Most látom , hogy "szekunder"-t írtam a hozzászólásomban

Értem, szóval rossz volt az elképzelés, de akkor mit tanácsolsz? Ez a 47V igen sovány. Ehhez a vasmaghoz mennyi primer és szekunder menet kéne, hogy egyenirányítás után is meglegyen a megfelelő feszültség? Ha kell letekerem róla a huzalt és a megfelelő menetszámban visszatekerem. Én egy ESAB inverterrel dolgozom nap mint nap a munkahelyemen, és már akár 70 amperon is viszi szépen leragadás nélkül a 2.5-ös bázikust, de nem tudom a gyújtófeszt, holnap elviszem magammal a műszert és megmérem a gép üresjárati feszültségét.

Na ácsi! Én nem azt írtam (és nyugodtan olvass vissza ) hogy a gépem német gyártmányú. Én úgy írtam hogy a trafóm egy német gyártmányú co-ból való!! Én csak kérdeztem érdeklődtem és gondolom megadtam a tiszteletet mindenkinek és NEM BÍRÁLTAM FELÜL SENKI HOZZÁ SZÓLÁSÁT: " és nem okítottam ki Fredomocsk írását " csak elgondolkodtam hogy akkor én kötöttem rossz helyre vagy ő írta félre? nagyon sajnálom hogy félre érteted! A trafó kimérését meg szakemberre fogom bízni mert úgy látom ez a fórum nem mindenkié! Én segítséget kértem és leírtam mások mit mondtak! mindenki abból okosodik amit hall tanul!
Egyébként már leírtam azt is hogy a trafómon a legerősebb fokozatban 22 volt jön le váltóban leggyengébben 11 volt. Ez egyenirányítás után kondin mérve 26-28 volt legerősebb és 14-16 leggyengébben. Nincs közép csapolása a szekundernek. És haverom is pont így mondta hogy a szekunderen 40 v -nak kellene lejönnie. Köszönöm szépen az eddigi segítséget és törlöm a regisztrációmat hogy ne legyen az : ha kérdezek már az is baj! További szép napot mindenkinek.

Elnézést kérek a úgy mond: mondat szerkesztésem miatt nem akartam megbántani senkit! én mint többször is írtam nem értek az elektronkához, én gép és autó szerelő vagyok és azt is gyakorlom már közel tíz éve. azért lepődtem meg hogy hogyan is van ez ? ezért mertem rákérdezni de már bánom hogy egyáltalán regisztráltam ide!

Kedves József!
Rosszul látod:ez a fórum mindenkié -a tiéd is. A Fredomocskára vonatkozó megjegyzést pedig ki lehetett volna hagyni,hiszen-mint írtam, mindenki elhibázhatja a mondandóját,akár leírt formában is. Hidd el,velem is előfordult már, pedig vissza szoktam olvasni azt,amit leírok-ennek ellenére volt rá példa. Nem kell megsértődni amiatt,mert valaki bátorkodik felhívni a figyelmedet arra ami nem helyénvaló. Ha ezzel az önérzetedbe gázoltam,akkor emiatt megkövetlek. A trafóddal kapcsolatban:
Ha 380V-os,és -mint írtad- német hegesztőgépbe való trafó volt(amiben kételkedek,de ez az én bajom )akkor használhatóvá csak áttekerést követően lehet tenni. Az áttekerésnél figyelembe kell venni az egyenirányításkor eső feszültséget, ezért a leggyengébb fokozat üresjárási feszültségét kb 20-21V-ra kell kiszámolni.A legerősebb fokozatban sem kell több,mint 32-35V üresjárásban,váltóáramú oldalon mérve. Co hegesztéshez a minimális egyenfeszültség 15V ,de ezzel a feszültséggel csak nagy gépeknél lehet hegeszteni,mert ott nem esik a feszültség ilyen kicsi terhelés esetén 15V alá. A kisebb teljesítményű Co gépeknél pont a terheléskor bekövetkező feszültségesés miatt a legkisebb fokozathoz tartozó üresjárási feszültség értékét 20V környékére szokták belőni,mert ez még alkalmas hegesztésre, -a feszültség nem esik 15V alá pl. 0,6mm átmérőjű huzallal történő hegesztésnél.

Nem sértődtem meg és egyáltalán nem megjegyzés volt Fredomocsk-nak írására csak én nem igazán értek ezekhez a dolgokhoz hirtelen az jutott eszembe lehet az a baj a gépemmel hogy nem is jó helyre kötöm a drótokat? Ezért kérdeztem de nagyon sajnálom hogy ez nem így jött le! köszönöm a segítségeteket!

Hidd el,szívesen segítek bárkinek-ha tudok, de e fórum keretei szűkösek ahhoz,hogy mindent le lehessen írni.
A másik dolog az,hogy az embernek meg kell gondolni azt,hogy mit ír le,illetve milyen megoldásokat ajánl egy adott problémára, mert a villamosság egy veszélyes terület. És bizony egy baleset után a szakértők nem restek visszakeresni az okát annak,hogy mi is vezetett a balesethez. Pont emiatt nem írhatok le olyan dolgokat,amiket egy gépvizsgálat vagy hibakeresés során én megtehetek,mert tudom azt,hogy amit csinálok,az milyen következményekkel járhat rám nézve.
Tehát nem szakmai féltékenység az oka annak,hogy az ember részletekre menően nem ír le mindent,amit egy géppel csinálni lehet,hanem pusztán óvatosság. Ezt a fórumot tizezrek olvassák, olyanok is,akiknek lövésük sincs az elektromossághoz. De egy alapos leírást elolvasva bátorságot merítenek olyan dolgok kipróbálására is,ami akár az életükbe is kerülhet.
Tehát ez az oka annak,ha a hiba felderítésében egy szakember felkeresését javaslom alkalmasint.

Értem! Én mikor írtam hogy elvittem a haveromhoz a gépem akkor nem tettem hozzá hogy a kunmadarasi hegesztő gyárban dolgozott és azért vittem hozzá. Ma addig piszkáltam a trafót hogy az alján levő lemez táblát lepiszkáltam róla. Annyit lehet kiolvasni hogy:ERKED előtte még volt egy vagy két betű de az el van törve. Biztos hogy gyári a trafó és azért nem is akarom szétbombázni . ja és ráadásul totál be van öntve valamivel a tekercsek úgy hogy kár lenne szétbarmolni. Inkább csináltatok bele egy új trafót Csak hát nem hullik senkinek sem a pénz! Úgy hogy addig is kísérletezgetek Próbálgatom és pocsékolom a gázt meg a drótot . És ha sok fojtást teszek rá akkor elég tűrhetően lehet vele dolgozni! Egyelőre úgy is az lesz a sorsa hogy teszek bele még vagy két fojtót és úgy használom! majd az aratási szezonban kap új trafót!

Ja igen és még egy kérdés! nézd már meg ezt a képet amit belinkelek és kérdésem ezt hogyan oldják meg? vagy hogyan üzemel így?
http://elektronika.vatera.hu/ipari_gep_berendezes/hegesztestechnika...7.html
pont ilyen hegesztője van apósomnak két hete vette és megy a 380 ról és a 220 voltról is csak át dugja a 220 as átalakítót és megy is nem engedte hogy szétkapjam és lekoppintsam mert elveszik a garancia! köszi előre is!

Ezt nem is tudnád lekoppintani(és nem is érdemes).
A dolog roppant egyszerű: A primert úgy tekerik,hogy a trafó 230V-nál megcsapolják,majd továbbtekerik 400V-ig. A fokozatváltáshoz szükséges megcsapolásokat a kezdő oldalra teszik,emiatt aztán ugyanazokat a megcsapolásokat tudják használni mind 230V-os;mind 400V-os üzemnél. Ezeknek a gépeknek a vezérlés trafója is 400/230V-os primerrel készül. Pont ez a probléma a te trafóddal,hogy csak egyféle feszültségre készült, és ez a feszültség 400V(380V) . Emiatt aztán amikor 230V-ról akarod használni, igen gyengén muzsikál, mert még legerősebb fokozatban is kevés a gerjesztés a tisztességes ívtartáshoz. Említed,hogy a trafód be van öntve. Hegesztőgépek trafóit a németek is csak lakkozni szokták, igaz,vákuum technológiával. De nem öntik ki műgyantával. Műgyantával csak olyan trafókat öntenek ki,ami marópárás,marógőzös helyiségekben is üzemelhet,illetve ilyen helyen történő használatra készült.
Ha a lepiszkált adattábláról tudnál feltenni egy jó minőségű képet,talán felismerném,de a "ERKED "így nem mond semmit.

A (volt)Kunmadarasi gyár fejlesztési részlegének egyik tagját ismerem, úgy tudom a Ceglédi Weldimpex-hez igazolt,miután a Kevisz megszűnt. Sőt, a Ceglédi gyár szervizrészlegénél is van ismerősöm. Bár elképzelhető hogy már nyugdíjas. Rég nem beszéltem vele.
A Kunmadarasi gyár úgy tudom, kb. 18 éve szűnt meg.
Az ismerősöd a gyár melyik részlegénél dolgozott?
A szétszedésével egyébként nem lennél előbbre, mert ahhoz hogy használható információhoz jussál a trafóddal kapcsolatosan,ahhoz bizony a tekercset is meg kellene bontani. Ezt pedig szerintem valaki olyanra kellene bízni,aki ilyent hivatásszerűen végez. Szerintem ez lenne a legolcsóbb megoldás számodra. Persze ez csak az én véleményem.

Szia! Értem tehát az nem megoldás. De már le is tettem róla teljesen ma bementem Karcagra és kinéztem egy Is kara nevezetű 175 A gépet . Ha gyűlik össze egy kis pénzem meg is veszem! De közben ma szólt az a srác akitől a trafómat szereztem hogy meg van az eredeti fojtója igaz két három menetnyi drótot leszedtek róla meg a vasmag nincs megy de a tekercset elhoztam! Borzasztó nagy! Majdnem akkora mint a főtrafóm! Viszont a tekercs az pont ugyan az mint a főtrafómé! teszek fel képet róla hogy esetleg mi lehet a véleményed! Ha más nem leadom méhbe 15 kg az új trafó árát majdnem kiadja! Ja igen nem műgyantával van beöntve hanem lakkal tehát a szekunder látszik rendesen hogy hogy van tekerve csak ha azt el kezdeném feszegetni tuti hogy tönkre menne a drót szigetelése De majd a fojtón látszik rendesen ugyan az a tekercselése van mint a főtrafómé Az adat tábláról semmi más nem látszik csak ez a pár betű és alatta egy csík és tovább semmi mert szét van málladva. Megpróbálok képet tenni arról is de reménytelen Egész este azt forgattam én is hogy mi látszana de nulla!

Sajnos nem igazán tudom hogy melyik részlegnél dolgozott de szerintem tekercseléseket csinált mert most is azzal foglalkozik Meg van hozzá minden gépe és csinálgatja a co-kat!
És a fojtó képei :
Én nagyolom de azt állítja hogy ők szedték szét már vagy 10 éve mert elszállt benne a dióda híd és drága lett volna a csináltatása! Az tuti hogy pont ugyan az a tekercselés! Kár hogy szétbarmolták és nem tudom kipróbálni!

Az a 175A-es gép nem Is kara hanem ISKRA . A hajdani Jugoszláviában volt egy cég, ez volt a neve. A volt Jugoszlávia területén volt több gyára is, az egyik kb. 10km-e van attól ahol lakom. Ezt a céget ma úgy hívják hogy Varstroj. Egész komoly gépeket gyártanak ott.
Igazad van, ha leadod a MÉH-ben kg-ként legalább 1500Ft-ot kapsz a rézért. Ezzel a pénzzel már tudsz mit kezdeni, de a fojtótekerccsel vasmag nélkül nehezen.
Egyébként így már biztosan állítom,hogy ez a gép nem lehetett német. A németek soha nem használtak olyan szigetelőanyagot,mint amiből a fojtónak a csévéje van. Még az NDK-ban sem. Ekkora fojtót kb.300-350A-es gépnél kellett használni,tehát az általad bemutatott trafóhoz valahogy nem illik. Nagyon sok, és sokféle hegesztőgépet láttam már pályafutásom során, de a te birtokodban levő trafó és a fojtó számomra ismeretlen.
Ilyen méretes fojtót AWI-hoz szoktak alkalmazni régen, illetve multifunkciós gépekben. Multi géphez viszont a trafó tűnik gyerekjátéknak. Sajnos nincs ötletem arra vonatkozólag, hogy a trafódat megbontás nélkül hogy lehetne 230V-ról használni.

Igen ISKRA a neve! Nem is kísérletezgetek ezzel a géppel majd veszek egy újat ez a fojtó nekem is nagyon gyanús .Azért kipróbáltam volna hogy mit is csinál . Mindenkinek további szép napot!

A fojtó nem fogja pótolni azt a feszültséget,amire a trafód nem képes. Legfeljebb nyugodtabbá teszi az amúgy szarul égő ívet. De nem képes pótolni a szükséges ívteljesítményt. Ahhoz feszültség és áram szükségeltetik,így együtt. Anélkül nincs Co hegesztés.
Hiába áll rendelkezésedre pl. 10000A áram,ha nincs meg az ív fenntartásához minimálisan szükséges feszültség.
De erről már korábban írtam-azt hiszem.

Heló! Megmértem 70V gyújtó 22Vívfeszültség jön ki az inverterből amivel dolgozom. arra gondoltam, hogy letekerek anyyit a szekunderről, hogy 100V jöjjön le a szélein és azt egyenirányítom Graetz-híddal ha beválik és jól működik, akkor keresek valami primer oldali szabályzást. szerinted ez jó megoldás lenne?

Megpróbálhatod, de mint korábban írtam,a terhelőáram csak fele lehet,mint eredetileg amit a trafó tudott. Pont a korábban leírt okok miatt. A primer oldali szabályozásnál csak olyant keress,ami letekert áramnál is a maximális feszültséget adja ki,(áramgenerátoros)mert egyébként kisebb áramszükségletnél bajban leszel az elektróda begyújtásával.

Arra jutottam, hogy lebontom teljesen a tekercseket, szerzek hozzá egy nagyobb vasat és újratekerem, A kérdésem, hogy melyik a jobb megoldás, ha ugyanígy E-I vasra tekerem, vagy ha u vasra Így külön oszlopon lesz a primer a szekundertől. Ha nagyobb vasam lessz akkor gondolom nem lessz probléma úgy tervezni a meneteket, hogy az egyenirányítás után meglegyen a 70V gyújtófesz, így nem kell bíbelődni, hogy honnan szerezzek nagyteljesítményű diódákat, és a szabályzással sem.

Az U-I vas elektródás hegesztőnek jobb. A primer mehet az egyikre, a szekunder a másikra. Ha váltón tudja a 75V-ot,akkor egyenáramon meglesz a 70V.

Az mitől van, hogy a szekunderen 2*68 V -ból egyenirányítás után már csak 47V jön le? Az normális, hogy ennyi a veszteség a tirisztorokon?

Ez nem veszteség,hanem a primitív gyújtókör miatt a tirisztorokat nem lehet kivezérelni csutkára. Egyébként a komoly gyújtókörök esetében is van némi kivezérlési hiány de csak 1-2 fok, nem pedig 30-35 fok,mint ennél a gyújtókörnél. Tehát az,hogy neked csak ennyi jön ki az egyenáramú oldalon, az a gyújtókör miatt van.

Egyébként, ha jól belegondolok, említettem neked azt,hogy egy komolyabb gyújtókörrel jobb lenne a gép. Ezt azt hiszem akkor írtam, amikor a fotókat feltetted,és a gyújtókör is szerepelt a képek valamelyikén.
Ha a gyújtókör tudja az áramgenerátoros módot,akkor néhány komolyabb 100V-os kondi(3x 22000µF párhuzamosan) és egy jó gyújtókör segítségével akár az eredeti trafó is alkalmas lehet hegesztőnek. Az említett kapacitás a feszültséget felhúzná kb. 90V-ig. De -mivel fojtó is ajánlatos bele, ezt a részét méretezni kellene.

Ok, nincs esetleg ötleted, hogy hol tudnék kapcsolási rajzot találni egy komolyabb gyújtókörhöz?

Nem a kapcsolási rajz a probléma,hanem az,hogy kivel fogod megcsináltatni? Kapcsolási rajz az van több féle is.

Apámmal, van neki rengeteg alkatrésze, ha esetleg valami speckó cucc is kell ami nincs neki akkor veszek bele.

Ok, Akkor szkennelek neked rajzot, és küldöm. De csak a hét végén,mert most dolgozom.

Ok, kössz előre is!!

Sziasztok. Azt szererném kérdezni, hogy egyenirányitás után nem csak 1,2V esik a diódákon?

Nem . A diódákon kb. 0,7V esik,de mivel ez a feszültségesés függ a terhelőáram nagyságától,ezért nyugodtan lehet 1,5-2V feszültségeséssel számolni diódánként. Mivel a Graetz hídban egyidejűleg 2 db dióda vezet,az ezeken eső feszültség összeadódik. Így a diódák névleges árama közelében a feszültségesés elérheti a 4V-ot is az egyenáramú oldalon, a tápfeszültséghez képest. Ha a diódák zárófeszültsége magas (600-800V vagy több), akkor még nagyobb a feszültségesés.