Így gondolkodik sok erősítő gyártó, és ezért van annyi szutyok a piacon. Nekem van egy két olyan zeném, amivel az ilyen MÉRNÖKI módon méretezett táppal ellátott erősítők befulladnak, hallgathatatlan minőséget adnak, sok esetben tönkre is mennek a túlterheléstől.

Miért mennek tönkre? Amiről proksa1 és én beszéltünk, az csak a leadott átlagteljesítményben különbözik attól, amiről te beszélsz. Nyilván, ha egy erősítőt végig túlvezérelve hallgatnak, akkor egy ilyen táp vissza fog szabályozni, mert nagyon melegszik, hiszen nem erre van méretezve. De azért azt tudni kell, hogy az ennyire túlvezérelt erősítőből kijövő jelnek semmi köze nincs a zenéhez.

A MÉRNÖKI tervezéshez meg csak annyit, hogy itt, - és máshol is - a mérnökök által megtervezett, az általuk kifejlesztett elvek, kapcsolási rajzok, mechanikus konstrukciók alapján történik egy berendezés megépítése. Vagy esetleg te találtad ki a push-pull elrendezést? Meg azt, hogy hogyan kell meghajtani egy FET-et? Ugye, hogy nem. Olvastad, tanultad valahol. Az, hogy a mérnököket rákényszerítik a mindent kispórolunk elv követésére, nem az ő hibájuk, hanem a piacé. Különben nem tudnád megvenni fillérekért a számgépet, a DVD játszót, stb. Egyébként, akinek ez nem tetszik, az vegyen olyat, ami mindent kibír. Csak ahhoz nagyobb pénztárca szükséges...

Kicsit fárasztó olyannal vitázni, aki mindent kiforgat. Senki nem beszélt itt túlvezérlésről! Egy 30Hz-es szinusz 2kW-al az nem enyhén terheli túl az 1kW-os tápot, főleg ha az erősítő nem is kapcsolóüzemű.
Csak te beszélsz impulzus terhelésről, holott sok zenében a méllyel dallamot játszanak nem csak dobként lehet elképzelni, azaz folyamatos terhelést jelent. Az meg, hogy mitől megy tönkre pont neked kéne tudni, én csak javítom, én nem értek hozzá, ugyebár!

Tényleg fárasztó, különösen olyannal, aki nem akarja megérteni, hogy a másik miről beszél. Úgyhogy be is fejeztem, meghagylak a tévhitedben.

Maradhatunk ennyiben. De nem fogok elmenni szó nélkül olyanok mellett, amik félrevezetik a népet a nagy okosság oltárán.

Litzéből tényleg egyszerűbb tekerni, viszont szalagnál sokkal jobban ki lehet használni a helyet, ahová a tekercs kerül. Láttál már négyzet keresztmetszetű huzalt ? Nincs levegő a menetek között. Hogy miért kell a jó termikus csatolás ? Azt írtad melegszik, még venti is kell rá. Levegőnél persze ez nem sokat számít, de olajhűtést láttál-e már ?
A trafónál pedig leginkább a mag melegszik a gyorsan változó irányú mágnesezés miatt. A tekercsben akkor indukálódik a legnagyobb fesz, ha minnél rövidebb idő alatt változik meg a benne lévő fluxus (ha az indukciót (B)legegyszerűbben vonalaknak (hurok) képzeljük, ezeknek az összessége egy adott felületen a fluxus tehát B*A). A fluxus pedig annál nagyobb, minél nagyobb a térerő a vasmagban ( "B"), és minél nagyobb a felület, a vas keresztmetszete.
Aztán még ott van a tekercs induktivitása. Ha azonos menetszám mellett szélesebb, vastagabb huzalt használsz, a felület marad, akkor a fluxus ugyan nem lesz nagyobb, viszont az induktivitás csökken. Az induktivitás energiája az önindukciós tényezővel (induktivitás)(L) nő. Szóval ha egy kisebb induktivitásba ugyanazt az áramot viszed, mint egy nagyobba, akkor a magban levő indukció is nőni fog. Ha egy nagyobb induktivitást -mondjuk a rövidebb tekercs miatt- teszel ebbe a térbe (magra), akkor abból nagyobb feszt is fogsz kiszedni, közel ugyanazzal az energiával, tehát kisebb árammal.
Továbbá minél kisebb a tekercs, úgy lesz több a szórt indukcióvonal, növekszik a szórási tényező, csökken a csatolt induktivitás.
Ezek alapján beszéltem:
L=N^2*mü*A/L
Ui=L*dI/dt = N*dFi/dt
Fi=B*A
W=1/2*I^2*L
H=B/mü
Teta=N*I
Teta=H*l
Upri/Usec= Lpri/Lsec
Tovább a kölcsönös indukció, a tekercsek közti csatolás elve.
M=k*gyök(L1*L2)
(Az indukcióvonalak szórt rész teta, a többi felhasznált része k.)
Szóval nem hinném, hogy rosszabb lenne tekercs lemezből, max egy kicsit máshogyan alakulnának a fesz/menetszám arányok, ha csak az egyik tekercs lenne lemez. Persze ahogy gulyi88 is mondta, árnyékolás is kéne a P és S közé.
A légrésnél pedig arra gondoltam, hogy a szórt mágneses tér, a légrésnél kilépő indukcióvonalak nagyobb áramot keltenek a lemez légréshez közeli pontjain. Mondjuk ez lehet, hogy nem számít annyira.

