Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Igen olvastam amiről írtál és pont téged akartalak igazolni!
Masternek meg azt írtam le, hogy milyen minimum keresztmetszetű kábellel működik jól! Lehet, hogy rosszúl fogalmaztam...bocs
Én is használtam már hosszabbítóval a gépet, ami nem is volt se feltekerve, se letekerve. Inkább össze volt gubancolva. De ez rendes volt, nem ilyen olcsó vékony. Eddig nagyon jól működik a gép, párszor 10db pálcát már elfogyasztott. És úgy látszik nem ez volt az utolsó épített gépem, mert lehet kell keresztapámnak is egy, meg ha nála beválik, akkor majd ajánlja ismerőseinek is. Mivel ő saválló és egyéb hasonló dolgokat hegeszt, így jól jönne neki egy ilyen gép. Ezt is meg akarta venni múltkor, de nem adtam, mert ez a nullszéria.
Üdvözöllek!
gr89 hivatkozásai a rossz rajzra helytállóak,ha mód van rá el kellene tüntetni,hogy ne zavarjon senkit. Köszönöm mindannyiunk nevében!
Semmi féle tolakodás veszélye nem áll fenn csinálok képeket, megvan minden (már megint ) ret-től vannak új igbt-k, meg szinte minden az új főpanelhez, csak születésnapot ünnepeltünk aztán holnap délelőtt teszem össze a gépet, remélem utoljára (szmájli)
erdgab, csinálok szép képeket is, megígértem, gépről varratokról, itthon 2-es, 2,5, 3,25-ös rutilos pálcáim vannak, kerítek egy vasat és ha a három hegesztés rajta van minden pálcából ...
Köszönöm, hogy törölted a nem jó verziókat.
Köszi a választ! Kicsit összezavarodtam, bár logikus amit írsz hiszen a trafó áttétele kb. 3 igy nyilván a szekunderen 3 szoros az áram a primmerhez képest. Legalábbis szoros csatolás esetén. Erdgab viszont azt írja a a 142. oldalon, az egyik felhasználónak, hogy a primmerre elég a 0,35 ös huzalból 30 szál ez kb 3mm2 a szekunderre viszont kevés a 12 szál 1mm2 es. nos az arány itt is 3 lenne.
mondjuk 130-150A áramra 10-12mm2 valóban kevés , legalábbis tartós üzemben. Engem az vezérelt , hogy ez a trafó is szór jelentősen és a primmer/szekunder áram arányok ezért nem 3 körüliek mint az áttétel . Szerintem. Félreértés ne essék csak próbálkozom
Szia!
Azt miből gondolod, hogy az itt említett trafó jelentősen szór, miközben a szekunder a két fél primer közé van tekerve? A hegesztéshez szükséges eső karakterisztikát a fojtós egyenirányitó és az elektronikus kitöltésszabályozás biztosítja és nem a trafó! István
Szia!
nos korábbi hozzászólásból kiderült, hogy itt is előnyösebb ha a trafó szór. Az ha nem szór a trafó akkor előnyös, ha az amugy kivehető teljesítmény a magból eleve határon van. pl ETD59, kis ablakkeret kis keresztmetszet, alacsony működési freki stb. Erdgab utalt arra, hoyg erősebb trafó még nem megoldás a bekapcsolási idő növelésére stb. nos erős kompromisszum, a trafó mert annak megtervezése a meghajtó elektronika működésére is befolyással bír. pl ha szoros csatolású trafót készítünk akkor az áramszabályozás jobban az elektronikára hárul. Ez jó ha a vasunk teljesyítménye eleve határon van de tök felesleges ha vannak még tartalékok. Amiért engem zavar az, hogy a szabályozást az eletronikára bízzuk avagy szorosabb csatolású a trafónk hogy az elektronikánál is az IGBT-k párhuzamos üzeme eleve sarkallatos pont. nem egyforma az árameloszlás , a bekapcsolási/bekapcsolt üzem arányok romlanak és az IGBT sebességéből kifolyólag a bekapcsolási tartományban nagyobb veszteségekkel bír. Magyarán csinálhatunk jobb szórású trafót ha aztán csak nő a vezérlésre háruló munka és eldisszipálandó teljesítmény. Az addig oké hogy itt egy konstrukció ami működik, de ha pl az IGBT-k párhuzamos üzeme szükségszerü akkor beszéljünk róla hogyan korrektebb a dolog mert könnyen lehet hogy én nem vagyok szerencsés és kifogok két olyan példányt aminek szqaturációs feszültsége között akkor a a különbség, hoyg az árameloszlásom a 10% ot sem éri el és elpukkan az egész . Szintugy az egyenirányítós fokozatnál. A trafó sem egyszerübb kérdés szeretném tudni mit miért ugy ahogy és mik a tapasztalatok ilyen olyan keresztmetszetek és kivitelek között. Egyszer jó a primmer/szek 3as aránya máskor nem . Ezért kérdezek bele a dolgokba, hogy simány "ez volt otthon" vagy mérés vagy összehasonlitásos próbák is történtek. És a tapasztalatok nagyon érdekelnek!
