Ja tényleg az a G1 ami le van kötve.
A G2 re lehet vezérelni?...hm. ez 6p3s el is menne?
Akkor ez triódás megoldás? mert végül is csak egy rácsú csőként van használva nem?

"Enhanced triode (fokozott v. kiterjesztett trióda) módnak nevezték el az okosak...
Azért attól tartok, hogy egy valódi triódás találkozóra ezzel az erősítővel nem engednének be

A múltkor tett fel valaki rajzot meg képet egy E/PCL82-es stabil tápegységről. Keresővel nem találom. Aki tudja, hol van, belinkelné a hozzászólást, vagy a rajzot újra?

A jellegörbék szépek ennél a beállításnál, (kis torzítás)de: Nagyobb a belső ellenálása mint a normál triódának, és erős meghajtás kell neki, rácsáram is fellép.

Helló. Nem ez volt az a rajz?

Elírtam. Arra gondoltam, hogy nagyobb árammal menne a kaszkód (kisebb katódellenállás, kisebb tápos ellenállás (sokkallom a 180 V-ot az anódon) (pl.150 K, az anód maradhatna 330 K-n is) és a katódkövető is (hogy magasabban legyen a végcső segédrácsa is (keveslem az 52 V-ot). A munkapontokat újra kéne nézni ez miatt...az a középső 120 ohm sem biztos hogy kell oda... Az egész kaszkód nem tűnik indokoltnak, sima anódellenállással is meglenne szerintem az érzékenység...a tápoddal full dc csatoltan is könnyen meg lehetne csinálni (persze nem biztos, hogy úgy jobb hangú), akkor kiesne a katódkövető rácsa elől minden kacat... a bemenet egy trióda anódellenállással, utána ezzel dc csatolt katódkövető, ezzel dc csatolt végcső a segédrácson (100 V körülre gondolok itt), ide katódellenállás (hidegítve), vezérlőrács a testre. hülyeség, az már egész más kapcsolás lenne, vedd úgy, hogy nem szóltam, nem vagyok túl jó passzban "máma".

Jani rajzát ismerem, és Lacit is, így aztán az albumát is. Amit én keresek, az egy RIAA tápja volt, amiben a PCL82 stabilizátorként funkcionált.

Ha jól emlékszem egy Audio Note táp volt, Mayky linkelte be, de most én sem találom ...

Hali.
Ez lesz az:

http://www.audionotekits.com/support_m2psu.html

Elnézést, mark.budai-nak szántam

Szerintem nem rossz ez így , frekimenete szép egyenletes , kiemelésektől mentes , talán kicsit lassú .
sturbinak igaza van , érdemes mérned 6R műterheléssel is , kiderül , hogy hozna-e nyereséget a kisebb Ra .
Én is megmértem a 6H13C PP-t 4R műterhelésen is kíváncsiságból , (1,2k -ra méretezett kimenővel) . Torzítás jóval nagyobb volt , mivel felére csökkent az Raa , kivehető teljesítmény még picit csökkent is , azonos jelalakok mellett . Nagyobb torzítást megengedve volt csak minimális növekedés .

Úgy-úgy! Köszi!
Igazán Márknak kellett, de nagy segítség volt.

Ilyen jelleggörbére számítottál a 8 ohmos terheléssel párhuzamosan kötött 1µF hatására?!

Köszi szépen! Nagy segítség nekem is,[off] de most elmentem egy txt-be a címet, a kedvencek a múltkori újratelepítésnél is elvesztek. Én exportáltam őket, csak nem tudom, hova lett a fájl, amiben voltak.

Mé' nem mented el magát a kapcsolást ?

Nagyobb árammal a kaszkódot még megpróbálhatom, de akkor borul a mostani status quo. A végcső ennél a tápnál és ennél a terhelésnél nem nagyon bír el kisebb katódellenállást úgy, hogy a disszipáción belül maradjak. Az első cső katódellenállásának növelésével sikerült most beállítani a 72mA nyugalmi áramot. Ennyit megkíván ahhoz, hogy megmaradjon a végén 9,6-10,2 Veff-nél a szinusz alsó és felső csúcsa is.
Teljesen azért nem szívesen építeném át a kapcsolást...(Hol jövök én ahhoz, hogy egy Paravicinit "átírjak"... )
Két csővel, akár egyetlen 6E5P-vel meghajtva a triódába kötött EL509-et egyszerübb dolgom lenne, de úgy nem mondhatnék le a csatolókondiról...

Én el is mentettem, mégsem találtam meg ...

A felfutó él jelentősebb meredekségét sajnos egyetlen beállításnál sem sikerült elérnem, de még nem adtam fel...
6 ohmos műterheléssal okvetlenül megnézem, mielött bármit is döntenék a kimenővel kapcsolatban. (Úgy érzem, a 6C33C-nél egy kicsit ezt is elkapkodtam...)
Ma viszont a heti tarokk napja van, már ha a hóhelyzet engedi, és minden kártyapartner el tud jönni ...

Igen. Ez egy nagyon "kihegyezett" kapcsolás, sok kompenzációval. A trafó is egyedi, sehol nem adták meg az adatait. Bármit változtatsz, mászik minden.
Őszinte leszek: átlagos, de csövessel nehéz jobbat elérni. Egy egyszerűbb kapcsolással könnyebb lenne.
De most már engem is érdekel.
Nekem 6L6/PP szebb jelalakot produkált.

Torzítás és jelalak szempontjából vitán felül áll a PP előnye az SE-vel szemben. A hangzásával kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Magam inkább az ellenkezőjére szavaznék...

Teljesen igazad van , én is építettem már néhány PP és SE csövest , hangra az SE a nyerő nekem is , de nem minden műfajban . Van amikor az SE kicsit kevés , hiányzik belőle az erő .

Most nem változtattam a beállításokon, csak megmértem különböző terheléseknél mekkora az a kimenő feszültség 1kHz-en amikor még biztosan nem vágja sem az alsó sem a felső csúcsát a szinusznak.
A következő értékek adódtak:
8 ohm => 9,75 Veff => 11,9 W
6 ohm => 8,2 Veff => 11,2 W
4 ohm => 5,5 Veff => 7,5 W
(8 ohmon még a 10Veff-nél sem volt durva hiba, de már egy csöppet kövérebb volt a szinusz alsó csúcsa, mint a felső. A többi terhelésnél mindig a felső csúcsát vágta elöbb. Ez a mostani beállítás a 8 ohmnak kedvezett.)
Nem állok messze az igazságtól, ha úgy gondolom mégis csak nagyobb terhelésre szeret dolgozni?

Pontosan hasonló tapasztalataim vannak , nagyobb a torzítás kisebb Ra értéknél , ezért nem is lesz számottevő teljesítmény növekedés .

A 6C33C-ben azért megvan az erő is, kár hogy olyan nehéz kihozni belőle.
(Talán egyszer építenem kellene egy "tuti" PP-t is, hogy megnyugtatásképpen legyen mihez hasonlítanom az SE-ket?! )
Úgy látom az izmosabb SE-knek fő korlátja a meghajtás nehézségén túl a kimenő hatalmas vaskeresztmetszet igénye.
Sok minden kavarog a fejemben... Annyi 6P45S gyűlt össze végül, hogy akár egy fél Magnum is kijöhetne belőle...

Addig sündörögtem a leendő PP-m körül, naponta egy-egy alkatrészt, vezetéket beforrasztva, hogy ma már be is kapcsoltam (félkészen). Kiváncsi voltam, hogy brumm ügyileg rendben lesz-e, nem kell-e valamit átrakni. Az első cső még nincs bekötve (igazából még nem is tudom milyen lesz az eleje), egyelőre a visszacsatolás sincs bekötve, bár a helyét megcsináltam a forrlécen. Semmi brummom nincs, ami megnyugtató. Eddig a 057-es hangszín utáni része van kész, érdemben változtatás nélkül. Bemenetet is kötöttem rá, jól szól. Majd hozok be műszereket és megnézem hogy is állok, meg belövöm a visszacsatolást (a műhelyben tél van, ott nemigen lehet semmit csinálni). ECC83 helyett 6N2P-t használtam, EL34 helyett 6P3C-E-k vannak benn (de az 1-6 lábat összekötöttem, hogy menjen EL34-esekkel is). Karácsonyig talán kész lesz.

Az átmódolt terv szerint készült már ez a két panel az EM83 -hoz , igaz ezek csöveshez készültek ,de gyakorlatilag ugyan az mint más egyéb pl -ul [OFF]félvezetőshöz .[OFF]

A terven 6mm-es trimerek vannak de a 10 -es is simán betehető egy pici lábnyomorgatással .
A folyamatban lévő csöves erősítő/k/ El84pp -ben EM83 -ak lesznek , ezt kérték ez lesz !

Helló. Szeretnék csináltatni kimenőtrafókat, és ezért szeretném megkérdezni hogy akit írtál a linken a trafóknál, ő még vállal trafókészítést? Ha jól tudom fórumbeli ember. Köszönöm a választ.

Ő Fleta. Írj Neki nyugodtan, sok trafót teker!

Helló. Köszönöm szépen. Csak hát ugye ha tekertetek, akkor úgy lenne jó hogyha toroid lenne, de nekem sajna EI-96osra vannak meg a tervek. Megmutatnád hogy kell átszámolni? Adatai: Primer: 2×600menet, szekunder: 3×75 menet. Primer impedancia: 2kOhm. Köszönöm!

Én most sajnos megyek el, de ha Tibinek (Fleta) leírod, szerintem átszámolja Ő. Esetleg írd meg, hogy hány ohmos legyen a szekundere, aztán számol egy újat, és hogy SE, vagy PP kimenő kell-e. (Vagy vegyél fel skypera, aztán ah este leszek, átszámoljuk.. (Címem az adatlapban)