Ha még mindig nem számít a felület, tekerj a hozzád legközelebbi magra először pár menetet, a kivezetéseket zárd rövidre, majd még párat lazábban, hogy el tudd őket csúsztatni. Az utóbbira mérj rá induktivitás mérővel, és közben húzd szét a meneteket. A felület kivételével semmi sem változik. Na mi történt ? A válasz a kölcsönös indukcióban rejlik. Amit te nyilván ismersz, és korrektül számolsz is vele.

A potira visszatérve: cekász huzal volt 5mm falvastagságú kerámia csőre tekerve, a cső kívül menetes, abban feküdt a huzal. A huzalhoz egy rugó által feszített szénkefe nyomódott. Ebben a konstrukcióban max a szénkefe rugója ami a hő hatására veszíthet a rugalmasságából, vagy a kerámia pattanhat el. Szóval egy ilyen szerkezetet rövidebb időre nyugodtan lehet kínozni. Csak megjegyzem a sajátomat sokkal kevésbé féltem, csak ugye nem olcsó egy 500W-os poti, és nem is árulnak minden sarki fűszeresben, szóval maradt a sulié.
Ja és a tápot nem csak csináltam, én is terveztem. A legapróbb részletekig. Persze IC -KA7500, IR2110- azért volt benne.
Nekem még mindig könnyebb egy piacos trafót szétszedni, és a huzalt felhasználni, mint rézlemezt vágni, meg lakkozni.
Üdv!

OFF:
Watt csak nem dubstepet hallgatsz ?

Jó, nem baj...

Nos, miután megtiszteltél egy ilyen fejtágításnak is beillő eszmefuttatással, akkor én is válaszolok rá.

"Láttál már négyzet keresztmetszetű huzalt?"

Végül is ezt nem tudhatod, de '77-ben kezdtem el dolgozni egy kutató intézetben Újpalotán, tehát láttam. Még olyat is, ahol élbe volt tekerve az a huzal, aminek a becsületes neve "fazonhuzal"... meg láttam tárcsás tekercset is, talán neked is mond ez valamit, meg remélhetőleg tanítják is neked, hogy az miért jó...


" Láttál már négyzet keresztmetszetű huzalt ? Nincs levegő a menetek között. Hogy miért kell a jó termikus csatolás ? Azt írtad melegszik, még venti is kell rá. Levegőnél persze ez nem sokat számít, de olajhűtést láttál-e már ?"


Az előbbiekből ered, hogy láttam is és még azt is büszkén elmondhatom, hogy csináltam is. 10 db BUT35 tranyó volt benne... egyébként, ipari kivitelt is láttam, ahol mindenestül olaj alatt volt a berendezés, még a vezérlés is.

Ez még nem magyarázza meg, hogy szerinted miért kell jó termikus csatolás? Esetleg, megtennéd, hogy részletesebben is kifejted?