Azért én nem építenék kritika nélkül az itt leírt összes hozzászólásra...
Ebben a kapcsolásban a főtrafó szórása káros, a fojtó induktivitása az érdekes, inkább arra kellene figyelni, hogy 100A felett már lehet nem igazán elég az egy pár U57-es ferrit. A nagyobb szórás nem fog segíteni a nem párhuzamosítható IGBT-n, a kapcsolási veszteségek is inkább nőni fognak, a megnövekedett induktív meddő is további veszteséget okoz. A túl nagy szórás miatt lehet hogy a két pár E65-el sem lesz több a kimenőáram mint ami egy párral elérhető. - Vannak jó párhuzamosítható IGBT-k (pozitív a szaturációs feszültség hőfokfüggése, ezért amelyik jobban melegszik, annak megnő a szaturációs feszültsége és így a egyre kevesebb áram fog rájutni, mert mindig a hidegebb és alacsonyabb szaturációs feszültségű veszi fel a nagyobb áramot, amitől az jobban kezd melegedni, és beáll az egyensúly) - Bizz jobban az elektronikus vezérlésekben (főleg ha már beváltak) Két pár E65 200-250A-re lehet elég: de ahhoz már inkább hidas kapcsolásokat és nem ezt a forward invertert célszerű használni. Valamint kérdés hogy rendelkezésre fog (mindenhol) állni 40-50A-es 230V-os hálózat? Kisebb teljesítményekhez pedig felesleges a két pár E65, a végén méretben akkora lesz mint egy normál 50Hz-es hegesztőtrafó, igaz egy kicsit talán könnyebb és kevésbé üzembiztos... Ahogy én itt látom, legcélszerűbb komolyabb változtatások nélkül megépíteni a "Maci" kapcsolást (ha csak nincs elegendő elméleti és gyakorlati felkészültség hozzá) És ha már működik, akkor el lehet gondolkodni a továbblépésen.
Azért ez nem egészen így van. A kimeneti diódák miatt, az áram a szekunder oldalon vagy zérus, vagy az áttételnek megfelelő, ha feltételezzük, hogy nem a kapcsolási pillanatokban vizsgálódunk. Amikor az IGBT-k bekapcsolnak, akkor a kimeneten a két dióda egyszerre vezet, tulajdonképpen az egyiknek csökken az árama, a másiké pedig nő. Az időtartam elsősorban a trafó szórási induktivitásától függ. Ha ez nagy, akkor lassan kommutál át az áram a nulldiódáról ( szabadonfutó dióda ) a szekunder kimenetre kötött, soros diódára. Ebből az is következik, hogy a kommutáció időtartamára nincs feszültség a kimenet felé, hiszen rövidrezárják a diódák a trafót. Ebből az is következik, hogy kisebb feszültség kerül a kimenetre. Vagyis, kiesik egy kis feszültség-idő terület. Ez hegesztőnél nem probléma, mert nem kell 60 V a kimeneten, elég 30 V alatt is. Erre írtam korábban, hogy nem játszik különösebb szerepet, hogy kicsi legyen a szórása a trafónak.
