Fórum témák
» Több friss téma |
Ne is hidd. Az autóakksi feszültségtartó jelleggörbével rendelkezik. Esetleg MIG/MAG eljáráshoz használható néhány másodpercig . Szvsz.- vagy lemerül, vagy felrobban!!!
Közben megelőztek.
"Nem akarom elhinni hogy 12-14 volt elég hozzá."
Ha már ég az ív,akkor elég a 12 V. Az AWI ívfeszültsége 10V-nál kezdődik de begyújtani nem lehet 12V-al,-szerintem. Bár még nem próbáltam. Amúgy igaza van az előttem szólóknak, ez valóban veszélyes próbálkozás.
Attól függ, mit akar hegeszteni vele. AWI-val akár 8-10 amperrel is lehet hegeszteni vékony dolgokat. Akkuval ügyes kéz kell hozzá. Na meg vékony munkakábel, ami szükség esetén ellátja az áramkorlát szerepét.
Koppintósan begyújt!
Áramkorláttal megy még az elektróda is csak 4*12v-kell hozzá + traktoraksi . Egy-két segélykocsis dolgozó tudna mesélní! De azt tudni kell hogy bazinagy teljesítmények mennek kifele az akuból!! Az indítási áram rajt van a legtöbb akun(a zárójeles érték), általában 10percre adják meg és erre kell kiszámolní az áramkorlátot úgy hogy legalább 25-30v maradjon a pálcának. Ha kevesebb marad akkor több aksi kell. Üdv
"legalább 25-30v maradjon a pálcának"
Ezt viccnek szántad ugye? Vagy nem AWI-ról beszélgetünk?
Persze hogy awi-ról
Az aksis dolgot meg a you tobe-n láttam csak érdekeltek a vélemények. Szóval milyen áramforrás kialakítással lehet azt elérni hogy ekkorát essen a feszültség? 70 voltról 15-20 voltra. Trafó+folytó?
"Az aksis dolgot meg a you tobe-n láttam"
A you tube-on vannak ennél marhább dolgok is, ezért nem szabad foglalkozni az efféle hegesztési módnak még a gondolatával sem. Láttam már én is néhány hajmeresztő dolgot,de eszembe nem jutott hogy kipróbáljam. Mint ahogy egy korábbi hsz-ban írtam, az AWI üzemmódnál az ívfeszültség 10V-nál kezdődik. A nagysága -ugyanúgy mint elektródás üzemnél-attól függ,hogy mekkora munkaáramot akarsz. A legtöbb inverterrel lehet koppintós módszerrel awizni,de minőségi munkát csak azzal a géppel lehet csinálni,amelyiken rajta van az AWI üzemmód átkapcsoló.Ha korrekt áramforrást akarsz AWI üzemmódra,akkor mindenképpen nagyfrekis gyújtás kell,meg kezdőáram-végáram szabályozás a munkaáramon kívül. Valamint legalább lefutási idő szabályozási lehetőség,hogy a kráterfeltöltés megtörténhessen. Persze lehet awizni bármilyen áramforrásról,de akkor a volframot minden hegesztési művelet előtt meg kell köszörülni,mert a hegye leolvad a gyújtáskor. Jól beállított gépnél a volfram hegye nagyon keveset változik többszöri hegesztési művelet kezdése után is.
Utána néztem ennek a Scott kapcsolásnak. Ha jól értelmezem akkor a továbbiakban úgy kell kezelni a dolgot mintha egyfázisú tr. lenne a gépben?
A kezembe akadtak egyenáramú motor szabályozók, szerinted lehet valamit kezdeni velük heg. gép ügyben? 741 -el tervezett holmik. /80-as évek/ AEG gyártmányok. Komplett doksi van hozzájuk. Azért gondoltam ezekre, mert egy csomó dolog készen van bennük , pld. impulzus áramkörök, védelmek, gyújtótrafók. Minden tirisztort külön gyújtanak. Nem utolsó sorban teljesen kommersz alkatrészekből épülnek fel szvsz. könnyen javíthatóak. Azért mert régiek, nem biztos hogy a "kukában" a helyük. Tudom erre igy nehéz válaszolni, majd holnap megpróbálok valamit beszkennelni a rajzokból.
