Fórum témák
» Több friss téma |
Reakcióegyenletet tudsz írni?
Csak azért is érdekel, mert vas(III)-kloridos maratásnál réz(II)-klorid is keletkezik: 2FeCl3 + Cu --> CuCl2 + FeCl2 + 2Fe Egyébként ha ebbe vasszögeket vagy vasforgácsot teszel akkor a réz kiválik, a szögek pedig szivacsosak lesznek. A rézzel bevont szögeket/forgácsot szűrővel ki kell venni, réz nem maradhat benne. A maradékot ki kell szárítani, és hagyni pár napot hogy a maradék vas is kirozsdásodjon. Ezt fel kell önteni sósavval és kész is a vas(III)-klorid regenerálás, még több is lesz belőle
Persze! Nem titkos a dolog. Elvileg vegyszer boltban kapható, de ha szereted a kémiát, magad is előállíthatod otthon (ha kell akkor leírom, de ehhez réz(II)-szulfát, szóda-bikarbonát, és sósav kell). A töménységétől függ (nem meglepő módon) hogy mennyi idő alatt marja le, ha kell elővakarom a receptet (bár én 4éve kevertem be magamnak amit most használok, így most fejből nem tudom , de ha Bp.-i vagy valamennyit tudok adni neked grátisz ) Közel azonos (!) idő alatt marja le a rezet, mint a peroxidos módszer, annak "mellékhatásai" nélkül.
Az elv (és a gyakorlat is ): CuCl2 + Cu -->Cu2Cl2 A regenerálás: Cu2Cl2 + 2HCl + 02---2CuCl2 + H2O Az oxigént simán levegő átfúvatássál (ez lassabb, egyébként ha sósavas az oldat, akkor a levegő oxigénjével is lassan lejátszódik a reakció), vagy kevés hidrogén-peroxid hozzáadásával lehet bejuttatni a rendszerbe. Az a vicc benne hogy a regenerálás során még nő is a marató mennyisége (itt is). Amit most próbálok ki egy haverommal aki galvanizálni szokott, hogy mi lenne ha ilyen módon szednénk ki a felesleges rezet (elvileg lehetséges).
Hú, ha nem haragszol, egyben válaszoltam meg az összes kérdést (kicsit lusta vagyok)
Örülnék ha megadnád a receptet , a pontos keverési arányokkal ,mert Szeged mellett lakom . És valószínűleg
sokan kipróbálnák az "új " szert !
Sósavba merítesz réz pálcát, és elektrolizálod. Váltóárammal is mennie kell.
Na, megvan a recept! Viszont eszembe jutott, hogy én variáltam rajta. Az eredeti: 21-24 tömegszázalékos oldatot ír, de ezt a rézfóliás maratáshoz használják, mivel ott óvatosabban kell maratni, ezt én úgy változtattam meg hogy kb. 1.5-2-szeres töménységű oldatot használok, és adtam hozzá sósavat (ami szintén gyorsítja), kb. 1dl-hez 10ml 20%-osat (háztartási), amit időnként érzésre pótlok ha látom, hogy lassabban mar. Az hogy sósavas az oldat előnnyel is jár, meg hátránnyal is. Hátrány az ismerős szerint, hogy fotós technikánál a fényérzékeny anyagot a sósavas oldat kikezdi (ennek csak ott van jelentősége, ahol 0.6mm alatti vastagságú vonalak vannak, előnye, hogy állás közben a sósav miatt a levegő oxigénjével regenerálódik az oldat. Ezért nem töltöm tele a tartó üvegét, és időnként lecsavarom a kupakját, hogy levegőt kapjon. Hú, majdnem egy regényt írtam Ha valamire sikerült nem válaszolnom, szólj!
Még két dolgot elfelejtettem! A töménység, hacsak nem precíziós maratást végzel annyira nem kell, hogy pontos legyen.
Természetesen itt is gyorsítja a melegítés a marást, de sok értelme nincs, mivel a vas-kloridoshoz képest sokkal gyorsabb (egy haveromnak adtam, csak elfelejtettem mondani neki, hogy gyorsan mar, ergo reggelre csak egy üres nyák lapja maradt ) a másik, hogy a kolléga ötlete sem rossz mód az előállításra, de valamennyi klór gáz ott is keletkezik, illetve sajna mellék reakciókkal is jár, mivel nem csak réz(II)-klorid, hanem réz(II)-klorát ( Cu(ClO3)2 ), illetve a hőmérséklettől függően (az oldatétól) réz(II)-perklorát ( Cu(ClO4)2 ) is keletkezik. Ezek amíg nem válnak ki az oldatból, gondot nem okoznak (szárazon tűz, és robbanás veszélyesek, szép zöld színű tűzijátékot lehet velük csinálni), ám szerencsére bomlékonyak, az első maratásnál ( illetve, ha az elektrolízis után benne hagysz egy kis réz drótot) el is bomlanának. De addig óvatosan az oldattal! (Ezt mint vegyészmérnök írom, és régen így állítottam elő tűzijátékhoz lángfestő anyagot) Szerintem egyszerűbb és biztonságosabb mód, ha réz(II)-szulfát oldathoz szóda, vagy szóda-bikarbona oldatot öntesz (vigyázz, erősen felhabzik, ezért lassan részletekben, addig amíg nincs már gáz képződés), majd a kivált csapadékot egy tölcsérbe helyezett szűrőpapíron(pl.:porszívózsák) leszűröd (ez bázikus réz(II)-karbonát lesz) és jól átmosod. Majd feles sósavban feloldod (itt is erős gáz fejlődés van, tehát óvatosan) és kész. Ja, mind két esetben csak szén-dioxid gáz fejlődik. Én így csináltam mert így csak réz(II)-klorid a végtermék az elektrolízissel szemben, és a hozzávalók gazdaboltból és mondjuk a Tesco-ból (remélem nem baj hogy ezt írtam) beszerezhetők.