A másik dolog, hogy a párhuzamosan kötött IGBT-k bekapcsoláskor a nagyobb szórás miatt csak lassabban emelkedő áramot látnak. Ennek nem hiszem, hogy lenne jelentősége, a trafót még osztott tekercseléssel sem lehet olyan kicsi szórásúra megcsinálni, hogy ezt az IGBT-k észrevegyék. Tehát, nem jelent semmit az IGBT-k bekapcsolási vesztesége szempontjából. De, az áttétel az áramra nézve továbbra is a 3 körüli érték lesz, hiszen ezt állítja be a szabályozó és az áttételből ez jön ki. Amit figyelembe kell venni, az az, hogy nem mindegy, hogy az áramnak melyik értékéről beszélünk. Ha már, - mondjuk 5 us ideje be vannak kapcsolva az IGBT-k, - akkor stimmel a 3-as áttétel. Az effektív, meg a középérték lesz az, ami nem 3. Erdgab leírja, hogy a 12 szál 1 mm2-es drót kevés. Például lehet azért is, mert a skin hatás igen jelentős már ekkora drótátmérő esetén, míg a 0,35-ös azért még egész jó ezen a frekvencián. Sokkal jobb lenne, ha a szekunder is sok vékony szálból állna.
Nos tisztelettel köszönöm válaszodat! Az elektrotechnika más részéről érkeztem de nem olyan messziről.
Amiért itt írogatok , hogy nagyon pozitív Erdgab segítőkész és önzetlen hozzáállása és a többiek segítőkészsége is! köszönöm. jó ötlet ez a fórum és ez a topic. ellentmondásokba is ütköztem ezért irogatok és kérdezek. Az igbt-k párhuzamosítgathatósága.... nos van itt egy über tipus ami viszont nem párhuzamosítható, vagy az alapkapcsolás irg4pc50ud tipusa ami szintén nem szerencsés. Írtam egyet ami viszonylag jól párhuzamosítható de emlitésben sem láttam. Vagy valami jó alternatívát ami helytáll. igazad van a macit igy kell megépíteni mert továbblépni már más módszerrel kell. más kapcsolástechnikával. Próbáltam kicsit kivesézni a kérdéseket.
A fojtós egyenirányítónak semmi köze nincs az eső karakterisztikához. Az eső karakterisztikát egy hálózati trafós gépben is a trafó szórási reaktanciája biztosítja. Ezen a szórási reaktancián egyszerűen feszültség esik, tehát, kevesebb kerül a kimenetre, ennek megfelelően ugyanakkora terhelés esetén ( képzelj oda egy ohmos terhelést, annál is inkább, miután a kimeneti karakterisztikát ohmos terhelés esetén veszik fel ) kisebb feszültség lesz a kimeneten. vagyis ezen a szórási induktivitáson az árammal arányos feszültség fog esni. Inverteres esetben mindössze az áramszabályozás gondoskodik az eső ( nagyon rossz kifejezés, mert nem eső jellegű a karakterisztika ) jellegről. Nevezzük nevén: áramgenerátorként funkcionál egy ilyen Maci. Amíg a kimenet el nem éri azt az áramot, ahol a szabályozó kezdi visszavenni a kitöltést, addig annyi feszültség jön ki belőle, aminek nagyobb részét a hálózati feszültség amplitudója határoz meg, kisebb részét meg az ohmos droppok, meg a szórási induktivitások.
Igen ezt én is így gondolom, ezért feszegetem a kérdést. istvánnak is sztem jó gondolat a fojtón felvetése, hogy az U57 es mag elég e oda arra a frekire és azzal az induktivitással stb...
Kezdek eljutni odáig, hogy valóban építeni kelle gy cuccost és azt meghekkelni. Mindenféleképpen szkóppal ránézek majd a kimeneti feszre /áramra terhelés közben hogy muzsikál a fojtó meg ilyenek. Bár ezt akartam elkerülni a kísérletezgetéseket. viszont megtanultam számos konstrukció vérzik több sebből a kellő dokumentálatlanság mérés hiányában. apozitív az hogy ez mőködik de milyen bi arányokra számíthatok majd . Ez itt a kérdés
Az írtam hogy
Idézet: a fojtó szerves része a szabályozásnak, nélküle nem fog normálisan működni a szabályozás. (nem önmagában a fojtóról írtam ha nem lett volna egyértelmű)„fojtós egyenirányitó és az elektronikus kitöltésszabályozás biztosítja” - Másrészt, épp a fojtó miatt nem elég ha a trafó szekunderén a szórás miatt csak 30V van mert a kitöltési tényező kisebb mint 50% ezért a bemenetnek 60V fölött kell lennie a 30V kimenethez a fojtós egyenirányítás után ami kell 120-150A hegesztőáramhoz. - Igen, áramgenerátoros a kimenet, de ez miért újdonság, a normál hegesztőtrafó is nagyon durván az! (a jobbak meg még inkább) - A terhelés (hegesztő ív) sem egészen ohmos terhelés...
"Szia! nos korábbi hozzászólásból kiderült, hogy itt is előnyösebb ha a trafó szór. Az ha nem szór a trafó akkor előnyös, ha az amugy kivehető teljesítmény a magból eleve határon van."
Igen, de hegesztő esetén csak azért célszerű "beletenni" a szórást, mert egyszerűbb megcsinálni, nem kell osztott tekercselés. Amikor határon van, azt az esetet feszültséggenerátornak hívják, vagy inkább kapcsolóüzemű tápegységnek. Ha az áramszabályozó jó, márpedig a Macié nagyon jó, akkor nem nagyon érdekli az, hogy a trafóban kicsi, vagy nagy szórás van. Bizhatsz benne... Hát, IGBT-nek olyat kellene választani, amire odaírják, hogy párhuzamosítható. A többi típus elég nagy lutri... Azért van itt még valami, ami nagyon is indokolja, hogy legyen viszonylag nagy szórása a trafónak. Egyszer már akartam erről írni, de most meg is teszem. Biztosan észrevettétek, hogy ha totál zárlat van a kimeneten, akkor az áram rendesen túllendül azon az értéken, amit az áramszabályozó beállítana. Miért? Hát azért, mert amikor zárlat van a kimeneten, akkor nincs feszültség, csak nagyon kicsi ( a nulldiódának az 1 V-nyi feszültségesése ) ami a kimeneti fojtótekercset visszamágnesezné. Ez annál problémásabb, minnél nagyobb a működési frekvencia, mert annál rövidebb idő áll a fojtónak rendelkezésére az 1 V körüli feszültségen történő visszamágneseződésre. Ha ez nem sikerül neki, akkor az azt jelenti, hogy a következő kikapcsolt helyzetbe ( amikor az IGBT-k kikapcsoltak ) már egy nagyobb áramról lesz kénytelen visszamágneseződni, nyilván, még kevesebb sikerrel. Azért az könnyen belátható, hogy nem fog visszamágneseződni. Mi történik? Addig fog nőni a kimeneti áram, míg a fojtón, meg a nulldiódán akkora fesz nem esik, amitől ezen a nagyobb áramon mégis visszamágneseződik a fojtó. Persze, ez azt jelenti, hogy a kimeneti áram már jóval nagyobb, mint amit az áramszabályozó meghatározna. Máshogy is meg lehet fogni a dolgot. Ugye, a szabályozó úgy működik, hogy az ic bekapcsolja a tranyókat, aztán, ha az áram nagyobb, mint a beállított, akkor azonnal ki is kapcsolja azokat. Tehát, nem figyeli azt, hogy valójában a bekapcsolás előtt az áram a kimeneten visszacsökkent e egy megfelelő értékre, vagy sem. Ő mindenképpen bekapcsolja az IGBT-ket. Ha már bekapcsolta, akkor azok be is fognak kapcsolni és még ha nagyon rövid ideig is, de tovább növelik a kimeneten folyó áramot. Tehát, belátható, hogy az a baja a rendszernek, hogy fix frekvenciás. Ha az áramszabályozó megnézné a bekapcsolás előtt, hogy az áram visszacsökkent e, akkor jó lenne, mert nem tudna a fentebb említett okokból túllendülni az áram, de akkor meg az a baj, hogy nem lenne fix a működési frekvencia... és azért ez egy jóval bonyolultabb elektronikát igényelne, stb. Ezekből az is következik, hogy közvetlenül a hegesztőgép dobozából kijövő csavarokon ne akarjunk rövidzárt csinálni, mert ha az eddigiekben az áram mondjuk 20 %-ot lendült túl, akkor most előfordulhat az 50 % is. És az a baj, hogy erre az áramra, - illetve a trafó áttételével módosított áramra, - kapcsolnak rá az IGBT-k. Nem biztos, hogy fogják szeretni. Ezért nagyon lényeges, hogy az egész elektronika a lehető leggyorsabb legyen, tehát a szabályozó által kiadott parancsok a lehető leggyorsabban valósuljanak meg, tehát ne legyenek holtidők, mert ez mindenképpen azt jelenti, hogy az áram a kimeneten még nagyobb lesz. És, hogy ennek az egésznek ki köze a trafó szórásához? Hát az, hogyha a trafó szórása nagyobb, akkor az a rövid idő alatt, míg az IGBT-k be vannak kapcsolva, nem tud nagyon megnőni a primer oldali áram. Vagy úgy is mondhatjuk, hogy tulajdonképpen a szabályozónak több ideje lesz kikapcsolnia az IGBT-ket, mert ezt bíztosítja az, hogy lassabban emelkedik az áram a szórás miatt.