"A trafónál pedig leginkább a mag melegszik a gyorsan változó irányú mágnesezés miatt. "

Ezt nem jól tudod. A trafóban kétféle veszteség van, egyik a vas-, másik a réz. Ha a vas túl van gerjesztve, akkor nyilván abban ébred több veszteség. Ha a tekercselésben túl nagy az áramsűrűség, akkor abban ébred több veszteség. Elárulom neked, az ideális az, amikor a két veszteség azonos. Akkor van a legjobb hatásfoka a trafónak. És ez független attól, hogy milyen frekin megy a trafó, meg kell találni azt az elrendezést, amivel ez teljesül.


"Aztán még ott van a tekercs induktivitása. Ha azonos menetszám mellett szélesebb, vastagabb huzalt használsz, a felület marad, akkor a fluxus ugyan nem lesz nagyobb, viszont az induktivitás csökken. "

Miért csökkenne? Te magad írtad le, hogy az induktivitás a menetszám négyzetével arányos. Ha ugyanaz a menetszám, akkor miért függene az induktivitás attól, hogy milyen keresztmetszetű, vagy akár milyen fazonú huzalból van megtekerve? Valamit nagyon rosszul tudsz...

"Az induktivitás energiája az önindukciós tényezővel (induktivitás)(L) nő. Szóval ha egy kisebb induktivitásba ugyanazt az áramot viszed, mint egy nagyobba, akkor a magban levő indukció is nőni fog. "

Nem, egyáltalán nem. Hallottál már a feszültség-idő terület fogalmáról? Nézz utánna. Ha nem megy, leírom, bár éppen a napokban írtam erről valahova. Ide csak annyit, hogy a tekercsnek is van látszólagos ellenállása. Legyen, mondjuk Xl. (Xel) A tekercsen ébredő váltakozófeszültség a váltakozóáram hatására i x Xl. Ez ad egy feszültség-idő területet, mondjuk 0 és Pi között, ahol Pi a rákapcsolt váltakozófeszültség félperiódusideje... Ugye, azért nem kell magyaráznom, hogy minnél kisebb az induktivitás, annál kisebb ez a terület? Vagyis, annál kisebb a feszültség ami a tekercsen ébred, vagyis a görbe alatti terület ( ami egy idő szerinti integrálból jön ki ) egyre kisebb? És ugye ez a fesz-idő terület mágnesezi a tekercset, ez hozza létre a fluxust, tehát, pont fordítva van, mint ahogy írtad. A vasban levő indukció szinte teljes egészében csak a tekercsre kapcsolt feszültség-idő terület nagyságától függ, tehát nem függ a légréstől, az induktivitástól. Amitől még függ, az a vaskeresztmetszet és a menetszám. Az lehet, hogy az induktivitás függ a menetszámtól, meg a vas anyagától, meg akármitől, de ezeknek semmi köze a vasban létrejövő indukcióhoz. ( ha eltekintünk attól, hogy a vasmag mágneses vezetőképesség nem végtelen, de legalábbis nagyságrendekkel nagyobb.mint a levegőé.)

"Továbbá minél kisebb a tekercs, úgy lesz több a szórt indukcióvonal, növekszik a szórási tényező, csökken a csatolt induktivitás."

Ez így megint nem igaz és nem is értelmezhető. Lehet, hogy nem tudod, de a csatolás akkor a legszorosabb, vagyis akkor a legkisebb a szórási induktivitás két tekercs között, ha azok egy térben vannak. Ugye, azért az nyilvánvaló, hogy egyidőben, egy térben nem lehet két tekercs... de azért lehet őket nagyon közel tenni... erre találták ki a biffiláris tekercselést. És a mégis kialakuló szórás nem attól függ, hogy mekkora méretű a két tekercs, a lényege csak annyi, hogy a lehető legközelebb legyenek egymáshoz. Ebből következik, hogy a szórás szempontjából mindegy, hogy a csévetest keresztirányban tele van tekerve, vagy nem.

"Szóval nem hinném, hogy rosszabb lenne tekercs lemezből, max egy kicsit máshogyan alakulnának a fesz/menetszám arányok, ha csak az egyik tekercs lenne lemez."

Ezzel be akarod magyarázni, hogy az áttétel mástól is függ, mint a menetszámarány? Elárulom neked, nem! De ha valahogy máshogy gondolod, akkor várom a magyarázatodat!

"Persze ahogy gulyi88 is mondta, árnyékolás is kéne a P és S közé."

Igen kell. Bár erősen kétlem, hogy te tudod, hogy mire gondolt gulyi88...


" A légrésnél pedig arra gondoltam, hogy a szórt mágneses tér, a légrésnél kilépő indukcióvonalak nagyobb áramot keltenek a lemez légréshez közeli pontjain. Mondjuk ez lehet, hogy nem számít annyira."

De, nagyon számít, jobb helyeken nem is tekernek a légrés környezetébe drótot. Persze, ehhez látnod kellett volna komolyabb trafókat, fojtókat.

"Upri/Usec= Lpri/Lsec "

Ezt honnan szedted? Tételezzük fel, hogy az Upri/Usec =2 Ez azt jelenti, hogy a szekunder menetszám a fele a primernek. Ugye, te írtad le, hogy az induktivitás négyzetesen arányos a menetszámmal! Akkor, hogy is van az általad felállított egyenlőség? Ugyanis az jön ki, hogy a szekunder tekercs induktivitása csak a negyede a primerének... és nem pedig a fele! Szóval, ezt rosszul gondoltad...

" L=N^2*mü*A/L "

Némi tárgyi tévedésed, hogy az nem mű, hanem műnull. Talán tudod, mi a különbség...

"Ui=L*dI/dt "

Igen, ez nagyon érdekes. Kár, hogy ezt nem részletezted... kedvenc témám...

Egész pontosan tudom milyen ellenállásokról beszélsz. Tolóellenállás a rendes neve, van belőle a raktáramban vagy 10 db.

Szóval én azt hiszem, hogy van mit tanulnod az előadásokon... és kicsit vigyáznod kellene, mert csatlakozom watt kollégához és én sem fogom hagyni, hogy valótlan dolgokkal tömd tele ezt a topicot...

És, akkor én is hagy büszkélkedjek, nemrég csináltam egy tápot, ami egy Castone féle 2 x 300 W-os erösítőt táplál. ( remélem, üzlet is lesz belőle, ugyanis ilyesmiből élek... ) A táp ZVS, önrezgő és nincs benne csak egy db CD40106. 1 kW-ot tud mindenféle hűtés nélkül statikusan és a mérete 160 x 160 mm. Nincs rajta hűtőborda, csak egy másfeles alulemez, amire az egész fel van szerelve. Szólj, ha a fénykép is érdekel, bár valamelyik topicba már felettem.

A rézlemezt nem kell lakkozni, lehet kapni olyan ragasztós fóliát, ami kilóvoltos szinten szigetel és mondjuk csak 30 mikron vastag. ( 3 M, például ) Vagy lehet a lemezek közé tenni hostaphán fóliát. ( Dupont termék, ott mylar-nak hívják.)

Nem, dehogy, de az igaz, hogy elektronikus zenén nőttem fel(J.M.Jarre, Kraftwerk, Art of Noise, Yello), de mindenevő vagyok. Jelenleg a Bass Mekanic amit szívesebben hallgatok(nálam a hang fontosabb, mint a zene, de nem kizárólagosan), ebben vannak olyan mély futamok, folyamatos méllyel komponált dallamok 16..60Hz között, hogy igen komoly feladat elé állítják a hangszórót és hogy a témánál maradjunk a tápot. Azt tapasztaltam, hogy ha nem stabil a táp, mint az atom, akkor a mélyek nem úgy szólalnak meg, ugyanazon az erősítőn. Valahogy elmosódik, döng, eltűnik belőle a dinamika. A táp stabilitásával, (akkor is, amikor már túl van vezérelve az erősítő), megjelenik egyfajta keménység a lágyság mellé, és jól szól az akusztikus zene is, mint pl. a Dire Straits. A pergő leveri az ember derekát, miközben a basszus gurgulázik. Én ezt szeretem...
A stabilitáshoz jelentősen túl kell méretezni a tápot. A táp legjobb tesztelése a túlvezérelt erősítő, miután a négyszögessé váló jel teljesítmény igénye jelentősen megnő a színuszhoz képest. Félre ne érts nem szoktam túlvezérelni az erősítőt, írtózom a "disznó" mélyektől(tudod röf-röf ).

