Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Hegesztő trafó
Van itthon egy Einhell leégett hegesztő trafó csévém. Azon a szekunder 2.9-es drótból van. Tolómérővel mértem. Ez is jó lenne?
Nem volt ez rossz trafó! A 2.5-ös pálcát elvitte volna folyamatosan is ha lett volna benne venti. Nem is az lett a baja hanem a konstrukció fantasztikus kialakítása. Mivel biztonsági trafó így el van választva a primer a szekundertől. De nem fért a szekunder így úgy oldották meg, hogy a legnagyobb fokozatot a szekunder alá tekerté. A trafó zizegése lekoptatta a lakkot és rövid zár keletkezett oly annyira, hogy leégés előtt a test csipesz a földön hever és láttam szikrázni is. Biztonságos mi?
Szerk.: a 7*1,2-es huzal össz keresztmetszete 7,9 míg amit írtam 3-as huzalt annak meg 7.5 mm2 Akkor az nem rossz.
Idézet: „50Hz-en jó közelítéssel a vasmagteljesítmény a vasmag keresztmetszetének a négyzetével egyenlő.” Emlékeimben az ökölszabály valahogy így pontos: vasmag tekercsen áthaladó ágának keresztmetszete cm2-ben = Wattok száma. Tehát az a vasmag, aminek tekercs közepén átmenő ága 1 x 1 cm, az 1 W-ot visz át. A 10 x 10 cm-s 100-at. //Csak hogy legyenek mértékegységek is//
Idézet: „A priméreket párhuzamosan a szekundereket sorban.” Azt, hogy a szekunder oldal szinkronban legyen, miként oldottad meg?
Idézet: „Ja, cimbora ez ez öngól volt A mikrohullámú sütő trafó 50HZ-es (most néztem meg biztosra, de a méretből már valózsínű volt, egy magasfrekis trafó 10-ed ekkora méretű is lead ekkora teljesítményt)” Kb. azt akartam mondani, hogy nem abból kell kiindulni, hogy a mikrosütő leadott teljesítménye mekkora.
10*10-es trafó nem 100 wattot visz át....
De nem ám! Ilyen hogy "vasmagteljesítmény" nincs de ez már le lett írva szerintem néhányszor.
Az kérdezném még a mikrotrafóra, hogy a két tekercs közt van egy kis lemezelés nem tudom milyen céllal de azt is ki kell szedni? A tekercset nagy nehezen már kiszedtem.
A két trafó egyforma,a tekercselés iránya is.A szekunder a hálózattal van szinkronba mást nemis tudhat.A priméreken lehet cserélgetni a fázist a nullával ha szükséges de két trafónál felesleges.
Kössz a sok infot, most látom van erről téma is, egyet csinálni fogok én is Igen, azt valóban elírtam, nem a porvas vasmagra gondoltam, hanem a ferritesre
Idézet: „10*10-es trafó nem 100 wattot visz át....” Bameg, tudtam, nem kell nekifognom, mert elb@..om.. nem watt, hanem amper... és nem átvitel, hanem illesztettség. Jaj. Szal, 100 amperes trafonak 10x10 cm-s a bele (durván, mert azért számít az anyag minősége is, meg a hűtése, meg...)
Igen 10*10-es trafónak már tudni kell a 100 ampert. Most tekertem 2 menetet a mikrótrafóra. Valóban egy menet egy volt. Hajított akkora szikrát... Kíváncsi leszek mit tud. A 3-as kábelt még nem tudom hogy fogom rátekerni mert elég izmos. Kéne rá 30-35 menet.
Hali. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy van itthon trafólemezem (nagyon sok) meg olcsón tudok beszerezni rézhuzalt, és innen jött az ötlet hogy akkor egy komoly ipari hegesztőtrafót, össze kéne hozni. Aminek az áramfelvétele 380v és max 16A. És a szekunderen jó lenne ha le jönne 250A meg vagy 80v. Meg ha vinne 5-ös pálcát jó lenne. Először a trafót szeretném megépíteni, és majd utána az egyenirányítást hővédelmet kéne megoldani. Ja és jó lenne ha 5 fokazatban állítható lenne az erőssége. Nem tudom ezek mennyire megvalósítható adatok de ez lenne a terv. Ha valaki tud kérem segítsen a tervezésben,kivitelezésben stb. Egy ilyen nagy teljesítményű trafó úgye 100e felül van, szóval ha lehet jobb lenne magam elkészíteni.