Igen, a gyakorlati mérésekből sokkal több és megbízhatóbb információt fogsz szerezni!
A trafón fog múlni igazából a bi értéke. Érdemes komolyan venni a skin hatást és ha komolyan érdekel akkor néz utána a "proximity effect"-nek ami még tovább rontja a dolgokat (az egymás felett lévő vezetők "kiszorítják" az áramot a vezetőkből hasonlóan a skin hatáshoz, csak annál a vezeték saját mágneses hatása okozza) Sokan csak úri huncutságnak tartják az efféle dolgokat, pedig nagyon nem mindegy, hogy egy öklömnyi trafónak 50 vagy 150W kell eldisszidálnia! Továbbá érdemes jó minőség tekercselési anyagokat használni: jobb zománchuzalok 180-200 fokot bírnak, impregnáláshoz is megfelelő lakkot használva a tekercs hőmérséklete akár 100 fok főlé is emelkedhet, csak a ferrit hűtéséről ekkor már gondoskodni kell!
"(nem önmagában a fojtóról írtam ha nem lett volna egyértelmű) "
Nekem nem volt egyértelmű. Az teljesen nyilvánvaló, hogy egy kapcsolóüzemű áramgenerátorhoz muszáj fojtó... fogalmazz pontosabban, mert félreértésre adsz okot. Senki sem állította, hogy a szórás miatt csak 30 V lesz a kimeneten. Én arról beszéltem, hogy felesleges osztott tekercselés, mert nem számít annyira a szórás nagysága. Ugye ebből nem az derül ki, hogy a kimenet csak 30 V lesz? Ha nem tekered osztottan, akkor mondjuk kétszer, háromszor lesz nagyobb a szórása az idevaló trafónak. Ez még mindíg nagyon kicsi feszültségesését jelent és nagyon messze van az általad említett 30 V-tól... Hát, ha neked egy normál trafó nagyon durván áramgeneneráor, azért azon nagyon csodálkozom. Még nagyon durván sem az. Annak van igazi eső jellege. Semmi köze nincs az áramgenerátorhoz. Egy egyenesből áll az U-I karakterisztikán, ahol mondjuk az egyenes bal oldali kezdőpontja nulla amper és 60 V, a végpontja meg 0 V és mondjuk 200A. A két pontot egy egyenes köti össze. Nagyjából a közepén hegesztünk. Ez, mitől lenne áramgenerátor? Nos, így működik, egy hálózati, szórótrafós hegesztőgép. Senkinek sem állította, hogy a villamos ív ohmos. Van rá egy képlet is...
"Ebben a kapcsolásban a főtrafó szórása káros, a fojtó induktivitása az érdekes..."
Miért? Esetleg megválaszolnád? "A nagyobb szórás nem fog segíteni a nem párhuzamosítható IGBT-n, a kapcsolási veszteségek is inkább nőni fognak... " Nem nőni, hanem kis mértékben csökkenni fog, hiszen az áram a bekapcsoláskor pont a nagyobb szórás miatt csak lassan fog emelkedni, ezért kisebb lesz a bekapcsolási veszteség.
Gondoltam félszavakból megértjük egymást..., de nem!
akkor én meg ezt értettem félre: Idézet: „Ez hegesztőnél nem probléma, mert nem kell 60 V a kimeneten, elég 30 V alatt is. Erre írtam korábban, hogy nem játszik különösebb szerepet, hogy kicsi legyen a szórása a trafónak.” Én is kérlek, hogy fogalmazz pontosabban! Nem normál, hanem hegesztőtrafó! Nem egyenes a karakterisztikája (csak a szimulátorokban) a valóságban a növekvő áramoknál a szórás is növekszik ezért görbül a karakterisztika! A szórás értéke relatív, hogy mi tekinthető nagynak, de az világos, hogy a növekvő szórás csökkenti a kivehető max áramot. Az aggályaid is valósak a túl kicsi szórással kapcsolatba, de itt szerintem kevés embernek sikerült ilyen kis szórású trafót tekerni... Éppen emiatt is jeleztem, hogy a kimenő fojtó nem biztos hogy a legerősebb pontja a Macinak.
Még emésztem katt fórumtárs hsz ét de igaza van s nagyon figyelemre méltó...
A proximity effect és a skin hatás nem ismeretlen jelenség (elöttem sem) De van egy érdekes dolog. Az ember elkészítheti un. litze szerkezetű huzalból a tekercseket amiknek köztudottan rosszab a fajlagos keresztmetszete és eljut addig a pontig, hogy vagy megcsinálja fazonhuzalból a legnagyobb térkitöltéssel fajlagos keresztmetszerttel bevállalva ezzel a nagyobb keresztmetszetet a bőreffektus rovására vagy megcsinálja litzéből a skin javítása végett de nem marad elég keresztmetszete adott áramhoz! Ez nem mindegy. Pl mit mutat a gyakorlat ? fazonból akár 24mm2 szekunder és 6mm2 primmer is felfér ami elég nagy s használható keresztmetsze kis frekiken. litzéből meg ha varázsigét mormol se tud többet feltekerni mint pl 3mm2 primm és 10-14mm2 szekunder amikre meg nagyon nagy áramsűrűségek adódnak. valahol az elmélet és a gyakorlat hajszálhatárán szertnék mozogni mert vannak fix adatok amik meghatározóak. Pl 10mm2 150A hatására el fog füstölni hacsak nincs forszirozottab hűtése, olajfürdő stb . A sima ventillátoros cucc kubu ha tolom neki az elektródát. nem a skin vagy a proximity veszteségei miatt hanem egyébként is. Nem, akartam én feltalálni a spanyolviaszt amikor két vasmagot akartam alkalmazni meg amikor más IGBT-t vagy több szekundert esetleg más megoldást a kimeneti egynirányító diódák párhuzamosítgatóságának emlitésekor.
1; Mert a trafó szórása csökkenti a kivehető áramot.
2; A kapcsolási veszteség lehet csökken valamelyest, de: - az IGBT-nek nagyobb kitöltéssel kell mennie, hogy biztosítsa a ugyanazt a kimenő áramot, mint a kisebb szórás esetén, a vezetési veszteség nő. - a nagyobb meddők miatt a trafó fog jobban melegedni.
A tekercs komoly gond:
- Nagy áramú (keresztmetszetű) litze számunkra beszerezhetetlen, marad az sk. sodrat. - Hiába növeled a keresztmetszetet fazonhuzallal, akkor is csak a felület fog vezetni, a fajlagos áramerősséget csak a vezetésben résztvevő keresztmetszetre számolj, ne a teljes keresztmetszetre, néha a kevesebb több! Kis menetszámnál a rézlemez jó alternatíva lehet. - minél kevesebb menet legyen egymáson, hosszú lapos tekercs, ezért jó az ETD (kisebb a szórása is) jobban is hűl, nagyobb fajlagos terhelhetőség. - A két trafó akkor lehet érdekes ha sorba vannak kötve a primer (esetleg a szekunder párhuzamosan), fele menetszám trafónként és talán a primer is megtekerhető lemezből. A két fél primer közé tekert szekunder, talán nem is igazán a szórás miatt kell, hanem így kisebb a trafó vesztesége is (proximity effect)
Te azt hiszed, hogy itt valami borzasztó nagy szórások lesznek. Attól, hogy nem osztott tekercselés van, attól még nem lesz ez szórótrafó! A szórás valamennyit megnő, de ez nem okoz akkora változásokat, amiről te beszélsz. A lényege csak annyi, hogy egyszerűbb megcsinálni...
