Szia!
Van itt egy válasz a kérdésedre.

Üdv!
Multkor kaptam kis anyagot lapose kolegától egy kérdés terén de még mindig fenn akadtam pár dolgon ezért elölről kezdeném ha nem probléma. Hogyan kell megválasztan egy végfok tranzisztorait? Nem az erősítési tényezős fele érdekel most hanem az Uce, P, I tényezők. Veszek egy konkrét példát, hogy kicsit mindenki tudjon egyértelműbben gondolkozni. Tegyük fel szükségem lenne nekem egy 4 ohm -on 300W-ot leadó erősítőre kb. + - 45-50V tápfeszültséggel. Azért írtam nagy számokat mivel épp ez zavar, hogy sok helyen látok végfokokban szerintem fölöslegesen sok tranzisztort (szóval gondolom velem van a baj ). Na mármost ilyen paraméterek mellett nekem mekkora Uce, P, I paraméterekkel rendelkező tranzisztorra van szükségem minimálisan? Ezeket hogy kell számolni? Mindhárom paraméter számolására kíváncsi vagyok mert ahogy én számolom paraszt ésszel, úgy minden értékből nekem jóval kevesebb jön ki mint amennyire képes lenne az a "marék" tranzisztor amit felhasznál egy megtervezett kapcsolás. Szerintem az a baj pár dolgot figyelmen kívűl hagyok, vagy nem tudom. Számít ilyenkor a tekercs "visszalökése" vagy csúcsértékek (de ezekre amúgy is a tranzisztor peak paraméterei elég kéne legyenek)? Megkérek valakit, hogy kicsit írja le mindhárom paraméterre vonatkozó szabályokat tervezésnél mert nem tudom elhinni, hogy azért tesznek bele többet csak mert így jobb lesz a hatásfok és jobb több mint kevesebb. Előre is köszönöm, remélem érhető a kérdésem.

Sajnos a dolog nem annyira egyszerű, mint ahogy felvázoltad. Nem szeretnék oldalakat írni, mert a szakirodalom ezért ezzel részben foglalkozik. Legyen elég annyi, hogy a félvezetők a határadatokat nem egyidejűleg tudják, az egyik nem független a másiktól. Maximális feszültségen a max disszipáció (és áram) közelébe sem lehet menni. Erre az igényesebb katalógusokban van utalás (görbe a karakterisztikában, pl.). Azonfelül más Ohm -os ellenállással terhelni (és számolni) egy erősítőt, és más reaktív terhelésre dolgozni.
Hidd el, a tervezők tudják, miért építenek bele annyi tranzisztort, ne kételkedj a tudásukban.

Az a BC546 egy szintén érdekes része ennek a kapcsolásnak. Elmondom mi lesz ha olyan helyre teszed a dobozt buli közben ahol esetleg a ventillátor nem tudja rendesen hűteni a bordát. Füst. Szerinted az a műanyag tok mennyire tudja követni a borda hőmérsékletét? Majdnem semennyire. Az a szomorú hogy hasonló megoldást láttam már gyári erősítőben is, el is füstölt ahogy kell. Oda illik betenni egy kis BD-t.

Olvasd el ezt az oldalt is.

Épp ez, hogy nem kételkedek hanem tudom, hogy én nem tudom jól és minimális szinten szeretném megérteni a logikáját, hogy mekkora teljesítménynél, tápfeszültségnél és impedancián milyen végfoktranzisztorra van szükség minimum. Ha nem is egy levezetés kell de valamilyen összefüggés amit lehet alkalmazni.

Sipos Gyula ezt így próbálta magyarázni a nagyérdeműnek, ahogy a mellékletben látod. Ő az 1,8-as szorzót ajánlja.
Azt meg azért tudjuk, hogy semmit nem érdemes a határadatok közelében járatni.

Lapose is az első rajzot mellékelte volt de ebben csak a csúcsáramra volt utalás. Főleg azt nem kapom, hogy körülbelül a kimenő teljesítmény függvényében miként lehet meghatározni a tranzisztorok teljesítményét.

