Persze, egy pufferbe elküldött adat onnantól saját életet él. A következő adatig elvileg bármennyit lehet várni, de ez a fogadó oldaltól is függ. De egy bájt betöltése a pufferbe nem tart sokáig, annyi idő úgy is felszabadul. Ezek a dolgok szépen megvannak egymás mellett.

De ment a saját vezérlőjével, de azt bonyolult lenne visszaalkítani, és az nem is ezeket a gyujtótrafókat használta, így a zavarok is változnának.
RB1-en is választható (valójában INT1-et akartam írni) INTCON2,INTEDG1 bittel.
Szkópon lehet hogy azért nem látom, mert ritkán van és nem sikerül elkapnom. Nem egy világbajnok szkóppal mérem...

Írtad, hogy próbáltad asztalon. A trafókat is megvezérelted vele?

Nem, azokat nem vittem még be az asztalra. Biztosra vettem hogy ha beviszem, akkor ott is probléma lesz, de este lehet hogy azért kipróbálom.

Nem biztos, mert ha a HALL-tól jön a zavarjel a kábelen, akkor ha jelgenerátorral gerjeszted, és nem a tápon jön vissza a zavar, akkor nem fogsz hibát tapasztalni. Viszont ha a tápon jön, akkor legalább kiszűrted a kábelt.
A trafókat hogy hajtod meg? A PIC-nek milyen szűrést alkalmazol, van fojtó, vagy egyéb RC, LC tag?

Hengerenkénit trafó van, a végfok a trafóval egybe van építve, a PIC egy L293-at hajt meg, onnan megy a jel a 4 trafóhoz.
Azt megpróbáltam, hogy csak az elektronikát külön akksiról tápláltam (persze a 2 GND-t össze kell kötnöm), és minden más, trafók, befecskendezés, az autó összes többi elektronikája ment az eredeti akksiról. A hibák száma csökkent ugyan, de nem számottevően.
" A PIC-nek milyen szűrést alkalmazol, van fojtó, vagy egyéb RC, LC tag?"
Itt nem értem mire gondolsz? A tápra?

Persze a tápra!
Azt megnézted, hogy a trafók nem szólnak-e vissza? Én leválasztottam volna őket egy OPTO-val, vagy megnéztem volna egy ECU-t, hogy ott milyen meghajtást alkalmaznak.
Mindenesetre előbb ki kellene deríteni, hogy asztalon trafóval működik-e...

Igen, van soros port, nem is egy, és egy jó darabig nem valószínű, hogy (elsősorban természetesen anyagi okok miatt) sor kerülhetne cserére Ezért biztos, hogy marad a soros összeköttetés

Köszönöm a jó híreket Akkor azt hiszem, első nekifutásban nem foglalkozom az "időréssel", mgpróbálok szándékosan egy nagyobb adatblokk áttöltésével PC-re, úgy hogy közben a megszakítás állítsa az időt percenkét, aztán meglátom okoz-e mindez gondot, remélem az itt olvasottak alapján, hogy nem fog

Most kipróbáltam asztalon, egy trafót bevittem. Ha megnövelem a szikraközt 3-4 mm-re, folyamatosan jönnek a kóbor megszakitások. Egyébként csak nagyon titkán, ha lekötöm a trafó vezérlését akkor soha.

Most akkor azt kellene kideríteni, hogy hol jön vissza a zavar a PIC felé. Próbáld meg, hogy optocsatolóval elválasztod a PIC kimenetét.

Egyébként a képről, amit feltettél, nem teljesen világos, hogy most a PIC mellett van az egyik 100nF, vagy pedig ezen a panelen? Legjobb lenne a pichez olyan közel tenni, amennyire lehet.

Tehát nem a HALL felől jön a zavarjel. Meg kéne nézni a tápfeszt szkóppal a PIC-en, van-e valami tüske. Potyo javaslata is érdekes, azaz le kéne választani a trafót, bár szerintem ennek anélkül is működnie kéne, ha a tápfesz kellően szűrt a PIC táp körében.

