Régebben volt SWAN antennánk, ami kis mérete ellenére erősítő nélkül felváltott egy nagy reflektoros szintén 26-os csatornára méretezett 1/4 hullámú Yagi antennát, ami 2x-3x jobb képet adott, mint a jelenlegi széles sávú erősítős. Ha valaki találna valami dokumentációt arról, hogy DVB-T vételre alkalmas SWAN antennát hogy kell építeni, az nagyon jó volna.

Ahogy pucuka is írta, az antennák nem analógra vagy DVB-re készülnek, tehát ilyen téren nincs különbség köztük. Ami miatt talán mégis megkülönböztetik őket a kereskedők, az az, hogy a magyar DVB-T jellemzően az UHF sáv legfelső csatornáiba költözött be, és néhány konkrét antennatípus nem igazán jó ebben a felső tartományban (*). A másik, amit fel szoktak hozni érvként, hogy a digitális vétel minőségébe jelentősen bezavarhatnak a reflexiók (amik analóg TV adásnál szellemképekként látszanak), ezért érdemes előnyben részesíteni a kis nyílásszögű, erősen irányított karakterisztikájú antennákat (sokelemes Yagi-k), a síkreflektoros (lepke) antennákat pl. ezért is nem szokták javasolni. Ha az adótól viszonylag távol van a vételi hely, akkor még a függőleges nyílásszög szűkítése is jól jöhet, emiatt szeretik a kereskedők (no meg persze az áruk miatt is) a "három ágú" antennákat erőltetni a vevőkre.

Nekem több helyen is azt mondták, hogy ahol normális kép vehető a felső csatornás analóg adásokban ugyanarról az adóállomásról, ahonnan a digitálisat akarom használni, akkor biztosan működni fog a DVB-T is. Pl. Kab-hegynél egyértelműen állították, hogy ha az RTL klubot jó minőségben tudom nézni (UHF57), akkor az onnan sugárzott két DVB-T multiplexszel (UHF61 és UHF64) sem lesz gondom, és ezt a gyakorlat is bizonyította. Budapesten (a Széchenyi-hegy körzetében) a TV2 a mérvadó (UHF58).

A DVB-T vevők menüjében szoktak lenni olyan indikátorok, amik az antenna beálítását megkönnyítik. Általában a vett jel erősségét és minőségét külön-külön indikátorokkal jelzi a készülék, ezek (főleg a minőség) segítségével lehet a vételi helyen optimális antennairányt beállítani.

Azt is tudni kell, hogy pár év múlva, amikor a környező országokban is lezajlik az analóg rendszer kikapcsolása, a magyar DVB-T adók lentebbi csatornákra fognak költözni, valamint a jelenlegi analóg rendszerben részt vevő frekvenciákon is DVB-T multiplexek lesznek. Emiatt nem célszerű olyan antennatípust választani ma, ami nem kellően szélessávú, nem használható az egész UHF tartományban, mert egy ilyen antennát pár év múlva jó eséllyel cserélhet le az ember egy szélessávúra. Bár amennyire én láttam az antennakereskedők kínálatát, nem emlékszem, hogy találkoztam volna UHF-IV vagy UHF-V sávra méretezett antennával, csak szélessávú típusokat láttam.

-----
(*) Pl. a népszerű "lepke" antennák közül sok csak az UHF 60-as (esetleg 62-es) csatornáig használható a saját adatlapja szerint. Ez persze nem jelenti azt, hogy az e fölötti csatornákon már egyáltalán nem működik, de a frekvencia növekedésével a hatékonysága rohamosan csökken(het).

Én itt nem látok SWAN antennát, se a méretezését.

Ja és még egyet érdemes tudni: a DVB-T adók jelenleg sok telephelyen még nem a teljes (tervezett9 teljesítményükkel sugároznak, ez szintén a magyar és a környező országokbeli analóg lekapcsolás miatt van így. Az analóg adók lekapcsolásával párhuzamosan lesznek a teljesítmények a véglegesre emelve.

Igen, sajnos nincs meg az adatlapja, úgyhogy nem tudom az én antennám mire képes, plusz azt sem, hogy az erősítője hanyadik csatornáig erősít. Mivel itt a TV2 a 60-as csatornán van, nem tudhatom, hogy ez felett működik-e. Viszont a TV2 rossz. Ezért szeretnék olyan SWAN antennát, ami jó a 60, 63, és 69-es csatornákra.

Mi a túró ez a SWAN antenna? Miért erőlteted? Ez is egy "csodatalálmány" ami aztán szépen elhalt.
Vegyél egy rendes tisztességes antennát, tájékozódhatsz itt.
Célszerűbb ha készen megveszed, nem olyan drága, és ennyiből nomeg megfelelő műszerek híjján elkészíteni sem tudod.

Leírtam, hogy mi az, be is linkeltem, és elmondtam, a tapasztalatom. Amiről írtam, az alapján lett elkészítve, ami a linken van. Viszont ott 41-es csatorna a legfelső, amire méretezték.

Találtam egy TV-4522 DVB-T antenna UHF 21-69 Inglar, és egy Three Star Digital E UHF DVB-T antenna INGLAR nevű antennát, és kinéztem egy AMO 45/5V Inglar UHF erősítő 16dB 5V, egy DVB-T antennaerősítő kültéri Terra AB001 (5V DC) , és a Kültéri DVB-T antennaerősítő Terra AB011 27dB 5/12V erősítőket.

Mit gondoltok, melyik antenna, és erősítő együttes lenne a legjobb? Pl. hülyén hangzik, de ha mindenre gondolunk, pl. az erős szelet, és jégesőt melyik bírja jobban?
A tévém tudja adni az 5V feszültséget.
5V-os erősítő működik úgy is, ha esetleg sima TV-re is, és erre is rá van kötve? Az AB012-nek 3 kimenete van. Ez hogy működik? Ha mind a 3 csatlakozón kapja az 5V-ot, vagy elég, ha egyről kapja? Vagy csak azon működik, amelyiken kap? Ha esetleg több készülékről kapja, nem megy tönkre?

Egy egyszerű problémában segíthetnétek, az internet mellé mely kábelen jön jár pár tv csatorna is. Ezt frissen kötötték be. Nos a számomra lényegesebb csatornákat persze nem tartalmazza, az már magasabb árkategória. Eddig erősítős lepkeantennával vettem az adásokat, sőt később is szeretném használni, csak itt borsodban még nincs kiépítve rendesen a mindig tv. Szóval a kérdés egyszerű egy sima T-osztóval összeköthetem a kábelest a tetőantennával, vagy gerjedés lesz a vége. Gondolok itt a 12V-ra amit az antenna kap, meg aztán adótoronyként se lenne bölcs üzemelni. Gondoltam a házilag való átkapcsolós verzióra, de az a tv beállításait borítaná össze. Mi a megoldás?

A kékesi irányt kipróbáltad?

Szerintem, a kinézett választékodból a TV4522 antennát, és a bele való 5 V -os fejerősítőt AMO45/5 V -ot javasolnám, hacsak nem szeretnél többlakásos elosztást. Ebben benne van az illesztő szimmetrializáló is, elég nagy a kimenőszintje 2 - 3 TV ellátására is.
A háromkimenetű erősítőt pedig gondolom csak egy helyről kell távtáplálni, de bármelyikről lehet.

Milyen szempontokból jobb ez az összeállítás?

Nagyon rossz a vétel, ezért szeretnék minél jobbat összerakni, ha lehet. Persze nem csillagászati árakból, ezért ezeket néztem ki. Ezek kevesebbet is fogyasztanak.

Ha hosszabb az antenna, könnyebben elmozdulhat a vége viharban nem?

Tényleg... van ott az oldalon valami villámvédő is 700 Ft-ért. Az működik? Hova célszerű rakni? Az erősítő és az antenna közé is lehet, és így már azt is megvédené?

A 3 csatlakozós erősítőnél meg értem én, hogy elég egyről táplálni, de ez nem beállításfüggő, hanem ha olyan készüléken van, alapból adja, ha nem, akkor nem.
Ezért kérdeztem, hogy befolyásolhat-e valamit, hogy hányszor 5V-ot kap?

Kékes felől a hang sem folyamatos. Az RTLKLUB-on, ami az 53-as csatornán van, úgyhogy marad Tokaj.

Azért kipróbálhatod a digitálist Kékesről. Csak a próba kedvéért.
Rálátásod van a kékesi toronyra?

Az nem baj, ha hosszú az antenna, sőt, attól lessz nyeresége. A szélben való elfordulástól nem kell tartani, mert szélterhelésre méretezve van, (szabvány szerint 200 km), és a szög sem kritikus, mert a vízszintes nyílásszög saccolásom szerint is nagyobb mint 30 fok, (adatlapon sajnos nem szerepel), ebbe sokminden belefér.
Villámvédőt pedig úgy kell betenni, hogy közvetlen, ahol a kábel bemegy a lakásba ott megszakítod, és kívül villámvédelmi földhöz kötni.
A három kimenetű erősítő pedig úgy szokott megoldva lenni, hogy bellül egy diódás ősszeadó, elválasztó egységen keresztül kapja a tápot. Így bármelyikről táplálhatod, de csak egyről.

A másik antenna pl. ugyanazzal az erősítővel kevésbé lenne nyereséges?

Jelenleg nincsenek csatlakozók, csak 1 koax, ami keresztül jön 1 lyukon a falon át, és egyik vége a TV-ben, másik az antennában. A lyuk kb.1m magason van, és villámcsapás esetén nem lehetne megvédeni azt a kb. 10m-es kábelt? Vagy ott még átüthet a rögzítésnél, de a falnál nem?

Minden villámvédelem véd a villám okozta elektronikus meghibásodás, és esetleg áramütés ellen?
Honnan tudjam, hogy mennyit kell kibírnia?
Van sokféle... az olcsó is véd, vagy csak a drágább ad biztonságot? Ezt egyúttal hálózati áram, és feszültségvédőknél is kérdezem.
Ha veszek egy villámvédett beépíthető hálózati csatlakozót, akkor túláram, vagy túlfeszültség ellen vegyek, és mit bírjon?

Tudom, kicsit eltér a témától, de a villámhoz kapcsolódik, és gondolom, ugyanazt a terhelést kell kibírnia, bárhonnan jön...

Sajnos elég konzervatív vagyok, tapasztalatom szerint a legegyszerűbb a legjobb. A bonyolult, nehezen átlátható működésű dolgokat kerülöm. A nyereség az antenna geometriájától függ elsősorban, van rövid Yagi, van hosszú Yagi. mindkettő hasonló, de a hosszú yagi mechanikailag kritikusabb, több alátámasztást igényel. A másik jelölt antenna bonyolultabb, és a frekvencia - nyereség görbéje is "csúnyább". Ezért javasoltam az első antennát, no meg kompaktabb is.
Villámvédelem: Ami kint van a szabadtérben, az mindíg ki van téve a villámveszélynek, azt megvédeni nem lehet. Ezért kell a villámvédő eszközt közvetlenül a helységbe belépés elé szerelni.
Más a villámvédő, és más a túlfeszültségvédő. A helyes megoldás mindkettő használata.
A villámvédő cella gáztöltésű kisülőcső, ami a villám energiáját a villámvédő földbe vezeti. (nem azonos a védőfölddel, összekötni őket kizárólag a földben levő földelőrendszer csatlakozásánál szabad)
A túlfeszültség védők pedig a hálózati csatlakozásnál fellépő túlfeszültséget vezetik a védőföldbe, ami például a villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkezik.

Hirtelen csak ezeket találtam, de egyik Túláramvédő, a másik Túlfeszültségvédő. De falba építhető konnektorba is van, amire ráírják, hogy villámvédett, túlfeszültség védett, vagy túláramvédett, és megadják, hogy hány A, vagy V-ig. Sorba kéne kötni őket, hogy mindkettő ellen védjen? És még annyi, hogy ha úgy van bekötve a falnál, ahogy írtad, akkor teljesen mindegy, hogy mennyit bír? A legolcsóbb villámvédő is biztosan véd?
Ja, és a frekvencia/nyereséget erősítő nélkül nézted? Mert direkt azt linkeltem be, hogy mindkettőt úgy mutassa.

Ajnos a villám ellen nincs 100 % -os védelem. Villáncsapás hatására a vezetékes kisfeszültségű energiahálózst szimmetriája felborulhat, ilyenkor keletkezik túlfeszültség a konnektorban. Ennek kiküdzöbölésére valók azok az elosztók, konnektorok, amit linkeltél, félvezetős lavinaletörésű eszközökkel. Ezek a hálózat felől érkező zavarok ellen védenek, az antenna villámvédö pedig, a kölső direkt villámcsapástól.
A túláramvédőt sorba, a feszóltségvédőt párhuzamosan kell kötni a bejövő hálózati vezetékbe.
A villámvédőknél az ár elsősorban attól emelkedik, amikor a patronon adó nagyfrekvenciás árama is keresztül kell hogy menjen. A te esetedben ilyenről szó sincs, így a legegyszerűbb is megfelel.

De miért nincs egybe? Vagy melyik a fontosabb? Ha védeni akarom a hálózatot falba építhető csatlakozóval, akkor ha az túláramvédős, még vennem kell egy túlfesz védőt is, és csak akkor lesz védve? Ezek mindig jók, vagy egyszer használatosak? Úgy értem, hogy villámcsapás után is működnek?

Antennák villámvédelme

A villámcsapás komoly dolog, mindent meg kell tenni, hogy ne jusson az épületbe, és még így sem 100 %.
Tehát mind a két védelmet alkalmazni kell, a maga helyén. Attól főgg, milyen, mekkora energiát kellett levezetnie, de többnyire jó marad. És mint mondtam, nem ugyanaz a két védelem.

Értem, hogy nem ugyanaz. De ha falba építhető védett konnektort akarok venni, akkor túlfeszültségvédő, vagy túláramvédő konnektort vegyek? És hány A, V-ig?

Az erősítő nélküli antennáknál is csúnyább a másik frekvencia/nyereség görbéje?

És a villámvédelmet hogy a legcélszerűbb megoldani, ha pl. 30cm-es falon jön át? Legyen a falban 30cm koax, és a külső oldalára milyen csatlakozót tegyek? A villámvédő kilógjon a falból, vagy csak a vége legyen ki? Hogy lehet ezt földelni? Azt írja, hogy "Az eszköz 8000A-es pillanatnyi áramot képes levezetni. Természetesen a totál villámcsapás ellen ez sem védi meg berendezéseinket." Ez mit jelent? Ha oda csap be a villám nem véd?

A villámvédő átengedi az 5V tápot?

Túlfeszültségvédő konnektorra van szükséged.
Az elekromágneses térből az antenna veszi fel a teljesítményt. Ezt erősíteni csak akkor érdemes, ha a levezetés, és az elosztás csillapítását kompenzálni kell. Amit linkeltél, és javasoltam antennát, az egy alapból jó nyereségű antenna, a beépített erősítő épp csak, vagy alig többet erősít, mint a szimmetrializálás vesztesége.
Villámvédő átengedi a tápot, reflexiót sem okoz. Úgy van kialakítva, hogy mindkét oldalán F mama catlakozó van, tehát a kábeleidet F papa csatlakozókkal megszerelve pont össze tudod kötni. A villámvédelmi patron úgy van kiképezve bellűl, hogy a középső ér és a ház között, a gáztöltés miatt 100 V körőli feszülzségen átüt, és levezeti rövidzárban a vllám energiáját a patron házára kötött földelőnyársba. Mindíg a házon kívül, de közvetlen a bevezetésnél van a helye.

2,4GHz-re milyen antennát lehet alkalmazni?
Modellirányítómon most egy kis 10 cm-es bot van.
Nagyobb nyereségű antennát szeretnék FPV repüléshez.

Mondtam, hogy volt méretezett SWAN, és méretezett nagy reflektoros YAGI-m a 26-os csatornára.
Mindkettő nagy nyereségű.
Viszonylag jó kép volt, de távol állt a tiszta, sima képtől.
Mindkettő 240ohm, mindkettő szalagkábel-->koax átalakítón át jött le koaxxal. Ezért nem hiszem, hogy elég, ha csak az antenna nyeresége jó. És ez mind a 26-os csatornán volt, ami mindig a legjobb volt, de a 60, és afeletti csatornákon sokkal rosszabb lehet.

Ezeket figyelembe véve is ezt a megoldást tartod a legjobbnak?

A Kékesről teljesen lemondtál?

Egész életemben itt laktam, kipróbáltunk mindent...
Tudom, hogy honnan, mivel milyen. Legalábbis azokból, amilyen antennáink voltak, tudom, hogy mit honnan, hogy vettek, és Kékesről még az m1 jött be kis szellemképpel a VHF 8-as csatornán, de az sem jól.
Tokajról nem szellemképes. Amúgy megnéztem, ez az antenna Kékes felől se fog semmi digitálisat. De ha fogna sem hiszem, hogy sokat érnék vele, mert nem az a célom, hogy befogjam, hanem, hogy jól fogjam be, és nem hiszem, hogy a reflexiók jó hatással lennének az adásra. Ennélfogva Tokajra kell antenna, de mivel 6500- az egyik linkeltem, és nem akarok több antennát venni, olyat akarok, ami biztos, hogy jó, és folyamatos képet, hangot eredményez. 10e alatt, és ilyen 5V-os külön tápot nem igénylő erősítős legyen.