- Az induktív áram átfolyik trafó ohmos vezetékein és azon munkát végez, az induktív áram csak az ideális vezetőből álló trafót nem melegítené!

- A bekapcsolási időnek kisebbnek kell lenni 50%-nál, a szórás ezen nem változtat, másrészt nem olyan nagy szórásról beszélünk ami még megengedhető, hogy amit írsz abból a szempontból számottevő legyen. Katt kolléga majd kiszámítja, hogy a Macinak mekkora lehet hogy 150A 30V meglegyen a kimeneten (a fojtó induktivitása itt már csak mondjuk 10-15 uH a telítődés miatt)
- Sokan inkább arról panaszkodtak, hogy nem elég az áram, vélhetően a szórás miatt...

Igen, a teljes hidas egész más tészta...

De, az induktív meddő is melegíti a trafót, hiszen áram folyik egy dróton, az pedig veszteséget okoz. Vagy mit jelent az, hogy az Ohmos hozzávezetéseket melegíti csak?

Sajnos nem lehet a szórással olyan meredek karakterisztikát csinálni, hogy ne hajoljon ki nagyon az áram. Esetleg úgy lehetne, hogy közben nő a frekvencia. Ügyködtem ilyesmin, megy is valahogy, talán majd egyszer foglalkozok vele komolyabban.

"Azonfelül a trafó szórása a kivehető áramra onnantól kedvezőtlen ha az elvárt áram eleve nem képes kijönni a szórások miatt!"

Igen, pontosan, de azért még hozzátenném, hogy a megfelelő ívfeszültségen. ( tehát nem zárlatban... )

"...inverteres hegesztő főtrafójában kis ferrit söntökkel löttek be fix szórást!"

Még fénycsőinvertert is csináltak ilyet... Te hol láttad ezt? Ha megtalálnád, tedd be ide a linkjét. Nagyon gyanús valami, már régóta keresek valamit, amiről azt hittem, hogy itt láttam. Az egész topicot átnéztem és mégsem találom sehol. Pedig, nagyon tanulságos, már ha az, amire én gondolok.

Üdv!
Pl E 65 ös magnál a 3*8 as nem is használható mert a szekundernek egy sorban kell elférni. Marad a max 6 os szélesség a 6 menethez
Sokat gondolkodtam milyen profilhuzalok jöhetnek számításba. Ehhez kellene tudnom a Ti tapasztalataitokat vagy méréseiteket a p/sz áramokhoz azaz a huzalarányokra voltam kíváncsi.
Nekem az jött ki pl 2*3mm primmer két sorban a 19-20 menet reális és ehhez megfelelő szigetelés mellett a 6*4 es huzal még éppen elfér. vagy a 3*6 os.
Kérdés meddig van értelme adott körülmények között a keresztmetszetre hajazni.
Odáig jutottam, hogy van csévém dögivel amire tekertem 2* 1,5mm2 Cuz huzallal primmert 10mm2 is teflonszigetelésü rézsodrat szekunderrel akkor össz 4,5mm2 es primmer kb 12mm2 es üvegszövet szekunderrel és van ez a profilhuzalos elgondolásom amit eddig láttam értelmét növelni. finomítható lenne a dolog a szükséges arányok ismeretében. Ezért fogok méréseket végezni mostmár csakazért is
Piszkálja a csöröm a litze szerkezet de ott meg a keresztmetszetekkel vagyok bajban meg a szekunder akár több száz szálas fonatának forraszthatóságát illetően. Próbáltam egy 100 as fonatot leónozni .... Hát pedig forrasztható huzalból volt... A krimpelésekről préselős saruzásról nem is beszélek.

Mi köze van a kimeneti áramnak a kimeneti soros fojtótekercshez? ( azon kívűl, hogy ne telítsen és ne égjen le ) Vagy ez a 10...15 uH nem a kimeneti, soros fojtótekercs? Eddig a trafó szórási induktivitásáról beszéltünk... hogy jön ide a kimeneti soros fojtótekercs?

Persze, az is lehet, hogy valamit nem csináltak meg elég jól, ezért nem az az áram folyik a kimeneten, amit szeretnének... pl: rosszul mérték. Vélekedni sok mindenről lehet, de inkább ki kell számolni. Mit számoljak ki? A maximális, megengedhető szórást a trafóban? Holnap...

