Fórum témák
» Több friss téma |
Pontosan.
A levont 40W 0 hangerő mellett érvényes, ha rendesen meg van terhelve, akkor azt már nem látni, hogy a vezetékeken, trafóban stb még mennyi alakul hővé, tehát 1 változó hiányzik a képletből. Viszont a többihez képest ez csak kis részét teszi ki, és lényegében én nem adatlapot akartam gyártani, csak egy jó kiindulási alapot. És arra nekem megfelel. Bár összevetve az adatlappal is egészen hasonló. Én ebből az egészből azt vontam le, hogy a híd módba való átkapcsolás pazarló lehet. Annak előnyeit kis hangerőn nem lehet kihasználni. Még egy érdekes dolog, az adatlapokban az áll: ABSOLUTE MAXIMUM RATINGS Ptot Power Dissipation Tcase = 70°C - 50 W, vagyis ha a tok 70°C (nem a borda!) akkor 50W a megengedett max disszipáció. A táblázatomban pirossal jelölt résznél az 1 IC-re jutó disszipáció meghaladja ezt, és tapasztaltam is, néhány másodperc alatt akkora hő fejlődött, hogy belépett a védelem: a teljesítmény leesett.
Alkotó lemérte a saját tervezésű TDA7294 erősítőjét, és én is kedvet kaptam a méréshez. Itt vannak a teljesítményadatai az erősítőmnek. Műterheléssel vizsgáltam. A maximum meghatározásánál a CLIP LED-et figyeltem, ahol nagyon halványan kezdett világítani, azt vettem maximumnak.
A méréseket nem 1kHz-en végeztem el, mivel a multiméterem ott már nem tud mérni. A frekvencia 100Hz. Ezekről a kapcsolásokról még nincsenek fenn mérési adatok, ezért most én tettem fel Párhuzamos kapcsolás (2db TDA7293 IC) 4 Ohm Uki= 24,59V Pki= 151W Pfogyasztás= 233W 8 Ohm Uki= 26,86V Pki= 90W Pfogyasztás= 122W Párhuzamos-Híd kapcsolás (4db TDA7293 IC) 4 Ohm * 8 Ohm Uki= 47,60V Pki= 283W Pfogyasztás= 420W A 283W sinus zenével nézve megvan 300W. A terheletlen tápfeszültség kb. +/-42V, a trafó 400W toroid. Hozzáteszem a 7293 IC 50V-ig bírja. Illetve az is jól látható, hogy csak a trafó szabott határt a teljesítményének. Sajnos a feszültség visszaesést nem tudtam mérni, mert akkor folyton ide-oda kellett volna kötni a multimétert A párhuzamos-híd kapcsolásnál megfelelő táppal 400W garantált 8 Ohm-ra ! * Viszont ahogy ebben a mérésben is látható, a 4 Ohm túl nagy terhelést jelent a párhuzamos-híd kapcsolásnak. Tehát igaz az a megállapítás, hogy míg párhuzamos kapcsolásnál a felére csökkenthető a terhelő impedancia a normál 1 IC-s kapcsoláshoz képest, addig híd kapcsolásnál a duplájára növelendő. 4 Ohm-on az a 270W hő egy kicsikét soknak bizonyult, a 24cm-es borda másodpercenként 5°C-ot melegedett, maximális 2 ventilátoros hűtés mellett is. Belépett a hővédelem, és levette a teljesítményt. Viszont a 283W-ot 8 Ohm-on stabilan tudtam tartani (ekkor kb 37,5W hő jutott 1-1 tokra). Megfelelő hűtéssel 4 Ohm-on is elboldogul, műterheléssel. 4 Ohm-os hangfallal tesztelve viszont semmi probléma nem jelentkezett, és könnyedén hűthető. Mivel a hangfalnak impedanciája van, így nem egy állandó 4 Ohm-os terhelést jelent. Most már jól látható, hogy sokkal erősebb a sima hídkapcsolásnál, 8 Ohm-on kényelmesen hűthető és dupla áramot bír ! zoka
Jó lenne még ellenőrizni, miként néz ki egy szinuszjel a kimeneten, mikor a CLIP led világítani kezd.
Az én műszerem papírja alapján 400Hz-ig pontos váltóban. Ennek ellenére, én függvénygenerátorral ellenőriztem, és kb. 10kHz-ig nagyon jól mér (1-2%) és e fölött is csak 5% küröl van a hiba 20kHz-ig. Innen viszont hirtelen megbolondul.
Igen, erre én is gondoltam. Hangkártyával tudom csak megvizsgálni. Hídkapcsolásnál viszont vigyázni kell, nem szabad a GND-t hozzákötni a kimenethez. Lehet, hogy csak normál üzemmódban, de megvizsgálom.
Elvileg az, hogy 100Hz-en mértem, nem lehet gond, ott is tudnia kell annyit, mint 1kHz-en, vagy nem
Nekem is "hangkártyás" szkópom van, de ennek is nagyon örülök. Akkor érdekes csak a GND-téma, ha hanggenerátorként is a hangkártyát használod. Tehát "duplex" módon egyszerre kihsználod a KI is BE meneteket. Ilyenkor szem előtt kell tartani, hogy kártyán belül közös a GND. És nem utolsó sorban osztani kell a jelet. A saját kártyámon megmértem, a bemenet 821mV-nál kezd vágni, viszont a kimeneten is csak maximum 1000mV körüli jelet tud adni, ami nem biztos, hogy mindig elég. (mindkét értéket egy célprogrammal mértem -aminek van szkóp s függvénygenerátor funkciója is-, tehát lehet, hogy más programmal más értékek adódnának)
Milyen műterheléssel lehet 3-400W-okat szimulálni?
(nekem az 1-200W-hoz is alaposan ki kellett aknázni a kapcsolataimat) Idézet: „Milyen műterheléssel lehet 3-400W-okat szimulálni?” Pl ul ilyenekkel , 2 darabot csináltam magamnak anno jó régen azok már sok erősítőt megizzasztottak , a képen látni a viseltségüket.
Én kantál huzalt használok (kb 5 Ohm/m) a tápegységeim teszteléséhez. Biztos jó lenne erősítőhöz is. 400W -on már rendesen izzik, de ha vízbe rakom akkor jó amíg fel nem forr
Ezen a képen, kishíján 550W-on izzik a drót.
Hyhy mindenki! Készítettem két darab hidalt tda7294 és azt szeretném megkérdezni hogy +-30v rol 400w táp elegendő - e a 2db végfoknak 2x21000uf pufferar??
mert 3/4 hangerőnél a basszust kissé hiányolom belőle. 8 ohm- on járattam. Nagyobb trafom nincs és ha a puffert növelem még az elegendő -e??
Tudnak valaki mondani, mi az a hőmérséklet maximum, amit a TDA 7294 elbír? Néztem a gyári adatokat, és a tapasztalati hőmérséklet érdekelne...
Az az igazság, összedobtam már sokadszorra ezt a jó kis IC-s kapcsolást. Most toroiddal csináltam meg, mert így szebb. De sajna kisebb borda fért csak el. Egy hőfigyelő kapcsolással oldottam meg az ic(k) hűtését. A hővédelem olyan 40 fok körül kapcsol... Érdemesebb lenne a folyamatos hűtés?
szia nem kell aggodnod a hővédelem miatt,saját magát lkapcsolja
Egyedileg készített műterhelés, hajszárító fűtőszála, hosszan kinyújtva, több helyen elvágva, 24 Ohm-os darabokra (nem feltekerve!). Ez az egész egy A4-es lapnyi helyen fér el, egy deszkára van szerelve és 30 cm-es szobai ventilátor 10cm-ről fújja, maxon.
A melegedést lehetőleg el kell kerülni. Ventilátor nélkül szinte füstöl, de azzal hűthető. Ui.: a CLIP vizsgálatot majd elvégzem a hangkártyával...
Itt most éppen azt hiszem bátran feltekerheted, mert ha van egy kis induktivitása, az nem baj. Sőt még jobb is, mert hangszórót akarunk szimulálni, ami szintén egy tekercs.
A bemeneten levő fólia MKP kondi nálad mekkora? 1µF re növelésével javulhat a mélyátvitel. Korábban volt szó róla ebben a topikban. Hidalt verzió elvileg 200W-os , emiatt legalább 500W-os trafó kell , és még így is csak 50W-ot számolunk hidanként a diszipcióra ,meg az egyéb veszteségekre.
Végül is megoldottam a második műterhelést is. Elvégeztem a mérést. Lerajzoltam mit mértem, és milyen eredményeket kaptam. Látható, hogy csak az egyik csatornán van kiépítve a mérési összeállítás, de előtte leellenőriztem, hogy a két oldal félelmetesen egyforma, tehát ez nem hoz be semmilyen hibát.
Ha szükséges, kicsit elemezgetem majd az eredményeket, de igyekeztem elég jól érthetően felirkálni mindent. Azért három nagyon nyilvánvaló tapasztalatra felhívnám a figyelmet. 1. Az én TDA7294-eim nagyon jól hozzák a gyári adatokat, szinte hajszálra rendben van a feszültség/ teljesítmény arány. 2. 4 ohmon nem véletlenül javasolnak kisebb tápfeszültséget. Én most nem törődtem ezzel, így volt lehetőségem kicsit túlfeszíteni az IC-t. Természetesen ezt is tűrte, még nem oldott le a hővédelem. Mindkét terheléssel (8/4 ohm), a két csatornát együtt is terheltem teljes kivezérlésen kb. 5 percig. Ez 8 ohmon kb. 65°C-os bordát jelent (azért csak kb. mert a műszerem hőmérője megkergült, össze vissza mér), ami teljesen rendben van. De 4 ohmon egészen más a helyzet, mert az 5 perc után közel 80°C már a borda, és egyértelműen emelkedik. Ez már kritikus hőmérséklet, vagy sokkal nagyobb borda kell -nem hiszem, hogy beválna- vagy kényszerhűtést is kell alkalmazni. (Ne feledjük, nálam van külön hűtőtönk, és 1000cm2-nyi hűtőborda van a két db IC-n együtt). 3. Ennek örülök a legjobban, mert most mértem vissza először azt, amit már korábban is hangoztattam mások tapasztalatára, a gyakorlatra, és saját meggondolásaimra alapozva. A 250VA-es toroid elég 2 db TDA7294-hez. Nincs szükség semmiféle megalomániás megközelítésre. Persze jó trafó kell, ami nem biztos, hogy azonos a "normál" méretezéssel. Nyilvánvalóan esik a feszültség, de a csökkent értékkel is tudja amit elvárunk tőle. A valós tápfeszültség mérésekor, abban együttesen jelentkezik az összes "fogyás" ami jellemzően a szekunderesésből, és a pufferen fellépő "feszültségelfogyásból" adódik össze. De ezzel együtt, még szinusszal kínozva is rendben van a két oldal együttes terhelése mellett is a teljesítmény.
Hali!
Ez a mérés így teljesen korrekt: így teljes a kép, hogy mérted a tápfeszültség csökkenését is. A tápfeszültség ekkora esése is bőven elfogadható(szerintem sem kell nagyobb trafó). Annyit jegyeznék kiegészítésképpen meg, hogy nyúzópróbának nagyon jó(és a tápegység vizsgálatához is jó), ha a terheléses vizsgálatot a hálózati frekvencia alatti jellel végzi el az ember. Csak ehhez jó ha van egy valódi szkóp, illetve érdemes vigyázni mert a végfokot jobban igénybe veszi az alacsony frekvencia.
