Én a Vaterán vettem hőkapcsolót,valami 200Ft/db volt.Most néztem,de nincs az eladó termékei között.Ha rákeresel ,a "jarlaxe" nevű emberkét keresd.Lehet van még neki.
István

Azért aszimmetrikus a kimeneti egyenirányító, mert a forward konverter általában 30-40% közötti kitöltési tényezővel működik a hegesztő gépekben.
Normál üzemben némi hullámossággal folyamatos a kimeneti áram, ezért a diódákon a két ágban a csúcsáram egyforma, de az idő amíg áram folyik rajtuk a kitöltési tényezővel arányos. Ha egyforma eldisszipált teljesítményre akarjuk igénybe venni a diódákat, akkor kb. a kitöltési tényező arányában kell a párhuzamosan kötött diódák számát megválasztani.

Köszi István. :worship:

Természetesen kralikandras, gr89 és Temela fórumtársainknak is köszönöm az ötleteket.
Anno sima NTC ellenállásos (van belőle pár darab) komparátoros megoldás volt tervbe, de sajnos mostanában krónikus időhiányban szenvedek. Muszáj néhány tervemet elhagynom, mert különben tényleg soha nem fejezem be a Macit!
Ezért vissza kellene térnem a klasszikus hőkapcsolós megoldáshoz. (Egyszerű és gyors)

Túlzottan precíz emberke lévén az összes bordán és a trafón is elhelyeznék egyet. Ez így 4(+1) borda.

Amúgy a régi főtrafó helyett gyártottam egy újat. Ez már sodrott szekunderrel rendelkezik profilhuzal helyett. És kaptak a teljesítmény ellenállások és a főtrafó is hűtőelemeket.

Amúgy nekem is már a szekrényemben lapul egy még legalább egy (de inkább kettő) Maci alkatrész garnitúra, de azokból a közeljövőben biztos nem lesz semmi...

Ez nagy ötlet! Van is itthon roncs mikró

A probléma az , hogy még mindig nem kaptam választ (vagy csak nem értem) - és szerintem "granpa" is erre utalt ,kérdezett : mi a szerepe az aszimmetrikus egyenirányító után kimenete két pontja közzé kötött diódának-diódáknak ?

Grat!
Ez egy igényes, szép munka! (gyártók nem ügyelnek ennyire)

Helló!
Én nem értek ennyire hozzá, de gyanítom nincs jelentősége- hiszen egyébként mindkét ágban kell bírni az előforduló állandó és csúcsáramot, valamint a csúcsfeszkót! ( és nem árt ráhagyással, a melegedéssel a félvezetők élettartama szintén csökken!) A régi nem "csúcsra járatott" gépek pont ezek miatt bírták-bírják oly sokáig a nyüstölést, mert a békebeli mérnök urak még a túlbiztosításról tanultak, s a szerint is terveztek, gyártattak! A mai trendi olcsón sokat az már mindenki tudja, hogy mi minden rovására megy! - ez a gondolatom, nem teljesen laikusan...

Hi!
Az ötleről annyit, hogy szeretek mindenféle szerkezetet szétszedni, mások ötleteit- megvalósításait megnézni, mert jó "japán hozzáállás" szerint lehet mindenből tanulni, és mennyivel könnyebb továbbfejleszteni, mint kitalálni!

A dícséreten túl még annyit, hogy látszik 1-2 specko kivitel, amit nem a "sarki füszértben" szereztél! DE ez nem csorbít semmit az érdemeden!

A legtöbb hőkapcsolója szerintem itt a HE-n talán "Jandark"-nak van , őt érdemes megkeresni pü.-ben .

Sőt mostanában bontóból szereztem szünetmentes nyákot bontós áron, azon is van gyárilag ilyen speckó hökioldó! -érdemes sok gyári készülék lelkivilágát tanulmányozni!

Talán még kézenfekvőb ötlet a vasaló, hajszárító bimetalljai- némi fantáziával! ( ez már tényleg durung egy kicsit)

Én gyanítom , hogy van jelentősége.... de megvárom mások választ is .

Én is kíváncsi vagyok! (de bevallom nem figyeltem fel ilyen problémára!)

Ezt meg én nem értem!
Az egyenirányító kimenetén miféle diódákról lenne itt szó?
Amikor az IGBT-k vezetnek (a periódusidő 30-40%) akkor az áram a D1-3 diódákon és folyik a fojtó áramát és energiáját növelve, majd ezután a fojtó igyekszik fenntartani ezt az áramot ezért az áramkör a periódusidő fennmaradó további 60-70 %-ban a D4-6 diódákon zárul.
Tehát az egyenirányító áramkör a D1-3 a D4-6 és a fojtóból áll, ezeken kívül milyen dióda szerepét nem érted, hol lenne az?
Rajzot vagy pontosabb leírást adjál!

Egyébként ha több kisebb párhuzamos diódából van összerakva az egyenirányítás, akkor éppen az aszimmetrikus elrendezés nyújtja a nagyobb üzembiztonságot azonos számú dióda felhasználás feltételezve, mivel minden dióda azonos terhelést fog kapni.

Ilyen választ és magyarázatot vártam .

Nem lehet, hogy más rajzokon más a diódák száma (pl.5 db) ?
Vagy, hogy nem hídban vannak, hanem kétutas csak az egyenirányítás?- csak gondolkodom...-

De, minden lehet!
A diódák száma szükséges áramerősségtől és a rendelkezésre álló diódák terhelhetőségétől függ.
Ehhez a konvertertípushoz ez az egyenirányítás használatos!
A hidas elrendezésű konverterhez lehet/kell a kétutas egyenirányítást alkalmazni.

Ebben a készülő Maciban minden elektromos és mechanikus kütyü a két kezem (és pár szerszámgép) munkája. Természetesen itt nem a nyers hűtőbordákra, a ferritekre és az elektronikus alkatrészekre gondolok, de a tervezést, megmunkálást én követtem el. Viszont itt rengeteg tanácsot és segítséget kaptam (és még kapok is) sokaktól.

Én arra gondoltam ami alapján a kérdés elhangzott(lehet,hogy látott olyan rajzot amin a "két út" diódái nem párban (2-2,3-3), hanem páratlanul (2-3,3-4) lehettek rajzolva - talán tévedésből... vagy nem éppen konkrét megfontolásból. Ami azt illeti azért olvasgatom a fórumot, mert kellően szkeptikus vagyok mindenféle oldal mindenféle rajzaival szemben,- ha valamit akárcsak egy kapcsolódási pontot elcseszett az illető akárcsak tévedésből is, azt megfejteni- megtalálni úgy gondolom majdnem lehetetlen. Megaztán sokhelyen csak elmélkednek róla, hogy hogyan működhetne. Ezen a fórumon eddig is elhangzott sok gyakorlati tapasztalat és tanács. Én még mindig hiányolom az AWI avagy a TIG hegesztőt AC-DC üzemben, de hátha egyszer...

Igen!, - a szerszámgépekre gondoltam..., pl. a műanyag vázelemek (de még a hűtőborda is tetszik), de ezeket jóindulatú megállapításnak szántam!

Elhangzott már a főtrafó szekunderének profilból történő tekerése... - kérdezem, hogy mennyire balga gondolat a csévetest szélességű rézlemezből történő tekerés (a szigetelés az mindegy/azonos) - a szükséges keresztmetszet és rendelkezésre álló helyszűke miatt elmélkedem ezen (talán még a primer is, ill. a fojtó tekercs)
Mit szóltok hozzá?

Gondolom azon problémáznak hogy:


A D1-3 diódákon a fojtón folyó effektív áram a periódus idő 30-40%-án át folyik, vagyis a diódák effektív árama a kimenő áram 30-40%-a.
D4-6 diódákon pedig a kimenő áram 60-70%-a.
Vagyis a diódáknak más az igénybevétele, a rajtuk folyó áram szempontjából.
Az arányukat pedig a előfordulható maximális kitöltési tényezőből lehet meghatározni.

Na akkor már megint nem értem . Én úgy képzeltem el , hogy a D1-3 diódán az összes áram áthalad a kitöltéssel meghatározott ideig (20-45%) ami természetesen az íven és a fojtón keresztül amelyek között megoszlik a feszültség .A beállított kitöltési idő alatt A "ív"x V(ív) lesz erre az ív teljesítménye . A fojtóra is esik feszültség azt megint szorzom az árammal - így kapom a fojtóban tárolt energiát amit akkor nyer vissza az ív ha a főtrafóról nem érkezik áram (0 V) - a fojtó pedig továbbra is fenn akarja tartani az áramot így a benne tárolt energiát a a D4-6 diódákkal egyenirányítva az ív felé leadja - ergo : D1-3 diódákon mindig több teljesítmény halad át mint a D4-6 ( láttam olyant - három-négy dióda a főáramkörbe és kettő a fojtóéba ) . Vagy hülyeség amit írok (gondolok) ?

Nagyjából jól írtad le, csak az hibás, hogy akkor, amikor energia betáplálás van, vagyis a trafón keresztül megy az energia az ív felé, akkor ez mondjuk a működési frekvencia periódusidejének a 30%-a. Amikor a fojtón és az alsó diódákon ( nulldiódák, szabadonfutó diódák) záródik az áram ( vagyis a fojtó fenn akarja tartani az áramot, vagyis ilyenkor adja le a korábban benne felhalmozott mágneses energiát ) akkor ez mondjuk a periódusidő 70%-a. Mivel egy jól méretezett fojtónál az áram hullámossága nem nagyon haladja meg a 20%-ot, azt mondhatjuk, hogy a diódákon az áram amplitudója nagyjából egyforma. Ha egyforma és a diódákon eső feszültség is nagyjából egyforma, akkor azonos veszteség ébred bennük, de ez csak pillanatszerűleg igaz, mert ugye az egyik csoport dióda 30%-ot vezet, a másik meg 70-et. Vagyis ez utóbbin 70/30 arányban nagyobb veszteség ébred. Egy ilyen dióda alatt a hűtő nagyon meleg tud lenni, hiszen nagyon pici a hőleadó felülete. Ezért aztán még ha egy dióda el is bírja, célszerűbb kettőt tenni, vagy többet.

A diódát nem nagyon érdekli mekkora teljesítményt egyenirányít (amíg záróirányban át nem üt a nagyobb feszültségtől), hanem csak az átfolyó áram nagysága és a rajta eső feszültség szorzata, meg persze némi kapcsolási veszteség nagyobb frekvencián.

Jó estét!
Tényként elfogadhatjuk azt hogy a D1-D3 diódákon a ciklus első részében ÁTFOLYIK az invreter összteljesítménye,D4-D6 diódákon pedig a folytotekercsben tárolt energia árama a ciklus befejeztéig.
A teljesítmény az áram és feszültség szorzata,viszont a diódákat a rajtuk átfolyó áram melegíti.Nyilvánvaló tehát,hogy a kitöltési tényezőtöl függ az egyes diódacsoporton keletkező hődisszipáció... Ha a kitöltési tényező 40/60% vagy kissebb, a jólméretezett diódacsoportokból kispórolhatunk D1-D3 közül egyet...

Kicsit megszívtam-tud valaki megoldást?

Magynehezen szétszedem-hát nem légréses-

Helló István!
Ilyen választ vártam; Köszönöm! Sajnos azt amire utaltam kapcs.rajzot nem találtam meg. Viszont amit találtam nem tudom belinkelni. Az egyik; a 63. oldalon "erdgab" tette be, Colt 1300, 3db. 1-2 elosztás. (2009.09.20). 519588. hsz. Másik; Emil Matei-féle, 8db: 3-5 arányban. "Tubi56" tette fel a 90. oldalra, 2010.01.10. (weld 09 png). 601844. hsz. "Freedomocska" csak pontatlanul fogalmazott, biztos.
A tudás megosztása (továbbadása) AZ TUDÁS! (nem kiabálok, bocsi) Utólag aztán lehet megmagyarázni, höhö. (hű de tudok)Nem én!
Üdv: Kálmán :worship: :worship: