Szia!

Az IC adatait megtalálod
itt pontosabban, ha egyenirányitod azt a 20 Voltot (+-28), ki tudsz hozni a 8 ohm-os subládábol ugy 60-70 Wattot.

Megmértem műterheléssel a saját TDA7294-es erősítőm tényleges teljesítmény adatait. Mindkét csatornát mértem, precízen egyformák (szinte már hihetetlenül).
A mérést egy 1kHz-es szinusz-jellel végeztem, és addig növeltem a bemeneti feszültséget, amíg éppen nem kezdett el torzulni a jelalak. Ennél a pontnál mértem a bemeneti és a kimeneti feszültséget.

Tehát a színuszos teljesítmény, műterheléssel, Ut= +/-41,2V (kivezérlés nélkül):
8Ohm Uki=22,9V Ube=713mV Pki=65,5W
6Ohm Uki=21,7V Ube=678mV Pki=78,5W
4Ohm Uki=19,8V Ube=628mV Pki=98,0W

A mérési strapa remekül visszaigazolta a "hűtőtönk" praktikusságát. 8 ohm-mal járattam kb. 20 percig, ami 72°C-ra melegítette a bordát -még jó, hogy a zene ilyet nem tud csinálni-.

Ne feledjük, hogy a hangszórók impedanciája (a komplett doboz, amiben a hangváltó is benne van) nagyon széles spektrumban változik a frekvencia függvényében -általában a megadott érték alatt mozog-. Továbbá a tényleges teljesítmény ettől sokkal nagyobb is lehet, mert a zene sokkal kevésbé érzékeny a torzításra, mint egy szinuszhullám. Éppen azért találták ki a szinusszal való mérést, hogy összehasonlíthatók legyenek a mérési eredmények.

Hello!

Ha jól emlékszem, 250VA toroid trafóval hajtod őket, Ha minden igaz, így néz ki a dolog
Szóval egy trafód van, amin 4 egyforma tekercs található.
Ami érdekelne, hogy külön-külön járattad a panelokat, vagy egyszerre. Mert egyszerre 250VA kevés lenne.
Azt nem mérted meg, hogy 8, 6 és 4 ohm-nál a torzítás határán (ahol még éppen nem torzít) mennyire esik vissza a tápfeszültség ?

Amúgy a hűtőtönk valóban egy okos elgondolás. Én annak idelyén a sima csillám alátéttel 4 Ohm-on, hasonló tápfeszről járatva, Uki 8-9V-ot tudtam mérni, és már kopogott a védelem...

A mérésed teljesen korrekt, én is úgy szoktam mérni, hogy amíg még nem torzít a jelalak. A 10% torzításos megoldás elég csúnya

Egyébként azon gondolkodtam, hogy egyáltalán számít valamit, hogy mondjuk 60W vagy 70W mérhető ? 0,669dB változást én nem bírnék észrevenni...
Vagy: 100W vs. 60W mindössze 2,21dB vagyis éppen csak hangosabb.

Szia!

Lehet, hogy csak én néztem félre valamit, de én úgy vettem ki az adatlapból, hogy +-27V-on 4Ohm-os terheléssel van meg az a 60-70W. Ugyanehhez a teljesítményhez 8Ohm-on 35V kellen.
Javítsatok ki , ha tévedek, mert lehet, hogy benéztem valamit.
(Bár igazad legyen, hogy +-28V-tal ki lehet hozni 8Ohm-on 60-70W-ot )

Pontosan a csatolmányodon lévő állapotában mértem az erősítőt (mivel így remekül szól, ki tudja mikor kap valami dobozt).
Ne becsüld alá a 250VA-es toroidot. Ez a trafótípus hihetetlen mértékben túlterhelhető. Véleményem szerint BIZTOSAN és STABILAN képes MARADÉKTALANUL kiszolgálni ezt az erősítőt.
A méréshez egyetlen "preparált" műterhelésem van, ami képes a hangkártyának szükséges mértékben osztani a jelet (itt van egy kép róla). Ezt kötöttem az éppen mért csatornára. De mivel a teljes rendszerek melegedése is érdekelt (nem csak ezt az erősítőt mértem, hanem számos egyéb konstrukciót is), ezért a másik csatornát is megterheltem egy állandó 8ohmos terheléssel (tehát hiába váltogattam a mért oldal terhelését 4-6-8 ohm-ra, a másik mindig 8-al volt terhelve.
Nem mértem a tényleges tápfeszültséget, de ha érdekel megmérem neked. Ugyan már szétszedtem a mérést, de minden adva van hozzá, újra összerakható percek alatt. Sőt ha mérem, akkor külön megnézhetném változik-e a feszültségesés mértéke ha csak egy, illetve ha mindkét csatornát terhelem.

Értem. De azért ennél a trafótípusnál igen csak vissza tud esni a feszültsége túlterheléskor, sőt már azelőtt is.

Korábban lemértem műterheléssel, hogy mit tud a TDA7293 IC párhuzamos kapcsolásban (2db IC). Mivel ennek az IC-nek van CLIP kimenete, így elég jól mutatta, hol kezd torzítani (persze %-osan nem tudom a torzítást, de biztosan 10% alatt volt, most nem is az a lényeg) . A 400W 2X30VAC toroidról egy oldalt meghajtva a következő eredmények születtek:
Terheletlenül: Uki=30,5V
16 Ohm: Uki= 28,00V P=49W
8 Ohm: Uki= 26,83V P=90W
4 Ohm: Uki= 24,57V P=151W
A táp visszaesést ugyan nem mértem le, de az Uki egyre kisebb, ahogy a terhelés nő, jól láthatóan, ha nincs terhelés, akkor lesz a legnagyobb feszültség a kimeneten. És ebből arra következhetek, hogy az Ut=42V visszacsökkent a terhelés hatására.

Na most, ha 4Ohm-on 98W-ot mértél, ahhoz jelentős disszipáció is társult, ami a trafót megterhelhette annyira, hogy csökkent a tápfeszültség a 8 Ohm-os mérésnél fennálló körülményekhez képest. Ez persze lehet, hogy csak az én elméletem, és a valóságban egyetlen voltot sem csökken, de itt 1-2V-nak is azért van jelentősége. Szerintem, ha lemérnéd 4 Ohm-on maxon 1 csatornát, utána megnéznéd egyszerre 2 oldallal, 98W-nál biztosan kevesebb lenne. Gondolj csak bele, 98*2=196W, és még legalább 120W disszipáció= 320W, vagyis 1 nyákhoz bőségesen elég 250VA, de kettőhöz tisztán szinuszos terheléssel vizsgálva nem tudhat 98W-ot mindkettő

Ha esetleg nem nagy fáradság, és van rá időd lemérni, én kíváncsi lennék a táp visszaesés mértékére. Szerintem a 4 illetve 8Ohm, valamint, ha egyszerre 1 vagy 2 erősítő van terhelve, az mind mind hatással van rá.

Holnap, ha oda jutok, megmérem. Azt nem igérem, hogy mindkét oldalt egyszerre fogom 4 ohmmal terhelni, mert csak 8 ohmos műterhelésem van az osztotton kívül, de addig lehet, hogy kitalálok valamit.
Túl nagy jelentőséget tulajdonítasz ennek a trafós feszültségesésnek. A feszültség nem csak itt esik, hanem a pufferen is, de nem is ez a fontos. A szinuszos jellel, és műterheléssel végzett mérés, egy nagyon durva igénybevétel. A zenei műsor teljesen más típusú terhelést jelent. A csúcsok energiaigényének zömét a puffer simán tudja szolgáltatni. Éppen ezért adják meg sokszor a zenei teljesítményt is. Persze ez utóbbi csak egy saccolás, és mérésekkel nehéz alátámasztani, de azért adatnak adat.
Oda akartam kilyukadni, hogy biztosan esik valamennyit a feszültség, de ennek mértéke zenével sokkal kisebb mint szinusszal, és igazából mindegy mennyire esik le, mert a mérés is ezen a csökkent feszültségen történik, tehát a mért adat hiteles. Olyannyira, hogy nem csak az erősítőt, hanem a táp+erősítő egységet együtt jellemzi.

szia 28volt kell neked. 150va-s trafo 2x28vos.40volt fölé ne menj mert tulmelegszik az ic. 2x20000mikros kondi kell.30amperes egyenirányito .a kondik 63voltosak legyenek.2szer akkora hütöbordával 43voltig mehetsz fel.

Oké, köszi, bár miattam nem kell lemérned, csak ha esetleg érdekel a dolog
Igazából szerintem csak akkor van nagy jelentősége, ha a trafó alul van méretezve, a te esetedben azért nincs ilyen. Ha a névleges 250VA-ot nem léped túl, akkor nem igazán fog szerintem sem visszaesni, bár a 2 panel egyszerre járatva 4 Ohm-on maxon, szinusszal már sok lenne a trafónak (a Wattokat összeadva legalábbis)
Persze zenével tesztelve más a helyzet. Ott valóban sokkal nagyobb csúcsok is lehetnek stb stb...
Viszont a 65,5W 8Ohm-on nem tűnik soknak. Persze azon múlik, mekkora a megengedett torzítás. Nyilván a clip LED-es visszajelzés néhány %-ot is megenged, míg a te mérésed nem. Így érthető, ha nálam 90W lett, lehet, hogy ott már van néhány % torzítás.

Hozzáteszem, zenehallgatás közben ez a LED-es visszajelzés hihetetlenül fontos számomra, és tényleg, amíg az nem ég, addig hallható torzítás sincs, ha be-be villan halványan, az még nem gond, de ha tovább hangosítom, ott kezdődik a hallható torzítás.

Elveszítettem a fonalat. Eddig mintha 2 párhuzamos 7293-ról beszéltél volna.

Ha igen, akkor azt nem illik párba állítani egy szimpla 7294-el. Ha viszont csak egyke IC-t mértél, akkor túlzónak tűnik a 90W 8 ohmra.
De igazából mindegy, holnap még megmérem a feszültségesést, de másik 4ohm nem tudom honnan lesz az "ikerterheléshez".

Valóban, csak a párhuzamos panelt mértem. De elvileg 8 Ohm-on nem tud többet a sima 1 IC-s kapcsolásnál, mivel a dupla áramra itt még nincs szükség, a kimenő feszültség meg azonos (azt csak a hídkapcsolás tudná duplázni). A párhuzamos kapcsolás előnye a 4 Ohm-ban rejlik szerintem.

A TDA7294 adatlapja szerint 8 Ohm-on +/-40V táp (terhelés alatt is ennyi) mellett olyan 89W körül lehet leolvasni az ábráról, 0,5% THD mellett. 10% THD esetén 110W. Ha 0,5% alatt vizsgálod, akkor egyre kisebb teljesítményt tud. Bár 0,5% torzítás számomra még elfogadható.

Az én műterhelésem egy kibelezett hajszárító fűtőszála volt, nyilván a spirált kinyújtottam, ne legyen induktivitása nagyon.

Nagyon hasznosak a méréseid!

Valóban érdemes lenne látni, hogy a tápfeszültség mennyit változik terhelés alatt, mert nekem már a 8 ohm-os terhelésnél mért 22.9V effektív érték is kicsit kevésnek tűnik. Ha jól számolok, ez olyan 32V csúcsértékben, ami azt jelenti, hogy kb. 9V esik az IC-n, ha a tápfeszültség 41V. Szerintem ez sok, inkább gondolnám, hogy a terhelt tápfeszültség összeesik kissé, és a maradékfeszültség az IC-n csak 3-4V körüli. Ez nagyjából összhangban is lenne azzal, hogy az adatlap szerint 35V-os tápfesznél 70W 8 ohm-on a tipikus (~23.5V). A szkópon a torzítás szimmetrikusan keletkezett-e, vagy valamelyik oldal esetleg érezhetően hamarabb kezdett el határolni?

Szia!

Szerintem kicsit félreértettük egymást.
Nekem olyan a trafóm, hogy 2x20V AC vagy 2x35V AC amit le tudok venni. Ha ezeket egyenirányítom, az 2x28V DC és 2X49V DC lesz. A 49V már sok, de a 28V meg szerintem kevés.
Akkor így kérdezem: Mennyit tud leadni az IC +- 28V-on 8 ohm-os hangszóróval? /Csak, mert ha 60-70W körül lenne, akkor beteszem ezt a trafót, de ha lényegesen kevesebb, akkor maradok az eredetinél TDA2030A hídkapcsolással, ami 36W/

A 7294 hatalmas minőségi ugrás lesz a 2030-hoz képest.
De ha van kedved elfordulni az IC-k világából, akkor ajánlanék egy 30V-os VF2-t. Azt se sokkal több munka összedobni mint a 7294-et.

Igyekszem ma megmérni a tényleges feszültségeket -nem igérem biztosra, mert másodlagos 4ohmos műterhelés még nincs, amivel együtt tudnám a két oldalt terhelni.-
Azt nem tudom mekkora torzítást jelent vizuálisan a 0,5% és a 10%. Én kimondottan ügyeltem arra, hogy lehetőleg pontosan azon a ponton mérjek, ahol még éppen tökéletes (legalábbis szemre) a jelalak. Megjegyzem, hogy ha a hullám csúcsán "elnézünk" egy kis lapulást, akkor lényegesen nagyobb feszültségek is mérhetőek, de én szigorú voltam. (A pozitív és a negatív periódus teljesen szinkronban kezdett "vágni". Ez épp úgy rendben van, mint ahogy a két oldal közti eltérés is gyakorlatilag nulla, a két IC nagyon "egyforma".)
Ha az én eredményem esetleg eltér a gyári adatlap görbéiből kiolvasható értékektől, az számomra egyáltalán nem okoz gondot. A mérések az én egyedi erősítő+tápegység párosomra vonatkoznak.

Hát én mindenre nyitott vagyok, ha az jó(vagy jobb, mint a 7294) mélynyomó végfoknak, de a 7294 nekem elég szimpatikus.

Ha szimpatizálsz a 7294-el, akkor csináltass hozzá egy trafót, éppen olyat ami illik hozzá.

Csak gondoltam, hogy ha már kaptam ezt a 130W-os trafót, megpróbálom használni ezt(jobbnak tűnt, mint a 2x12VAC 80W). Így a hozzászólásokból ítélve ennyire elgyöngülne +-28V -on?

Ja, mélynyomóra kár pazarolni a VF-et, az zenére van.

Szeretnék ennél a trafónál maradni, ha már megvan. Ennyire nem jó az a +-28VDC 130W a 7294-nek ami kihozható belőle? /mégis kb. hány watt?/

Nagyon önállótlan vagy. Mellékeltem az adatlapi diagrammot, amibe be is jelöltem a +-28v-hoz tartozó értékeket, minkét torzításhoz.

Közben én is kedvet kaptam a méréshez, és a párhuzamos-híd erősítőmet megvizsgáltam műterheléssel is.

Mellékeltem egy kis táblázatot, amire érdemes néhány percet rászánni. A sima párhuzamos kapcsolást (P7293) és a híd változatot (röviden PB7293) hasonlítottam össze, 4 illetve 8 Ohm terhelésnél. Egészen 100W kimenő teljesítményig bezárólag.
Nagyon hasznos mérés, jól látható, hogy alakul a hatásfok, mennyi hő jut 1-1 IC-re stb. Jól mutatja, hogy 100W alatt használva teljesen értelmetlen a híd verzió. A pirossal jelölt értékeknél, ahol az összes disszipáció eléri a 200W-ot, ott például néhány másodperc alatt 50 °C-on van a borda, hiába "fújja" 2db 8 cm-es 12V-os ventillátór 15V-ról járatva. A hővédelem itt néhány másodperc elteltével elkezdi csökkenteni a kimenő teljesítményt !

Folytatom...

Légyszives az én kedvemért mond el mit és hogyan mértél, illetve melyik oszlop mit jelent. (Ha túl értetlen vagyok, akkor privátban is küldheted, de alapból egyik oszlop adatait sem tudom értelmezni, illetve vízszintesen sem értem hogyan jöttek ki az adatok, illetve mi köze a táblázatnak az első oszlop teljesítmény adataihoz. Sőt már ott is bajban vagyok mikor párhuzamos-híd kapcsolásról beszélsz. Ez 4 IC, amiből kettő-kettő párhuzasomos, és ez a két blokk pedig hídba van kötve? Tehát nekem még nagyon sok alapinformáció hiányzik. Szégyellem, hogy ilyen tudatlan vagyok, de szeretném én is értelmezni a mérésedet.)

Megpróbálom érthetően elmagyarázni, hiszen anélkül semmit sem ér

Táp: 400W toroid, 2X30VAC.
Híd: 2db 25A-es.
Puffer: 40000µF összesen.
Ut.: +/-42 VDC.

Tehát kétféle kapcsolás lett itt tesztelve:
A bal oldali oszlopok, aminek a fejlécében az áll: Párhuzamos kapcsolás, az alatt 2db TDA7293 IC párhuzamos kapcsolását értem. (A két IC kimenete közösítve van, és a hangszóró a Kimenetek valamint GND közé van kötve)
Ez a 2 IC egy panelon foglal helyet, és 2db ilyen nyákom van. Ezek közül csak 1 panel lett mérve, ekkor a másik nem volt bekapcsolva.

A másik fejléc:Párhuzamos-Híd kapcsolás:
Ekkor a másik panel 2 IC-je is aktivizálva lett, így 4db IC egyetlen oldalt hajt meg (a két párhuzamos nyák hídba van kötve egymással, a hangfal a 2 nyák kimenetére van kötve, az egyik nyák +, a másik -).

Nyilván az alsó táblázat 8 Ohm-os terhelésre, a felső 4 Ohm-osra vonatkozik.

A zöld mező P-ki (W) azt jelenti, hogy az erősítő kimenetén annyi Watt teljesítmény van éppen. Például az 1W-os sorban Uki=2,00V a felső táblázatban, és 2,83V az alsóban.
A többi oszlop jelentése:
Pdiss (W) - az erősítő által elfűtött teljesítmény.
Pdiss/IC (W) - az 1db IC-re jutó disszipáció (a Pdiss (W) oszlopot a párhuzamos kapcsolásnál 2-vel osztottam, míg a párhuzamos-híd-nál 4-el; az IC-k számával)
Pössz (W) - a hasznos + elfűtött teljesítmény együtt, vagyis ennyit vesz fel az erősítő a tápból.
n (%) - az erősítő hatásfoka.

Egy példa az adatok kiolvasásához: 4 Ohm terhelés mellett, Párhuzamos kapcsolás esetén, ha a kimeneten 1W a teljesítmény (ami 2V-ot jelent), akkor az erősítő 15,5W-ot fűt el, amiből minden egyes IC-re 7,75W hő jut. Az erősítő által felvett teljesítmény 16,5W, és az erősítő 6,06% hatásfokkal dolgozik, ami a 100%-hoz képest igen csak kevés.

Lényegében 4 mérési összeállítást teszteltem, ezért van 4 táblázat.

A mérés során figyeltem a kimeneten lévő feszültséget, illetve az erősítő által felvett teljesítményt. Ehhez Voltcraft Energy Monitor 3000 fogyasztásmérőt használtam, a készenléteket levontam, az adatokat kiszámoltam. Kicsit vad megoldásnak hangzik, de a kapot értékek szinte az adatlappal összeegyeztethetőek. A számolásban nem igazán lehet tévedés, mert csak egyszerű kivonás, de a mérés során néhány 1-2 W ide vagy oda előfordulhatott. De a helyzetet jól mutatja.

Remélem így már érthetőbb, de nyugodtan kérdezzen bárki, akinek még valami nem világos.

Kezd a dolog világossá válni.

Ezt hogyan mérted pontosan? Mert a többi már ebből számolódik ha jól értem. Az említett műszer tud valami speciális okosságot, vagy én is megmérhetem ezt sima univerzális műszerekkel?

Ezt sikerült elővarázsolni. Ezzel 8/4ohmot is tudok terhelni 125W-ig, ami ide most elég lesz.

A műszerről itt van leírás
Lényegében tudja mérni a konnektorban lévő feszültséget, áramot, frekvenciát, tud mérni látszólagos és hatásos teljesítményt, cosphi, előrejelzések stb.
De semmi extra, csak azt a funkciót használtam, hogy 0,1W felbontással ki tudta jelezni az erősítő egésze által felvett teljesítményt (nyilván ebben vannak ledek ventillátorok stb.) Ez ad egy állandó terhelést, vagyis, ha 0 hangerőn van, akkor is egy 29 illetve 40W fogyasztás fennáll. Ezt kellett levonni a mért értékből. Mivel a sinus jel állandó terhelést jelent, így megbízható a kijelzés, nyilván zenénél összevissza ugrálna, és átlagolna.
Tehát például 410,5W-ot mértem, levontam 40-et, így 370 az össz felvett teljesítmény, ebből, ha 100 van a kimeneten, akkor a maradéknak lennie kell valahol, az fűt.

Jól néz ki.
Készítettem max teljesítményre vonatkozó méréseket is, majd megírom...

Azt hiszem mindent értek. Tehát nem a végfokpanel fogyasztását (UxI) mérted, hanem a teljes rendszert, amit felvesz a hálózatból. Azaz belemértél mindent (trafót, greatzeket, puffert, kábeleket stb., illetve ebből még kivontad a járulékos "cafrangokat"), és azt tételezted fel, hogy ami nem a kimeneten lévő "hasznos" rész azt mind az IC-k fűtik el.
Leleményes mérési módszer, nem jutott volna eszembe soha ilyesmit megmérni (de majd ezután...)