Először is köszönjük a mérést. A tápfeszültség mérési eredmények nagyon hasznosak. Megvizsgáltam őket:
A terheletlen tápfeszültség= +/- 41,45V 8 Ohm, 1 oldallal terhelve = +/- 37,70V 8 Ohm, 2 oldallal terhelve = +/- 36,65V A terheletlen tápfeszültség= +/- 41,40V 4 Ohm, 1 oldallal terhelve = +/- 36,00V 4 Ohm, 2 oldallal terhelve = +/- 34,50V /ha elírtam valamit, akkor szólj/ Igazad van, egymáshoz képest nincs nagy eltérés, ez a trafó valóban elegendő hozzá. Lehet, hogy azon is múlik, hogy 4 diódahíd van 2 helyett. Érdekes lenne, hogy menyit vett fel a hálózatból. Viszont nézzük 8 Ohm-on a legnagyobb terhelést. Lemérjük a terheletlen tápot: +/-41,45V és terhelés alatt már csak 36,65V ami nagy különbség. 0,5% THD mellet az adatlap szerint a 36,6V olyan 75W körül van, 41,5V esetén kb 91W. Szóval az adatlap alkalmas lehet a max. teljesítmény meghatározására, de ezt a visszaesést figyelembe kell venni. Nem lehet a terheletlen tápfeszültséggel számolni. Akkor van gond, ha 90W-ot akarok kivenni. Ebben az esetben +/-45V-ról hajtsam a végfokot ? Bízva abban, hogy visszaesik 41,5V-ra mielőtt az IC meghal. Ebben az esetben szerintem csak a kapcsolóüzemű táp lehetne megoldás. Ui.: Valóban hozza az adatlapban lévő értékeket! :yes:
Helló!
Én 100Hz-en vizsgáltam műterheléssel a párhuzamos-híd erősítőt, ugyan hálózati frekvencia felett van, de 1kHz alatt És ugye 283W jött ki 8 Ohm-on. Szerinted 1kHz-en több lett volna ?
a link alapján készítettem a kapcsolást ,, hát igen lehet kéne növelni a bemeneten a trafó meg hát sajna csak ez van és nincs pénzem nagyobbra ezért reménykedek még a pufferban h elég lesz neki .
És köszönöm a segítséget!!http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/6d/6debdb69d4cc3ff773c5a...89.jpg Idézet: „...ezt a visszaesést figyelembe kell venni. Nem lehet a terheletlen tápfeszültséggel számolni.” Igy van. Figyelembe kell venni a tapegyseg feszultsegeseset hisz a tapegysegek soha nem idealisak, azaz nem 0 a belso ellenallasuk. Ha pedig nem 0 akkor ezen a belso ellenallason feszultseg is esik terheles hatasara. Minel nagyobb a terheles annal nagyobb feszultseg fog esni. Ezidaig semmi erdekes nincs a dologban. Ott kezd erdekesse valni szerintem, hogy fugg-e a tapegyseg feszultseg esesenek a nagysaga az erositot mero jel frekvenciajatol, netan jelalakjatol Ezen kivul azert sok egyeb erdekes merest lehet elvegezni az erositokon. Azon pedig szerintem nem kell meglepodni ha hozza azt a formajat az IC amit az adatlapon irnak. Azert van az adatlap, hogy abbol lehessen tervezni. A meglepo az lenne ha nem teljesitené az adatlapon irtakat az erosito.
A tápfeszültségeket jól értelmezed. Azért mértem egybe a két oldalt, mert nincs elegendő műszerem.
A feszültségesést lehet tovább boncolgatni, de engem a részletes eloszlás nem érdekelt, a komplett egység tulajdonságait akartam megtudni. Lamalasnak igaza van abban, hogy más frekvenciák, és más jelalakok hozhatnak eltérő eredményeket, de durva hibákra nem számítanék ilyenkor se, hiszen jól szól az erősítő, és ez a lényeg. Annyit azért megtettem még a mérések kezdetekor –igazából a szkópot és a hangkártyát teszteltem-, hogy egy beállított amplitúdó mellett –amit éppen a vonalhoz igazítottam-, tekergettem a frekvenciát 5Hz-től-50kHz-ig, és közben néztem a jelalakot. Az én pár ezres hangkártyám 50Hz-19kHz-ig rendben van, vizuálisan nem érezhető a jel amplitúdójának változása, illetve mérve is csak néhány mV nagyságrendben ingadozik. És az se kizárt, hogy ebbe, az igen csak kezdetleges függvénygenerátorom „keze” is benne van. A nekem kellő szkópos mérésekhez ez kifogástalanul elég. Az 1kHz-es szinuszt azért jó használni, mert jól jellemzi a valós működést (a hangok többsége e körül van), könnyen reprodukálható bárhol, és nem utolsó sorban ez az előírás, elvileg mindenki ezzel mér, tehát így jól összevethetőek az eredmények, könnyű kimutatni két erősítő közül, melyik "hangosabb", és mennyivel. Persze ez csak egy paraméter, és van amikor a legfontosabb, van amikor meg egyáltalán nem érdes. Annyi feltételezést azért megengedek magamnak, hogy a feszültségesésnek csak egy részét lehet a trafó szekunderének csökkenésére fogni, mert a másik számottevő rész, éppen maga a puffer, illetve annak „feszültségnövelő” hatásában rejlő áramfüggés. Hogy melyik hatás a nagyobb, melyik a jellemzőbb azt szintén viszonylag egyszerűen lehetne mérni. Éppen a puffer miatt, semmiképpen sem szabad elhinni olyan állításokat, mint amit pl. ITT írnak a feszültségesésről. Hiába 2kW-os egy trafó, az Ut hiába +-72,5V, kizárt, hogy tápáganként 3300µF-al szűrve, 350W-os kimeneti teljesítmény mellett, 1V-ot essen a feszültség (ez a terhelésen 6,6A-52,9V/8R és 9,3A-37,4V/4R-ot jelent).
Lehet, hogy én vagyok értetlen, de hogy érted a 3300µF tápáganként? 20 000µF van tápágankánt - 40 000µF össz. Te amperenként gondolod?
A TDA végmoduljaim mikor csúcson járnak 5,5V-ot zuhan a tápfesz. 36V egyenirányítva, 30,5-re is leesnek! Minden oldalhoz külön trafó, 2*10 000µF kondi és 25A greatz van, összesen öt. Az Nmos400 tápja 40Vpp kivezérlésig 71,3V-ig esett vissza (hangfalat hajtva meg), 56Vpp mikor füstölt a müterheleés 70,4 V -ig zuhant vissza, ennél lejjebb még sose esett. A Tda ha fél teljesítményen is megy 3V-ot zuhan, de itt nincs 3*osan túlméretezve a trafó. Fél évig volt ugyanez a blokk 2*20 000uf szüréssel ugyanezzel a trafóval és ugyanígy 5,5V esett ezért se teszek bele 2*10 000µF többet.
Megnéztem a rajzot, és a paneltervet, azon szerepel 3300uF. Ha a szekunder egyáltalán nem esik semmit -ezt azért nem hinném-, akkor is valószínűleg több esik a pufferen mint 1V , de ez engem igazából nem hoz lázba.
Viszont sokkal jobban érdekel, miként tutsz 40Vpp-t mérni? Gondolom a pp a csúcsértékre utal, tehát a kérdés úgy is feltehető, miként tudsz csúcsértéket mérni? Esetleg valami spéci műszerrel, vagy talán nem is mérsz csak effektív értéket -mint mi mindannyian- és számítással alakítod csúcsértékké?. Ráadásul hogy lehet ezt hangszóróval? Hallgattad a szinuszjelet? Idézet: „...miként tudsz csúcsértéket mérni?” Pl. oszcilloszkoppal. Idézet: „...vagy talán nem is mérsz csak effektív értéket -mint mi mindannyian- és számítással alakítod csúcsértékké?” En soha nem multimeterrel vagy "csovoltmerovel" merek szinuszos valtakozo feszultseget audio alkalmazasokban hanem oszcilloszkoppal csucserteket es ebbol szamolom az effektiv erteket. A multimeterek tobbsege csak nehany 100Hz-ig ad relative pontos eredmenyt, egy atlagos, egyszeru oszcilloszkop is megfelelo pontossaggal mer a tobb 100kHz-es, tobb MHz-es tartomanyban is.