A borda nem melegedett még a teszt során se 55 fok fölé, a hűtéssel sose spórolok, 3kg nagy hütőfelületü 35cm-es borda plussz 120mm -es venti, most kap majd egy rendszer ventit is, mindkettő szabályzott, nem követem el a gyári cumók alap hibáit - kicsi táp, kevés hűtés. Az olyan lenne mint egy optikai tuningolt autó széles kerékkel gyári motorral, szép-szép, csak nem megy.

A teljesítmények is drasztikusan emelkednek, ha a terhelés nem Ohm -os (akár a 4x-esére csúcsértékük is megemelkedik). Az a baj, hogy a fázistolás miatt, nem egyszerre jelentkezik a tranzisztoron az áramminimum, és feszültségmaximum (ill. fordítva), hanem eltolva, ezért jelentős feszültségek mellett jelentős áramok is jelen vannak egy időben. Ez a disszipációt emeli, és az időbeli lefolyását is módosítja. A túlvezérlés még tovább ront a helyzeten.
Konkrét adatokat még nem láttam táblázatosan, sem grafikusan, de leginkább az emlegetett határadat-görbéket kell figyelembe venni, ill. azt, hogy a legszélsőségesebb helyzetben (akár a kimenet rövidre zárásánál belépő védelem működése esetén is) ezen belül maradjunk.

Oké, köszi az ötletet. Egyébként mástól is sok bíztatást kaptam a kapcsolást illetően, egy ismerősömnek is nagyon pozitívak a tapasztalatai.
Találtam egy ilyen variánst is. Ebben IRF 840-eket írnak végfetnek, úgyhogy a 740 is minden bizonnyal megfelelő lesz hozzá, csak mondjuk 3 pár helyett 5-6 párral kell tervezni. A BC540 helyett szerintem is jobb volna bele egy BD139, az MJE-k közé téve, közvetlen a bordára csavarozva. A BC 540-et hogy raktad bele? Lyukat fúrtál és beleragasztottad?
+/-80V -nál az elején lévő tranyók emiter ellenállóit nem kéne megnövelni?
Mindenképpen saját nyákot tervezek a saját verziómnak, mivel aránylag kicsi bordán lesz (11,5x13 cm) és egy 12 cm-es ventillátor fogja közvetlen közelről fújni.

Köszönöm a válaszokat. A linkelt leírásban annyi hasznos infó volt , hogy a magnó bemenete 300 mV-os. (Az enyémen nem volt tábla) Így már tudom miért ordít 1/8-ad hangerőnél is ha rákötöm a CD lejátszót...

Még áram és feszültségértékekkel annyira nem volt baj, de a teljesítménnyel igen. Főleg azzal -nagyon durván fogalmazva-, hogy pl egy 100W-os erősítőnek hány W-os tranzisztorok kellenek. Na ez a fogalmazásmód most tudom fájt és támadható de a legegyszerűbb konyha nyelven akartam leírni. Tudom nem ilyen egyszerű és sok kritérium befolyásolja még de így tudtam csak leg célratörőbben a lényeget megfogalmazni (nem kell tisztázni a fogalmakat, mert nem azért írtam így le ). Arra gondolok, hogy ha a tranzisztor kinyit akkor áram folyik rajta de alig esik feszültség, viszont ha lezár akkor áram folyik kevés és feszültség nagy de egyik sem jár nagy veszteséggel de valahol ezeknek a tényezőknek egy aránya már nagy veszteséggel jár amit a tranzisztor kell elfűtsön és azt nem tudom, hogy lehet meghatározni ennek maximális nagyságát adott helyzettől függően.
Köszönöm.

Nehéz erre kielégítő választ adni. A 117W-os 2N3055-tel nem lehet elérni a 100W-ot, inkább valahol 60W körül van a max kimenőteljesítmény. BD249-250C-vel el lehet érni, pedig csak 125W-osak. Tehát, a határadatok legalább annyira befolyásolják, mint a Pd.
Talán érzed már, hogy ezt így nem lehet korrekten megválaszolni.

Nem gondoltam ennyire összetett a dolog, csak sejtettem. Amit írsz a két tranzisztorrol az megint érdekes mikor én józan paraszt ésszel azt mondanám, hogy miért ne. Most az következik, hogy összehasonlítom az általad ajánlott tranzisztorokat (ismerem őket, de még sose néztem egymáshoz hasonlítva), bár már kezdem érteni amit magyarázol a paraméterek közti összefüggésről. Majd biztos fogom szívni pár drága teljesítmény-tranzisztor szagját és akkor fogom tudni még egy nem ártott volna Köszönök mindent.

Ha beszelsz/ertesz angolul akkor itt van ket iromany ami jol elmagyarazza a kerdeses teruletet.
Link 1
Link 2

Na ezt még nem is láttam, csak pár apróságban különbözik, jó sokféle variáció van! Lehet jó lessz a 740 is, csak neked a kívánt teljesítményhez és ekkora feszhez, ebből tegyél 6 párat bele. A bc546-nak fúrtam egy nem átmenő furatot a bordába, csak pontosan kellett elkészíteni, a panel felhelyezésekor meg óvatosan kell a helyére illeszteni, mivel elég szűk helyen va, hogy hozzáérjen a bordához.Biztos jobb lett volna egy BD de nem akartam kikábelezni, hőmegfutás meg nem lessz. Nem kell megváltoztatni az ellenállatokat, a +/- 80V még belefér, csak terheletlenül legyen, a jó kapcs táp nagyon keveset ingadozik, nem fog sokat esni csúcson se, és Te rutinos vagy benne, ahogy figyeltem! A borda tényleg nem nagy, sokat fog forogni a venti, egy kicsit nagyobbat kéne bele tenni, ehez a teljesítményhez mégegyszer akkora borda se nagy.

A két linket, akár automatikusan is lefordítja a GOOGLE. Ez persze nagyon nyers, de pl. nekem tökéletes szokott lenni, mert így nem kell szótárazni.
Persze ez csak egy lehetőség, nem akartam lebecsülni az angol tudásod.
Példaként az első linket idecsatoltam. A margó és sok egyéb még igazítható, de én a helykihasználás miatt lenulláztam ezeket, és az egyéb feliratokat meg kikapcsoltam.

Szia!
Köszönöm szépen. A mai nap folyamán áttanulmányozom a két linket

Én a google fordíró iránt vegyesen érzek. Csak legutolsó helyzetben veszem elő és főleg akkor ha pl lengyel, német az amit nézek, mert ezeket abszalut nem beszélem. Angol nyelvel még feltalálom magam és sokszor az eredeti érthetőbb szóhiányosan is mint a google fordítása főleg amikor szakszavak és többjelentsésü szavak vannak. Műfordítással vannak még gondok, amikor szóról-szóra fordít mert sokszor egy teljesen értelmetlen rossz szóhalmaz születik. Ennek ellenére volt, hogy én is használtam és fogom is mert a google hasznos dolgokat fejleszt ki.

Teljesen igazad van. A fordító nem hibátlan, de még mindig segítség az én bicegős angolomhoz.
Már magát a hozzászólást is elszúrtam, mert Lamalasnak válaszoltam, holott neked szántam -elnézést Lamalas!-.

Szia!
Átnéztem az ajánlott oldalakat. Hát ami nagy tanulságot levontam az az, hogy hihetetlen mértékben közrejátszik tranzisztor diszipativ teljesítményénél egy kevéske hőmérséklet változás is. Ha bíznék abban, hogy a hangszóró által felvett peak paraméterek beleférnek a tranzisztor peak paraméterjeibe még akkor is lehetséges lenne a dolog de ez a hőfok nagyon meglepett. Ezek szerint az én számolásaim is működőképesek lennének ha a tranzisztort egy jégkockára fogatnám fel Nem jön, hogy higyjem, hogy már 50-60 foknál mennyire lecsökkennek a határadatok. Köszönök mindent.

