Helló.
Nem a potira mondtam, hogy nem lináris, hanem ha nem sztereo + mono potival hanem mono+mono-val csináltam volna meg. (Természetesen lineáris potikat rendeltem, nem akarok logaritmikus skálázást. :no: )

Hellósztok!

Egy buta kis kérdésem lenne hozzátok.

HOgy csináltam egy feszstab IC vel egy állítható feszültség kimenetű tápegységet, de nagyon melegszik az IC. :no:
Azt mondták, hogy egy teljesítmény tranyót tegyek be még és bírni fogja a nagyobb áramot a kapcsolás.
Namost van itt előttem egy MJ2955 -öm. Ez egy NPN Power tranyó.
Ez tuti elég lessz, csak azt nem mondták, hogy kössem be az áramkörbe.
Valakitudna egy kis egyszerű kapcsrajzot mutatni hogy a feszstab IC-t hogy tunningolhatom továbbb?

Köszi!!!

Az IC hűtőbordán van? Ha igen mekkorán?

Ezek stab IC + teljesítmény tranzisztoros kapcsolások innen-onnan.

S melyik kapcsolást szeretnéd tranzisztorral megfejelni? ( Elég csak a neve! )

Bocs, hogy beleszólok de az MJ2955 az PNP tranya a párja az MJ3055 az NPN olyat rakjál bele, mert akár baj is lehet belöle.

Üdv:Gyurika

Én semelyiket, Bunnyboy szeretné. Csak összeszedtem neki párat amiket korábban gyűjtögettem. Ahogy látom a tap_04.gif "b" ábrája éppen a nála lévő végtranzisztorra épül.

Más témában kérdeznék.

Én egy Pioneer féle Alkotós 2.7.1 tápot építek. Pontosabban 3-at egy hűtőbordára. A kérdés az lenne, hogy a hő szenzort hova tegyem, hogy nehogy gáz legyen belőle? Azért lehet gáz, mert amikor az egyik tápot terhelem csak, és pont máshol van a hőszenzor, akkor ott nem fog eléggé föl melegedni a borda, és nem kapcsol be a venti. Tehát jó lenne, ha mind a 3 tápom vég tranyóinál lenne egy-egy érzékelő.
Nem szeretnék 3 érzékelő panelt építeni, ha nem muszáj. nem is lenne könnyű. Nagyon egyszerű lett a venti vezérlés, mert egy ntk ellenállást tettem egy fet gate vezérlésébe, és amikor melegszik a táp, folyamatosan gyorsul be a ventillátor, és nem fogok idegbajt kapni, amikor egyszer csak a nagy csöndben bekapcsol. Gondoltam arra is, ha sorba tennék 3 ntk ellenállást, a fetem vezérlésére, és minden táp panelra tennék egyet. Amikor csak 1 táp fűt, akkor nem lenne nagy változás a fetem kimenetén.
Ti hogy oldanátok meg? A bordámat 2db 24V-os 12cm-es ventillátor fogja hűteni.

Szia!
Nyugodtan használhatsz egy szenzort. A hő nagyon gyorsan odaér akár a borda egyik végéről a másik végéig .

Hello!
Első körben azt kellett volna megírnod,
- Mekkora a nyers tápfeszültség, amiből szabályozni szeretnél,
- mekkora feszültség tartományban szeretnéd szabályozni a kimenő feszültséget,
- mekkora maximális terhelőáramot szeretnél elérni
- milyen szabályozó IC-t használtál eddig, és mekkora hűtőbordája volt..
- a nagyon meleg, nem műszaki fogalom, legalább megbecsülheted volna értékét.
(Amúgy a PNP tranzisztor plusz kiegészítőnek sokkal célszerűbb mint az NPN.)
üdv! proli007

Próbáltam rájönni, de nem sikerült, miért lenne ez a potivariáns bármiben is jobb mint egy sima 10k poti sorba kötve egy másik sima 1k-s potival.
Itt is ott is csak a teljes "lánc" összellenállása számít, akkor meg minek ez a komplikáció?
Hol tévedek, hol nem látom a lényeget?

Korábban írtam, hogy nem a teljes lánc ellenállása számít, hanem a feszültségosztás.
Konkrétan:
Ha a 10K alá kötöd az 1K-st:
a. A 10K legfelülre van állítva: az 1K semmit nem állít, mert a teljes 10V Uref megy ki.
b. A 10K középen van(5K). Az 1K állításával a kimenő fesz 5V-tól 5,45V-ig állít.
c. A 10K alul van. Az 1K 0V-tól 0,9V-ig állít.
Ha felül van az 1K, akkor megfordul a helyzet, felül állít sokat, alul keveset. Ez még rosszabb.
Sztereó potinál mindig fix 10+1K-s az osztó teljes ellenállása, ezért mindig azonos feszt oszt az 1K.

Világos, igazad van, én tévedtem.
Ez egy osztó, nem csak változtatható ellenállás.

Na igen, csak tudod az a baj, hogy az Alkotó féle 2.7.1 tápnak amúgy is hamar föl tud szaladni a hőmérséklete, és nehog gáz legyen, hogy addigra az áteresztő tranyón belül a szilícium lap halálra melegedjen.

A hamar az nem tizedmásodperc. Ha a hűtés ellenére tizedmásodperc alatt szalad fel a tranyó hőmérséklete, akkor az már a névleges terhelés sokszorosa és hibás áramkörre utal, amit itt már többen elkövettek. A 2N3055 200 fokig működik (persze ez a belső lapka). A kezeddel már 60 fokot is forrónak érzel, tehát az nem mérvadó, hogy a kezeddel forrónak érzed. Normál hűtés és hibátlan áramkör esetén a borda másik végén is megfelelő az érzékelő elhelyezés, mert az alumínium jól vezeti a hőt. Ezért is készítik abból a hűtőbordát.
Ja, és még annyit, hogy a 2N3055 max. 115W-ot bír eldisszipálni megfelelő hűtés esetén. Helyesen méretezett kapcsolásban ennek a fele se kerülhet rá. Persze, aki 5A-es tápot akar 1 db szerencsétlen tranyóval, az ne csodálkozzon...

Na ne csináld már... Ha a borda felé a hőátadás rendben van, akkor a kristály sem melegszik túl.

Ok
Kössz a válaszokat.
Akkor marad az egy érzékelő. Azzal már kísérleteztem is. 52 foknál elkezd lassan pörögni a ventillátor, és 78 fok körül már 100%-on pörög. Nem tudom tök pontosan, mert nagyon gyorsan változik a hőmérséklet. Talán annyira nem is lényeges.
Ezt mondjuk nem a tápom hűtőjén csináltam élesben, hanem egy réz darabra csavaroztam föl a szenzort, és a hőmérőm szenzorát is. Aztán adtam neki pákával.

Nem próbáltam még ki élesben. Itt a fórumon már többen írták, hogy a hőmegfutástól félni kell ennél a tápnál. De ha azt mondod, rendben ki próbálom.

Ráadásul a ventilátoros kényszerhűtésnek is van egy reakcióideje. A bordáról(ból) a hő csak bizonyos idő elteltével kezd eltávozni a levegő irányába. Ha jót akarsz, akkor vastag hűtőtönköt használsz a tranzisztornál. A hőtranzienseket úgyis a bordatest veszi fel első lépésben, a levegő és a ventilátor csak később jut szerephez.

Helló.
Én is a 2.7.1-es tápot csinálom igaz csak 25V-os (lehet 30 lesz belőle) és 4A kimenettel. Szerintem a hőmegfutástól anniyra nem kell félni ha van legalább 3db tranzisztor, igaz amit én csinálok 4db-ot tartalmaz.
Ha nagyon félsz a hőmérséklettől (gondolok arra, hogy ha 50V 5A-es tápot csinálsz) akkor csinálj egy érzékelőt és kioldót egyben. Én is 24V-ra tervezek, igaz még nincs kész a nyák, de a tinában leszimuláltam.
Nekem az a kérdésem, hogy mi jobb, ha egy nagy bordán megy két táp vagy ha külön külön van?
Esetleg nem tud valaki valami elegáns megoldást, hogy a hőkioldó mégis csak a trafó kimenetét szakítsa, de ne mágneskapcsoló? (Ezzel egy esetleges hibás vagy meghibásodó áramkörnél nem a dc off-ot kapcsolja hanem a bemeneti fesz, ha olyan jellegű a meghibásodás ami akkor is gondot okoz, ha nincs a kimeneten semmi akkor néhány alkatrészt akár meg is menthet, de mágneskapcsolót nem akarok alkalmazni 4-5A-es tápnál.)

Ha egy bordára rakod mind a kettőt akkor ha csak az egyik tápot használod, akkor annak dupla tömeg áll rendelkezésre a hő elvezetésére, de ha nincs alulméretezve a borda, akkor ez nem érdekes. (Ha igen, akkor viszont a teljes terhelés közelében lesz baj) Egy hőérzékelő elég mind a két táp figyelésére, de ha jól gondolom így több érzékelő sem fogja lehetővé tenni a gyors hőterjedés miatt, hogy csak a megszaladt tápot kapcsold le (legalábbis egyszerűen).

Két bordánál független a hőérzékelés (két figyelő áramkör, ventilátor vezérlés stb), és szerelés szempontjából nagyobb a szabadságod.

Az egybe dupla borda jobb, mert ahogy előttem írták, egyoldalas terhelésnél jobb a hűtés.
Viszont a hibás áramkörnél a zárlatba került tranyót nem tudod megmenteni. Főleg nem mechanikus kioldóval. Mire a hő felfutna a tranyó talpán, már rég kinyiffant. És a tranyó talpán elég problémás hőt mérni, ha a hűtőbordára van szerelve. És ehhez még hozzájönne az érzékelő kör reakcióideje.
Megoldást elektronikusan tudsz készíteni, ha a söntön eső feszültségre egy másodlagos áramkorlátot építesz, de ennek sincs sok értelme. A legjobb, ha az élesztést megfelelően végzed, hogy a hibákat füstmentesen lokalizáld.
Mágneskapcsoló helyett relét is lehet berakni. Ugyanaz, csak kisebb teljesítményhez van. 230V/1A-re megfelel, de ezt csak a hűtőborda túlmelegedésére lehet használni, ami szerintem megint fölösleges, mert ha már a venti se tudja lehűteni a bordát, akkor kicsi a borda.

(Nem csak Alex2nek címzem): Mi a véleményetek pusztán elméleti síkon, egy megfelelő értékű regenerálódó biztosíték a végtranzisztor saját söntjének alkalmazva elég gyors lenne-e a tranzisztor végzetes megfutásának megelőzésére?
Szerk: Mellékelek adatlapot is.

Ugyan nem próbáltam ezt, de félek, hogy a tranyó a gyorsabb. Kérdés, ennél mennyi a kioldási idő, mert azt nem írják.
Ehhez hasonló a korábban írt izzólámpás megoldás (annak is megnő az ellenállása, nagyobb áramnál), de az sem gyorskioldó.

Köszönöm szépen!

Szia!

Igen sajnos pnp tranyós kivitelből kaptam eleget kapcsrajzból.
Csak itt van nálam 5 darab zsír új MJ2955 és gondoltam így megúszom olcsóba.

Sajna a motor amit működtetni szeretnék fiy 7.5v os és 2-4 A munka közben.
A bemenetre 12v-ot adnék, vagy 30 at.
A kimenetet jólenne úgy szabályozni, mint a 317 es IC nél lehet. 1.2-28V aszem.
10A jólenne ha mondjuk 2 darab powertranyóból kilehetne csavarni ugyanis arra szétbarmolnám apám inverterét pont 2re van kimarrva a hűrőbordája.
Ügye milyen szakbarbár vagyok?
Idáig LM317 et használtam és gyufásdoboz mérető hűtőbordát választottam neki. De persze csak 1A ig terheltem nem vagyok IC gyilkos.
Hát egyenlőre ennyi.
SZerintem a 10A elég jó kis hobbi célokra..
De a 20A-es is, csak akkor a végén még trafó gyilkios leszek.
Köszi

Jaj Mester igazad van, ezek PNP powertranzisztorok, és csak 3 darab új MJ2955-ös van belőlük. 2 nek van szupi hűtőborda ,10A es 24/13.8V os inverterről.

Szívesen! Remélem találsz köztük kedvedre valót!

Értem, kösz. A hőkioldót inkább olyan végzetes hibasorozatra kalkuláltam, ha már a venti is elromolna. (Tudom ez már kicsit túl van bonyolítva, de nem sokkal több dolog kell a hőkioldóhoz, a hőmegfutással szemben meg semmit sem ér ahogy írtátok, de szerintem 4db tranyónál ez nem fog előfordúlni.) A relén is gondolkodtam, de akkor a 230-at szakítsam vele? Azt nem szeretném érintésvédelmi szempontok miatt sose lehet tudni. Inkább valahogy a trafó 24V-os kimenetét kéne szakítani csak nem relével, mert egy idő után beéghet. (A hőkioldót nem egy esetleges hibásan összerakott áramkör miatt tenném be hanem ha késöbb történne valami meghibásodás. A kérdés, hogy hogy lehetne relé nélkül szakítani a trafó szekunder kimenetét?)

Hali!
Nemtudom mennyire jó ötlet de 723-as IC-vel is megoldhatnád az 3V-tól 40V-ig szabizható az árama pedig a végtranyóktól függ. Az adtlapján szerintem van hozzá kapcsolás és megoldható pnp tranyókkal is a szab ály zás.