Azt jelenti hogy pl egy induktivitás ohmos összetevőjét melegíti pl a réz ellenállásást a hozzávezetésnek vagy a trafó tekercselőhuzaljának Ohmos értékét. Azaz adott áram mellett, ezen ohmos ellenálláson eső feszej szorzatával disszipál.
mi igy fűtünk fel akár 1Megás trafókat droppra járatva bizonyos vizsgálatokkor. mennyi villany kellene rendre kiterhelni ezeket a trafókat....

Az hogy kihajlik az áram az csak zárlti esetekben érdekes na ez rövid ideig tart és a szabályozás le is rendezi.
Adott ivfesz melletti áram szorzata a fontos, vagyis a trafóval kellő szórás mellett átvihető legyen akkora teljesítmény ami kell. Rövidzárban persze hogy kihajlik az áram hisz az ívfesz majdnem nulla csak vezetékek ohmos ellenállása van utban.
A trafó üzemi helyzete az hogy pl 130 A nál van kb 25v ivfesz és ennél a teljesítménynél a kitöltési tényező közelítsen a maximálishoz.


Amugy fotón itt láttam egy masina belsejéről készült képen élőben pedig egy gyári invertere cuccban amit régen arra használtam, hogy DC 100A körüli áramot hajtsak át középfeszültségű, gázszigetelésű berendezések/rendszerek gyüjtősinjein és átmeneti ellenállásokat határozzak meg. Erre már van műszer meg volt is de szegényember kézzel nőz meg true RMS lakatfogóval ha kinn van a pusztán a labortól messze

Szóval előkeritem a képet azaz megpróbálom. tutira itt van fenn a fórumon!

A szórt induktivitás és a fojtó sorba kapcsolódik és osztót képez a nyitó szakaszban, ha jól gondolom...

Akkor miért írod, hogy a meddő nem melegíti a trafót?
A veszteség az áram négyzetével és a tekercs ohmos ellenállásával arányos. (így egyértelműbb)

Ne fazonhuzalban gondolkozz, a skin hatás miatt biztos nem lesz jó. Ha már nem akarsz litzét használni, akkor legyen lemezből, csak arra ügyelj, hogy ne legyen sok menet egymás felett, mert azzal megint baj van az áramkiszorítás miatt. Max, 3 menet legyen, pl ha 9 menet kell, akkor a csévetestet oszd el három részre és tekerje fel egymás mellé 3 x 3 menetet. persze szigetelés, stb. Nem egyszerű...

A litzét, különösen ha forraszthatók az elemi szálak, simán le lehet ónozni. Nekem van egy pákám, aminek a végén nem hegy van, hanem egy kis tartály, amiben ón van. Ezt felmelegíti a páka, aztán addig áztatom benne a pászmát, amíg be nem futja szépen az ón. Ha elég meleg ez a fürdő, - mondjuk 500 fok, akkor talán még a nem ónozható huzalt is be lehet futtatni.

Litzét lehet kapni mindenféle kivitelben, csak az a baj, hogy az arany árában mérik... én elmentem a Villérthez és vettem egy spulni 0,118 mm-es Mzz-t. Egy darabig biztosan elég. A legnagyobb, az 313 szálas volt, amit csináltam. Kicsit már körülményes, de azért még kezelhető.

A kétrafós verziónál felmerült két elgondolás a soros p és sz verzió Meg felmerült a párhuzamos üzem is. Itt erdgab emlittette és logikus hogy igy a vasban eltárolt energia pont kétszer akkorát is rug vissza amit le kell kezelni más snuber stb Ennek lett volna előnye a két szekunder adta jobb megosztást az egynirányitó diódáknál. viszont a szórás is feleződött volna ami a korábbi aggályaimra inkább okot ad. Erre soros induktivások bekapcsolásával láttam megoldást még az AC oldalon. Ezekkel az induktivitásokkal a szórás beállítható.
viszont megint ott vagyok ahol utálok lenni bonyolódik a halyzet .
A mostani rögeszmém a fazonhuzal szimpla trafó minimális módosítás. más IGBT és diódák.
Csak pont kísérletezgetni nem akarok mert mindig hamarabb feladom mint kellene és marad az eredeti verzó ellőve csomó idő, pénz sör, cigi cd stb .


Amugy azon a fotón mintha láttam volna valamiféle induktivitást is. Nem a DC oldalon mert az másért kell!

Értem a felfűtést.

"Az hogy kihajlik az áram az csak zárlti esetekben érdekes na ez rövid ideig tart és a szabályozás le is rendezi. "

Pont arról írtam, hogy a szabályozás miért nem tudja lerendezni... Probléma akkor van, ha ez a rövidzár mégiscsak sokáig tart... meg mondjuk élesztésnél azoknak, akik nem tudják, hogy ilyenkor mit kell csinálni.

Egyébként ebben a nyitóüzeműben mennyire hajlik ki az áram zárlatban? A hidasomban ha beállítottam 120A-t az max. 150-155A lett zárlatban.

Nem. A szórt induktivitás akárhol van, de a diódák előtt, az váltakozó feszültséget vesz magára, méghozzá az árammal arányosan. Ez azt jelenti, hogy csökken az elérhető kimeneti ( egyenirányított ) feszültség átlagértéke. Ez adja, hogy valamennyire eső jellegű lesz a kimeneti U-I karakterisztika.
A kimeneti sorosfojtó és a terhelés ( jelen esetben az ív) egy alulátersztő szűrőt képez, aminek akkora az időállandója, hogy igyekszik sima egyenáramot csinálni az átfolyó áramból. De ez a fojtó már egyenáramot kap, tehát, csak az áram változásának az idejére vesz feszültséget magára. Amikor nagyobb a feszültség a fojtó bemeneti pontján mint a kimeneti fesz, akkor az áram nő, amikor kisebb ( majdnem nulla, hiszen kinyit a nulldióda ) akkor meg csökken. Tehát, ez a fojtó a kimeneti karakterisztikába nem szól bele, ha feltételezzük, hogy nincs ohmos ellenállása, mert azon az átfolyó árammal arányos feszültség fog esni.
Ha néhány utánépítő panaszkodik, hogy valami nem jó, mert olyan, mintha kevés lenne az áram, ez lehet olyan jelenség is, hogy a fojtó túl kicsi induktivitású. Ekkor túl nagy lesz az áram hullámossága és lehet, hogy ez a hegesztés technológiájában baj. De ehhez nem értek. A másik, hogy ha telít a kimeneti soros fojtó, akkor még nagyobb lesz az áram hullámossága, aztán lehet, hogy emiatt is rossz lesz. Ráadásul ezzel csak óvatosan, mert az áramhullámosság átmegy az IGBT-ken is...

katt fórumtárs! Előhalásztam a fotót erről a fórumról a söntös trafóról. Valami gyári cucc. (#386768) ebben a hsz ben van csatolva.

"... vasban eltárolt energia pont kétszer akkorát is rug vissza amit le kell kezelni más snuber stb."

Ez nem jelent semmi problémát, ha két trafó van, akkor mondjuk kétszer akkora lesz a trafók mágnesezőáama, ez azt jelenti, hogy a két darab dióda a főkörben mondjuk nem 0,3 A-ről csökkenti a trafó mágnesező áramát, hanem 0,6-ról. Egyébként, teljesen felesleges bele ekkora (15A-es) dióda. Kisebb is elég, ez talán azért jó, mert fel lehet szerelni hűtőre. A snubberekhez, - már azokhoz, amik az IGBT-kel párhuzamosan vannak, semmi köze. Ezek a túlfeszültséget csökkentik az IGBT-ken, meg van valami kikapcsolási veszteség csökkentő hatásuk is. Cserébe viszont jól melegednek. Ezeknek az ellenállásait célszerű lenne inkább több darabból összerakni, egyrészt jobban tudnak hűlni, mert nagyobb a felületük, másrészt ha csak egy ellenállás van és az megszakad, akkor ez a snubber nem fog működni. És esetleg meghal a hozzátartozó IGBT is.

Ha nem akarsz kisérletezgetni, akkor egy az egyben csináld meg a Macit. Ez lesz a leggyorsabban kész és bízhatsz benne, jó lesz.

Én nem egy fotón, hanem egy kapcsolási rajzon láttam egy olyan fojtót, ami a trafó szekunder oldalán volt, de még a diódák előtt. Lehetséges, hogy teljes hidas volt a rajz. Tehát, direkt megnövelték egy külső fojtóval a szórást. Aztán erre a fojtóra ment egy szekunder és külön diódái voltak. Az ide csatlakozó szekunder jóval nagyobb feszültségű, mint ami a hegsztéshez ( már az ívhez ) tartozna, mondjuk 100 V-os. Ezzel a nagyobb szórásra kialakítással azt érték el, hogy mondjuk zárlatban ezen a szekunder tekercsen csak mondjuk 10...20 A folyik. A fő áramát a hegesztésnek egy alacsonyabb feszültségű szekunder adja, jó nagy diódákkal és persze sokkal kisebb szórással. Így elérhető, hogy az U-I karakterisztika olyan, hogy indul mondjuk 100 V-on és mondjuk 30 A-nél a feszültség lecsökken 35 V-ra, aztán ha tovább növesztjük az áramot, akkor lassan esik a feszültség, majd mondjuk 200A-nél megszólal az áramkorlát és onnan úgy működik, mint pl a Maci. Az egész arra jó, hogy könnyebb vele az ívfogás, ívtartás, hiszen nagyobb a feszültség. A másik és ez a lényeg, hogy a szekunder tekercs, ami a fő áramot biztosítja, kisebb áttételű lehet a primer felé, mert nem kell neki 60 V-ot előállítani, hanem csak mondjuk 35-öt. Így lehetne ugyanannyi IGBT-ből mondjuk másfélszer akkora áramú gépet építeni. Na, ezt a rajzot keresem és ha jól emlékszem valami orosz cikk volt. Egyébként a '80-as években, ez Trakis szabadalom volt, a hálózati trafós gépeikben csinálták, ha jól hallottam.

ezt valami skiccel tudnád ábrázolni? Köszi előre is.

A magasabb gyújtófeszültség előállítást szolgáló kis teljesítményű segédtrafót a KEVISZ alkalmazta a TW 200 típusú tirisztoros gépében. Ezen kívül az ESAB is alkalmazta a TIGMA sorozatú gépeiben. Inverteres gépben ilyen megoldást a MILLER XMT 304 típusú gépben láttam.

Ez nem segédtrafós, itt csak egy trafó van.
Vagy ez a MILLER gép ilyen? Van kapcsolási rajzod a főáramkörről?

A MILLER segédtrafója a főtrafó vezérlőkártyájára van ráépítve. A szekunderek az egyenirányítás után vannak összekötve. Rajzom az sajnos nincs róla, csak javítottam ilyen gépet. Egyébként rezonáns konverter a főáramkör.
A KEVISZ gépben viszont külön van a segédtrafó. Egy 3 fázisú Y/Y kapcsolású szórótrafó.A rövidzárási árama 10A környékén van. Üresjárásban 80V-ot ad le. Az említett ESAB esetében is különálló trafó szolgáltatja a plusz gyújtófeszültséget,mert primer köri triacos szabályozása van.

Szóval: 80 V, 10 A. Na, ez már valami. A főtrafója mit tudott? Mekkora volt a gép üresjárati feszültsége ez a gyújtóegység nélkül?

Valóban nem releváns a fojtó és szórt induktivitás aránya, bár nem ez volt az eredeti felvetés, hanem hogy a szórás menyire szükségszerű a forward kapcsolású hegesztő inverterben. A feltétlen szükségességére még nem láttam komoly érvet, viszont azt Te is leírtad, hogy az elérhető kimeneti áramot korlátozza.
Kérdés az, hogy mekkora is a gyakorlatban elkészített trafók szórt induktivitása! Akinek van induktivitásmérője ami 10 uH alatt is mér (meg persze trafója) az megmérhetné!

Egy rendszeresen hegesztő embernek vakon elhiszem, ha azt mondja kevés az áram, a tünetek egyértelműek. A fojtó telítődése, vagy a túl nagy hullámosság másképp jelentkezik.

Sikerült összeraknom és kipróbálnom a gépemet. furcsa kicsit, de viszont működik a "kék"

Ha legkisebbre leveszem az áramot, akkor húz nagy ívet ez mindenkinél így van? a képeken nincs de próbáltam 3.25-ös pálcával szépen olvasztja. kimeneten 48,5 volt van.
Még csak úgy teszteltem, hogy kb max 3-4 cm -es varrat, aztán ki néztem mi melegedik mi füstöl, de eddig még semmi... a sok zöld sárga szigetelőszalag alatt van ilyen cellux-ra hasonlító szalag ami 600 fokot bír... majd még tesztelem...

+2 kép

"... szórás menyire szükségszerű a forward kapcsolású hegesztő inverterben."

Semennyire, de ha van, az nem baj egy bizonyos határig. Igen, korlátozza az áramot, de nem az üzemszerű, kimeneti áramot, hanem a túllendülést és azt sem 100 %-os biztonsággal, nagyon függ az áramkör kialakításától. Az viszont biztos, hogy még ekkor sem fogja azt megtenni, ha pl a 100A-re beállított kimenetet mondjuk 80-ra lekorlátozza. Mindössze a túllendülésen javítana.