Egy darab 3300µF kondenzátor nincs rajt! 330µF az van, de nem a táp része. Külön tápja van, ott vannak a szűrő kondik. Ha bírta volna a müterhelés valószínü elérné a fesz esése a 2.5 V-ot vagy többet. Tektronix TDS20...nem tudom pontosan a tipusszám végét, de nagyon drága, a tulajdonosa elhozta és ő mérte,a müterhelés is az övé,nekem ilyenre nem tellik, meg nincs is szükségem. A 40V-ot én mértem multiméterrel, füldugó plussz védö füles,pár percet ki lehet bírni. A másik mérés müterhelés plusz a szkóp. Vpp-nek a stabilan kiadodd maximális feszt szántam, a szkópal lehet.
A kondit elnéztem, bocsi érte...
De akkor is túl jó adat lenne 1V-os feszültségesés.
Semmi gond! Nagyon jó adat! Ugye a 40 volthoz 200W teljesítmény párosul 8 ohm on, itt egy egész pár tized voltot esett, de feljebb tekerva már 2.1V , ami szintén jó adat engem is meglepett de ennyi. A tápja nagyon stabil, a Tda é már nem ennyire.
Szia!
Idézet: „És ugye 283W jött ki 8 Ω-on. Szerinted 1kHz-en több lett volna ?” Nem ez a lényeg. Ha az erősítődet 2 utas egyenirányításról hajtod akkor periodikusonként kétszer tölti a puffereket, a brumm frekije 100Hz-lesz. Ha az erősítőt 1Khz-el hajtod, akkor egy töltési periódus alatt 10 periodus megy le a hangfrekis jelből. Ha egyszerű szkóppal nézed ilyenkor csak a jel egyszerű vágását tudod megnézni, komolyabb szkóppal már meg lehet nézni a tápegység feszültségingadozása alá beültetett jelet is(burkológörbe). Ha viszont a jelfrekvencia kisebb mint a hálózati frekvencia, akkor a jel egy periódusa alatt a pufferkondenzátor akár többször is kaphat töltést a transzformátortól, aminek következtében nő a feszültsége. És itt lehet szépen látni teljes kivezérlés esetén, hogy az a vágás nem is biztos, hogy egyenes lesz, mert ha a puffer feszültsége a szinuszcsúcs ideje alatt nő, a vágás nem vízszintes lesz, hanem szépen emelkedik. És azt ugye ne feledjük, hogy a zenében az alacsonyfrekvenciás jelek amplitúdója a legnagyobb. A másik ok, amiről írtam az a nyúzás. A teljesítményerősítőket az alacsonyfrekvenciás jel jobban igénybe veszi, mint a közepes frekvenciák. Ennek az egyszerű oka a végtranzisztorok SOA-ja. Ha megnézünk egy jobb katalógust, látni lehet, hogy nem egy SOA grafikon van, hanem több, különböző időintervallumokra(1ms, 10ms, DC) található, és sajnálatos módon a nagyobb időhöz a kisebb SOA terület tartozik. Minél nagyobb a jel frekvenciája annál kisebb a periódus ideje. Így előfordulhat, hogy egy alul tervezett erősítő közepes frekvenciánál még benne van a nagyobb SOA területben, de az alacsonyabb frekvenciákon az ahhoz tartozó SOA területből már kívül esik. Ezért érdemes az erősítőket, főleg a nagyobb teljesítményűjüket DC SOA-ra méretezni, mert ekkor biztos, hogy alacsony frekvencián sem ér meglepetés minket. |
Bejelentkezés
Hirdetés |