A szalma jelenlegi ára 10 ft/kg. ha ehhez hozzáadjuk a 30W/kg-os áram árát, mely kb. 4-5 ft, máris láthatjuk, hogy a brikett ára 14-15 ft/kg, 1.400-1.500 ft/mázsa. Ehhez még nem is számoltam a gépek amortizációját. Ilyen teljesítményen és technikai megoldásokkal amortizációra 1-2 ft/kg-ot is számolhatunk (szerintem). A végtermék ára így: 1.500-1.700 ft/mázsa + a ráfordított idő, melyet szintén pénz, + az alapanyag szállítása, tárolása (fóliával védeni).

Én ezzel csak azt akarom sugallni, hogy pénzért vett alapanyaggal a brikett gyártása nem rentábilis. A gáz ár-hő aránya nagyjából ugyanannyi, mint a fa, szén, vagy a szalma ár-hő aránya. Ami számomra annyit jelent, hogy pl: 1.000 ft ára gázzal kb. ugyanannyi hő állítható elő, mint 1.000 ft. ára fával, szénnel, vagy szalmával.
Ezért én mindenkit arra biztatok, hogy az elavult, nagy kéményveszteségű fűtőeszközeit cserélje ki korszerű, pl: kondenzációs készülékekre, melyeknek a kéményhőmérséklete 60 c fok körül van. A vegyes tüzelésű készülékek kéményhője kb. 200 c fok, hatásfoka jóval 80% alatt is lehet.

Persze, ha a gépet hulladékkal, trágyával tudjuk üzemeltetni, a fejjebb leírt költségek 10 ft/kg-mal csökkennek. Így már rentábilis a dolog bármilyen elavult vegyes fűtőeszközzel is.

Szia rönkhasító! Engem érdekelne ez a rönkhasítós brikettálás. Igaz nem rönkhasítóm van, de ahhoz nagyon hasonlító kb 70-80cm löketű villás targonca villa emelő. Ez a megoldás általad kipróbált? Vagy csak elméleti? Kérdésem a következő: Mekkora átmérőjű hengerre ill dugattyúra van szükség? Mekkora nyomás keletkezik a hengerben, már úgy értve hogy elegendő e a brikett megfelelő tömörítésére? Milyen trágyára és milyen nedvességűre gondolsz? Mennyire legyen szalmás ? Esetleg korábbi korhadt szalma megfelel e ? Pl bele keverni a disznó trágyába? Mivel nem eladásra készíteném mennyire muszáj tömöríteni hogy még egyben maradjon? Szükséges e a henger alatti rész perforálása, a víz ki eresztésére? Mint pl a papírnál. Stb . Minden részlet érdekel. Üdv ksanyi.

Hát szerintem, Te nem a földön jársz ami a tüzelőanyagok fajlagos energiaárát illeti!
Óriási a különbség köztük, ez akár 100-200% is lehet. Nézz csak utána! Ha akarod én megnézem és utánaszámolok, és felteszem akár ide is!
Kezdjük azonnal a gáz árával ami most 140Ft körül van! Ebben kb 32Mj van egy m3-ben. Másik példa legyen mondjuk a pellet ami 5-60 Ft között biztosan beszerezhető (nálunk 45Ft/kg), ebben viszont 17-18 Mj van kilónként! Nos ez is "bizonyítja, hogy nem egyforma az ár a tüzelőanyagfajtánként.

Feltöltök egy jo kis pdf-et.

Sziasztok! Ezen én is csodálkoztam. Mert 300-400 kis bála szalma + 20-25 mázsa tűzifa szerintem sem kerül annyiba. Üdv ksanyi.

Sziasztok.
Értem a gondolatmeneteteket, de...
A vegyes tüzelésű készülékek hatásfoka és egy kondenzációs gázkazán hatásfoka között legalább 30% különbség van. Ezzel számolva már nem is olyan rózsás a helyzet. Kivétel a pirogázos kazánok. Egyébként erre felénk a brikett 50-60 ft/kg. köröl van, a pellet 1.000 ft/15 kg-os áron mozog.
Egyéb iránt szerintem az éghető gázok kazánokban történő elégetése a világon a legpazarlóbb dolog. Így nem hasznosul a gázok égése közbeni térfogat növekedése.