"Ha jól értelmezem akkor a továbbiakban úgy kell kezelni a dolgot mintha egyfázisú tr. lenne a gépben?"
A Scott kapcsolású trafónál a szekundert gyakorlatilag 2 db 1 fázisú,középmegcsapolásos tekercsként is lehet kezelni. A gyakorlatban ezt a régi SCH gépeknél a szekunder fokozatváltóval és egy primer üzemmódkapcsolóval oly szinten tudták variálni,hogy tudta a gép az AC/DC üzemmódot, valamint az elektródás és a Co2 üzemmódot is. Ha mindenképpen ragaszkodsz a 3 fázisú tápláláshoz,akkor én inkább a "V"kapcsolást javasolnám neked,mivel sokkal egyszerűbb a kialakítása amatőr körülmények között mint a Scott típusú trafónak,bár paramétereiben elmarad kissé tőle. A"V"kapcsolás lényege,hogy a trafó két db 400V-os primerrel rendelkezik,az egyik oszlopot az L1-L2 fázispár,a másikat az L2-L3 fázispár táplálja. A megoldás hátránya a Scott-al szemben,hogy az L2 fázis árama kb.70%-al magasabb lesz a másik fázisok áramánál. Az egyenáramú hajtásról: szkenneld be az egészet,majd küldd el a privát e-mail címemre a toldacuccot . hu fájküldő segítségével. Átnézem a rajzokat,aztán utána tudok talán valamit mondani a felhasználhatósággal kapcsolatosan.
Nem ragaszkodok a három fázishoz. A simább egyenáram miatt gondoltam a három fázist.
Ha privátban küldenél egy címet, akkor postáznám a rajzok fénymásolatát. A szkennerbe nem férnek be /azért írtam, hogy megpróbálom/. Szerintem igy neked is könnyebb kezelni őket.
Bocs belekevertem az elektródát is(MMA).Természetessen awi-nak 12v-körűl kell maradní, úgyhogy 2 akkuval +sönt már lehetne awizni. A söntöt valami bazivastag ellenálláshuzalból kell tekerní mert sok W-nyi hőt kell kiengednie.
"2 akkuval +sönt"
Kevered a söntöt az előtétellenállással. A sönt az mindig párhuzamos.
Sziasztok!
Egy gyári AWI géppel keveredtem minap akcióba javításügyben. Sajna nem értem a működését. Ez egy régi gép. Normál trafó+egyenirányító. Az egyenirányított pozitív ág átmegy egy kb 100w körüli kis trafón. ezen kívül van még a dobozban egy szürke trafó szerű valami ami a nagyfrekis dolog lehetne és össze van kötve az előzőleg említett trafó másik körével. Kérdés: az a trafó amin átkanyarodik a munkaáram az esetleg áramváltó lehet-é vagy éppen modulátor ami a nagyfreki beintegrálására szolgálna? Mit jelent a nagyfreki? mekkora freki, mekkora amplítúdóval? Ha nincs félvezetős elektronika a dobozban akkor mi csinálhatja a nagyfrekit. Ha van valakinek tapasztalata megköszönném a segítséget!
Helló! Az egyik a folytótekercs, a másil pedig a nagyfeszt rakja rá a cuccra. Ennél a frekvencia igen gépfüggő, lehet hálozati freki, de lehet annál nagyobb is és kisebb is. Kevés alkatrészel 50Hz szerintem.. 6-8-miliméterről átt szokott húzní gáz nélkül is! Néha test a betonon, ember bekapcs, szitkozódás, kikapcs . Pár ezer volt lehet. A HF-et mindíg megelőzi a folytó.
Szia
Itt egy rajz .Ez keresed .azt hiszem . http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/f6/f6d9dd96660e34c5e9a8a...3c.jpg üdv wegg
Még egy hogy világosabb legyen .