Köszi a receptet a hétvégén kipróbálom. Csak még egy két kérdés : az átmosást tiszta vízzel csináljam ,a rézkarbonát nem oldódik vízben ?
Igen, sima csapvízzel is moshatód, nem analitikai tisztaságot kell előállítani! A másik kérdésedre a válasz (Látom, neked se volt kedvenc tárgyad a kémia ): a csapadékok nem igazán szoktak oldódni vízben. Ráadásul a bázisos réz(II)-karbonát Malachit néven a természetben is előfordul.
Az nem igaz hogy nem volt kedvencem a kémia
(gyógyszergyártó az eredeti szakmám) csak már 25 éve mást csinálok . Egyébként később rájöttem hogy h...séget kérdeztem . De nem jutott eszembe hogy töröljem a hsz-t
Semmi gond, nem kioktatni akartalak, ezért ne verd a fejed a falba, én is tudok néha mondani dolgokat. Egyébként sajna most én se a szakmámba dolgozom , viszont egy kis segítségre nekem is szükségem volna, ami nem ebbe a topic-ba tartozik, de hátha tudsz segíteni Ha egy trafón semmi adat nincsen, hogy tudnám hogy milyennel pótoljam? Mérjek rá a tekercsek ellenállására? Ehhez láma vagyok
Üdv!
Ha jó a trafó akkor a szekunder feszültséget célszerű megmérni, a teljesítményét meg csak saccolni lehet. Ha leégett akkor a feszültségét is csak saccolni lehet.
Üdv!
Ma kipróbáltam ez a rézkloridos maratást. Nekem kb. ugyanannyi idő alatt marta le a nyákot mint a vasklorid. Gondolom a töménységgel lehetett gond. Az arányokról írhatnál valamit mert én csak sacc/kb öntöttem össze mindent . Csináltam jó tömény rézgálic oldatot, ebbe tettem a szódabikarbónát. A csapadékot elfelejtettem megmosni és úgy tettem a 20%-os sósavba. Ami keletkezett csapadék azt mind beletettem a kb. 1.5dl savba és fel is "oldotta", egy jó sötétzöld színű oldat lett belőle.
Még annyit kérdeznék hogy ezek az anyagok mennyi ártalmasak? Gondolok itt a rézklorid oldatra és a rézkarbonátra. Gondot okozhat ha esetleg belenyúlok valamelyikbe?
vasklorid, nátrium-perszulfát:
Ha belenyúlsz és hamar kezet mosol(nem rázod mindenfelé!) akkor nem lesz bajod. Ha mártogatod akkor a legnagyobb baj ami történhet hogy később pikkelyesedni kezd a kezed, amitől a baktériumok mélyebben le tudnak hatolni a bőröd alá, különösen a körmök oldalán tapasztalhatsz erősebb hámlást vagy gyulladást. Napok múltán a körmeid szélén található bőrréteg elhal, elválik a körömtől, levágása, lecsípése fájdalmas és lassan gyógyul. Tépni nem szabad, az még rosszabb, az hetekig be sem gyógyul. De annyi biztos hogy nem fog lerohadni a kezed. nátrium-hidroxid: Érintkezés után zselés valamit érzel, ami kézmosás után sem múlik el. ugynais a legfelső hámréteget azonnal elmarja, ujjlenyomatod sem lesz egy darabig. Hosszabb "kezelés" esetén hasonló kiszáradási tünetek. Égési sérülést nem okoz, mert fotómaratásnál nem kell olyan nagy koncentráció. réz-klorid: Hatását nem ismerem, de elvileg gyógyvizekben és a természetben, ionjai a vérben is megtalálhatóak.
A vaskloridot különválasztanám:
Bővebben: Link
"íze fanyar" - LoL!
Igazából nem a vasklorid, hanem a segédanyagai(sósav) ami a kezet marja. Ettől függetlenül, bármire rácsöppenik, örökké nyomot hagy, a linóleumon is.
Szia! Köszi az ötletet, megpróbálom! Plusz megválaszolom a másik hozzászólásod: A réz(II)-klorid mivel nehézfémsó, ezért nem meglepő módon erős méreg. Ha kézre kerül, gyorsan mosd le. Ha óvatos akarsz lenni, akkor használj gumikesztyűt! (Mondom én aki sajnos nem teszem sokszor lustaságból ) A réz(II)-karbonát, mivel nem oldódik vízben, ezért hacsak nem nyeled le, vagy nem rakod savas dologba ( pl.:csalamádé ) nem mérgező annyira. összeségében inkább arra vigyázz, hogy ne menjen a szemedbe, szádba, és ne "fürödj benne"
Na, már megint egy regényt írtam...
Hú! Azért ennél egy kicsit azért precízebb is lehetnél Igen, a töménysége nem volt megfelelő! Arányok: Ha tudsz, még rakj bele réz-karbonátot azzal is tudod töményíteni (Addig rakj bele, amíg még feloldódik. Majd ha már több nem oldódik, akkor még egy kis sósavat.). Így nagyjából megfelelő töménységű oldatot fogsz kapni. Tudod még töményíteni ha forralással bepárlod egy kicsit, de ezt csak erkélyen, vagy a szabadba csináld. Azért is mosd meg a csapadékot, mert feleslegesen szennyezed el nem reagált réz(II)-szulfáttal, valamint nátrium-kloriddal (ami a sósavban oldódáskor keletkezik)
Üdv!
Akkor legközelebb így fogom csinálni csak még be kell szerezni hozzá a kiindulási anyagokat mert így is a konyhából lopott szódabikarbóna látta kárát a dolognak. Szóval az a lényeg hogy jó tömény legyen az oldat, ez a bepárlás azt jelenti hogy elkezdem melegíteni az oldatot és közben adagolok még hozzá rézkarbonátot (mert melegen többet tud feloldani)? És ha visszahűl nem fog kicsapódni megint belőle (bár sejtem hogy nem)?
Szia!
Bocsi, félre érthető volt most így belegondolva amit írtam! A réz-karbonát azért oldódik fel, mert a sósav elbontja réz-kloridra és szén-dioxidra (nesze neked üvegházhatás ) amikor már nem oldódik fel, elfogyott az oldatban a sósav. Ilyenkor kell még egy kicsit hozzáadni sósavból, azokért amit írtam pár hozzászólásban előrébb. A melegítésnél az elpárolgó víz (és egy kevés sósav) miatt töményedik az oldat, nem azért mert több réz-karbonátot raksz bele (pár hozzászólással előbb leírtam, hogy vízben nem oldódik a réz-karbonát )
Szervusz!
Itt is valami hasonlóról írnak: PCB/etching_CuCl
Szia!
Jó cikk! Adott egy jó és egyszerű tesztet az oldat Cu(I) tartalmának ellenőrzésére! Érdemes átnézni!
Hello.
Egy gyors kérdés a por alapú vasklorid jobb vagy a folyadék?
Javaslom tárolásra a port (légmentesen), maratásra pedig a folyadékot.
Pontosabban az igazat megvallva folyadék formában 20 éve sincs nincs gond a tárolással, maratni pedig szilárd formában meg sem próbáltam...
Üdv!
Olyan nincs hogy folyadék alapú meg por alapú, végeredményben úgyis csak a vasklorid oldatával tudsz maratni. Amit te folyadék alapúnak hívsz az az előre elkészített oldat, ebbe még tesznek egyéb adalékokat ami elvileg csökkenti az alámaródást plusz gyorsítja a marási sebességet. Amit meg porként veszel abból meg neked kell a megfelelő töménységű oldatot megcsinálnod.
Hello én máshogy maratok:2dl sosav 2dl csapviz és 2dl hidrogénperoxid ősszekeverve.A sosavat háztartásiba kapod olcson a hidrogénperoxidot pedig fodrászboltban 1l kb 200 huf mi a véleményed? üdv Tamás
Hi
Én 50ml oxid 30% és 1dl háztartási sósav. Kb.: 5 perc a maratás.
Szervusz!
Ha jól értem, buborékos maratóval, gyakorlatilag a maratás alatt regerenálódik is? Szimpatikus megoldás, ki fogom én is próbálni. A sósav+hidrogénperoxid sem rosz, csak nagyon vékony rajzolatnál (10-20 mil), amatör viszonyok között nehéz kézben tartani a folyamatot... Nagyon oda kell figyelni! (változó hőmérséklet és összetétel) A növényvédelemben használják a rézoxikloridot általában 50% réztartalommal, ezt mi módon lehetne erre a célra lkalmazni?
Szia!
Igen, már maratás közben is regenerálódik, jó ötlet, de szerintem picit macerás így, ha olyan az ember mint én, hogy kb. havi 1-2-szer mar nyákot. Annak aki viszont többet, annak megéri, mert a levegő befúvatás még gyorsítja is a mellett, hogy így nem kell a marató tálat mozgatni. A rézoxiklorid nem is rossz ötlet! A képlete: CuCl2 x 3 Cu(OH)2, tehát csak sósavat kell még hozzáadni (vagy abban oldani), és átalakul az egész CuCl2-á! |
Bejelentkezés
Hirdetés |