Nem vagyok teljesen képben a kütyü felépítését illetően, de a HALL vezetékeire miért ne szórhatna rá a szikra zavarokat? Nem feltétlenül csak a tápfeszen jöhet be a tüske, ami megzavarja a PIC-et.

Az ilyen jellegű nyűgöket elég nehéz egy mezei szkóppal kideríteni, bár ha lehet folyamatos, ütemes szikráztatást csinálni, akkor talán meg lehet a tápfesz- vagy jelvezetékeken találni a szikrák okozta periodikus tükéket. Elképzelhető, hogy valamelyik vezetékbe fojtótekercset kell majd beépíteni a tüskék ellen.

Ha minden igaz, most egy kisimpedanciás jelgenerátorról van megtáplálva a jelbemenet. ???

Én is fojtókra gondoltam.

Potyo igazad van, a du. a pic lábaira tett 100n segített, kevesebb lett a hiba, de azért maradt..

Watt, szerintem ebből ez még nem következik hogy nem a HALL felől jön a zavar, lehet hogy félre érthető volt hogy azt írtam: "lekötöttem a trafó vezérlését" ezzel csak arra céloztam hogy nincs szikra -> nincs hiba.

Holnap megjön a rettől két 6N137 és egy HCPL 2630. Beköltözök megint az asztalhoz, és bekötöm a trafó elé is, és az RB1 elé is..

A táp: 1N4007 2200µF itt kétfelé ágazunk, külön 7805 a picnek és környezetének, és külön a egy a végfok cuccainak, a bemeneti illesztésekhez, és az elektronikán kívüli cuccoknak, pl. a hall jeladónak. Mindkét 7805 előtt 100n és utána 100n 47uF. közvetlenül a PIC lábainál a tápon 2 db 100n.

Hall helyett -ugyan úgy OC kimenetű- optokapu egy forgó tárcsa előtt.

Próbálj meg a 7805 elé tenni még egy diódát és egy 4700µF körüli kondenzátort, hátha a tápot is nagyon megrángatja a trafók meghajtása. Esetleg próbálj neki adni máshonnan a 7805 elég tápot, hogy ezt is ki lehessen zárni.

Akkor most jelgenerátorról hajtod? Ha igen, próbáld csökkenteni a bemeneti soros körök ellenállását, hogy kizárható legyen a bemeneten bejutó jel zavara.
Az is a táp mellett szól, hogy a kondi, ami odakerült javított a helyzeten. Nagyon fontos a tápfeszültség jó vonalvezetése és kellő hidegítése, különösen egy ilyen környezetben.

Sziasztok!

Ne feledjül el a föld vezetéket sem. Nagyon lényeges a föld vezeték kialakítása, vastagsága. Régebben már leírtam a számítást, hogy ha egy gyors működésű kimenet, elég nagy áramot kapcsol ki/be (néhányszor 10nS alatt 10 mA nagyságút) és a föld vezetéknek elegendően nagy az induktivitása, könnyen indukálódhat rajta 0.5V -körüli feszültség is. Ez a feszültség az ic földpontját emelheti meg a többi áramkörhöz képest, amivel akár a bemenetein megváltozhatnak a szintek...

A 7805 előtti kondenzátor föld ágon folyó töltőárama ne menjen át a már stabilizált feszültséget levevő áramkörök föld vezetékén.

Ilyen zavaros környezetben, kimeneti áramoknál a táp és a föld vezetékektől ne sajnáljuk a területet. Javosolnám a minimálisan 1 mm vastagságú vezetést, a hálósított kialakítást, az amúgy kihasználatlan területeken a föld vastagítását. További jelentős javulást hozhat, ha a föld mindkét oldalon körbeveszi az egész áramkört. A felsoroltak alól a nagyfelbontású analóg feldolgozó egységek kialakítása tér el - ott a csillagpontos földelés kialakítása szükséges.

A HP régebben tartott egy bemutatót, amin egy 16 bites regiszter - meghajtón mutatta be a jelenséget. A Vectra sorozatnál tapasztalták, hogy a sarokon kivezett táp - föld lábbal rendelkező ic, kellő terhelő áramok mellett a bemenetre adott vezérléshez képest más működést produkált. A mérésnél, azt használták ki, hogy egy kimenetet alacsony szintre vezéreltek, ennek a kimenetnek a vizsgálatával regisztrálni lehetett a belső föld potenciál változását. Többek között emiatt is kerül több táp ill. föld kivezetés a gyors digitális ic -kre és ezért kerül a sokkivezetéses tokok közepére...