Már megint hülyeséget írtál, mert az amperszám meg attól függ mekkora feszültséget szeretnél. 200V-on nem lesz 100A, viszont 2V-on már kijöhet 100A. Mivel a teljesítmény állandó, és az áram a feszültség nagyságától függ. Minél magasabb feszültségű a szekunder, annál kisebb áramot lehet belőle kivenni. Meg azt is hozzá kell tenni, hogy egy vasmagból kivehető teljesítményt csak közelítéssel lehet megmondani a vasmag keresztmetszetéből, mert sokban függ még a vasmag gerjesztésétől is. Egy alacsony gerjesztésű magból nem veszel ki akkora teljesítményt, mint ugyanabból a magból nagyobb gerjesztés mellett. Épp a mikrótrafó is egy ilyen túlgerjesztett trafó, amiből normális körülmények között csak kb a fele teljesítményt lehetne kivenni. Nem is tervezték hosszú folyamatos üzemre, meg nem semmiért van a mikróban állandó hűtés sem. Jó is lenne, ha minden úgy lenne, mint ahogy itt egyesek elképzelik.
Szerintem a vasmag korlátozza a maximális teljesítményt, amúgy a vezetőben folyó áramerősség az állandó(a keresztmetszet korlátozza)... De lehet én vagyok buta
Ez pontosan így van ahogy leírtad. Azért írtam,hogy"jó közelítéssel"mert valahol 1 T gerjesztés környékén érvényes ez az"ökölszabály". Ezelőtt 40 évvel,amikor ezt először tanultam,akkor még ez volt a számítási alap. A szükséges V/menet pedig a frekvencia osztva a vaskeresztmetszettel. Akkor a melós így méretezte a trafót. Persze a ma érvényes számítási mód akkor is létezett,de akkor nem vaciláltak menetszám és súly megtakarítással. A trafó elkészült, jó nehéz volt, de lehetett vele dolgozni.
Nyilvánvaló,ha trafót akarok tekerni,akkor a vasmag mágneses jellemzőit kell elsődlegesen szem előtt tartani, mert csak ettől függ,hogy mekkora gerjesztést visel el a vasmag melegedés, és üresjárási áram jelentős emelkedése nélkül. Valamint az sem mindegy,hogy milyen funkciót fog a trafó betölteni. Teljesen más paraméterei lesznek egy műszer táptrafójának, más egy Co hegesztőének,és más egy elektródás hegesztőgépnek. A hegesztést,mint tevékenységet sokan csak felszínesen ismerik, azt gondolják,hogy ha egy elektróda folyamatosan tartja az ívet akkor az már hegesztés,-pedig dehogy. Az olyan fogalmak,mint a szélbeégés, beolvadási mélység, porózusság stb.. valószínűleg ismeretlenül hangzanak. Egy hegesztő áramforrás tulajdonságai igen sok mindentől függnek, így pl. a vasmag anyagától, a mágneses csatolástól, az ív dinamikája pl. a vasmag tömegétől. Ezeket a jellemzőket lehet elektronikusan utánozni, ez egyre inkább tetten érhető a komolyabb inverterekben. Tehát amikor korábban azt írtam,hogy a hegesztés nem egyenlő a szikracsiholással, akkor ezt komolyan is gondoltam. És változatlanul fenntartom a véleményemet az 50 Hz-ről táplált ,1-2 mikrotrafóból készült "hegesztőkkel" kapcsolatosan. Azt el tudom fogadni,hogy ez a vas párszáz Hz-en már tudná a dolgát, de csak elektronikus szabályozással megspékelve. Hogy a paraméterei hasonlítsanak egy "igazi" hegesztőgépére.
"Szerintem a vasmag korlátozza a maximális teljesítményt"
Ezt kifejhetnéd bővebben. Kíváncsivá tettél.
Tisztelt mpisti!
Olvastam a hozzászólását, egy kérdésem lenne. Vásároltam egy Einhell BT IW 160 típusú invereteres hegesztőt. Épp az ön által leírtak miatt, nem a legkisebb, legolcsóbb mellett döntöttem, ez a gép 100-120A-rel képes folyamatos hegesztésre, jónak tűnt.... Hidegben viszont megadja magát. Nem működik. egyszerűen nem indul be. Idebent a kb 21 fokban kell neki 15-20 perc, ad egy kicsit ciripelő, sípoló hangot, utána megy. Kérdésem, önnek volt-e ilyen tapasztalata, miszerint hidegben, 0 fok alatt leállanak ezek? Köszönöm
Milyen trafólemezed van?
380V és 16A alatt 3 x 16A (három fázis) értendő? Az 5-ös elektróda azért kemény...
A leállás nem jellemző. A hőmérséklet változás mindenképpen okoz némi paraméter módosulást, de ez nem mehet a működőképesség rovására. A ciripelő hang következménye a kapcsolófokozat halála lehet,mivel ez a ciripelés akkor jelentkezik,ha a főtrafó ferrit lemágnesezése nem történik meg a megfelelő idő alatt,és a kapcsolótranzisztorok előmágnesezett ferritre kapcsolnak rá.Ilyen jelenséget a snubberkör hibája okozhat többek között.Ha garanciális a gép,akkor mindenképpen vigye el a gépkönyvben megadott garanciális szervizbe,mielőtt teljesen tönkre nem megy, mert utána már (okoskodó szervizesnél)nehéz érvényesíteni a garanciális javítási vagy csere kötelezettséget.
0,5-ös bevonatos. Nem összesen 16A. Mivel 16A-os a házunkban az automata. 5-ös elektróda a terv. De nem tudom megvalósítható-e. Mivel meg van a minősítésem hegesztésből komoly ipari használatra szánnám, vinném magammal (gondolom jó nehéz lesz) melóba is.
Az 5-ös elektródához nemhogy a16A,de még a 25A is kevés lesz. Ha cipelni akarod az ilyen teljesítményre képes gépet,akkor inverteresben gondolkozz inkább.
Én viszont azon a véleményen vagyok,hogy ha hajót akarsz hegeszteni,akkor tényleg kellhet az 5-ös pálca, de minden más munkához a 3,25-ös bőven elég. Dolgoztam néhány évet hegesztőgépek között,de én még 5-ös pálcával hegeszteni senkit nem láttam. Ahova akkora hozamú pálca kell mint az 5-ös,oda fedőporos hegesztési technológia való. Persze,ez csak magánvélemény. Idézet: „én még 5-ös pálcával hegeszteni senkit nem láttam.” Ha már itt tartunk. Hajógyárban tanultam és dolgoztam egy darabig, de még 4-es pálcát is ritkán láttunk. Néha kísérleteztek vele a technológusok, aztán maradt a 3,15-ös, a CO2 és a fedőporos.
Figyelsz simsonpuli?
Talán hiszel a Bélának,hiszen -mint írta- van neki hajógyári tapasztalata is. Tán megfontolandó a 2 ellenvélemény.
Hali!
ebből a trafóból hogy lehet hegesztőt csinálni?
Ha kihozod a közepét, kétutas egyenirányítással CO2 hegesztőnek jó. Az áramot néhány fokozatú előtétfojtóval tudod szabályozni, ha nem akarod lebontani és megcsapolásokat kihozni. Lehetne tirisztorokkal is, ha van kedved szabályzót építgetni.
A tirisztoros szabályozás jó gondolat.
Én egy félig szabályozott tirisztoros híddal oldanám meg a feladatot, ez a trafó önmagában is van vagy 30-40kg, hát még ha soros fojtót raknál hozzá a primernél. Az egyenirányítás után úgy is kell simítófojtó. A tirisztoros szabályzóval ráadásul még a feszültség is egész jól kézben tartható.
Sziasztok, még új vagyok annyit szeretnék kérdezni, hogy lehet-e pc tápból mma hegesztőt gyártani barkács célra van itthon 5 db belőle. válaszokat előre is köszönöm!!!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |