghajtó mosfetnél. Ha teljesen GND-re zárod, akkor Vcc*I disszipáció keletkezik a kristályban. Ha viszont nem teljesen megy le GND-re, akkor a feszültség és így a disszipáció is alacsonyabb lesz még akkor is, ha már áramgenerátoros üzemben van. Talán erre gondoltak a gyárban a Pickit2 tervezői és ezért nem döglenek a PIC kimenetek sorban, amikor ledeket direktben kötnek rájuk.

Bocs, lehet hogy félreérthető voltam.
A gondolat az volt, hogy direktben túlterheli a pic kimenetét, tehát egy "rántást" okoz a majdnem rövidzár, amit az ellenállás beiktatásával lekorlátoztam.

Akkor ezek szerint 2,5V-ig lehet terhelni majdnem rövidzárral egy PIC(18F?)kimenetét? Mert ugye a PK2 2,5V-ig állítja a Vdd-t, ami meghatározza a kimeneti korlátozó tranyók nyitási feszültségét. A 10 ohm olyan, mint ha ott se lenne, darab drót...
Ha ez igaz lenne, akkor két LED sorba kötésével ellenállás sem kell már és talán RMW-t sem okoz, ha 2,5V feletti a fesz. Persze az erősen szín függő, hogy a két LED mekkora fesznél nyit. De 3 sorba már tuti jó és belefér az 5V-ba.
Ennek ellenére én maradok az ellenállásoknál. Valahol át kell vezetni a nyákvezetékeket is! Mindegy, hogy átkötés(SMD 000 ohm), vagy bármilyen ellenállás...

hat azert azt nem mondanam, hogy mintha ott sem lenne. Nekem nem mindegy, hogy 2.5V-nal vegtelen aram folydogal, vagy 250mA Ilyen szempontbol mondjuk lehet 100 ohm jobb lenne, hiszen akkor 25mA-nel nem lehetne semmilyen korulmenyek kozott leterhelni -- vagy akkor le sem esne 2.5V-ig a kimeneti fesz?



En nem csak ezert, hanem mert az ellenallas annyira olcso, hogy azon aztan tenyleg nem erdemes sporolni -- es ha ettol csak megbizhatobb lesz az aramkor, akkortenyleg nem erdemes ezen sokat ragodni.

Igazad van, a megbízhatóság a legfontosabb. Trükközni ezért nem érdemes filléres dolgokkal.

Sziasztok.

Szeretnék építeni egy vezeték nélküli megoldást a gitáromhoz.
Az ötletem a következő lenne nagy vonalakban.
A kérdésem az, hogy megvalósítható-e?
Microchip oldalon találtam rádiófrekis PIC-et pl. az rfPIC12F675-öt.
Ennek van 4 db 10 bites AD konvertere. (kérdés, hogy elég-e a jel digitalizálására anélkül, hogy sokat romlana a minőség)
A feldolgozott gitárjelet a pic rádiófrekvencián átküldené a vevőnek.
A vevő lehetne hasonlóan egy rfPIC vagy ha az nem alkalmas akkor más.
Még nagyon elméleti stádiumba van a dolog... éppen ezért érdeklődök, hogy megoldható-e ilyen módon vagy ne erőltessem és keressek más megoldást.

üdv.
cooler