Nem jó, mert nem nagyfrekire vannak tervezve. Gáz csak CO2 lézerhez kell, a nitrogénlézer az működik levegőn is, persze rosszabb hatásfokkal.

Képzeld én építem TEA lézer, csak nem működött, mert szabad levegőn nehezen alakul ki homogén térerő az elektródák között. Majd talán nyáron egy csökkentett nyomású már tervben van.
Amúgy nF helyett pF tartományú kondik jók ilyen lézerekhez.
De most nem akarok ilyen témáról beszélgetni itt.

[OFF]Én majd Co2-es lézer építek a gáz is meg van a szivattyú is csak még nem tudom mibe helyezzem el az elektródákat,hogy a levegő ne menjen be de a fény esetleg egy lencsén keresztül ki jön.
Legközelebb ezzel nyáron fogok kísérletezni szabad levegőn a sok ózon miatt.[OFF]

Nem akarok beleszólni, de ha szinuszos jellel hajtod meg a kapcsolóelemet, és a primer tekercset, sokkal jobban fog melegedni, mint a rövid imp. kitöltési tényezőjű 4szög jellel.
A kapcsoló tranzisztor/fet is rendesen fog melegedni, túlvezérléskor behalhat.
Sokkal jobb a tv.nél bevált záróüzemű mód, amit a tápegységeknél is használnak,pl. tv.szám.gép táp.

A TVK sokszorozóra visszatérve az U~ és a V, a bemenet, tehát akár össze is kötheted, vagy csak egyikre forrasztod, akkor is működik.
Az A, és a D, Ero sokszorozóknál van D, az a testpont, az F=fókusz ,itt kb.+9-11KV jön ki, képcső számára.
A kimenetet te is tudod + .
Aki sokszorozót pl.3xot akar készíteni, annak egy két fontos tanács, jó minőségű nf.kerámia kondikat kell beépíteni, kék-sárga 7-10KV,/1nf, ezeket még lehet kapni, elérhető áron.
A nf.kondikat sorba kell kapcsolni 2db-ot tenni egy dióda ágba,egymással sorban, így a fesz-g tűrésük 2szerese lesz, vagyis 7KV/1nf. 2db.=14KV.
Tehát ha a rajzon 2db kondi szerepel, mint pl junosty tv.nél, akkor 4db.ot ajánlatos betenni.
Nem csak az Ube, feszültséget kell figyelembe
venni,hanem az Uki-t is pl. Ube 10KV, ez esetben Uki-30KV körül lesz, de itt 1,5xére kell méretezni a sokszorozót, vagyis diódánként 15KV.ot, a kimeneti fesz-g növelő kondinak 45KV-ra kell méretezni, ill.ennek megfelelő számú kondit kell sorba kötni.
A nf.kondi lábai min.12mm.re legyenek egymástól, ekkor már nem fog áthúzni, panelba forrasztva sem.
Persze jó minőségű vastag üvegszálast ajánlott használni.

A periodikus irányváltás itt a primer tekercsben valósul meg,és nem a kapcsoló feteknél,mivel a két fél tekercs egymástól ellentétes polaritásban helyezkednek el,ezért ellenfázisba kerülnek egymástól függetlenül attól,hogy mindkét fet negatív felfutást végez.Tehát ha az egyik póluson 25kHz-et mértél,akkor egyértelmű,hogy a trafó 50kHz-en rezeg jelalaktól függetlenül...

8x5=40?
Talán ez ettől azért bonyolultabb nem?

Akkor rosszul számoltam, vagy mi? Lépcsőként kétszerezi? Vagy jobb lenne megmérni? Nem úgy működik, mint a Marx generátor?

Marxnál 1 kondi= 1 lépcső. Villard kaszkádnál 2 kondi 1 lépcső.

Ráadásul a villardnál nem úgy működik, hogy bevágok egyforma kondikat, hanem a kondenzátorok kapacitását az egyre nagyobb feszültségű lépcsőknél el kell kezdeni csökkenteni.

Értem, hogy mit írsz, de még nem tudtál meggyőzni.

Mondok egy példát. Vegyük mondjuk a kétutas, középmegcsapolásos tekercses egyenirányítót. A középmegcsapoláshoz képest a kimeneten 100 Hz-es lüktető egyenáram van. Pedig a trafó ugye csak 50 Hz-en üzemel. Most képzeld el, hogy ez az áramkör visszafelé működne. Tehát a két egyenirányítóra felváltva kapcsolnád az egyébként 100 Hz-es szinusz félhullámokat. Ebben az esetben a trafó tekercs végei között elvileg 50 Hz-es színusz alakú jel lenne mérhető.

Én ezért gondolom, hogy a ZVS-nél is mondjuk 50000 irányváltás van másodpercenként, de ez végeredményben egy 25 kHz-es jel felfutó illetve lefutó éleinek az összege, tehát gyakorlatilag csak 25 kHz-es jelről beszélünk.

Ha 5 kondi van a sokszorozóban, akkor 8×2,5?

A középmegcsapolásos két diódából álló egyenirányító amit írtál nem kétutas,hanem egy,csak kétütemű.A kétutas az a graetz.A hálózati trafó meg nem 50Hz-en rezeg,hanem 100-on,legalábbis egyfázisos rendszerben,kétfázisnál 200Hz,háromfázisnál meg 300Hz,fázisonként 120° eltéréssel.Szóval eközt a periodikus 100Hz és az egyenirányított 100Hz közt meg csak annyi a különbség,hogy az utóbbinál a szinuszgörbék egymás mellé kerülnek pozitív és negatív elrendezésben,ennyire egyszerű.Ugyanígy a zvs-nél is.Tegyük fel ha vennél két diódát az anódjuknál összekötve,a katódokat meg egyenként a fetek drain-jeihez illesztenéd,akkor az egyesített anód és a primer tekercs közép „+” kivezetése közt 50kHz-et kéne mérjél,míg fetenként 25-25kHz-et.Remélem most már meggyőztelek,mert szerintem ez itt nagyon OFF-topic...

Igen,de itt egy leirás róla (igaz németül van,de a lényeg szerintem kivehető).Konkrétabban ez az a kapcsolás,a 6 dióda ellenére fesz 3x-ozó ként működik...

A kétütem, és a kétutas egyenirányítás egy és ugyanaz. A graetz, és a középreágazásos 2 diódás megoldás pontosan ugyan olyan kimenő jellel rendelkezik, nyilván a középreágazás miatt azonban más feszültségszinttel.
Ezeket a fázisos dolgokat azért inkább nézd át, mert ez nem egészen így működik, ahogy gondolod. 2 fázis közt 3 frekvencia komponens van. 3 fázis esetén csak 2. A szuperpozíciójuk pedig 50Hz minden esetben, persze ez nem szinusz alakú lesz, hanem valami csúnyaság.
Tehát: 2 fázis közt ugyan úgy 50Hz-es periodikus jel van, nem pedig 200Hz, vagy bármi más.

Na így már értem. Köszi.

Közben látom, hogy kifejezetten a rezgésről van szó, akkor csak 1 hiba van, 1 fázis esetén 100 rezgés (50Hz), 2 fázis esetén 300, 150 és 100 (150, 75 és 50Hz) 3 fázis esetén 100 illetve 300 rezgés, azaz 50 és 150Hz. Régebben már kiszámoltam ezeket, és ha jól emlékszem, akkor ezek a frekvenciakomponensek jöttek ki.

OK, elfogadom a magyarázatodat. Nem tudok ellene felhozni több érvet.

Azt gondolom, hogy én nem úgy értelmezek néhány dolgot, mint ahogy te írod. Mondjuk az, hogy az egyfázisú trafó 100 Hz-en rezeg nekem kicsit újdonság. Ezzel így leírva nem találkoztam sehol.

Viszont ha abból indulunk ki, amit elmagyaráztál, akkor az én ZVS meghajtómban közel 50 kHz-en működik a sorkimenő, ami nekem soknak tűnik. Pláne ha azt is hozzáteszem, hogy ez a terheletlen frekvencia. Tehát akkor mértem ezt, amikor a szekunder két kivezetése között nem volt ív. Amikor az ív tartósan fennáll, akkor a frekvencia ez előbbinek csaknem a duplája, kb. 90 kHz!

Egyébként azt meg tudod magyarázni, hogy miért növekszik meg a frekvencia ennyire jelentősen, terhelés alatt?

Azt tudom a Villard kaszkádról, hogy van egy oldalas, és két oldalas, csak azt nem hogy a két oldalas duplázza a feszt?
Pl.: 10kV-t adok a két oldalasnak, és 40kV-t állít elő az egy oldala, valamint a másik i, akkor a kettő együtt 80kV feszt hoz létre?
Most most "őrült kérdés" két egyforma sokszorozóval meg lehet-e oldani?
Mert nekem van 3 amiből 2 valószínű hogy döglött, és 1 UNI ami a kedvenc(az ami a youtube videómon van). Ha Netán következő lomizáson találok még egyet. akkor kiszeretném próbálni.

A jelenség pontos okát nem ismerem,de szerintem ez azzal magyarázható,hogy mivel itt is egy önrezgőről van szó,és ahogy a mag egyre inkább telítésbe kerül,úgy tolja el magával a tekercs impedenciáját,és ez egyértelműen frekvencia változást idéz elő.

Hát ha még nem hallottál ilyenről,akkor hozz össze egy mikrofont egy szkóppal,majd tedd közel egy búgó trafóhoz és meglepődsz majd,hogy igazam volt,mint az egy fázisos trafónál úgy a három fázisúnál is...

Azért egyutas kétütemű mert tulajdonképpen egy félhídről van szó,a graetz meg teljes híd,bár a kimenő jel mindkét esetben megegyezik,de azért mégsem teljesen ugyanaz.

Én inkább méricskéltem diódákkal meg szkóppal,mivel jobb szeretem a dolgok gyakorlati oldalát.Nem tudom mit kell átnézzek,mivel én csak a kísérleti úton szerzett tapasztalataimat írtam le,de amint elnézem a leirásod alapján én is hasonló eredményekhez jutottam.Szóval három fázis és három egyutas egyenirányító esetén 150Hz-et kaptam;két fázis két diódával 75Hz;egy fázis egy diódával természetesen 50Hz.Ugyanígy három fázis három félhíddal párosítva 300Hz;két fázis két félhíddal 200Hz;egy fázisnál meg 100Hz-et kaptam.Szólj ha tévedek.

Hát ez csak egy rövid számolás kérdése. Fel kell rajzolni a 3 darab 120 fokban eltolt szinuszt, és egy kicsit trigonometriázni píkkel, meg periódusidőkkel. De ha neked is ezek jöttek ki, akkor ez annyi.

[quote]az egyfázisú trafó 100 Hz-en rezeg[quote]
Ha herzről beszélünk, akkor az alatt teljes periódust értünk. 50Hz-en 'rezeg' de minden periódusban van egy negatív és egy pozitív oldal, emiatt '100Hz' a valódi rezgés, de akkor fogalmazzunk úgy, hogy 100x változik az áram iránya 1 másodperc alatt.
Egyébként pedig lehet olyan jelet is előállítani, ami pl. 10Hz-es, de 100 rezgést produkál (nyilván ez is valami ocsmány jelalak).

A fene, elrontottam az idézet gombot

Attól még hogy egy hálózati trafó produkál 100Hz,rezgéseket, főleg mikor rosszul van összerakva, zúg rendesen.
A hálózati frekvencia, pedig szabvány szerint is 50Hz, az erőműben üzemelő szinkrongépek, generátorok is 50Hz, frekvenciájú 3fázisú feszültséget állítanak elő, egymáshoz képest 120fokos, periódus eltérési idő mellett.
Az egyes fázisok közötti eltérést, nagyon pontosan kell tartani, ezt a gépek szinkronizálásával, szinkronvezérlés, érik el.
Ezután az erőmű, nagy teljesítményű nf.3fázisú transzformátora, táplálja be az áramot, a szintén 3fázisú országos rendszerbe.
Feltranszformálással.
Olyanról még nem hallottam, amit írtál hogy 2fázis esetén 200Hz, 3fázis esetén 300Hz, ez egy baromság.
3 évvel ezelőtti elektrotechnikával, váltakozóáramú hálózattal, azok kapcsolásaival foglalkozó szakkönyveim vannak, mindegyikben, 230V/50Hz, és 400V/50Hz, 3 fázisú rendszerekről van szó.
Amúgy aki nem tudná, a hálózati frekvenciát, frekvenciamérővel szokás mérni nem mikrofonnal, ez manapság minden rendes multiméterben, megtalálható.
Mikrofonnal a frekvencia átvitelt szokás mérni, pl. erősítők, hangszórók, hangdoboz.
Továbbá egyutas, és kétutas egyenírányító kapcsolás létezik, együtemű nincs, az iskolákban mai napig igy tanítják.

Nem értetted meg, miről van szó. Big Blaster kifejezetten arra volt kíváncsi, hogy egy félperiódusnyi időből mennyi zajlik le adott idő alatt (1 Hz= 2 "rezgés", ahogy a villanyégő is 100Hz-en villog).
2 fázis esetén 3 darab frekvenciakomponens van, 50Hz, 75Hz, és 150Hz. Ha ezt nem érted, rajzolj fel 2 darab, egymástól 120 fokban eltolt szinuszt, és számold ki, hogy a 2 közelebbi csúcs, és illetve a 2 távolabbi csúcs közt mekkora a periódusidő. Ebből meg fogod kapni ezt a további 2 frekvenciaértéket.
Hogy érthetőbb legyen, gondolj az AM-re. Ott olyan frekvenciakomponenst kapunk a demoduláció után, ami valójában benne sem volt a vivőben.
Itt fordított a helyzet, olyan frekvenciákat kapunk az szuperponált jelalakban, ami nem volt az alapjelek egyikében sem.
Ezzel a módszerrel tudtommal vizsgálnak erősítőket is, egy 19kHz-es és egy 20kHz-es jel összegében ugyanis megtalálható az 1kHz-es szuperponált jelkomponens is.

Az 50Hz hálózati frekvencia, azt jelenti,hogy másodpercenként 50szer változik meg az áram iránya, igy az izzó is 50szer villan fel.
Ezt igy tanultuk régen, ma is igy írják a fizika könyvekben.
A fénycsővek fojtótekercsel való üzemelése, ezért nem jó, az alacsony frekvencia miatt zavarja, fárassza a szem idegeit.
A 100Hz-es tv.is 100Hz-en működik, mig a 200Hz-es HD tv.200Hz-es frissitéssel megy.
Nem kell a fizika törvényeit átírni.

Ajjaj. Azért csinálj a kedvemért egy tesztet, tegyél be egy soros diódát egy izzó elé, és nézd meg milyen ha valóban 50x villan fel.
A fizikát nem átírni kell, hanem megérteni. Ezért javaslom, végezd el ezt a kis próbát, amit javasoltam.

Te csak ne írj nekem hülyeségeket, a dióda teljesen megváltoztatja a szinusz hullámot, a jel alakját.
Semmi köze nincs a dióda utáni lüktető egyenáramnak, 25ször villan az izzó, mert a dióda, minden periódusnál csak egyszer nyit ki.
De ennek már semmi köze a trafóról, konnektorról lejövő 50Hz-hez, jelalak szempontjából.
És az Am demodulátornak sincs semmi köze az egészhez, én műszerész vagyok, nem idióta kísérletezgető.
Vedd elő az elektrotechnika könyvet és nézd meg mit írnak, vagy vegyél egy oszcilloszkópot, és nézd meg azzal a periódusokat, hányszor változik 1sec.alatt.
Én a tényeken nem vitázom senkivel.

50 helyett nem 25 fog villanni? Mert a egy szkópon szinusz jel helyett púpok(mert nem tudom, hogy hívják az ilyen jelet) fognak megjelenni.


Amúgy boldog karácsonyt, mindenkinek.