Az a baj, hogy az, amit én leírok, te nem érted meg. Ez nem lenne baj, az viszont annál inkább, hogy nem is akarod megérteni, mert ha így lenne, akkor visszakérdeznél. Itt senki nem várja el senkitől, hogy azonnal mindent megértsen...

A Maci trafójának szerintem bőven 10 uH felett van a szórt induktivitása. Valaki mérje meg. Úgy kell, hogy zárja rövdre a szekundert és ebben az állapotban mérje meg a primer induktivitását. Nagyjából a primer oldali Xs1 szórt induktivitást fogja kapni. Kissé belelátszik a mágnesező induktivitás is, különösen, hogy az nem túl nagy érték, mert van a trafóban némi légrés. De azért a kapott érték már sokat mond.

" Egy rendszeresen hegesztő embernek vakon elhiszem, ha azt mondja kevés az áram, a tünetek egyértelműek."

Ezt én is elhiszem. Két dolgot tehet: vagy feljebb tekeri az áramot, vagy vékonyabb pálcát használ... egyébként meg megkérdezném, hogy mit ért az alatt, hogy kevés az áram? Ott egy ampermérő, be lehet kötni, aztán megmérni...

" A fojtó telítődése, vagy a túl nagy hullámosság másképp jelentkezik."

Hogyan? Én is csak tippeltem, hogy okozhat ilyen jellegű problémát. De ha te ezt máshogy tudod, akkor kifejthetnéd, hogy ezek hogyan jelentkeznek. Nagyon egyszerű azt állítani, hogy másképp jelentkezik. Mégis, hogyan?

"Mekkora volt a gép üresjárati feszültsége ez a gyújtóegység nélkül?"
38-40V környékén volt teljesen feltekert potinál.

Hm... nagyon jó, pont így gondoltam. Akkor ez úgy működik, hogy az ívgyújtásnál működik a 80 V/10 A-es "táp", a nagyobb feszültség biztosítja, hogy könnyebb gyújtani az ívet, aztán amikor leolvasztás van, ez a "táp" bedroppol és a nagyáramú tekercs, - a 30...40 V-os, - szolgáltatja az áramot. Hogy ez miért jó? Azért, mert sokkal nagyobb lehet a trafó áttétel. A Maciban pl 3 körül van az áttétel. Ez azt jelenti, hogy 300 V-os betáp esetén 100 V üresjárási feszültség jön ki a kimeneten. Ha ezt megterheljük, ( nem nagyon, csak annyira, hogy a kimeneti fojtón már folyamatos legyen az áram, akkor a kimeneti fesz. 50 V körül van. Ezután jön az áramgenerátor és visszaveszi a kitöltést annyira, hogy az adott ívfeszültségen ne folyjon nagyobb áram, mint a beállított. ( már ha hegesztünk vele ) Ezzel csak az a baj, hogy az áramgenerátor tulajdonképpen az ívfeszültséget meg tudná csinálni mondjuk 30 V-ból is, tehát, a Maci esetében elég lenne bele egy 5-ös áttételű trafó is. Ez ugye azt jelenti, hogy az IGBT-ken jóval kisebb áram folyna, ha ugyanazt a kimeneti áramot akarjuk elérni. Eddig nincs is vele baj, a problémát csak az jelenti, hogy a nagyobb áttétel kisebb üresjárási feszt eredményez, emiatt rosszabbak lesznek az ívtartási, meg gyújtási tulajdonságok. Na, erre kell ez a 80V/10A-es táp, hogy ezt kiküszöbölje. Vagy lehet ez egy tekercs, ami a nagyáramú tekercsnek a meghosszabbítása, persze jóval kisebb áramra. Erre vonatkozólag lehetne az áttétel az eredeti hármas, így a primer oldalon a 10 A-es rövidzárási áramot figyelembevéve csak 3,3 A fog folyni. Ha azt mondjuk, hogy a Maci tud 120 A-t, akkor az eredeti 3-as áttétellel az IGBT-ken nagyjából 40A folyik. Ha maradunk a kimeneti max 120 A-nél, akkor az előbbi 5-ös trafóáttétellel csak 120/5=24A, plusz az előző 3,3 A fog folyni. Ez összesen 27 A az eddigi 40 helyett. Kérdés az, hogy ez mit jelent technológiai szempontból a hegesztés során. Ezt valaki, hozzáértő tudná kipróbálni. Esetleg, megnézhetnéd, hogy az előbbiekben említett gyári géppel mennyire jó hegeszteni... vagy valaki a környezetedben mondjon róla valami véleményt. De visszafele is számolhatunk, ha 40 A a max IGBT áram, akkor a Maciból 185 A hozható ki. ( nyilván, nagyobb trafó, meg kimeneti fojtó, meg diódák, stb kell hozzá, csak a tranyók maradhatnak.) Le is rajzoltam,a csatolmányban megtalálható.

Most akkor, baj vagy nem baj, az itt a kérdés...
Látom továbbra is nehezen tűröd, hogy valaki vitába szálljon veled, de én már csak ilyen vagyok.
Kár hogy megint elkezdesz személyeskedni, pedig már egyszer kértelek, hogy mellőzd velem szemben ezt a stílust!
Most is Te reagáltál kéretlenül a nem neked szóló hozászolásomhoz amire azért válaszoltam, mert azt hittem lehetséges veled az értelmes vita, de tévedtem, többé nem teszem. Kérlek Te se tedd, ha a személyeskedést és kioktató hangnemet nem tudod félretenni!

És hogy a témáról is szó legyen, a fojtó telítődése miatti túl nagy hullámosság és szabályozási zavarok nyugtalan és fröcskölő ívben jelentkeznek.

Én most csak a hagyományos, tirisztoros szabályzóval ellátott gépeknél végzett kísérletem tapasztalatairól tudok beszámolni,ami ugye nem inverteres kategória,de hátha segít.
Az említett TW200 jó volt a hagyományos elektródákhoz,és a cell elektródát is a jó kezű hegesztők könnyedén elhegesztették vele.
A nagy testvér TW400 ami kétszer akkora teljesítményű volt, hegesztéstechnikailag még rosszabb volt mint a TW200. A tulaj viszont cellel szeretett volna hegeszteni a nagyobb gépekkel. Emiatt aztán kísérletképpen a TW200 segédtrafóját átépítettem a TW400-ba, és láss csodát, egy kiváló hegesztési paraméterekkel rendelkező gépet kaptunk amelyiken az üresjárási(gyújtó) feszültség 80V lett, a szabályzó elektronikán nagyon jó szabályozási karakterisztikát lehetett beállítani, ami a segédtrafó beépítése előtt eléggé kompromisszumokkal terhelt volt. Ezzel a megoldással már alkalmas lett a gép a cellulóz elektródás hegesztésre is.
Ugyanezt -szerintem az inverteres gépeknél is meg lehet csinálni.
Egy max. 100W-os kis trafó,amelynél soros induktivitás beiktatásával az ívgyújtó rész áramát 1A körüli értékre lehetne korlátozni, és a főtrafó, amelyiknek az áttétele akár 5:1 is lehetne. Így a két egység egymás működését nem zavarná, funkcionálisan viszont ellátná a feladatot. Sőt, szerintem a két egymástól független meghajtó szinkronizálása is megoldható feladatnak tűnik.

Igen, ha te egy szövegkörnyezetből kiemelsz egy részt, akkor tényleg könnyű a másikat lejáratni... de ez is azt bizonyítja, hogy csak a kötekedő stílusod a valódi... és örök.

Valamit nagyon félreértettél. Én nem vitáztam senkivel, a tényeken ugyanis nincs mit vitatkozni. Lehet, hogy te vitatkoztál, én tényszerűen megpróbáltam leírni, hogy mi, hogy működik, ha te ezt nem értetted meg, az még nem jelenti azt, hogy vitázunk. A tényeken való vitatkozást egész másképp hívják...

Az ötletedet díjjazom, csak az a baj, hogy amikor olyan dolgokat írsz le, ami nem felel meg egy áramkör működésének, akkor kénytelen vagyok némi ellentmondással élni. Igen sajnálatosnak tartom, hogy te ezt személyeskedésnek veszed. Még az is igen sajnálatos, hogy te mindent kioktatásnak veszel. De hát ez a te dolgod.

Ez az! Ugyanezt gondolom én is, de nem kell külön kis trafó, jó az a nagy trafón is, akkor csak egy külön tekercs kell hozzá ami a szórást megvalósítja és így bekorlátozza az áramot. Szerinted tényleg elég az 1 A? Végül is csak annyi a lényeg, hogy valahogyan létrejöjjön egy csatorna, amiben már a főáram könnyebben elindul. Hát, ezt kell kipróbálni.
De lehet külön trafója is, könnyebb bemérni, valójában nem szeretem az öszkomfortos dolgokat, a végén mindig kiderül, hogy semmire sem jók...
Nem kell szinkronizáció, hát a kis trafó mehet a főkörről közvetlenül.