Szia
Ha a R7 kiszeded, akkor a T3, nem tudod gyorsan, lezárni.
Itt, a R8 a áram figyelő ellenállás. Az viszont, kellene.
Ezzel korlátozod be, mekkora a rövidzárási áram.
Ha a áram hatására eléri a 0,7V ot akkor csökkenti, a kimenő feszültséget. Ezzel a ellenállással, kb.:2A.
Beállítás: A P2 pótmétert végállásba tekered a R9 felé, majd a P1el beállítod a 0V ot.
üdv

Értem köszönöm a válaszod
És ha R7 bentmarad akkor a T3 tranyó gyorsan le tud zárni, tehát nem lesz akkora károsodás rövidzár esetén.
Tehát akkor a '#742136' számú hsz.-ben csatolt kapcs rajzot megépítem úgy, hogy R7 ellenállás bennmarad, R8 értékét pedig a kimenő áram függvényében ki tudom számolni 0,7/R8 képlet segítségével. Igaz?

Első bekapcsolásra működött. Akit bővebben érdekel: Bővebben: Link

Szép munka.
A linken látom, hogy számos félvezető kerülhet az áteresztő fokozatba, de a fotón azt is látom, hogy ezek egészen közel kerültek egymáshoz.
1. A hűtőfelület képes lesz elég gyorsan kivezetni a hőt, erről a viszonylag kis területről?
2. Olvasok itt a különböző tokozásokról, és elég sokan úgy vélik, a TO220-ashoz képest, számos előnye lenne a TO3-as tokozású félvezetőknek. Ezek pillanatnyi hőmegfutással szembeni érzéketlenségét emelik ki, hiszen bármekkora lehet a hűtés, ha hirtelen elolvad a félvezető lapka. Erről mit gondolsz?
2. Utaltál két kiegészítő fokozatra, de nem volt teljesen egyértelmű nekem a szükségességük -előszabályzó és PIC-es mérő/vezérlő rész-. Ezek nélkül is teljes értékű a kapcsolás?

Ez igen!

Minden tiszteletem a tiéd! :taps:

A végleges áramkör az némileg másképp fog kinézni, például arra már igazi hűtőborda fog felkerülni. Ez a kis alumínium lap csak kimondottan a tesztpéldányhoz készült, folyamatos terhelést ez természetesen nem bírna el.

Aki ezt mondja annak jó eséllyel igaza van. De a TO-3 tok sokkal nagyobb kompromisszumokkal szerelhető hűtőbordára, ez ennél a labortápnál komoly negatívum lenne mert mint az oldalamon írtam is, ennél az áramkörnél nagyon komoly figyelmet fordítottam az univerzitásra, hogy a kedves Utánépítő a lehető legszabadabb kezet kapja az építésben.
A TO-220-as toknak tényleg rosszabb a hőtehetetlensége (vagy nevezzük hőmegfutással szembeni érzéketlenségnek). De a FET-nek az adatlapján világosan meg van határozva a maximális feszültség, maximális áram és ami jelen esetben nagyon fontos: a maximális teljesítmény. Meg van adva hogy a FET folyamatosan mekkora disszipációt képes elviselni és mennyit bír ki mondjuk 1ms-ig stb. Az áramkört ezen paraméterek gondos figyelembe vételével kell megtervezni, hogy a labortápegységgel bármi történjen; mindig a "Maximum Safe Operating Area" grafikon vonalain belül maradjon. Ha így tervezzük az áramkört és persze a hűtést sem vesszük félvállról, akkor a tranzisztorok vígan eléldegélnek TO-220 tokban is.

Összesen 4db opcionálisan megépíthető modul fog tartozni ehhez a labortápegységhez ebből egy, a PIC-es panelmérőt már publikáltam. Ezen felül lesz egy nagyon egyszerű PIC és SMD mentes előszabályozó modul, egy rém egyszerű ICL7107-es panelmérő (Alkotóéhoz hasonló) és egy PIC-es vezérlőmodul. Ezek mindegyike opcionális, azaz a Labortápegység II. működéséhez nem feltétlen szükségesek. Azért szedtem ezeket szét modulokra mert egyrészt így a labortáp maga sokkal egyszerűbb és könnyebben utánépíthető lett, másrészt pedig szintén a kedves Utánépítők kedvében akartam járni. Ugyanis könnyen lehet hogy az Utánépítő nem akar mondjuk panelmérőt a labortáphoz mert jó neki anélkül is, vagy mert túl bonyolult neki, vagy nem tud PIC-et égetni vagy nincs rá pénze. Akkor ő nem építi meg a PIC-es panelmérőt hanem mondjuk az egyszerűbb, ICL7107-es panelmérőt választja majd.
Ez a jó a modul-rendszerben, illetve hogy akár később is bővíthető az áramkör.

Nem kell egyszerre hasamra ütök: 30000Ft-ot kidobni egy előszabályozós, 50V 10A-es, 4x20-as LCD-vel rendelkező komoly labortáp alkatrészeire. Elég csak mondjuk (megint hasamra ütök) 5000Ft a labortáp alap-paneljára 1 szem fettel. Aztán később ha az Utánépítőnek lesz kedve, netán pénze akkor vesz még bele 2-3 fetet és máris kétszer akkora áramot tud. Később még egy kis ráfordítással már előszabályozót tud hozzá építeni, majd ha nagyon jól megy akkor megépíti hozzá az egyszerű ICL7107-es panelmérő modult. De csak 1db-ot mert annyira volt épp pénze és a feszültséget/áramot egy kapcsoló átkapcsolásával váltja az 1db kijelzőn. Aztán később épít hozzá még egy ugyan ilyen ICL7107-es panelmérőt így már eldobja a kapcsolót és immár egyszerre láthatja a feszültséget és az áramot is. Utánépítő barátunk nagyon boldog és jól el van hónapokig a labortápjával, s idő közben annyit túrta a HE fórumát hogy már nem okoz neki gondot a 10mil-es vezetősávú nyák elkészítése és már becsukott szemmel tud SMD-t is forrasztani. Szóval már nincs akadálya hogy a labortápja két 'primitív' ICL7107-es kijelzőjét lecserélje a PIC-es panelmérőre! Aztán mivel a PIC-es panelmérőm automata méréshatár-váltást is tud, vesz bele két REED relét és máris sokkal okosabb lett a labortápjának a panelmérője. Másik alternatíva hogy a PIC-es vezérlőmodult építi meg a PIC-es panelmérő helyett, ekkor néhány olyan extra funkciót is tud a kedves Utánépítő labortápja ami után a tíz ujját is megnyalja... (egyenlőre nem árulom el miket).

Mindent értek, köszönöm a válaszokat.
Az 1.kérdést nem tettem fel elég precízen, ezért nem pont arra válaszoltál, ami a feltételezett probléma. Nem magát a hűtőlapot firtattam, hanem a FET-ek sűrűségét. Nyilvánvalóan hozzá képzeltem egy akármekkora méretű hűtőbordát, de ettől még viszonylag nagyon közel lévő helyekről kell a hőt kivezetni. Arra próbáltam fényt deríteni, elméletileg lehetséges-e bordás hűtési intenzitást feltételezve kivezetni ennyi hőt, vagy az egymásra ható átfűtés fog nyerni.
Az adatlapi adatok betartása -némi tartalékkal- értelemszerű, csak a hő növekedésével erősen csökkenni szoktak a félvezetők határadatai, e miatt feszegetem a "sűrűségi" kérdést.

Azért vannak ennyire közel egymáshoz hogy egyrészt a panel beleférjen a 150mm széles (vagy magas) műszerdobozba és ami legalább ennyire fontos, hogy a hőmérő dióda (ott van a fetek mellett az is a bordán) jó termikus kapcsolatban legyen a fetekkel.
Tényleg közel vannak de épp azért terveztem úgy a panelt hogy akár 6db FET-et is be lehessen ültetni, így hatszor akkora területen 'születik' ugyan az a hőmennyiség. Persze nagy disszipációkor gondot okozhatna hogy nem képes elvezetni elég gyorsan a borda a hőt (nem lennék ebben amúgy olyan biztos, majd kipróbálom...), de ekkor jön segítségül az előszabályozó modul ami drasztikusan csökkenti a disszipációt. A weboldalamon ezért van az a két táblázat amúgy.

Kérem szépen ez való a labortáp fórumban, Gratulálok! Végre egy minden szempontból igényesen megtervezett és kivitelezett munkát láthatunk. Én benevezek az után építők sorába.

Sejtésem szerint akkor az IRLZ34N is használható benne.
Bár ez kérdés is egyben. 30 V ig ha megfelel használható lenne. Nagyon igényes, a legjobb benne a master/slave üzemmód ha kettőt épít az ember. Ha minden igaz kapok egy zsák irlz34n et.
Szerk: Ami külön tetszik elkezdtél modulrendszert alkalmazni. A mérési eredmények érdekelnek majd.

Jól gondolod. Én konkrétan IRL540-et tettem bele mert ez a legolcsóbb és a legkönnyebben beszerezhető logikai (5V-al már kinyitható) FET. De IRLZ34 is jó bele, a lényeg hogy 5V U_gs-el már kinyíljon és TO-220 tokos legyen. (Meg persze elbírja a táp maximális feszültségét.)


Hogy érted ezt a master/slave üzemmódot? Mire gondolsz?

Közben szerkesztettem a másik hozzászólást. Nos a mester/szolga táp alatt értem a két modul egyszerre vezérlését. Csak egy gombbal több a mester tápnak kinevezett oldalon és az a potméter vezérli a szolga tápot is, ahogy én a leírásból következtettem. Így több feszültség, vagy nagyobb áram kivehető, de a szimmetrikus működésnél is előny.
Szoval jó kis táp lesz.

Ilyen irányban nem gondolkodtam. A gond az, hogy ezt a dolgot a PIC-es vezérlőmodullal lehetne ugyebár megvalósítani. Viszont a PIC-es vezérlőmodul igen nagy integritást követel meg a labortápegység áramkörével. A teljesség igénye nélkül: feszültség és áram állító potik helyettesítése a PIC PWM kimenetével, feszültség-mérés, áram-mérés, hőmérés, DC ON/OFF kapcsolás, üzemmód-figyelés stb. Ezeket a PIC-es vezérlőmodulnak mint figyelnie és kezelnie kell majd. A PIC18F2423-nak pedig már az összes I/O lábát felhasználtam, és amúgy is épp eléggé lefoglalja majd a PIC-et a sok számolás. No meg a két táp vezérléséhez 4db PWM kimenet kellene és a PIC18F2423-nak csak kettő van.

Na, mire ezt leírtam már rá is jöttem hogyan lehetne mégis megoldani a mester/szolga üzemmódot...
A PIC I²C kommunikációs lábait valahogyan felszabadítom. A két labortápegység áramkörhöz két PIC-es vezérlőmodult kell majd építeni, de csak az egyikre kell kötni LCD kijelzőt. A két vezérlőmodul PIC-je egymással I²C-n keresztül (vagy majd amit kitalálok) fog kommunikálni egymással és az lesz a mester amelyikre az LCD van kötve. A másik szolgaként működik majd és csak annyit csinál hogy a mestertől kapott parancsok alapján állítja a PWM kimeneteit (és ezáltal a kimeneti feszt és áramot), illetve küldi vissza a mester PIC-nek a mért eredményeket (feszültség, áram, hőmérséklet stb...).

Basszus ez baromi jó ötlet! Kicsit féltem is hogy milyen információkkal fogom én betölteni a 4x20-as LCD-t, most már nem lesz probléma...

Szép feladat lesz ezt assembly-ben leprogramozni, az biztos... Ha ez megvan akkor már tényleg váltok C-re.

Én nem bíznám semmilyen kontrollerre a két fél közötti kommunikációt, mert pl. az áramvédelem megszólalásával jó volna a master és a slave rész tökéletes együttfutással csökkentené a kimeneti feszt.
Ehhez lehet hogy lassú lenne a kommunikáció..
Atesz ! Valahol megvan ennek a labtápnak a kapcsolási rajza??

Tökéletesen igazad van. Természetesen nem is így képzeltem el a dolgot!

A lényeg hogy a szabályozást mindig két-két műveleti erősítő csinálja (egy feszültség és egy áram-szabályozó táponként). A PIC csak egy analóg jelet ad ami a kívánt kimeneti feszültséggel és árammal arányos! Gyakorlatilag úgy képzeld ezt el, mintha a PIC-nek lenne egy keze és azzal tekergetné a feszültség és áram-állító potikat. Szóval itt semmiféle késedelem még csak szóba sem jöhet.
Konkrétan: A rotációs enkóder tekergetésével én beállítok egy adott áram értéket amit a PIC kitesz a saját PWM kimenetére. Ugyanakkor a mester PIC elküldi a szolgának azt a parancsot hogy most te is állítsd ugyan erre az értékre a PWM kimenetedet. Ha a labortáp kimenő árama eléri ezt a szintet akkor a műveleti erősítők azonnal leszabályoznak. A PIC-ek a szabályozásba nem szólnak bele, ezért is "PIC-es vezérlőmodul" lesz az áramkör neve és nem "PIC-es szabályozómodul".


Persze, de az eddigi áramköreimhez hasonlóan ez az áramkör elkészültéig nem publikus.

Szia!

Az a soros adatforgalom jó ötlet, optikailag könnyű elválasztani a mester és a szolga tápokat... Ha már itt tartasz és a C felé kacsintasz: + egy 18F2550 és máris USB -n programozható a táp...

Szia!

USB-t nem akarok mert személy szerint én teljesen feleslegesnek tartom, meg ahhoz tényleg C kellene és nem ártana egy PC-oldali programot is írni hozzá. Ez nekem egyszerre nagyon sok.

Igen a mester és a szolga optocsatolókkal lesz leválasztva. Most pont azon töprengek hogy hogyan lehetne ezt elegánsan megoldani úgy, hogy a mester és a szolga vezérlőmodul nyákterve ugyan az legyen. Tehát ha optocsatolót teszek a panelra akkor a mester és a szolga modulon is lesz opto...

Szia!

Ahogy Te írod, nem kell mindent megoldani egyszerre, de ha most nem gondolsz a lehetőségre, akkor későbbi beépítésnek akadálya lehet...
Már más topikban is győzködtem a tervezőket, hogy egy mai (2010) tervről (lehet hogy majd évekkel később építik meg teljesen) kommunikációt nem lehet lehagyni, ha ennyire egyszerű és olcsó (a tervezett táp árának kb 1-5 %-a). A kommunikáció lehetősége pedig sokfajta mérést hoz, amiket régebben fáradságos kézi jegyzeteléssel kellett felvenni, majd kiértékelni:
- Asszimetria tűrés mérése, tápsorrend tesztelése, ki/be kapcsolási tesztelés, tápfeszültség tolerancia tesztelése... Az adatokat más műszerekkel is fel lehet venni: feszültség és árammérő, frekvencia mérő stb, a mérőjeleket előállító generátorokat vezérelni lehet. Ha mind tud kommunikálni, az eredmények a pc-n táblázatos vagy grafikonos formában jeleníthetők meg. Gondolok itt olyan mérésre, mint egy erősítő frekvencia menetének változása a tápfeszültség(ek) függvényében.
Ebben a tápban van kommunikáció is.
- Az I2C optikai leválaszása: Felesleges a dupla optocsatoló, így is elég bonyolult...

Igen ilyen felhasználhatósága is lenne akkor már a labortápnak. De ilyen automatizált ipari mérési feladatokra GP-IB-t használnak. Ha én odaállítanék és lobogtatnám a kezemben a labortápomból kilógó USB kábelt, kiröhögnének. Szóval igazi ipari felhasználásra GP-IB kellene, az USB csak otthoni kis huncutkodásokhoz lenne jó, arra meg szerintem a hobbisták igen kis hányadának van szüksége.

Hello!
"De ilyen automatizált ipari mérési feladatokra GP-IB-t használnak. "
Használtunk volna, ha nem kaptunk volna tőle idegbajt. A GP-IB és HP-IB felejthető dolog.
üdv! proli007

Szia!