Csak akkor csökkentené a kivehető áramot, ha akkora feszültség esne a szórásokon, hogy elfogyna az a feszültség, amiből az ív táplálkozna. Erről szó sincs, továbbra is az áramszabályozó határozza meg az áramot, csak nem mondjuk 55 V-ból csinál ívfeszültséget, hanem pl 45-ből. Ebből ered az is, hogy nem kell nagyobb kitöltéssel mennie, mert az áramszabályozó úgyis kisebb kitöltést állít be, hiszen nagyobb a feszültség a szekunderen, mint ami az ívhez kell. A szabályozó nem az ívfeszültséget tarja konstanson, hanem az íváramot! Azt pedig az ívfeszültség feletti feszültségből állítja elő. És nem tudja, hogy mekkora szórás van a trafó elé ( mögé ) kötve. Legfeljebb annyi van, hogy amíg a diódák közötti fedés van, addig jóval kisebb áram folyik, de miután a soros dióda átvette az áramot, minden ugyanúgy megy, mintha szórás egyáltalán nem lenne. Tehát, a vezetési veszteség semennyivel nem fog nőni. Az igy megnövekvő meddő annyira kicsi, hogy nincs jelentősége.
Az induktív meddő a trafót nem melegíti. Csak az ohmos hozzávezetéseket. A nagyobb szórással elérhető az igbt-k felől nézve a hosszabb bekapcsolási idó effektíve magsabb primmerfesz / kevesebb primmer áram adott kimeneti szekunder áramhoz!
Itt borul is a trafó 1:3 menetaránya és az 1:3 áramarány. Szerintem. A kissebb primmeráramhozz kevesebb bekapcsolási disszipáció adódik és szélesebb kitöltési tényezöhöz jobb bekapcsolási/ bekacsolt áramarány! Azonfelül a trafó szórása a kivehető áramra onnantól kedvezőtlen ha az elvárt áram eleve nem képes kijönni a szórások miatt! Nos szerintem katt és én arrol az állapotról beszélünk amig a kellően nagy/megfelelő szórás mellett még kijön az elvárt 130-150A áram. S nem értem miért hátrány ha a max áramnál nem az elektronika szabályoz hanem a szórás korlátoz. Ez az eset hasonló a hálózati hegesztő trafókhoz( biztos építettetek Ti is ilyet ) amikor a söntvasmag ki van huzva annyira hogy a max áram kijön s nem kell még plusz pl fázishasításos szabályozóval vacakolni. bevallom söntvasmagos trafónál sosem láttam még plusz más szabályozást. Azért mert a trafó szórásával beállitható minden! A fórumon is láttam fotót meg a valóságban is amikor inverteres hegesztő főtrafójában kis ferrit söntökkel löttek be fix szórást!
"A két fél primer közé tekert szekunder, talán nem is igazán a szórás miatt kell, hanem így kisebb a trafó vesztesége is (proximity effect)"
Valamit számít, de az a baj, hogy felváltva kellene lennie a primernek és a szekundernek. Igazából ez akkor lenne jó, ha lemezből lenne tekerve, minnél közelebb az egyes áttételhez ( tehát, a két trafós megoldás azért nem elvetendő, egész pontosan: három trafós megoldás... ) és menetenként felváltva: egy primer, egy szekunder. Csak az a baj, hogy így meg túl nagy lesz a primer és a szekunder között a kapacitás. Ez megint nem egy egészséges dolog. Viszont, nagyon kicsi lenne a szórás, igaz, feleslegesen. De tápegységhez jó lenne, kivéve a kapacitását.
Szia lelkes olvasója vagyok a fórumnak.
Feltünt hogy te olyan masinát szeretnél ami akár a 100% bi értéket is tudja . A trafóban igazad van teljesen csak a profilhuzalt megtekercselni ilyen kis csévetestre nagyon kemény meló . Mondjuk 3x8 -as huzalt szerintem sablonban talán meg lehet hajtani széppen persze kilágyítva. Egy másik alternatíva nagyobb vasmag használata talán bár ehez gondolom a menetszámokat is módosítani kell. Ha két E magot egymásmellé fogsz akkor is jobb a helyzet mert kevesebb menet kell de nagyobb rézkeresztmetszettel dolgozhatsz. Igaz akkor kell csévetestet készíteni valami vékony de hőálló anyagból.
"A fórumon is láttam fotót meg a valóságban is amikor inverteres hegesztő főtrafójában kis ferrit söntökkel löttek be fix szórást!"
A mellékletben pont erre van példa. Ez egy MILLER MAXSTAR152-es hegesztőgépben található megoldás. Tehát a szórás efféle növelése nem ördögtől való ötlet. Annyit viszont talán érdemes tudni a gépről hogy teljes hidas. |
Bejelentkezés
Hirdetés |