Sziasztok, bocs beleszólok de a gyújtásos dolgoknál (vagyis ahol nagyobb induktív terhelés is van)7805 feszültség stabilizátort sajnos el kell felejteni.
Üdv. nyemi.

Ezzel valahol egyet is értek, de nekem néhány dolog működik autóban 78M05-el. Ennek ellenére lehet, hogy itt jobb lenne valami kapcsolóüzemű, vagy jobb tulajdonságú stab.

Itt van ellőttem egy gyári RC tirisztoros gyújtás (PIC-es) SMD tokozáson 7550 olvasható. Vagy én LP2950 ajánlanám . Persze így teljesítmény ismerete nélkül. Üdv nyemi.

Könyvajánló

A PIC18 mikrovezérlővel való ismerkedéshez korábban is ajánlottam már az alábbiakat:
1. Robert B. Reese: MICROPROCESSORS FROM ASSEMBLY LANGUAGE TO C USING THE PIC18FXX2
2. Han-Way Huang: PIC Microcontroller: An Introduction to Software & Hardvare Interfacing
Érdemes megnézni a PICCOLO projekt nyitólapját is, ahol további hasznos linkek (letölthető fejezetek, óravázlatok, mintaprogramok) találhatók ezekhez a könyvekhez!

Most újabb PIC18 témájú könyveket is találtam, amelyek elég részletesen járják körbe a témát:
3. Dogan Ibrahim: Sd Card Projects Using the Pic Microcontroller (Newnes) A címe alapján nem gondoltam volna hogy ez elsősorban a PIC18-ról és az MPLAB C18 fejleszői környezetről szól!!!
4. Sid Katzen: The Essential PIC18 Microcontroller (Springer)
5. Muhammad Ali Mazidi, Rolin D. McKinlay, Danny Causey: PIC Microcontroller and Embedded Systems Using Assembly and C for PIC18. (Pearson)

Az utóbbi kettő egyértelműen mérnökhallgatóknak szánt tankönyvnek látszik...

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni van egy PIC 18F4550 p/i tudom írni, törölni, viszont amikor berakom az áramkörbe, bedugom az usb-t elvileg elindul a program benne viszont nem kommunikál a gépen futó programmal. Vajon mi lehet a baj? Köszönöm szépen előre is.

Millio baja lehet. Eloszor is szerezz be valami USB monitorozo progit, kette kell valasztani a problemat, hogy pl mar az eszkozt sem latja vagy adatforgalom nincs. De sajnos ez nagyon ket tenyezos dolog. Itt annyi a konnyebbseg, hogy a PC oldali progi inditja a kommunikaciot, mivel a PIC slave.

Javaslom a kérdést, jobban kifejtve(milyen áramkör, milyen firmware, milyen PC program stb. - Itt - az USB-s topicban tedd fel!
Olvasd el a cikkek közül az USB témájúakat!

Köszi mindenkinek az eddigi segítséget, nem tüntem el, csak hétvégéig nem lesz időm foglalkozni a dologgal.. De aztán beszámolok a fejleményekről.

Üdv!
Én is a segítségeteket szeretném kérni. Építettem egy egyszerű, 3 csatornás távirányítót (mondjuk nekem csak egy csatornára van szükségem), működik is, csakhogy bistabil módon, azaz gombnyomásra kapcsol, újabb gombnyomásra kikapcsol, nekem pedig monostabil üzemre lenne szükségem (csak addig ad, míg nyomom a gombot). Sajnos a programozásban egyelőre nagyon kezdő vagyok, el tudná valaki magyarázni jó szájbarágósan, hogy mit kell módosítanom? (A lap alján lévő v1.1 programot használtam.)
Köszönöm!

Szia, Csatold a programot es akkor meg tudjuk nezni...

Már csatolom is.