Az a HP-IB közel 25 éves és isszonyatos ára miatt nem terjedt el (nálunk és a hobbista kategóriában). Amiről beszélek az 2-4 db optocsatoló, egy kvarc, 3 kondenzátor, egy 18F2550 vagy kisebb kontroller, egy USB csatlakozó = kb. 3000 Ft. Meg sok- sok munka...
A másik a HP-IB 1-2 us/byte sebességgel működött, az USB full speed egy kicsit gyorsabb, bár a programtól fog függeni az elérhető adatátviteli sebesség...

Az USB-t mindenképp kihagyom most ebből a projektből. A PIC-es vezérlőmodulhoz ugyanis 12 bites A/D-jű PIC kell és legalább két PWM kimenet. Ilyen PIC a 18F-es szériában csak a 18F2423, aminek nincs USB perifériája. Ráadásul így is egész nap jár az agyam rajta hogy hogyan tudnék mindent bezsúfolni 25 I/O lábra mert 27 kellene. Nagyobb PIC-et meg nem akarok választani mert az már a 18F6393 lenne TQFP64 tokban amin már túl sok az I/O láb és csak fele akkora a programmemóriája. Szinte biztos vagyok benne hogy nem férne bele a programom. 24F-es PIC-ek közt már találnék kedvemre valót de azok programozása eléggé más mint a 18F-eké...

Szóval valahogy besűrítem a 27 I/O lábat 25-re és nem lesz USB.

Szia!

Ha a lábszám a gond, ott a 18F4423 illetve a 18F4523 40 lábbal, 12 bites A/D -vel..
Egy kicsit másról beszéltem, hiszen a tervezett tápban a 18F2423 galvanikusan kapcsolódik a master illetve a slave tápra. De a rendszerbe beleterveztél egy optikailag leválasztott - egyébként multimasteres üzemmódra tervezett - I2C felületet. Akkor lehetne egy harmadik kontroller, ami időnként a buszon keresztül kommunikálna a masterrel és a slave-vel. Nem kell sok tervezés, csak az I2C felületet kell olyanra tervezni, hogy fogadja a 3. kontrollert is. Ez a kártya is elfér a tápban - a hűtőfelületek adják a meghatározó méreteket...

Az USB -vel nem fognak ki -ni, kommunikáció nélküli táp dokumentációt sok helyről lehet letölteni....

A frekvencia mérő és egy alacsony frekvencián működő DDS generátor már kommunikál az USB-n...

Na basszus...
Ezt a PIC18F4423-at ki sem dobta nekem ez az oldal: Bővebben: Link
Pedig már mennyit agyaltam a dolgon... Mostmár többet nem bízok ebben az oldalban.

A 18F4523 -at használd, több ram és dupla program memória 90+Áfa -val többért....

Nem! PIC18F4553 lesz benne mert az tud USB-t. Kivezetem egy csatira aztán úgy hagyom, a programot nem írom meg hozzá. Majd ha tudni fogok C-ül akkor újra előveszem a dolgot és írok egy új programot rá.
De jó, a PIC18F4553-nak 35 I/O lába van... végre fellélegezhetek!

Szia!

Köszönöm, hogy meghallgattál, egy sokrétűbben használható készülék lesz belőle....
A C-ben, esetleg az USB-ben is tudok segíteni.

Nem akarlak elkeseríteni, de a Rohde-Schwarz mérőrendszereibe készített tápegységeiben az RS 488 mellett megjelent az USB is.

Én köszönöm hogy ilyen nagyon jó építő jellegű ötletet adtál!

Viszont én megmaradnék az egy mester és egy szolga felállásnál, nem szeretnék még egy harmadik PIC-et is beiktatni ami kommunikál a másik kettővel.
Tehát a két PIC közvetlen (vagyis optós leválasztással) kapcsolódik majd egymáshoz. Ezzel kapcsolatban viszont még sok homályos dolog van, például hogy konkrétan hogyan legyen összekötve a két PIC? Illetve, melyik lenne jobb/egyszerűbb: az SPI vagy az I²C kommunikáció?

Sziasztok
Nemrég összeraktam az Alkotó-féle 0-50V/0-5A labortápot és bár terhelés nélkül szépen lehet szabályozni minden kimenetet, mégis, mikor rákötöm a 6 voltos izzót, a durva szabályzás megszűnik és csak a finommal tudok állítani 0-2Vig. Mi lehet a gond?