Udv,

A Google fordito jo lehet 1-1 szo vagy szóösszetétel forditasara, de egy ilyen jellegu szakmai szoveget sajnos nagyon rosszul tud forditani. Peldakent alljon itt az eredeti angol szoveg egy kis resze (1), a Google forditasa (2), es az en forditasom (3).

(1)
Safe Operating Area (SOA) for semiconductors is a little understood topic. Although the chart is generally provided in the data sheet, there is a great deal you need to know to be able to make proper use of it. Without a thorough understanding of the loudspeaker load, instantaneous voltage and currents, and what happens to transistors if the SOA is exceeded, it is easy to imagine that the supply voltage for an amplifier can be increased up to the maximum voltage allowed by the transistors used.

(2)
A biztonságos üzemeltetési terület (SOA) a félvezetők egy kicsit érteni témát. Bár a diagram általában rendelkezik az adatlapon, van sok, amit tudnod kell, hogy képesek legyenek megfelelő használatát is. Anélkül, hogy alaposan megértsék a hangszóró terhelés, a pillanatnyi feszültség és az áram, és mi történik, ha a tranzisztorok SOA túllépik, akkor könnyen elképzelhető, hogy a tápfeszültséget az erősítő lehet emelni a maximális feszültség által engedélyezett tranzisztorok felhasznált .

(3)
A félvezetők SOA (Safe Operating Area - Biztonságos Működési Terület) diagramja kevésbé ismert, ezért komolyabb háttértudás szükséges, hogy ezt a diagramot helyesen értelmezzük és használjuk. Ha nem ismerjük alaposan a hangsugárzók által képviselt terhelést, a pillanatnyi feszültség és áramviszonyokat illetve az SOA túllépésének a következményeit akkor könnyű azt gondolni, hogy egy erősítő tápfeszültségét a felhasznált végtranzisztorok maximális feszültségéig felemelhetjük.

A Google sajnos nem tokeletesen fordit, ezt mindannyian tudjuk. Neha ki lehet igazodni az eredmenyen, azonban pont szakmai szovegeknel sajnos elofordulhatnak komolyabb felreertelmezesek is. Ezert nem javaslom ilyen jellegu szovegek forditasara.

Mindezzel arra szeretnek buzditani mindenkit, hogy fejlessze az angol nyelvtudasat. Soha nem keso nem csak fejleszteni, de elkezdeni sem!
Az elektronikaban (is) hatalmas az angol nyelvu szakirodalom es annak csak egy reszet forditottak es forditjak le magyarra. Idegen nyelv ismerete nelkul manapsag csak felkaru orias lehet az ember ...

Szia!

Ha lesz időm ma délután írok egy kicsit neked erről az erősítő méretezésről, úgyis más topikban felmerült az erősítős téma.

Szia!

Azt nagyon szépen megköszönném mivel tényleng eléggé kifogott rajtam ennek a sok paraméternek az egyszerre való figyelése mivel bármelyik tolódik az vonja a többi változását is maga után.
Előre is köszönöm.

Hello.
Valaki ismeri ezt a régi magnót? Bármi hasznos infó jól jönne.KÉP
Mekkora erősítő lehet benne?
Üdv.

Ha végfokra gondolsz,szerintem maximum akkora,amely a fejhallgatót meghajtja.

Ez egy magnó deck, esetleg fülhalgató erősítőt találsz benne. Kimenetein alacsonyszintű jel jön ki. Viszont nagyon kellemes a szemnek a retrós kivitele, régen szerettem is az ilyen magnókat.

Ez egy kazettás magnódeck, ami nem tartalmaz végerősítőt, csak annak a meghajtására szolgáló általában 0dB nívószintű 0,775V jelfeszültséget.

A nyavaját neki...
Azt hittem, lesz mit guberálni belőle
Nem baly. Majd belerakom az én erősítőmet és lesz benne végfokozat
Szerintetek megér 5eurót?