Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű táp autóba Hi-Fi-hez
A primert ilyen frekin nem szokás vastagból tekerni, inkább több vékonyabb elemi szálból...
Üdv Inhouse
Miért függ ez a teljesítménytől, vagy a frekitől? Egy gatemeghajtást korrektül kell megcsinálni. A most készülő tápom 6000 W-os. ( 31 V/200 A, akkutöltő ) A betáp 350...900 V. A gatemeghajtás vége két pici smd FET. ( IRFR9020 és IRFR110 ) Az eleje meg optocsatoló. Nagyon egyszerű és nagyon jó. A freki nem ettől függ, vagy csak nagyon áttételesen.
Nagyon egyszerű. A nagyobb teljesítmény több FET-et igényel, ami nagyobb terhelő kapacitást jelent a meghajtó számára. A freki pedig azért érdekes, mert minnél nagyobb, annál kevesebb idő marad a hibákra. De nem szeretnék ilyen irányba elmenni, meddő vitákra pazarolni az időt. A meghajtókat amiket említettél az imént ajánlottam típus szerint...
Autóhifi tápról szól a topic! Itt sok FET kell nagy teljesítményhez, azokat meghajtani nem egyszerű. Itt arról folyt a vita, hogy tranyókkal is lehet korrekt meghajtást készíteni! Szerintem nem, vagy ha igen, akkor bonyolultsága folytán nem érdemes...
Több vékonyból tekertem, de a több vékonyat összesodortam, így aztán tekerés szempontjából olyan mintha egy vastag lenne, csak könnyebb hajlítani.
Öszintén autóhifis tápba minek 1kW rmsnél nagyobb táp?  arról elketyeg egy 2kWos kapcsolóüzemű végfok simán. Autóba ennél több? jójó hangnyomásverseny meg hasonlók, de van itt olyan aki ahhoz készít? hugi! mit kérnél azért a műterhelésért? ide ugyan nemjó de hangfrekis végfokoknál használható. van egy rakat 47ohm 50w ellenállásom vagy azokból csinálok műterhelést vagy nézek valami fűtőbetétet.
Nekem az egyik 800W-osról egy 560W-os végfok működik, a másikról 4x140W. Hifi, nem kapcsolóüzemű mákdaráló!
A hangerő megmozgat(nem csak a testet), de nem való hangerő versenyre, nem is arra készült. Tehát nem sok 1KW autóba.Meg aztán ilyet írni, hogy 1KW-ról 2KW! Kicsit vicces, nem gondolod? A nagyot mondásról le kéne szokni egy szakmai fórumon!  Ki tud nagyobbat mondani? 100KW. Ez megfelel?  Komolyra fordítva szót, majd akkor lehet dicsekedni, ha feszültség esés nélkül kijön legalább 800W stabilan, "éveken" keresztül. Olvassatok vissza, ezt már többször leírtam, és eddig semmi! Még egy kép se...
Oké, akkor megpróbálom, kb 2-3A-rel lesznek megterhelve.
Köszi!
Nem pont az lett volna a lényeg, hogy ne sodord össze és szalagszerűen legyen tekerve, minél laposabban? Skinhatás?
8GWatt... Üdv Inhouse
Nos, nekem erre többen azt mondták, hogy tekeréskor úgy a legjobb, ha sodrat van a következőképpen:
Szekunder összes szálát megfogod, szétosztod két csoportra. Mindegyik csoporton belül csinálsz további 1-1 kis csoportot, ezek végeit összejelölöd. Majd ezt a 2 kis csoportot lazán összesodrod és feltekered a szekunder felét. Fogod a primert, itt összesen csak 1-1 csoportot csinálsz a végek összejelölése érdekében, majd ezeket is összesodrod lazán és feltekered a teljes primert. Következik a szekunder másik nagy csoportja, ami szétosztasz ugyan úgy, mint az első nagy csoportnál és megtekered a szekunder maradékot. Lesz végül egy "szendvics", ahol a szekunder magában foglalja a teljes primert. Elvileg így a legjobb a csatolás a két tekercs között.
Igen, de azért pontosítsunk! A szekunder összes szálát összefogod és összesodrod. Nem kell nagyon, de amikor tekered, ne lapuljon nagyon szét. Ebből csinálsz egy olyan hosszú darabot, amiből a fele szekundert ( mind a kettőt ) meg lehet tekerni. Azután jön a primer ugyanígy, aztán jön a szekunder másik fele. Amikor kész van, akkor darabszám ( szálszám ) szerint szétválogatod két csoportra, mind a primert, mind a szekundert. Jó lenne, ha az elemi szálak 0,15 mm-nél nem lennének vastagabbak. Ha EE vasmagot használsz, akkor legyen annyi szál, hogy tele legyen tekerve a csévetest. Ha gyűrűt, akkor maradjon középen luk, mert akkor jobban tud hűlni, jobb lesz a hatásfoka. Kb. az 50... 70 %-át kell betekerni a rendelkezésre álló térnek.
Így lesz a legkisebb a szórási induktivitás a két primer között. Ennél kisebb csak akkor lenne, ha egy térben lennének, de az sajnos nem megy, mert egy térben, egyidőben nem lehet két dolog egyszerre... A primer és a szekunder közötti szórás is akkor lehetne a legkisebb, ha egy térben lennének. Sajna, ez nem megy, mert azért szigetelésnek is kell lennie, bár itt ez nem kritikus, a kétszeresen zománcozott huzal bőven kibírja az itteni igénybevételt. Az lenne jó, ha a primer és szekundert öszze lehetne sodorni és egyszerre feltekerni, csak ez meg azért nem megy, mert nem egyforma a menetszám.
És akkor még van egy ettől is jobb megoldás a primerre, a rézlemezből hajtott tekercs. Teljes H híddal meghajtva...
De maradva a vezetékeknél, a tekercsek két ága(sima Push-Pullnál, illetve kettős leágazású tekercseknél) egy szinten kell legyenek, tehát egy sor primert duplán kell fogni amiből kijön a két fél. A következő sorokat szintén, legyen az szek, vagy pri. Így jobban is eloszlik és több réteget is lehet tekerni, mint ami említve lett, akár 10-et is, csak legyen idegzete valakinek összekötözni...
Rézlemezből? Ha több nagyon vékony lemezből van - közte szigetelés és csak egy menet, akkor jó. Ha több menet van egymás tetején, szintén több vékony lemezből, akkor már rossz. Ha egy vastag lemezből van és több menet egymás tetején akkor nagyon rossz. Úgyhogy a rézlemezt hagyd meg az egyenáramra, vagy kimeneti fojtóra, oda még elmegy valamennyire, mert viszonylag kicsi az áram hullámossága. Olvasd el a csatolt irodalmat.
"tehát egy sor primert duplán kell fogni amiből kijön a két fél..." Ugyanezt írtam, olvasd el mégegyszer. Sajnos, nem lehet annyi réteget tekerni, mert ez egy 12 V-os táp, amiben nagyon kicsi menetszáma van a primernek... erről szól a topic...
Nem értem szerinted miért nem jó, ha rézlemezt használunk. Skin-hatás szempontjából is jobb, a helyet is jobban kihasználjuk, plusz még a termikus csatolás is sokkal szorosabb a menetek közt. Talán a nagyobb kapacitás ?
Ha a fluxus a magban végig közel egyenletes, akkor miért lenne muszáj azt csak egy pontban (rúd) felfogni ? Szekundernek mindenképpen jó. Ha nem hiszed, nézd meg egy 500W feletti pc táp trafóját. Én egy FSP-ben találtam 4 menetes szekundert, ami rézlemez volt. Értelem szerűen a szekunder menetek egymás felett voltak, és egyenként egy darab "vastag" 0.2mm-es fólia. Ha a primert egyenletesen eloszlatva tekerjük fel miért ne lehetne használni ? Mondjuk toroidra megnézném, ha valaki feltekeri... 
Termikus csatolás? Az mire jó?
Jó nagy kapacitása lesz, az biztos, talán azt is tudod, hogy az miért nem jó. ( kivétel, amikor olyan az áramkör, hogy az eleve bele van építve ) Nem az a kérdés, hogy én mit hiszek, vagy nem. A kérdés az, hogy mitől lesz a legkisebb a veszteség egy trafóban. ( tekercsben ) Az, hogy egy pc tápban mit használnak, teljesen lényegtelen kérdés, azok - gondolom, azért ezt te is belátod - nem a technológia csúcsát prezentálják, inkább azt, hogy hogyan lehet valamit nagyon olcsón, még éppen elfogadható minőségben megcsinálni. Különben, nem tudnád megvenni... te tudod, hogy egy ilyen modern tápnak, ami még pfc-s is alig van 85 % felett a hatásfoka? Van erre minősítés, a 85% felettiek klubja, vagy valami ilyesmi...kell bele a ventillátor, különben felrobbanna a melegtől... te meg fizetheted a villanyszámlát. Ha ez a téma azon kívül is érdekel, hogy mit látsz egy pc tápban, akkor olvasd el azt a linket, amit az előbb becsatoltam. Én wattnak válaszoltam, hogy a rézlemezes megoldás nem jó, legalábbis akkor biztosan nem, ha több réteg van egymásra tekerve. Ettől még lehet működőképes trafókat csinálni lemezből is, ha figyelembe veszed a fellépő veszteségeket. De a litzénél még nem találtak ki jobbat... Persze, toroidra. Mondjuk élére tekercselve, mint a hőskorban az erőátviteli trafókat, meg a nagyobbacska simító- meg zárlatkorlátozó fojtókat...
Én veled értek egyet. A 2..5kW-os hegesztő gépekben is lemezből van a tekercs, igaz ott a szekunder. E magra van tekerve, természetesen. Az már más kérdés, hogy a dolog még működik is...
Kicsit nézzetek körül az itteni hegesztőgépes topicban és mindjárt látni fogjátok, hogy nem lemezből tekerik a szekundert. ( sem) Persze, lehet, hogy ők nem hiszik, hanem tudják, hogy miből kell tekerni... Egyébként, a ti dolgotok...
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_51.html?pg=264&pcount=15...er=ASC
A lemez nyílván sokkal drágább a huzalnál, még ha litze is, tehát itt most kicsit ellent mondtál magadnak. Igen a pc tápoknál tényleg az olcsóság az első szempont. Pont ezért nem hiszem, hogy azért tesznek bele egy nagy teljesítményű tápba litze helyett szalagot, hogy az drágább legyen. És szerintem egy 600-1000W-os Chieftek vagy FSP táp annyira azért nincs rosszul megcsinálva. A hatásfok tényleg nem valami jó, de az csak a silány meghajtó feteknek/tranyóknak köszönhető, mindent tűréshatárra méreteznek. A trafó ott is relatív alig melegszik. A kapacitással meg lehet mit kezdeni.
Szerintem arra gondolsz, hogy mivel egyenetlen a mágnesezettség, különböző feszek indukálódnak a lemez szélein, és ezek hő formájában próbálják egymást kiegyenlíteni, vagy az egyenetlen áramok miatt nem is használjuk ki a teljes keresztmetszetet. Viszont ha a primer is litze, vagy egyenletesen tekerjük fel, tehát minden sor elfoglalja a teljes cséve hosszát, és ugyanannyi menetet tartalmaz, és a légrés is nagyon kicsi, akkor miért ne lehetne huzalt használni. A fluxus nagyon egyenletes lenne, max a magok összeillesztésénél levő pár mikronos légrésnél lenne alacsonyabb. A hegesztősök szerintem azért nem használnak lemezt, mert beszerezhetetlen. Huzal meg úgyis van otthon mindenkinek. Ja és én jobban hiszek egy jó nevű gyártónak, ahol a kapcsolásokat korrekt mérnökök a lehető legjobban kihegyezik- persze itt nem a Codegenre meg hasonlókra gondolok- , mint egy fórumon bárkinek. (tisztelet a kivételnek) Ja és igen mihelyst lesz időm el fogom olvasni amit linkeltél, és a pc tápnál azért jobban érdekel a téma. Volt már pár jól sikerült kapcsolásom/tápegységem/trafóm. Egy visszacsatolt full-bridge tápom vörösre izzította a suliban az 500W-os toló huzalpotit. A fetek kb kétszer akkora bordán voltak, mint egy átlagos pc tápban, a mag ETD54 volt 75kHz-en. Szóval tényleg az én dolgom... Amíg el nem olvasom leírnád pontosan, hogy szerinted miért nem jó a lemez ? Sőt miért nagyon rossz ? Előre is köszi !
"Tudatlan" módon én is tekercseltem már lemezből trafót, nem vettem észre, hogy bármilyen hátránya lenne sőt. Sima szigeteletlen rézlemez 3-3 menet alul és felül, közöttük a szekunder, üvegszalagos szigetelés, menetek párhuzamosan H híddal hajtva(csak 30KHz), én is egy ETD54, ami pont egy hegesztőből származott, meg az ötlet is. Semmi probléma nem volt vele. Én nem tudtam eddig, hogy ez nem jó és ezért fel sem merült bennem, hogy hibát keressek benne elvi síkon. Nekem elég volt, hogy dolgozik.
Akkora táp lett belőle, hogy nem használtam fel(csak asztalon létezett), mert az már tényleg túlzás egy autóba, nem találtam hozzá hangszórót! Az igazi 560W-hoz is alig létezik, ami elérhető árú és tutira nem megy tönkre! Nem rövid időtartamig kéne bírnia, mint a dB Drag versenyeken, nem beszélve, hogy ott is tekercseltetik őket igen sűrűn, mert sokszorosan túlvezérlik, volt tapasztalatom, de az más világ, másról szól... Még annyit, hogy a litze huzalos tekerésnél is az lenne a cél, hogy a vasat teljesen lefedje a 2xprimer menet. Pont ezt valósítja meg a lemez.
Nem mondott ellent magának, az más kérdés, hogy a litzét 0.1-ig meg lehet csinálni házilag is sok mindenből. Rézlemezeket is be lehet szerezni bontásból, csak keresni kell.
Az a helyzet, hogy katt-nak igaza van, a legjobb a litze. Én inkább hiszek a doksiknak és annak, aki 1000A-eket kapcsolgat, mint "nyamvadt" számítógépgyártóknak (ők a fogyasztói társadalomnak gyártanak).  Mindezek ellenére én is tekertem trafókat lemezből egész jó eredménnyel, de csak a szekundert és szoros csatolásnál. Ilyet láttam már ipari DC/DC konverterekben is(24 órás folyamatos üzemen), de inkább fojtókban... Kell valakinek rézlemez? Sok 0.2*22mm, néhány 0.4*22mm és apróbbak. (jelenleg nem tervezek hegesztőt)
Ahhogy katt is mondja rézlemez = hatalmas PS kapacitás, ami kiválóan jó arra, hogy az összes zavart egyenesen átvigye (függetlenül a menetszámoktól) a tápon bele a meghajtott cuccba, vagy onnan a betápra. Autóban pedig a gyújtás meg az önindító, és egyéb motorok elég sok szemetet termelhetnek.
Szóval én ha 100éves távlatra csinálnám a tápot, akkor minden PS átmenet között lenne egy árnyékolólemez (átlapolással, de nem csinálunk rövidzármenetet!) amik a testre lennének kötve. Tehát mi lesz ha a rézlemez tekercsek árnyékoló rétegek nélkül vannak? (PC tápoknál is fennál ez a helyzet a kapacitív csatolásra, villámcsapás nagy hurokban, jön a tüske és simán "átlép" a pctápon... ) Gyakorlatilag meg a kivezetésekkel kell kínylódni, egyrétegű tekercsnél még egyszerű, de sok rétegben...
Némi tévedésed: a lemez ára töredéke a litzének! A litze nagyjából aranyárban van! Ha arra jársz, nézz körül a Tali Bt-nél Vácon. Nos, pont ezért csinálják lemezből, mert a lemez sokkal olcsóbb! És mit tesznek bele egy termékbe inkább? Hát az olcsó kinai munkaerőt, kinlódjanak azok a lemez megtekerésével. Gondolom, az számodra is nyilvánvaló, hogy litzéből egyszerűbb megtekerni.
"A trafó ott is relatív alig melegszik." Hogyne, rajta van a ventillátor... de ezt már írtam. "A kapacitással meg lehet mit kezdeni." Azt is elárulod, hogy mit? Különösen egy hardswitch-ben? A lemez beszerezhetetlen? Viccelsz? Mayer kft a Csepelszigeten, méretre is vágják. Vagy mondjuk a Ferroglobus. Egy tábla 60 x 200 cm. Ez van kishazánkban. Gondolod, hogy egy külföldi gyártónak nagy problémát jelent megvenni a lemezt? Mi az, hogy a fluxus nagyon egyenletes? Miért kell annak lennie? És mi van akkor, ha nem az? Egyáltalán, mitől lenne nem egyenletes? Ezt fejtsd már ki, mert ez nekem egy nagy újdonság lesz... Pl: mi köze a fluxus egyenletességének ahhoz, hogy a csévetest széltől-szélig van tekerve? Tudod, hogy egyáltalán mi a fluxus? És, hogy az hol van? Vagy egyszerűbben megkérdezve: minek kell vasmag a trafóba? Gondolom, a poti nem a tied volt, különben jobban vigyáztál volna rá. De hát a másét ugye lehet kínozni... Nem írok le semmit, úgysem hinnéd el, - és ami még nagyobb baj, megérteni sem akarnád. Olvasd el a belinkelt cikket. De még előbb alapvető dolgokat olvass el, mert attól, hogy te már csináltál működő tápot, komoly hiányosságaid vannak pl. egy transzformátor működésének megértésével. Javaslom a TI site-ját, ott sok ilyesmit találsz.
"Még annyit, hogy a litze huzalos tekerésnél is az lenne a cél, hogy a vasat teljesen lefedje a 2xprimer menet. Pont ezt valósítja meg a lemez."
Miért jó ez?
De csak az egyik tekercs van lapból a másik nem. Valamivel nagyobb lesz a csatoló kapacitás, de közel sem akkora, mint ha mindkét tekercs lapból lenne.
Ez nem nagyotmondás, mivel nem színuszt hallgatunk a hangszórón....hanem zenét, ergo az átlagteljesítmény bőven 1kw alatt van egy 2kwos kapcsolóvégfoknak. persze műterhelésen színuszal méricskélve kevés az 1kw táp.....de nem erről volt szó ugye hanem autóhifiről
inhouse: lehet, hogy jobb lett volna laposan tekerni, de az összefogott két pctáp magra ez nehezen kivitelezhető, a másik pedig, hogy inkább csináltam ugy ahogy gyári készülékekben láttam, és ott bizony össze volt csavarva a sok vékony szál.
E magról van szó, jobb a gerjesztés, és a másik tekercs felé mutatott felület is a kis csatoláshoz.
Mitől jobb a gerjesztés? A gerjesztés mindenképpen az áramnak és a menetszámnak a szorzata, hol van ebben a felület? És miért érdekes, hogy E magról van szó?
Az engem nem győz meg. De ha neked jó, akkor csináld úgy.
Igen, még kisebb is elég, mint 1 kW. De azt hozzá kell tenni, hogy ki kell férnie a tápból mondjuk 30 Hz-en annyi áramnak, hogy abból a végfok ( tök mindegy, hogy AB, vagy D ) meg tudja csinálni a 2 kW-ot. Ez látszólag egy nagyobb tápot jelent, mint 2 kW, de csak ezekben a pillanatokba. Vagyis, az átlagteljesítmény jóval kisebb de a táp áramkorlátjának jóval magasabban kell lennie. ( ezt lehet kondikkal csökkenteni, de a szükséges mennyiség nem férne bele a dobozba... )
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