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/85/8502eb2104ed832e23833...3b.jpg üdw wegg
Szép Napot! Köszi a gyors reagálást! készítettem néhány képet! Az elsőn a szürke trafószerű valami látszik. Ez persze lehet trafó de akkor nem nagy frekiről hanem nagy feszről kellene beszélni és akkor helytálló a felirata is. Az N0 és N1 vezetékek a váltóáramú kimenetekre van kötve. Még a 0 éa 40 van bekötve meg a 220 feliratú is.A másodikon a trafó látszik amit én modulátornak gondoltam. A többi a kacat. Hegeszteni lehet vele csak a nagyfesz hiányzik meg az áramszabályozás a végén, hogy ne legyen lyuk a varraton.
Köszi!
Szia Tiborczt!
Az a szürke a nagyfesz generátor, rá is van írva, igaz-németül. Ez egy vezérelhető nagyfeszgenerátor. Az amit te modulátornak gondolsz,az egy soros fojtó.Elképzelhető,hogy nincs is becsatoló trafó,hanem direkt módon van becsatolva a nagyfesz, csak a váltóáramú üzemnél vesz részt a hegesztési műveletben. Ezt úgy szokták megoldani,hogy a főtrafóval sorba kötnek egy olyan fojtótekercset,amelyiknek a nagyfesz generátor rezonanciafrekvenciáján van a legnagyobb impedanciája. Így 50Hz-en nem csökkenti jelentősen a munkaáramot. Váltóáramú üzemnél ugyanis nagyon fontos,hogy a hegesztés alatt legyen nagyfeszültségű összetevője az ívfeszültségnek,ugyanis ennek az erőtere távolítja el a felolvadt oxidréteget a megolvadt fém felszínéről. A kreáterfeltöltésről: A hegesztés befejezésekor a kráter feltöltéséhez folyamatosan csökkenő íváramra lenne szükség. Ez a készülék erre alkalmatlan. A kráterfeltöltés lehetősége mint funkció, az elektronikus szabályozású gépeknél érhető csak el.
Szép Napot!
Logikus amit írtál, de miért van még egy tekercse a bizonyos fojtónak? Tudtommal a váltós nagyfeszes verziót alumíniumhoz szokták alkalmazni.? Mi a nagyteljesítényű ellenállás szerepe.? Milyen freki a nagyfreki? Köszi!
Azon a bizonyos fojtón,én csak egyfajta-fekete vastag-vezetéket látok átfűzve. Az ellenállásnak több funkciója is lehet,de mivel ezt a gépet nem ismerem,így kapcsolási rajz híján nem tudom megmondani hogy ebben a gépben mi lehet a funkciója. A nagyfreki 50Hz-től akár több száz kHz-ig terjedhet. Az 50Hz-es verzió esetében
az alkalmazott szikraköz és LC vagy RC rezgőkör segítségével az amúgy 50Hz-es alapfrekvenciájú néhány száz vagy akár néhány ezer Voltos feszültség frekvenciája a szikraközös rezgőkör után elérheti a rádiófrekvenciás tartományt is. A modern elektronikus gyújtóáramkörök 15kHz-100kHz közötti frekvencián működnek. A váltós nagyfeszes verziót valóban az aluhoz szokták alkalmazni,de az egyenáramú kör is ugyanazt a nagyfeszt szokta használni. A különbség a nagyfesz működtetésében jelentkezik,mégpedig úgy,hogy AC üzemben a nagyfesz mindig megy, DC üzemben pedig az íváram kialakulása után automatikusan kikapcsol.
Én nem a porvasmagos gyűrűről beszélek, hanem ami mögötte van szil lemezes normál trafó amin a hátsó diódasorból sárgás vezető kanyarodik keresztül. Az a pozitív ág míg a fekete a negatív.Láttál már ilyen dobozt belülről mint az általad nfgenerátornak nevezett?
Kisebb méretűben láttam,de az 50kHz-ről ment,nem 50Hz-ről. Az egy Castolin plazmavágóban tanyázott addig,amíg nem adta meg magát. 50Hz-es van nekem is,de az működőképes(új)így aztán még nem akarom szétszedni.
Ha javítás során cserélni kell, akkor majd lesz olyan amit szétszedhetek. Egyébként az ISKRA TIG 350-ben és a VISZÉK által gyártott KND350-ben levő 50Hz-es gyújtókat ismerem,azokat szoktam javítani. Ilyen beöntött típust még nem szedtem szét.
Sziasztok.A dolog origója,hogy mit akarsz hegeszteni.Beszélnek itt 170 amper-ről.AWI-nál ennyi áram esetleg alu-nál és 20mm anyag vastagságnál jöhet szóba.Saválló,vagy szénacélnál-anyag vastagságtól függően 40A -tól beszélünk.A CO gáz nem jó AWI-hoz.Oda ARGON kell.CO-hoz jó a KORGON-CO-argon keverék.Saválló és szénacél AWI hegesztéséhez sima egyenáram kell,-munkakábel a pozitívon,-alu hegesztéshez PULZÁLÓ egyenáram-munkakábel a negatívon.A freki alu hegesztéshez -anyag vastagságtól függően-80 és 150 Hz körül.Még jobb a varrat minőség,ha védőgáznak argon és hélium keveréket használsz.(Nem kell szétválasztani őket.)Egyébként ha igazán jól akarsz hegeszteni ,jobb,ha gyárit veszel!
Szia tiborcz!
A HF egység a képen egy olyan cucc ami kap egy 220 V-os tápot,a 0-40 kivezetésnél egy a heg.trafó szekunderről levett szinkronizáló feszültség.Itt szokott lenni egy 72 voltos opció is. A HF kimenet némely tipusnál( pl.WIG 251) közvetlenül a munka kimenetre,másnál pl.(TIG160DC) induktív úton kapcsolódik a munkavezetékre úgy ,hogy a munkakimenet előtt lévő ferritmagos fojtóra 2 menet szekunder kerül és mintegy rászuperponálódik a nagyfesz a munkakábelra. A nagyfesz 3000 V,frekvenciája 200 kHz körül van. Kisebb frekinél szerintem megrázó élmény lenne hegeszteni. Emlékszem a múlt évezred SCH-s korszakából még posta engedély (vagy bejelentés) is kellett az ilyen kütyük üzemeltetéséhez ,a rádió hullámsáv közelsége miatt.
A nagyteljesítményű ellenállást, (általában 10-20 ohm 50W )az alapáram előállítására szokták betenni.
Láttam már e célból 36 mm átmérőn 91 menetet 1,5 mm kanthal huzalból.
Szervusz Zoltán!
Bocsi,hogy beleszólok, de saválló illetve szénacél TIG hegesztésénél a hegesztési műveleti utasítás tartalmazza azt is,hogy milyen polaritással kell a hegesztési műveletet elvégezni. Tehát nem egyértelmű a pozitív pólusról történő hegesztés, sőt szénacél esetében egyáltalán nem jellemző. Van olyan gép,ahol a pólust meg sem tudod cserélni, hanem alapból egyenes polaritással (munkakábel a negatívon)lehet a kábelt csatlakoztatni.A pulzáló egyenárammal történő hegesztést inkább impulzushegesztésnek nevezném, ugyanis az AC/DC üzemmódú gépekben a vezérlőkör AC üzemmódban a polaritást valóságosan felcserélgeti a hegesztőgép csatlakozóin a beállított kapcsolási frekvenciának megfelelő ütemben.
Üdv.
Érdekelne AWI- rajz ,hagyományos trafós megoldással ,AC/DC-és megoldás,ívgyújtással stb.Ha valaki birtokában esetleg van ilyen, megköszönném .
Szívesen küldök neked egyet, nekem megvan a röntgengyárban készült AC/DC160-as TIG gép rajza. De csak postán tudom küldeni,mert az eredeti rajzméret is A3-as,és olyan sűrűn vannak a vonalak,hogy alig lehet követni, így A4 méretre kicsinyítve olvashatatlanná válik.
Küldj egy címet privátba és elküldöm a héten.
Mintegy érdekességképpen tanulmányozás céljából két rajz.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |