Ha a kimenő szekunderére kötsz egy 100ohm/2W-os ellenállást, akkor hangszóró nélkül sem fog elszállni, én minden csövesembe teszek ilyet, ha véletlen "leszakadna" a terhelés. Én tekernék mégegy tekercset a kimenőre a fejhallgatónak.

Hali
A másik 2db nálam még pihenget egy kicsit.

Az egyik tocsog a higanyban, pedig 2 napja is járattam, meg ma is… Viszont a toroidon valahogy ki kéne mérni a feszeket, mert csak 1kV-ig mér a műszerem, és valahogy sorba kéne kötögetni a kivezetéseket… Nincs egy 2,5kV-ig mérő műszered? Kell valami előtétet faragnom hozzá… Csak hogy jó sorrendbe kössem őket. Amúgy már ráakasztottam volna a műterhelést, ha ezt tudnám Ha azzal elindulna, csak át kéne kötni a többire, és már szólna is (remélhetőleg)! Ja, illetve összehúzószalag kéne a kimenőkre, mert az nincs… De van aluszalagom, abból majd összehozok valamit legalább kipróbálás szintjén.

Sziasztok!
Ugyebár a trafó szekunder tekercsének ellenállását az egyencsőhöz kell méretezni. Az egyencső erre vonatkozó értékét milyen néven találom meg az adatlapján?
A szekundert tekercs menetszámát és keresztmetszetét meg tudom határozni. De ha az ellenállással is számolni akarok, milyen képleteket használjak? Egyszerű fajlagos ellenállás? De akkor az eddigi hossz (menetszám) és átmérő el fog veszni...

A műszerhez (ha nem az a Tuskó gazdaságos), akkor kaptál kézikönyvet, amiben meg van adva, mekkora a belső ellenállása DC fesz mérésekor. (Ha 10Mohm, mind nekem, akkor fogsz egy 100Mohm/5W-os ellenállást, sorba kötöd vele, és mérhetsz, de nagyon vigyázz, ezt a feszt nem biztos, hogy a műszere eredeti mérőcsúcsai tolerálják. (Így ugye 1/10-es osztás lesz, 1kV-nál 100V-ot kell mérned.)

Más:
Egy erősítőben EZ81-gyel szeretnék egyenirányítani úgy, hogy a szekunder fesz 265-270V legyen, 80mA áramfelvétel mellett. Szerintetek hány V-ra tekerjem a trafót?

Nem Gazdaságod fajta, de azokhoz is van egy kis könyv (ami persze nem biztos, hogy írja)… Idő közben felhívták a figyelmem, hogy van józan paraszti ész is a világon, és ha mondjuk nem 230-at kötnék a primerre, hanem esetleg csak 6V-ot, akkor ki is tudnám egyszerűen mérni a sorrendet Hogy konkrétan mekkora az anódfesz, az meg annyira úgyse érdekel… Azért hasznos dolog az osztó

Szis! Ebben a táblázatban mindent megtalálsz

Mi történne akkor, ha a szekunder tekercs belső ellenállásának méretezését figyelmen kívül hagyva üzemeltetjük az egyencsövet?

A trafó tekercsének egyenáramú ellenállását nem szoktuk méretezni, de számolni kell vele, az egyenirányított feszültség számításánál. Ha nem használsz a szükségesnél nagyobb keresztmetszetet, akkor kb a táblázatban megadott értéket kapod. Ezt meghatározhatod a menetszámból, a tekercs közepes átmérőjéből, és a huzalvastagságból, és jó közelítéssel megadja a majdani elkészült tekercs mérhető ellenállását.
Az egyenirányít csövek üzemi, és maximális csúcs árama között nincs akkora különbség, mint egy félvezető egyenirányítónak, ezért és a bekapcsolási tranziensek miatt korlátozva van a maximálisan használható puffer kondenzátor mértéke is. LC szűrés esetén a pufferkondi maximális értékébe a fojtó utáni kondenzátor értékét is bele kell számolni. (ezért gyakori a 32 + 32 µF -os kondi)

Sziasztok.Számolok eggy kimenőt,érdekelne,hogy ha eggy pentódát triódában kötve használunk akkor a következő képlettel lehet -e számolni az induktivitást L = 0,1xRa/Fa vagy a szorzó 0,15 kell,hogy legyen mintha igazi triódát számolnánk.

Akartam mondani wellertápról simán meg lehet küldeni, és sacc 10 el szorozni...(x9)

Gondolatolvasó vagy, Wellertápról huzaloztam be
Egy kisebb probléma adódott, holnap megnézem részletesebben a forrását, egyelőre gatyát cserélek
Műterheléssel (2db 5k 50W sorba) beindultak a higanygőzök nagyon szépen, aztán lekapcsoltam, másodjára és harmadjára is beböffentek, negyedszerre brutális tűzijáték… Ráhegesztődött a két ellenállás az alatta lévő réz tömbre Tönkre nem ment semmi! Ami azért furcsa volt, hogy eléggé zúgott a cucc, miután beböffentek a higanygőzök - talán túl közel volt a két toroid vagy a két fojtó, nem tudom. Lehet, hogy ez ilyen ipari dolgoknál normális… Keresek róluk valami videót egyelőre.

Hali
A higanygőzök túlélték?Gondolom késleltetve adtad rá a nagy feszt.

Semminek sem lett baja, nem jöttem még rá, hogy mi okozta

Hali
Befutott a 4.-ik GK71-em is azokból nem akarsz építeni egy PussPull-t?

Nem, GM70-ből is egyenlőre egyszerűbbnek éreztem az SE-t. Az ellenállások tegnap valószínűleg nem bírták a nagyfeszt, és az ehhez tartozó nagyobbacska áramlöketet bekapcsoláskor… Itt történt az, hogy az ellenállás a fém tokjához húzott csúcsnál, így a másik is, és ez az ellenállás terhelésnek már kicsi volt, ezért volt ekkora kisülése… Legalábbis valahogy így képzelem el Épp szalagozom a kimenőket, itt már nem lehet gond, rá fogom akasztani az egészet

Ez így oké. Nekem konkrétan egy EZ80-hoz kell a trafó. Az adatlapjában található adatokból ki lehet számolni, mekkorának kell lennie a primer és szekunder belső ellenállásának, de ezt az ellenállást mi alapján számoljam ki?

A csö tud pl 2x300V és 2x90 mA, ehhez neked kell minimum 60 VA -es trafó. A szekundernek kell 2x0,25 -ös madzag. Nem kell semmi trafó belső ellenállást számolnod. Ha ezek a feltételek megvannak, a cső tökéletesen fog menni, már többszörösen be van bizonyítva. Akkor van baj, ha a trafód kisebb áramra van tekerve, mint amit leszeretnél venni róla.

Nem 2×90, csak egyszer (katód csak egy van) I0=90 mA.
A baj akkor van, ha nagyobb teljesítményre, (áramra) méretezed a trafót, mert a vastagabb szekundernek kisebb az ohmikus ellenállása. De valóban nemigen szoktuk erre a paraméterre tervezni, a 0.25 -ös drót ezt általában teljesíti. De ha nagyon kell, ki lehet számolni jó közelítéssel a közepes menethosszból, a menetszámból, az átmérőből, és a réz fajlagos ellenállásából.
Bizonytalanság esetén egyszer érdemes kiszámolni tube_daninak, hogy megnyugodjon, majd kész trafón megmérheti. (az adatlap szerinti módon)

Én is így gondoltam. Pont ma sikerült szereznem EI lemezeket, körülbelül 60...70VA-t lehet belőle kihozni. 2x230V szekunder lesz rajta, oldalanként 50mA-es terhelhetőséggel. Méretezőprogram számítása szerint ez 0,21-es primer és 0,13-as szekunder tekercset jelent.

Talán annyit érdemes még hozzátenni, hogy ha nem is a trafó szekunder ellenállását "méretezzük" is, de igenis "számolni" kell, mert ha a katalógusban megadott trafó ellenállásérték alá megy, akkor igen hamar "kinyírja" az egyenirányító csövedet!

Üdv Urak!
Egy kérdés: a nyugalmi áram befolyásolja a max kivehető teljesítményt pp-ben? 2xKT88-ból nem sikerült 50W-nál többet kicsikarnom 500V(terhelve) anódfesszel. A nyugalmi áram most olyan 22mA csövenként.

Bassmester: valamiért nem divat hangszercuccban az srpp... A párhuzamos triódákkal jobban jársz, a zaj is alacsonyabb lesz az erősítéshez képest.

Alapvetően az erősítőből kivehető teljesítményt a kimeneti terhelés illesztése határozza meg. Akár alá, akár fölé illeszted, csökken a kivehető teljesítmény. A nyugalmi áram csak annyiban befolyásolja a kivehető teljesítményt, hogy minél nagyobb, annál nagyobbak a veszteségek, ez azonban nem a legmeghatározóbb tényező.
A csövek párhuzamos kapcsolása, mint minden aktív elem párhuzamos kapcsolása elég kényes az elemek egyformaságára. Mivel két teljesen azonos paraméterű elem, így elektroncső sem, nem létezik, a mostoha körülmények miatt , a stabil működés érdekében kerülik az ilyen megoldásokat. Párhuzamos kapcsolás általában kényszermegoldás, és a szimetrializáló elemek járulékos veszteségeket okoznak.
Végfokozatokban a zaj nem számottevó tényező, minden különösebb erőfeszítés nélkül lehet akár 100 dB -nél jobb jel/zaj viszonyú végfokot építeni.

Az illesztéssel semmi baj. A kérdés az, mi a max ami kivehető egy pár KT88-ból, pp-ben, 500V terhelt anódfesznél és hogy a nyugalmi áram befolyásolja-e a max teljesítményt. Menet közben eszembe jutott, hogy talán kevés a fázisfordító kimenőfeszkója. Ez egy ECC83 longtail.

A párhuzamosítást illetően az a véleményem, hogy sok helyen használják, nem csak kényszerből. Egy átlagos minőségű ECC83-ban elég közel vannak egymáshoz a paraméterek ahoz, hogy ez ne jelentsen gondot. Egy hangszererősítőben amúgy is lehetnek szélsőséges körülmények

Az adatlap azt írja, hogy ultralineár kapcsolásban automatikus előfeszítés esetén 50, fix előfeszítés esetén 100 W a kimenő teljesítmény. A munkaponti adatok is ott vannak. A meghajtás a két rács között 120 V ! Meglehet hogy a meghajtással van baj. De az adatlapon ott a kimeneti görbesereg, berajzolod a statikus, és dinamikus munkaegyenest, és minden kiderül. (a két cső karakterisztikáját szembe kell fordítani az Y tengely mentén)
Ami a párhuzamos kapcsolásokat illeti, lehet különböző a véleményünk, és személy szerint szükségmegoldásnak tartom, és ha lehet kerülöm (tem). Inkább egy nagyobb teljesítményű eszközt használnék, már ha hozzá lehet jutni.

No, akkor jól sejtem, kösz a tippet! Nem tudom mi van velem ma, de az adatlap eszembe sem jutott Bassmester előfokra gondolt. Sokszor látni olyat erősítőben, hogy van egy kihasználatlan triódafél. Nekem azzal mindig bajom volt, kézenfekvő tehát a párhuzamosítás.

Üdv. De ha jobban megnézed a két beállítást, a 100W-osnak nagyobb a tápfesze, jobban a B osztály felé van a munkapontja, a fix rácsfeszültség miatt kisebb a vesztesége.

Helló !

Egy hifi (3-4w) kimenő szekunder tekercsének a huzalátmérőjének mennyinek kell lennie ?

Én úgy számoltam, hogy 1A-nél nem folyik több rajta, tehát 0.5 mm2 simán elég.

Számításaim szerint 700mA körül kell számolni (8 ohmon, ráhagyással). Nettó 0,55mm átmérő körüli huzal már bőségesen elegendő számításaim szerint. De úgy érdemes, hogy végigférjen egész sorban, még ha emiatt vastagabb is kell.

Kösz ! :worship: