BGSF kollegához csatlakozva van egy megjegyzésem. Az ötvenes évek csöves rádiói úgy nyomják a mélyet a mai napig (persze ha fel vannak újítva ) hogy az már mai szemmel hogy az már szégyen de ami igaz: középhullámon rövidhullámon. Ezt úgy érték el , hogy az előerösítő triódának nem volt katódellenállása csak egy igen nagy értékű rácslevezető ellenállása. Emiatt az indulóáram hatására (aki csöves tudja mit jelent) előállt az előfeszültség. Viszont kivezérlés hatására ez elcsúszott és gyakorlatilag vágni kezdett. Ez magyarán azt jelenti , hogy torzított. Bármilyen furcsa de a mélyhangok tartományában a torzítás ha 5% 10% még a fülünk DÖGÖSNEK véli. Ezt azért tudom mert régebben basszusgitároztam. A QUAD 405-ös végfokom is ezzel bukott meg mert "szép" hangja volt.Utána vissza a jó öreg csövekhez.

Szerintem neked egy sztatisztika kellene minnel tobb halgato velemenye es kiertekelese .Majd ezt beteszed egy szoft-ba a mintakkal egyutt es igy majd a program a "mert/vizsgalt" jelet kategorizalja .Igy nagy valoszinusegu lesz a meres eredmenye a koz tetzseshez kozeli.
Laboratoriumi szuper meres magaban nem eleg
egy tanulmanyhoz ,kutatashoz kene erteni es latni is hogy mi a fontos es hol kel keresni a kulombsegeket amik valtozasa erezhetoen magvaltoztatja a hangkepet.
Lattam par kepet ,diagramot Yamaha akusztikai labor
anyagbol , hat nezhetem mert nem mondta meg senki sehol hogy mit is kene nezni egy spektrum anakizisbol es egy hullamformabol .
Alig eszreveheto valtozasokra erezheto halhato hangszinkulobsegek adotak mikor jatszadoztam en is mindenfele meressel ,Kene az automata kiertekelo program ami a valtozasokat figyeli .Alig lathatoan es kiertekelhetoen mozdul el a "fesu" a spektrum analizator ablakaba es nem is latom hol es mi valtozott.

Szerintem a "MaxBass" tipusu alaphang nelkuli mely basszus hamonikusaival valo kompenzalo cuccokat szeleskorben hasznalnak mar regota.Mar eleve sok zeneanyag igy van felveve .
Maskulomben az egesz egy psziho hatas ,ha nem adsz melyebb basszust egy normal halgatonak az nem erzi hianyat .Ha elotte volt mely akkor erzi hogy hianyzik .Van egy olyan hogy "emlek hangkep" ami a normalis embereknel rovidebb a zeneszek es ide vago specialistak eseteben hoszabb az emlekezo ido.Ez ugy a hangszinre mint a hangerore ervenyes .
Csoves erosito ( meg FET es MOSFET )torzitasa inkabb paros harmonikusokat kelt amiket jobban eltur a halgato es ezek harmonikus viszonyba vannak a zene hangjaival ,Tehat a nem specialista az eredeti zenehez valonak tartja/erzi.Mink vajtfuluek akik nem a zenet halgatjuk mar joideje eszrevesszuk a kulombsegeket ,elsosorban mert keressuk es tudunk rolluk.

Sikerült-e valakinek mostanában utána mérnie annak, amit álítottam, hogy az erősítők terhelt frekvencia menete szép loudnesses, ha valódi hangszóróval mérjük az átvitelt.

Bár ez csak egyetlen tényező, de ez 3-6 dB alul felül.

Egy kései válasz.
Az a legjobb motyó ami a legjobban tetszik a gazdájának.

A statisztika önmagában egy átverés. Nem fejez ki semmit csak azt amit hallani akarunk. Csak rá szeretnék jönni hogy miért van az hogy szinte mindenki más erősítőre esküszik? Volt csövesem is, tranzisztoros is és most egy TDA IC-s. Hangszín nélkül 'a la natur... 2X20W
De már visszarakom a Texas-t... Már egy éve hallgatom a TDA-t és majd kíváncsi leszek a TEXAS-ra.....

Nálam mindegyik erősítő " 'a la natur", nem hiányzik egyikből se a hangszín. Egyedül a gyárt Fisher Studos standard-ba van EQ, de a meghallgatások során végig lineárison volt az átvitel, és az emelés csak rontott, az így sem túlzottan egyedi hangképen.

Egyik fórumon találtam ezt a hsz.-t.
Tudod, a hangminőség alap követelménye, hogy egy rendszer (beszéljünk az erősítőkről, mert azokról volt szó) a bemenetére érkező jelen a lehető legkisebb mértékben módosítson. Ezt lehetőség szerint bármilyen terhelésre, bármilyen kimeneti szintre hajtsa végre.
Na, már most egy csöves rendszer SOHA nem lesz képes ennek az alap feladatnak eleget tenni. Az összes torzítása nagyságrendekkel nagyobb, a terhelésre, kimeneti szintre a torzítási komponensei jelentősen emelkednek. A hallható frekvencia sáv alját és tetejét nem képesek megfelelő kontrollal átvinni a terhelésre főleg nagy teljesítményeken.
Így gyakorlatilag csak jó közelítéssel jelenik meg a kimeneten a bemenetére adott jel. (szerencsés esetben, de többnyire még úgy sem)

Az egy más dolog, hogy sokak számára a megjelenő felharmonikusok, különösen a páros felharmonikusok, a kellően nem csillapított mediterrán basszusok, a se alja, se teteje élvezetet jelentenek. De könyörgöm. Ennek mi köze a bemenetére adott jelhez. Semmi. Sokan a csöves erősítők harmonikus gazdagságáról beszélnek, mint pozitívum. A frászt! Harmonikus torzítási komponensek. Pláne a pár wattos rettenetek.

Természetesen félvezetőkkel sokkal könnyebb elérni jó mérhető paramétereket.
De ez SEMMIT nem jelent. A hangjuk ettől még nem lesz jó.
Viszont szerencsés esetben a jó és mérhető műszaki paraméterek kiváló hangminőséggel is párosulnak. Na, én ezen kevés félvezetős eszközökről beszéltem. Akik nem teszik hozzá a saját egyéniségüket a hanghoz, nem produkálnak mesterséges harmonikus tartalmat, a teljesítménytartományuk szinte korlátlan, azt a teljes frekvencia sávban minden terhelésre le tudják adni.

Úgyhogy nem teszem hozzá, hogy szerintem, mert a hangminőség nem csak szubjektív dolog, annak objektív oldala is van, aminek a csöves erősítők gyakorlatilag nem felelnek meg.
így aztán fenntartom, hogy a ma létező legjobb minőségű erősítők mind félvezetősök.

ha ha ezen csak mosolyogni lehet ezt aki írta az még nem volt nálam , mutatnék neki furcsa és meglepő dolgokat .
Háttal a rendszernek és csak kapcsolgatnék össze - vissza és mondja meg melyik mikor szól és melyik az ami tetszik neki ? Azt hiszem érné meglepetés de rendesen .

Ez az ember (H.Gábor) nem hogy nem hallot, de igen csak otthon van a high-end technikában. Ő az egyik olyan mérnök, aki többmilliós Mark Levinsonokat, LIN-eket és egyéb felettébb különleges (és drága) cuccokat forgalmaz.Neki bizton van összehasonlítási alapja.

Akkor meg pont ez a gond , túlságosan elkötelezett valami és valaki iránt .
Mit akarnék akkor én a barkácsolt kacataimmal ? mmm....

Ez meg azért sántíthat, mert a Reed Rose erősítők is csövesek, és az is ML szegről végről. Mindenesetre szívesen lennék abban a helyzetben mint Ő, aki már annyi cuccost hallot, tesztelt.

Úgy nem érdemes véleményt formálni valamiről, hogy látatlanban mondjuk ki egyik vagy másik rendszerről hogy rosszabb min a másik. Ez csak akkor állítható biztosan, (sőt, a szubjektivitás még így is megkérdőjelezhető) ha azonos körülmények,feltételek között, vakteszten hallgatjuk meg a készülékeket. Ki az aki fülre megmondja hogy ez vagy az a jobb, mikor nem egymás után, azonos lehallgató térben, (azonos akusztikai jellemzők mellett) ugyanazon,és megfelelő rendszer kiegészítőkkel, hallgatási (sweet point) pozícióban, és még ki tudja hány feltétel teljesülése nélkül mond véleményt. Mert az hogy a "Ferkóé jobban szólt" semmit nem jelent. Ezt csak akkor lehet eldönteni, de akkor is csak az adott készülékekre vonatkozóan, ha a fentebb leírtak teljesítődnének. Szerintem.

Castone cpa300B,2 db 30as reflex,2 db 30as goodmans.A reflexek sub nak,a goodmans ek közép ill.középmélynek voltak. Ehez csatlakozott 2 150W os SAL magassugárzó ,ami csak a középmagasat 10-12 khz et ismerte ,sajnos ezen a frekvencián ordított(szörnyű minőségben). Lehet hogy azóta is annak a levét iszom.
Az egész cuccban az volt a jó ,hogy szinte tönkretehetetlen volt. Emellett ba...tt nagyot szólt ! A goodmans ek a 2 reflex et maximálisan elnyomták ,mivel legalább 20dB el felette jártak. A végfokon található 2 clip led a nap felét betöltve villogva töltötte, évekig. A castone cpa300B végfok hangja a quad405 szinte teljes mása. Az STK ic -s eket simán verte mind a quadom és a castonom is. Úgy ahogy volt eladtam minden nagy teljesítményű hangszert. Furcsa módon ,mikor beraktam ugyanazt a cd-t egy panasonic "hifi" be ,sokkal kellemesebbnek éreztem mindent.A fülemet nem bántotta a túlzott hangnyomás és a hangszórók túlzott mérete a szoba méretéhez képest. Pedig CIROKL barátom segítségével megépítettem annó egy sub ládát , ami 210 cm magas, 40cm széles és majd 1m mély volt. Nagyágyú a neve. De mind hiába a hallható frekvenciatartomány varázslása,elviselhetetlen dB ekkel az 5x4 es szobában ! A mostani 2x70 W os saját magam épített erősítőm és a 70 W os monitor hangfalaimat nem cserélném egyik PA rendszerre sem. Ráadásul az előzőhöz tartozott egy igen drága equalizer és keverő is. Most abszolút hangszín nélkül, kitűnő hangú passzív hangváltóval és kábelokkal kényeztetem a fülemet. Nem kell nekem SUBwoofer meg 7.1, de még 3 utas hangfal sem!
Valaki összehasonlítana egy csöves és egy tranzisztoros erősítőt hangerőre ugyanazzal a hangfallal úgy, hogy saját tapasztalatairól beszél?

Ennek semmi értelme nem lenne , egy csöves erősítőt nem hangerőre méretezünk soha arra ott vannak a tranzisztoros és társaik .
Az összehasonlítást csak is normális körülmények és hangerőn lenne korrekt elvégezni , csak halkan mondanám , lenne meglepetés .

Arra céloztam , hogy pl.egy csöves 30W os és a tranzisztoros 30W os között milyen különbségek vannak,ugyanabban a klasszisban (A vagy A/B).Mennyire lehet érzékelni teljesítményileg ,hogy az egyik ilyen a másik olyan.De ezt gondolom inkább hallani kell...

Így van helyes a teóriád hallani kell , az érzékek csak ez után összpontosítanak a hallójáratokon .
De még mindig azt mondom nem a teljesítmény itt a fő mondanivaló ez esetben a 30Watt sok , egy korrekt összevetésez a 10 Watt is bőven elég.

10w szerintem is normális, ennél kevesebb már kissé dinamikátlan, 2-3w-okra gondolok főként, szóval ahol épp élvezni kezdeném a zenét, na ott fogy el az a pár watt, 10-15w nál már ilyen gondok nincsenek, és szerintem zenehallgatáshoz alapjaiban elég. Persze a 30w azért nálam jól jön ki .

Hangerő és nem minőségbeli kérdést tettem fel. Azt hogy melyik szól szebben nyilván 10W al is meg lehet állapítani. Gondolkoztam kicsit ezen és a kérdésemre a választ csak tapasztalat alapján fogom megkapni. egyébként érdekelne egy csöves Aclass rajz( 20-30W között !) ami lehet hogy sok ,de ha már költök akkor legyen értelme.Olyan kéne amihez viszonylag könnyű beszerezni alkatrészeket:csöveket,trafókat...és amihez már érdemes megfizethető ohmite és multicomp carbon ellenálásokat szerezni

Na ez igazán elgondolkodtató :yes: A fülnek kellemesebb hangot lecserélni a műszerek által is kimutatott tisztább, érintetlenebb és precízebb hangra.Gondolom ez az oka amiért olyan sok több 100ezres és milliós csöves erősítő van forgalomban és amiért olyan jó a hírük. De a legjobb megoldás mégis inkább egy "tökéletes" tranzisztoros , aminek már eleve nem lehet kellemetlen hangja.Ez persze az én véleményem,hiszen azért egy csöves A Class-ot élmény hallgatni.

Jó a kérdés, melyik a nehezebb, 10 deka párizsi vagy 0,1Kg krumpli? A tökéletes tranzisztoros szerintem nem olyan jó, írtam egy kis tapasztalatot az erősítő mindíg és mindíg topicba a tökéletesnek mért, hifi tranyókból felépített gyári stúdió erősítő hangjának füllel való meghallgatásáról, hát érdekes volt.

Ő nem arról beszélt, hogy mi az, ami tetszik neki, vagy mi az, ami általánosan megítélve jó. Kiragadott egy objektív nézőpontot és aszerint megállapította, hogy a cső ennek nem tud eleget tenni (annyira), mint a félvezető. Nem mondta, hogy ettől rossz a cső hangja. De ez mindig érdekes kérdés marad, hogy mit is akarunk hallgatni: A zenét, vagy a végfokot? Tessék elvonatkoztatva végiggondolni . Én sem tudok rá válaszolni egyértelműen, de többször győz a zene. Elméletben. A valóságban meg a végfok..Azaz a hangsugárzóké az utolsó szó..

Néhány hónapja, az erősítő mindig és mindig topicba tényleg volt egy kimerítő nagy elvi vita, a tökéletes, kontra jó hangú erősítőkről.

Sok új, hasznos infót kaptam, és a végső következtetés az volt, ha jól emlékszem, hogy a tökéletes erősítő nem biztos, hogy egyben jó hangú is.

Ezzel én nem is szállnék vitába. Inkább azt hiányolom, hogy eddig még senki nem árulta el, azok -az általad is említett- tökéletesnek mért paraméterek mit takarnak. Természetesen összehasonlítva a csöves hasonló paramétereivel.

Valóban mindent megmérünk? Vagy csak azt ami a véleményünket igazolja. A nagy márkák biztos tisztába vannak a problémával, de ez érthetően nem publikus.

Mikre gondolok, felelősség nélkül, csak fantázia szinten Pl. tisztelt Urak fölösleges azért erőlködni, hogy a harmonikus torzítást 0.01%-alá vigyük, helyette lényegesebb, hogy az erősítő futásideje konstans legyen, vagy érjünk el úgy az erősítő kiváló paramétereit, hogy közben a nyílt hukú erősítés csak 40 dB és nem 80, meg 120 dB stb., lehet cifrázni.

Hála a technológiának, ma már nem is a paraméterek realizálása probléma, hanem inkább az, az nem világos, legalább is előttem, hogy mit realizáljunk.

Nyugodj meg, amig nem értettem egyáltalán az erősítők méréséhez, addig pontosan tudtam milyen erősítőt szeretnék, na most már meg tudom mérni jó pár tulajdonságát, és most már teljes a köd a fejembe. :hehe:
Szóval régen azt gondoltam, hogy eszeveszettül törekedni kell a lineáris átvitelre, mind erősítő, mind hangsugárzó tekintetében, készítettem is ilyen célokra mérőműszereket, sokat olvastam, tanultam, na aztán amikor elém került a fülemnek leginkább tetsző erősítő átviteli karakterisztikája, na akkor kicsit (nagyon) elbizonytalanodtam, hogy hogyan is van ez akkor? Minél jobban ástam bele magam, annál jobban jöttem rá, hogy kezd fogalmam se lenni arról, hogy mitől is lesz igazán jó egy erősítő. Az aktuális álláspontom az, hogy mindenki döntse el magának, melyik tetszik éppen, mivel izlések, pofonok, fülek, hangulatok , érzelmi állapotok, és még sorolhatnánk. És innentől szép ez az egész dolog. De én belefáradtam ennek a bourne-i rejtélynek a felkutatásában. Szerintem ez meddő kérdés marad mindörökre. :yes: Persze mindig lesz egy egy okosabb fazon, netán egy sokak által elismert szakvélemény beollózása, és mindig lesz ellenvélemény is, mivel ez az egész téma a szubjektivitásunk táptalajában eresztett gyökeret. Márpedig ha ingoványos talajra akarnánk bármiféle szakmai megalapozást tenni, az mindig vita tárgya marad.

A talaj valóban eléggé ingoványos. Azért valamilyen, legalábbis elvi irányt kéne mutatni. Nem szeretném, hogy rettenetes vízióm beteljesedjen. Még ugye közel a szilveszter!! Szóval ahogy múlnak az évek, évtizedek, 50, 100 év, az Amik beindítják a fúziós reaktorukat, a holdra járnak kempingezni, megoldják a rák rejtélyét, az átlagos életkor 150 év, stb.. Kis hazánkba pedig, színvonalas HI-FI műhelyekbe, elismert szakemberek, még mindég fülre válogatják a 2 mikroF-os kondenzátorokat, meg az egyéb alkatrészeket, és esküsznek rá, hogy a minőséget csak így lehet biztosítani.

Egy kissé magamat ismételve, a jelenlegi homályból, helyben járásból, talán úgy lehetne kilépni, hogy a feladatot két részre bontjuk. Valahogy úgy, ahogy egy épületnél teszik az építészek. Az az elkészítik az épület alapját, az emeletek beton vázát, falakat. Aztán jön az, ami az épületet lakhatóvá, tetszetősé teszi. Színek, tapéta, fűtés, hűtés, lakberendezés, stb.. Kinek kinek ízlése szerint.

A mi esetünkben az „alap, a beton váz” az a bizonyos maximálisan lineáris erősítő lenne, ami csak egy konstanssal megszorozza a bemenő jelet, és rátölti a kimenetre. Meggyőződésem, hogy ez előbb utóbb -hála a technológiának- szinte recept szerint mindenki számára megvalósítható lesz. A feladat egyik része legalább tiszta, megoldott.

Az igazi fejlesztési irány, a kutatás, a plusz, az lenne, hogy mit kell ehhez még hozzá tenni, hogy ez az épület lakható tetszetős legyen. De ez már pszihológia, elektronika vegyesen, kinek kinek ízlése szerint.

Ha egy élő hangszert hallgatok,majd rögzítek egy hiper super studio elektronikára és visszajátszom egy 6millás valamin Pl:egy A class ba,akkor azt sincs értelme összehasonlítani ? Eszemben sincs belekötni ne érts félre Laci,de nem értem a dolgot...

A hang az hang és két különböző erősítő hangja is hang. mért ne lehetne összehasonlítani a B5 öt és a Dozt ?Mert még ha ultrahang erősítőről lenne szó,de hangfrekvenciás mind a kettő...Tehát tudja valaki tapasztalatból,hogy mit érez akkor mikor a Dozt kapcsola be és mit amikor a B5 öst? Magas,mély tartományokban esetleg közép hangoknál fellelhető különbségek. Csilllingelőbb vagy robosztusabb mély ja és ugyanazt a hangfalat mennyire hajtja meg egyik másik gépezet...Ha senki nemtud értelmes választ adni ,inkább megépítem a Dozt és meghallgatom,majd a lehetetlent is belekalkulálva összehasonlítom...

Eddig még csak 1 embert ismerek aki erre válaszolhatna , mert neki van mind kettő szóban forgó erősítő .
Viszont neki egyik sem a favoritja azt is tudom , ezért szerintem nem is fog erre a feladott kérdésre válaszolni , ha meg válaszol akkor egészen biztos egy harmadik erősítő lesz amit mond ami neki tetszik és tudom is melyik.
Így sajnos én erre nem tudok mondani semmit mert az egyik elem a spalettámból hiánycikk /B5/

A legjobb lesz ha majd én leírom...azért arra a csoda hiragára kíváncsi vagyok. Jól sejtem hogy azt sem építetted meg... Ha meg azt mondod a Hiragára ,hoyg nem tetszik a hangja mert......akkor menten földhöz vágom magam. Ez már tényleg nézőpontok kérdése lesz mint a nők

Igen az , és jól sejted nem építettem meg és nem is fogom!
A hangzásáról sem mondok semmit mert soha az éltben nem hallottam és nem is fogom hallani szerintem .
Annyit viszont mondok én személy szerint A-osztályút más egyéb osztályokhoz összehasonlításként nem tennék egymás mellé , minden osztály mennyen csak a saját vonalán .Ezzel nem mondom hogy nincs értelme hasonlítani , mit mihez képest .
Mindenkinek azt szoktam javasolni építsem minél több féle fajta és több osztálybéli erősítőt és saját maga előbb utóbb megtalálja azt amit keres .
/ Én még nem találtam meg , még keresek ezért még lehet egy - két kísérleti kenyérpirító a polcaimon ./

Ha kész lesz a Krell em (1x)azért meghallgathatod majd szívesen megmutatom ha még nem hallottad eseglet...