Sajnos elég szűk ez a fórumos kommunikációs csatorna, ezért elég nehéz megérteni, megértetni egymást a gondolatokkal, le a kalappal, hogy nekiáltál kielemezni a dolgokat! Én csak annyit tudok hozzátenni, hogy a tapasztalatom szerint a lemezből teker primer jobb csatolást hozott, mint a litze. Amit 2 trafóból vettem ki, az majdnem egyből is kijött.
Fontos, hogy feszültségesés nélküli teljesítmény kivételről beszélek! Ha megengedem, hogy essen a fesz, akkor sokkal kisebb "erőlködéssel" is ki lehet szedni a nagyobb teljesítményt. A 800W-os tápomban 2db ETD49 van. 2x47,5V a táp. Fesz esés nélkül 800W jön ki, de ha tovább terhelem kétszer ennyi is kifigyel, de a fesz leesik majd 15V-ot. Mint a legtöbb gyári tápnál, csak azok az üzemi tartományban csinálják ezt(mekkora becsapás a 4csatornás erősítőnek 1 csatornáját terhelve kimérni, hogy mekkora a teljesítménye, ugye?)! Vannak persze kivételek a 100ezer feletti kategóriában.
Itt nem a teljesítmény a lényeg, hiszen csak 560W +4x140W-os a végfokom(ami nem összeadódik, mivel sávokra van bontva), hanem az, hogy a táp ezt nagyon stabilan látja el és az a hangra kihat. Én ezt tapasztaltam... Elnézést, ha ezzel elméleti törvényeket sértek látszólag!

Nem sértesz vele semmilyen törvényt, legfeljebb feleslegesen csináltad... de, mindenki másképp csinálja...

Hát sajnos ez a fórumozás átka.

Amikor az emberek nem szemtől szemben tárgyalják meg problémáikat, könnyen megeshet hogy a jó szándékú "kiokítás" néha visszafelé sül el.

Még jó hogy ez csak egy fórum és ebből semmiféle harag nem születik

Így van Cimo! De azért kiderül a hozzáértők számára, hogy ki tartozik ugyanabba a táborba...

Egy kérdésem had legyen még! Kipróbáltad a lemezelt tekercset?

Igazad van a táborral kapcsolatban, csak úgy tűnik nekem nem egyszemélyes a táborom...
Van egy aranyköpés, miszerint az emberek bizonyos dolgokról tudják, hogy nem lehet megoldani, aztán jön valaki aki erről nem tud, és megoldja. (Ha tudod ki mondta(nem szó szerint idéztem), kapsz egy mezei pirospontot!)

Igen, még 24 V akksiról menő inverterben is. Push-pull volt, szinuszosan modulált és a soros fojtó a primer oldalon volt, U60-as magból ha jól emlékszem 3 pár. Erre volt biffilárisan megtekerve lemezből a fojtó. Közte hostaphan szigetelés. Talán BUT52-es tranyók voltak benne, 2-2 db. 500VA szinuszt tudott. Mint kiderült, nem egy üdvözítő megoldás volt, de azért készült belőle 5 db, kontaset 3U fiókba. Még nagyon a hőskorban volt... Most már lemezt csak kimeneti soros fojtónak használok, pl: EE65-re, 4db van a 6kW-os tápomban. 50 kHz-en megy, kb. 20 % a delta i.

Meg egyszer csináltam egy 25 kW-os tápot, forward volt, KS624550 tranzisztorral, 3 kHz-en ment. Na, abba jó volt a lemez fojtó, az alacsony frekvencia miatt. Valami kábelvizsgálatra használták Pakson az erőműben.


Nem érdekelnek a piros pontok, még mezei kivitelben sem. Találós kérdéseket meg nem szeretem. Tekints nyugodtan egy közönséges szakbarbárnak.

Egyébként, nem te mondtad? Simán elhinném, legfeljebb azt nem, hogy a tartalma igaz rád...

( Einstein mondta.. )

Olvasd el mégegyszer, amit a "táborról" írtam. Hátha megérted a jelentését...

Ő sem magára értette... Nem szeretem a "táborokat". A választ köszönöm!

Elismerem tényleg ott vagy a témában. Ezentúl inkább hallgatok rád, mintsem beléd kössek.
Viszont akkor kérdésem van:
Most akkor ha a tekercs hosszát a magon megváltoztatjuk, mondjuk szűkebb lesz, akkor nem fog nőni a tekercs induktivitása ? Ha nem, miért nem ?
Viszont tegyük fel, hogy egy vasmagra mondjuk X menetet tekerünk, végig a teljes csévén, a másik pedig tárcsás tekercs (igen láttam ár)), akkor ha ugyanannyi menetet használunk, nem lesz nagyobb a tárcsás tekercsben indukált feszültség ? Csak azért gondolom, mert a tekercs hossza miatt a kicsi tekercs induktivitása nagyobb lenne. Kicsit elbizonytalanodtam.
Gulyi88 pedig nem a pri-sec közti induktív csatolásról beszélt ? Hogy a nagy kapacitás átviszi a zavarokat a primer részről, vagy egy villámcsapás feszültség-tüskéjét ? Az árnyékolás meg azért kéne a két tekercs közé, mert az is egy újabb kapacitás a két tekercs között, ami viszont mivel a testre van kötve rövidre zárja az átvitt zajfeszültséget. Most ebben mi a bonyolult ? Vagy nem is erről volt szó ?
Egy olyan ipari olajhűtést meg szívesen megnéznék. Kicsit durva amiket leírtál... Persze pozitív értelemben. A fórum meg azért van, hogy legyen egy hely, ahol következmények nélkül lehessen tévedni.
A színuszos inverterről lehet egy kérdésem ? Az 50Hz-es jelet egy trafón -vagyis gondolom kettőn a két fél-periódus miatt- pwm vitted át, vagy már integrálva egy sima lemezes trafón ?

Ez van, amikor a professzionális elméletek(és gyakorlatok) találkoznak bevált amatőr és "ipari" gyakorlatokkal. Tulajdonképpen a semmin megy a vita, de legalább jó sok értékes információ le lett írva - MAGYARUL.
Például; az ideális méretezés az, amikor a réz és vasveszteség megegyezik. Csak halkan megjegyzem, hogy ezek az információk mind-mind le vannak írva angolul doksikban, "application note"-okban, stb...
Az a tény, hogy katt ide beír dolgokat amolyan ajándék, nem kötelezi rá senki, de azért egy 6-25kW-os táptól még messze van egy "autóhifis táp". Szóval Peace, és vitatkozzatok tovább, én addig kísérletezgetek amatőr szinten...

"...ha a tekercs hosszát a magon megváltoztatjuk, mondjuk szűkebb lesz, akkor nem fog nőni a tekercs induktivitása ? Ha nem, miért nem ?"

Ha a menetszám nem változik ezzel, akkor mitől nőne? Te magad írtad le a képletet, ami jó! Ha szűkebb, gondolom, jobban ráfekszik a csévetestre, vagyis rövidebb lesz a huzal, akkor csökken az ohmos ellenállása. És, ha trafóról van szó, akkor csökken az Xs1 szórási induktivitás. ( transzformátor helyettesítőkép )

"Viszont tegyük fel, hogy egy vasmagra mondjuk X menetet tekerünk, végig a teljes csévén, a másik pedig tárcsás tekercs (igen láttam ár)), akkor ha ugyanannyi menetet használunk, nem lesz nagyobb a tárcsás tekercsben indukált feszültség ? Csak azért gondolom, mert a tekercs hossza miatt a kicsi tekercs induktivitása nagyobb lenne. "

Nem lesz nagyobb, mert ugyanannyi a menetszám. Az áttétel marad ugyanaz. Nem lesz a kicsi tekercs induktivitása sem nagyobb, mert a menetszám ugyananyi. A szórások változnak meg, ezzel meg a feszültségejtés, ha terheled is.

Gulyi Dani a primer-szekunder közötti kapacitásról beszélt, igen. De nem kell ahhoz villámcsapás, elég arra gondolni, hogy a vezérlés és a főkör között van mondjuk 100 pF kapacitás és a főkör egy négyszöggenerátor. Valami módon össze vannak kötve, ha máshogy nem, hát a hálózaton keresztül. Erre természetesen ezen a kapacitáson áram fog folyni. Tekintsd házifeladatnak, ennek a kiszámítását. Meg fogsz lepődni, hogy milyen értékek jönnek ki. Az árnyékolás levezeti ezt az áramot, tehát, nem a vezérlés felé fog folyni. Jó sokat lehet kínlódni, ha ezt az áramot nem szereti a vezérlés, mert ettől minden meghülyül. Általában nagyobb teljesítményeknél biztosan kiájul a FET, vagy az IGBT, mert a vezérlés össze-vissza kapcsoltatja a tranyókat. És ugye, ez attól van, hogy nagyon szoros a csatolás pl. a gatemeghajtó trafó primer és szekundere között. Ha szoros a csatolás, akkor nagyon közel vannak egymáshoz, ezért nagy a kapacitásuk egymáshoz képest. Ha meg messzebb vannak, akkor az igaz, hogy kisebb lesz ez a kapacitás, de a nagyobb szórás miatt lassabban épül fel ba szekunderben az áram és ez esetleg gondot okoz a FET-eknek. Egyébként, azért annyira nem egyszerű, mert ezt az árnyékolást sem mindegy, hogy hova kötöd le. Még az sem, hogy mivel. Ugyanis, a lekötő drótnak is van szórási induktivitása, tehát, megosztják az áramot egymás között a vezérlés és ez az árnyékolás...

Örülök, hogy vége annak az olajos korszaknak. Ezek tirisztoros berendezések voltak, ráadásul kényszerkommutációsak, sűrűn meghibásodtak. Volt egy bazi nagy tartály, abban volt az egész. Ha elromlott, akkor ki kellett a belsejét daruzni, mert olyan nehéz volt. Utánna lehetett javítani, persze nyakig olajos volt aki csinálta... nem egy leányálom. Ha jól tudom, még mindíg működnek, a HÉV-eken van akkumulátortöltőnek, meg egyebeket táplál.


"Az 50Hz-es jelet egy trafón -vagyis gondolom kettőn a két fél-periódus miatt- pwm vitted át, vagy már integrálva egy sima lemezes trafón ? Í"

Nem, csak egy trafó kell bele. Ha mégis kettő volt, az azért volt, mert kéthidas volt az inverter. Mondjuk 50 kVA. A négyszögjel volt szinuszosan megmodulálva az 50 Hz-cel ( illetve, ahogy a szabályozó akarta ) tehát, tulajdonképpen pwm volt. A trafónak viszont ki kell bírnia fesz-idő területre az 50 Hz-et, hiszen a szekunder oldalon megjelent a 220 V 50 Hz. Követőszabályozósak voltak, nagyjából egy mai D osztályú erősítő működésére emlékeztettek. Persze kissé bonyolultabbak voltak, mert azért volt még néhány dolog, amit teljesíteniük kellett.

Igen, minden le van valahol írva, ezeket nem én találtam ki. Sőt, abban is biztos vagyok, hogy aki leírta, az sem. Ezek az elvek már nagyon régóta léteznek. Gyakorlatilag ebben a sportban szinte mindent kitaláltak a 60-as évek elejére. Legfeljebb akkoriban nem volt eszköz a megvalósításhoz. Amikor azt a 25 kW-os tápot csináltam, még FET sem volt, nemhogy IGBT. Volt 500 A-es darlington, hát azzal kellett csinálni. Nem is ment nagy frekin, miután a tárolási ideje egy ilyen tranyónak 15 us. Csak este tudtam bemérni, mert annyira fütyült, dudált a trafója, hogy a kollégák kitiltottak a laborból...

" ... de azért egy 6-25kW-os táptól még messze van egy "autóhifis táp".

Nincs az olyan messze. A működési elv ugyanaz és csak azt kell pontosan érteni. A többi már egyszerű.

És, hogy áll a trapézjelgenerátor?

Előkerestem azt a doksit, a szekundere rézlemez közte három réteg "mylar", szóval azért watt sem beszél zöldségeket.
250W-os a táp, idézek a cikkből:
"Total core plus copper loss:
0.84W + 1.32W = 2.16 Watts"
(a trapézgen. próba leválasztó hiányában elmarad, elvateráztam olcsón, most 0.1-nél finomabb litzén agyalok, épp szemezek pár National 48V-os jelfogók behúzó tekercseivel)

szerintem Milan90 a szolenoid képlete zavar be (ott ugye ...*A/l viszony van, ahol l a tekrescs hossza),
A különbség, hogy zárt vasmag esetén a tekercs hosszúságától nem függ a mágneses út hossza, mivel az a vasban halad végig, szolenoidnál pedig a tekercsen kívüli utakat elhanyagolták (tekercsen kívüli H kereszt l vektoriális szorzatok = 0 értékűek)

Lehetséges. Én végig vasban gondolkoztam... lévén, hogy egy push-pull tápról van szó. Mindegy, remélem, már érti.

Igen, csak nem vetted figyelembe, hogy az a cikk, amit belinkeltem mit ír a menetszámról, vagyis, hogy hány layer van egymás tetején. Van róla egy diagram is.. Minnél több menet egymás tetején a lemezből, annál nagyobb gondok vannak. Ebben az általad belinkelt cikkben összesen két menet a szekunder... ott még nincsenek akkora gondok. Egyébként, ennek a cikknek a végén ugyanaz a cikk van az irodalomjegyzékben, amit korábban belinkeltem, ráadásul az első helyen...

Egyébként, tetszik, hogy a szekundert a primer fél közé tették, de nem úgy, hogy megosztották a primer menetszámot, hanem úgy,hogy a primert keresztmetszetben osztották meg, tehát a két fél teljes menetszámú, csak fele keresztmetszetű. Aztán párhuzamosan kapcsolják. Ügyes. Rögtön a koaxiális trafó jutott az eszembe... legfeljebb annyi a probléma, hogy a felül levőnek nagyobb lesz az ellenállása, mind az Rdc, mind az Rac. De lehet, hogy jó, alkalmasint kipróbálom. ( Ugye azért az nyilvánvaló, hogy túl vastag méretű szekundernél ez nem járható út... )

Ezek szerint 3 menetnél sem akkorák még a gondok...
Én is valami ilyesmit írtam. A két primer "fél" párhuzamosan volt kötve, és nem push-pull volt a vezérlés...

Na de hagyjuk, én nem azt állítottam, hogy a litze nem jó, miután a szekunder abból volt, és sok trafóm primerje is az, csak azt hogy a kis menetszámű primert hatékonyabban tudtam csatolni a szekunderhez, ha széles lapos(értsd, nem esett annyira a feszültség, mint a sok szálból tekert primer esetében). Az említett kapacitások(xxx pF, esetleg x n?) frekvenciafüggő problémákat okoznak, amit a vezérlő frekivel lehet kezelni, 30KHz-en nem okozott problémát. De ha lesz erőm tekerek két trafót, és megmérem az eltéréseket...

Érdemes megnézni ezt a videót:
LLC Resonant Converter Reference Design using the dsPIC(R) DSC
http://www.microchip.com/microchip.webcontent.provider/Video.aspx?i...549068
Modjuk érdekelne 12V-ra, vagy esetleg 48V-ra hogy lehetne megvalósítani...

Nekem van egy dsPIC30F2020-am, ami jól működik vezérlőként, bármit meg lehet vele oldani, ami kapcsolóüzem, és a kiszolgálást is. Eddig csak asztalon próbáltam, apró tápban, de a vezérlést tudja. (A videót még nem tudtam megnézni idebent...)

Hú de jó ez a video.
Kár, hogy nem Magyarul beszél. Nagyon hasznos lenne, ha valaki ilyeneket csinálna Magyarul.

Hát, kettő, vagy három... nem olyan lényeges. De ha már hárommal elmegy, ahhoz képest nem sok a négy... talán még az öt sem...

Én nem matematikai alapokra helyeztem a "3 menetnél sem" kijelentést, hanem az eredményekre...

Nem baj. Gondolom, meg vagy vele elégedve. Talán azért, mert még nem csináltál jobbat. De még előfordulhat, különösen, ha esetleg matematikai alapon közelíted meg a dolgokat...
De lehet, hogy neked ez így jó, akkor használd azt.