Ez igaz lehet, csak az a gond, hogy kinek-kinek más-más a lehetősége, vagy más fajta tüzelőanyagot tud "olcsóbban" beszerezni. De például egy városi tömbház lakójának elég kevés lehetősége van a tüzelőanyag váltásra! Az emlegetett kondenzációs gázkazán elég jó hatásfokú, de a kolléga elfelejti azt, hogy ez a visszatérő hőmérséklettől erősen függ, így aztán állandó hatásfokról nem beszélhetünk!
De ez pont nem a gázkazánok hatásfokát kitárgyaló fórum. A fa- illetve egyéb hulladékbrikett igen is jó alternatívája lehet még a sima fafűtésnek is, főleg azért mivel bármilyen anyagot lehet annyira tömöríteni, hogy könnyebben lehessen vele tüzelni (példa lehet erre a széthulló szalma, törek, vagy éppen a fűrészpor). Miért ne lehetne ez olcsóbb módszer mint a gáz. Döntse ezt el mindenki maga, hogy miben lát fantáziát, vagy éppen megtakarítási lehetőséget! Ez a fórum pont a brikettálásról szól, így ide azok írnak és "tévednek" akiket ez a téma több különféle okok miatt jobban érdekel.

SZIASZTOK! És az utolsó sorban van a lényeg. Hatalmas gáz motorban kellene a gázt elégetni, amellyel lehetne pl brikettálni, pellettálni vagy bár mi másra felhasználni, és a keletkező hővel fűteni a lakást. És azt kellene kiszámolni hogy így mennyiből jönne ki 1mázsa brikett, és mennyibe kerülne egy 100nm lakás fűtése. Mert az energia több mint fele hővé alakul. Üdv ksanyi.

Nem beszélve arról, hogy az energia árak kezdenek az egekbe emelkedni! Ha nincs pénz és kájha van, akkor a hulladékkal is lehet fűteni, de ha nincs pénz és csak gázcső van akkor meg lehet ....

Nincs külön fej.A csiga behordaja és tömöríti a nedves papírt.A szórítópofák" tartják vissza",ha már elég tömör"?"akkor megnyílnak és egy darabot átengednek,utánna ujra zárnak.Készült róla egy film de túl hosszú arra,hogy feltegyem.Ha papír fűtésben gondolkodsz akkor sok-sok nagyon sok karton papír kell hozzá.25-30 laza m3 papír összetömörítve kb2.5-3 honapra elég annak aki atrópusi meleget szereti.Csá Kitti

Plusz még pár kép.

Sziasztok!
Érdeklődnék, hogy sikerült-e valamelyikőtöknek ágdarálékból brikettet préselnie? Hatékonyan működő technológiákról szívesen vennék magyarázatot, vagy rajzot esetleg! Felétéve persze, ha nem titkos.

köszi szépen a segítséget!

A brikettgyártás helyett sokkal egyszerűbb eljárás az aprítás.
Minden 14%-nál szárazabb ömlesztett terményt vagy aprított szervesanyagot adagolva el lehet tüzelni!
Az aprítékadagolót már gyártjuk, az égetőfej tervezés -előkészítés alatt áll.
A kísérlethez felhasznált ömlesztett termények:
-kukorica törtszem
-napraforgóhéj
-gabonahulladék
A kísérlethez felhasznált aprított szervesanyagok:
-faág
-vessző
-kukoricaszár
-nád
-szalma
-dióhéj
-fűrészpor
-gyaluforgács
Tapasztalataink birtokában szeretnénk kialakítani egy lakóházak fűtésére alkalmas rendszert magyar alapanyagokból, magyar tervezéssel és elfogadható áron!

A brikettálás legegyszerűbb oka, hogy nem kell a briketthez semmilyen speciális kazán, vagy kiegészítő berendezés. A másik (nem biztos, hogy fontos) ok, hogy kisebb helyen elfér, és így ugyanazon a helyen fajlagosan nagyobb "energiát" lehet tárolni.
De szeretném leszögezni, hogy az aprítéktüzelés nagyon jó dolog, könnyebben automatizálható, és nagyon sokféle anyaggal üzemeltethető.
Ez viszont egy brikettálós topik, így természetes, hogy itt zömében a fent említett eljárásról és előnyeiről olvashatsz.

Faaprítékot nehéz és nem érdemes brikettálni, mivel kell hozzáadni fűrészport és darált szalmát.
A darált szalmában lévő kevés olaj ragasztóként, a fűrészpor töltelékként posperál.
Célszerűbb és olcsóbb faaprítékadagoló berendezéssel (heti tartály + adagolócsiga + égetőfej)hagyományos kazánban elégetni.
A kazánajtót teljesen kinyitjuk, a nyílásba készítünk egy fémkeretet, ebbe csatlakozik az égetőfej.
A kazán átalakítása házilag is elvégezhető.
A többi berendezést a mtökéletes működés miatt célszerű szakemberrel vagy céggel legyártatni.
Cégünk a faaprítékok és egyéb ömlesztett szervesanyagokhoz 2 éve gyárt adagolócsigát.
Az égetőfej most van tervezés és kísérleti gyártás alatt.
*****

Ne itt hirdess! --moderator

Az aprítéktüzeléshez sem kell speciális kazán.
Még a kazánajtót sem kell leszerelni, mivel egy ún. közbetét elemmel kialakítható az égetőfej csatlakoztatása.
A legolcsóbb fűtés az ömlesztett anyagok eltüzelésével jön létre.
Mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egyéni gazdálkodók és őstermelők ezzel az eljárással szinte ingyen tüzelőanyagot nyerhetnek.
A szárítást a nap elvégzi, tárolóhely van, aprítógép van (daráló vagy szecskavágó), csak a heti tartályt, az adagolócsigát és az égetőfejet kell ezzel foglalkozó céggel legyártatni.[url=www.piligep.shp.hu

Üdv Minden Fórumozónak!

Olvasgattam ide oda a fórumba, de nem nagyon találtam választ a kérdésemre.

Fűrészport szeretnék préselni. Ehez van egy 25-30 tonnás papír bálázó gépem, amit használok majd hozzá. Lényeg, kell hozzá valami anyag, ami elősegíti a kötést? Valamint, melegen vagy hidegen kell préselni? Előre is köszönöm a válaszokat!

Sziasztok

Egy hete vettem egy ZBJ-II-es Brikettáló gépet és olyan problémám van vele hogy nem áll össze az anyag bármit csinálok !

Csutka brikett lenne 8%-os nedvesség tartalommal !

A Hőfok megvan ! Ha bámi tanácsotok van várom !

Hali,
Nagyobb nyomáson próbáltad már?

Szia

Hogyan tudom ?

Természetesen ez csigás gép és nem hidraulikus!

Keverj hozzá fűrészport! Lehetőleg fenyőt. A csutka nehezen ragad össze. Nagyobb nyomáson talán, de ahhoz szűkiteni kellene a kimenő nyílást.

Szia

Fenyő fűrészporom nincs nem is tudok szerezni !

Szerinted szalma is jó lenne hozzá ?

Lehetséges. Ki kell próbálni! Amúgy is azt írják, hogy szalmapellethez kisebb nyomás kell, mint fapellethez. Talán brikettnél is igaz. Már csak a megfelelő keverési arányt kell kikísérletezni.

Írtam választ a ZBJ-II -vel kapcsolatban, ha esetleg nemérkezett meg, írjon a reki65@azet.sk e-mail-re, vagy tel. 0421915710612, Nekem is volt ZBJ-II gépem, értek hozzá valamelyest.

A csutkát kár brikettálni.
Azt aprítékként kell eltüzelni.
Az aprítéktüzelésnél megmarad a szárítás és préselés
összes költsége, csak egy száraz tárolóhelyre van szükség.
Még a nedvességtartalom sem számít.
Az apríték égőfej lényegesen olcsóbb beruházás, mint egy brikettprés.
Csigás préssel meg sok a probléma.
Ahhoz acél öntvényház és kovácsolt csigatengely kell.

Szia

Én nagy mennyiségben hordom a cobinextől, Hódmezővásárhely mellől a Kukorica csutkát őrleményként Brikettáláshoz és olyan gondom van vele hogy nekem 11-13%-os víztartalommal adják.

És láttam hogy te írtad hogy 8%-os a Csutkát próbálsz brikettálni azt te szárítottad vagy már úgy veszed?

Mert ha 8%-osan veszed szeretném veled felvenni a kapcsolatot hogy honnan szerzed be mert nekem ebből még min.4%-ott lekel szárítanom hogy Brikketálni tudjam

Várom a válaszd

Üdvözlettel Kelemen Attila

Vannak a neten dokumentációk, ahol fára 8-12%-ra szárítást írnak. A kész pellet minősége mindenképpen jobb, ha szárazabb a kiinduló anyag. Pelletáló rendszerekben mindenhol szerepel a szárító, mert az eladótól nem célszerű elvárni, hogy nekünk megfelelő víztartalommal adja a hulladékot.
Legegyszerűbb megoldás a kipotyogó meleg pelletet hűtő levegővel szárítani az alapanyagot. Persze kezdéshez erre rá kell segíteni valamivel.

üdv mindenkinek vettem egy használt csigát a hozzá tartozó házzal,hossza 2 méter a csiga ármérője 130mm kb mekkorára kel szűkiteni ahhoz hogy kemény legye a brikett.várom a segítséget.