Ennek már lehet hogy a kezdő kérdések között lenne helye, de esetleg tudsz valami ötletet adni, hol nézhetnék utána valami pédával, hogy ez tranzisztoros megoldás hogy néz ki?

Közben olvasom az LM338-at, kicsit jobban tetszik, egyszerűbbnek tűnik. Köszi.

Egyébként aszimmetrikus terhelést jelent, (az erősebb kutya elve alapján) ami épp az elméleti terhelhetőség közelében eredményezhet instabilitást, és ha az egyik kocka hővédelme akcióba lép, minden a másik nyakába szakad... és minden lehet, de táplálás nem.

Itt nézhetsz utána és kapcsolást is találsz.

Alex2 jól leírta a megoldást. Szerintem nem megfelelő az IC hűtése. Erről egyszerűen meggyőződhetsz: mérd meg, mekkora áramot ad le amikor a fűtőszálat üzemelteted.

A lényeg: az LM317 "elfüstöli" saját magán az energiát. Pont annyit, hogy a rajta eső feszültség a kimeneten annyi legyen, amekkorára beállítottad. Gondolom az LM317 bemeneti feszültsége állandó. Ha ugyanolyan árammal terheled, akkor minél kisebb kimeneti feszültséget állítasz be a kimeneten, annál nagyobb az IC-d terhelése. (Mivel ilyenkor kell több hőt termelnie.)

A többi ötlethez: a tranyós "megfejelés" csak akkor működik, ha a tranyónak rendes hűtése van. Ez csalóka dolog. 10-20W teljesítményhez már elég nagy (mondjuk két tenyérnyi) hűtőborda kell. Én mindenképpen az LM338-as megoldást javaslom, mivel abban van hővédelem, így nem tudod kinyírni. (Bár jóval drágább, mint egy LM317.) Továbbá ha már LM338-at veszel, akkor inkább TO3-as tokot vegyél, mert egy TO-220 tokozású IC-t hiába raksz egy házméretű hűtőbordára, nem tudja átadni a rajta keletkezett hőt a bordának.
A fentiek alapján: ha rendes hűtése van az LM317-nek és helyesek az általad megadott adatok, akkor ez az IC-is meg kell tudja hajtani a fűtőszálat. Ha ez a helyzet, akkor hiába veszel LM338-at, mert nem az áramkorlát hanem a hővédelem miatt nem működik rendesen.

Kezdő vagyok még a témában, de úgy értem, hogy a hővédelem miatt nem működik a dolog. Hideg állapotban, bekapcsolás után sem ad ki 3V-nál nagyobb feszültséget.

Eddig egy 7805-ös (5V-1A) stabkockával hajtottam meg a fűtőbetétet. kicsit meg volt emelve a kimenő feszültsége (5,88V) és így 1,2A-t adott le. Működött minden szépen, egy óra használat után is csak kézmeleg volt a hűtőbordája. Vagy a kocka nincs olyan érzékeny mint a 317?
Annyit tudok esetleg megpróbálni, hogy kisebb bemenő feszt adok a 317-nek hátha attól meggondolja magát.

Nem biztos. Én az elmondottakból erre következtettem. Kösd be a fűtőszálat és mérd meg az áramfelvételt. És ellenőrizd az LM317 hőmérsékletét. (Ha máshogy nem megy, akkor kézrátétellel.)

Ha nem a melegedéssel van a baj, akkor az IC hőmérséklete értelem szerűen nem lesz túl magas és leadja az általad korábban említett 1.6A-t vagy még többet. Ilyenkor ha túlterheled az IC-t, akkor csak az áramkorlát lép működésbe. Ha túlmelegszik, akkor úgy "védi meg magát" a további károsodástól, hogy a kimenő áramát is csökkenti. Ilyenkor persze az IC 80 - 100 Celsius fokos is lehet, úgyhogy óvatosan!
Mennyi a bemeneti feszültséged? (Tehát amit az LM317-re adsz.) Ugyanennyi volt a 7805 esetén is ?

Ha a 7805 és az LM317 ugyanolyan feltételekkel üzemel (tehát egyforma a ki- és bemenő feszültség és a terhelés stb.) akkor ugyanannyira melegszenek. Ha a 7805 elbírta, akkor az LM317-nek is el kell bírnia. Sőt. Az LM317-nek valamivel magasabban van az áramkorlátja. Tehát kicsivel több áramot is ki lehet belőle préselni, mint a 78-asból.

A bemenő feszültség csökkentése is jó ötlet. Ha csökkented a bemenőt akkor kisebb kell, hogy legyen az LM317 disszipációja, tehát kevésbé melegszik. Ha ekkor "megmarad" az 5V-os kimeneti feszültség, akkor add rá ismét a nagyobb bemenőfeszt. Ha ilyenkor "lekonyul" a kimenőfesz., akkor valószínűleg tényleg túlmelegszik. De azt kézzel is ellenőrizheted.

A 7805 esetében 9V a bemenő feszültség, a 317 esetében pedig 21V. Két különböző trafóról mentek.A melegedés problémát ha rajtam múlna kizárnám, de átrakom a 9V-os trafóra, megnézem ott mit csinál!

Na, így már szinte biztos, hogy a melegedéssel lesz a gond! Ha kiszámolod, akkor 21 - 5 = 16V (A trafónak nem tudom, mekkora a feszültségesése 1.2A terhelésnél.) Ebből 1.2 * 16 = 19,2 W. Na, ehhez már kell egy mackós borda! (Meg jó hőcsatolás a borda és az IC tokja között.)

A 7805 esetében ez így nézett ki: 9 - 5,88 = 3,12V (ha a trafód feszültsége lejjebb megy a terhelés miatt, akkor ez a feszültség még kisebb is lehetett). Ebből 3,12 * 1,2 = 3,744W. Ez már könyebben kezelhető. Bár ez sem csak kézmelegségig hevíti a bordát.

A 9V és a 21V mért érték vagy ez van a trafókra írva? Érdemes az IC bemenő feszültségét terheletlenül és terhelés alatt is megmérni, mert egy hitvány trafón jelentősen csökkenhet a feszültség amikor megterheled.

Nincs semmi megjósolhatatlan a dologban, nagyon szépen együtt fog a két stabilizátor működni. A magyarázata pedig az, hogy ha a kimeneti feszültségük el is tér, akkor amíg a terhelés el nem éri az áramkorlátozási szintet, addig csak a magasabb feszültségű fogja vinni a terhelést. Amikor viszont a terhelőáram eléri az 1,7-2,2A környékét (simán van ennyi szórás benne), akkor onnan a magasabb feszültségű átmegy áramgenerátoros üzembe, és állandó áramot fog leadni. Ekkor a kimenő feszültség egy picit csökken, de csak addig, amíg meg nem egyezik a másik szabályzó kimenő feszültségével. Akkor ugyanis a második szabályzó elkezdni adni az áramot, és innen a kettő együtt viszit a terhelést. Az igaz, hogy az áram eloszlását a két szabályzó között nem lehet megjósolni, de azt igen, hogy a kimeneten mit fogsz kapni. A kimeneten pedig egy adott feszültségű, kétszeres áramot tudó szabályzód lesz.

Tehát ha kell 2-3A terhelhetőségű táp, akkor két stabkocka párhuzamos kapcsolása a legegyszerűbb, legolcsóbb, leg helytakarékosabb és legstabilabb megoldás. Elméletben bármennyi párhuzamosan kapcsolható. Természetesen bizonyos kimenő áram felett már inkább érdemes pl. 2N3055 tranzisztort használni, mert kisebb méretben fogja tudni ugyanazt az áramot (csak győzzük hűtőbordával, mert a stabkockák viszont szépen felszerelhetők egymás mellé akár valami hosszabb sínszerű bordára is).

Átraktam a kis trafóra az egészet,és láss csodát, működik minden!
IC Ube terhelve:8,5V
Uki: max 6,3V - 1,15A

Erre hirtelen felindulásból átforrasztottam vissza a nagy trafóra és láss csodát, ott is működik rendesen!
IC Ube terhelve:19,2V
Uki: max 11,6V - 2,06 A

Valami kontakt baja lehetett tegnap.

A 8,5 voltos trafóból gondolom már nem lehet kihozni többet.0,7volt pont elég lenne.
Ment pár percet a kicsin maxon (6,3V/1,15A), a 317 épphogy langyos volt. Most már úgy néz ki, hogy tudná azt amire nekem kéne!

Ja és köszi a segítséget!

Szerintem van különbség a korrekt, és a még működőképes megoldás között. Ajánlom a figyelmedbe ezt!

És ez mitől korrekt megoldás? A stabkockákban belül megvan minden, ami kell ahhoz, hogy párhuzamosíthatóak legyenek. Ez nem olyan, mint a bipoláris tranzisztor, hogy melegedéssel egyre több áramot fog magára venni, aztán ott lesz két tranzisztor párhuzamosan, egyik leég, a másik meg hideg marad. Az a cél, hogy kapjunk kétszeres kimenő áramot, vagy pedig az, hogy a stabkockák egyforma áramot adjanak le? Mert ha az utóbbi a lényeg, akkor lényegtelen, hogy a stabkockák mekkora áramot adnak egyenként. Van bennük áramkorlát és hőmegfutásvédelem, lerendezik maguk között a dolgot.

Pontosan értem, és ha visszaolvasol egy keveset látni fogod:
Ezt lehet elkerülni, ha mindig megosztoznak a melón. Valóban nem elengedhetetlen de ha azt kérded mivel korrektebb, akkor annyival, hogy nem járatjuk a stabilizátort koppgázon, mikor egy másik ott unatkozik mellette.
Épp az a gond, hogy nem rendezik egymás közt, nem tudják mit csinál a másik!

De a hővédelem se úgy lép akcióba, hogy pl. 100 fok felett egyszerűen elvágja a tápot. Melegedés hatására is szépen elkezdi csökkenteni a kimenő feszültséget. Lehet, hogy régi stabkockák meredeken vágtak, de az LM317 (bár ez se egy mai darab már, de idővel szerintem ezeknek is változott a felépítésük) nem vág meredeken tapasztalatom szerint.

Ezen se fogunk összeveszni, egyszerűen csak kíméletesebb ha nem teszünk többet a nyakába mint muszáj.

Aha. És mi van a kimenő fesz. különbség miatti kiegyenlítő árammal? Két generátort párhuzamosan kötni elég nagy szikratengerrel szokott járni az alacsony kimenő impedancia miatt. Itt ugyan a hőmegfutás miatti védelem működik, csak épp a kimenő áram nem a fogyasztó felé megy, hanem a másik IC-be. Így nem sok értelme van. Esetleg a végtranyókhoz hasonlóan, egy mindkét kimenetre egy-egy soros áramkorlátozó ellenállást kellene kötni, de ez lehet, megzavarná a kimenő fesz. stabilitását.
Másrészt ha az egyik áramgenerátoros módra vált, és csökkenti a feszt., akkor a másik meg a fesz. stabilizálása miatt pumpálja a kakaót az áramgenerátoros IC-be. Rezsónak elmegy. Egyébként tiszta pocséklás.

Légyszives vedd elő egy LM317 adatlapját, elemezd a belső kapcsolását, és csak akkor mondj bármi véleményt, ha érted is, hogy egy ilyen szabályzó hogyan működik!!!

Azt a millió alkatrészt sose volt kedvem tanulmányozni, de ezt igen: Link

Pedig az a millió alkatrész teszi azzá, ami.

Azért tudom, hogy hogy működik egy stabilizátor. Pl. ahogy a Schenk könyvben le van írva. De olyan mélységben, hogy 100 alkatrész egymásra hatását vizsgáljam, nem érdekel. Beszélgethetünk itt naphosszat a stabilizátorokról, de egyszerűbb kipróbálni. Melyikőtök próbálta már ki? A linkelt oldalon van pár dolog leírva, ami talán gyakorlatiasabb.

A gyakorlat az, hogy veszünk egy TO-3 tokozásút ötszörös áron, vagy építünk egy áteresztőtranzisztoros stabilizátort, de akkor pont az egyszerűségét veszíti el a stabilizátor-hibrid. A két kimenet egymásra hatását pedig te hoztad szóba, állítottál valamit, ami nincs. Ám ha mégsem érdekel, akkor hadd beszélgessünk!

A belső 100 alkatrész nem érdekel. A párhuzamos kapcsolás igen. Amit linkeltem, elolvastad?

Természetesen el, ez azonban mit sem változtat azon, hogy nem mindenki mer hozzáfogni egy bővített kapcsoláshoz, ezért hajlandó kompromisszumokat kötni. Csak sorra vettük a lehetőségeket, a párhuzamos üzemre.

Ha tudod, hogy hogyan működik egy stabilizátor (ami a kimenő feszültségtől függően működik), akkor mi a probléma? A linkelt oldal frankó, senki sem mondott olyan tanácsot, ami füsttel jár, csak azon megy a vita, hogy melyik a jobb, pedig mindegyik megoldás megfelelő... Nem kellene ennyire agresszíven reagálni.

Uraim!
A topic témája még véletlenül sem az, hogy "Hogyan oktassuk ki egymást?", vagy hogy "Vitatkozzunk a párhuzamos kapcsolásban működő feszültségstabilizátorokról!"
Épp ezért kérem, hogy a vitát itt rekesszétek be, különös tekintettel az egyre durvuló hangnemre!

Üdv!
Elromlott a villanyvonatomhoz a tápom és szeretnék építeni egyet.
ac230V ---> dc24V
Az is jó lenne ha lenne benne egy potméter amivel tudom szabályozni a feszültséget 0-24ig.
Kapcsolási rajz bőven megteszi! Előre is köszönöm!

Ezzel az áramkörrel megoldódik a problémád.

LM317 nagyon jó erre a célra. Én az IC kimenete és a bemenete közé raknék egy védődiódát, mert a vasútmodell képes visszadolgozni és lehet, hogy elhanyagolható nagyságú árammal, de azért biztos ami biztos

Hali!
Kaptam egy feladatot miszerint meg kell alkotnom egy gépnek az elektromos rendszerét.
Semmi bonyolult, 2 motort kell vezérelni, és állítható legyen a fordulatszám.
A vezérlést relékkel oldottam meg nem probléma, a szabályzást pedig ezzel az áramkörrel fogom megoldani, ablaktörlő motorról van szó.
A kérdésem az, hogy a szabályzás előtt kapcsoljam az áramot vagy utána??
Szóval a 317 előtt kapcsoljam a bemenő feszültséget, vagy már a leszabályozott feszt kapcsoljam a motorra?
Van ennek valami jelentősége?
Vagy melyik a jobb megoldás??
Üdv Gábor!

Hali!
Azzal én tisztában vagyok, én is ezen az állásponton vagyok, de a reléket hagyjuk ki a dologból, azok annyira nem fontosak, foglalatba lesznek, és ha elromlik, csak kiveszem és beteszem az új relét van belőle sok.
Viszont a szabályzóból nincsen annyi, úgyhogy annak a szempontjait kell nézni. hogy az ne romoljon el, úgyhogy előtte vagy utána legyen kapcsolva, még mindig ez a kérdés?
Üdv!