Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Hát... ha nem is teljesen elölről, de alaposan át kell értékelni néhány dolgot.
Hello
Kéne egy kis segítség. Sehogy nem vergődök zöld ágra a dologgal. Meg építettem a Frankie féle labortápot. Bővebben: Link az a második darab. Az elsőnél nem volt szükség a BF256 munkájára, ezért azt be se tettem. A mostani verzióban már használni szeretném, de nem akar működni. Az a helyzet, hogy találtam a BF256A fetről 3 féle adatlapot. Mind háromban más a láb kiosztás. Mondom sebaj csinálok neki egy munkapontot, és ki próbálom. Akárhogy kötöm, mindig szivárog egy kicsit. Van itthon vagy 100 db mind új, tehát hiba ki zárva. A másik gond, és ez fontosabb. hpgy a kapcsolásban mi a szerepe a Q2 fetnek? Ha kiveszem, meg se érzi az áramkör. A Q3 gondolom egy áram generátor. Valahol mintha láttam volna, hogy ilyen bekötéssel 15mA-es áramgenerátort lehet csinálni. Ezt is össze raktam próba panelen, de nem működött. Egy ledet tettem vele sorban, és vártam, hogy mikor kezd szabályozni. Hát bele dugdoshattam akárhogy a fetet, az nem ment. Érdekelne minden kérdésemre a válasz. aki tud segítsen légyszi. Kössz. Beteszek 3 adatlapot, hogy lássátok, hogy mennire nagy az egyetértés a gyártóknál. on semi Fairchild Na és ez betette a kaput!! ezt nézzétek. A lábkiosztás a lényeg.
Van egy megoldásom neked. PIC16F676-al oldották meg. Hibásan jelent meg a honlapon a kapcsolási rajz. Én kijavítottam, és beteszem alulra. Megy a nyáktervemet is, hátha meg tetszik.
A honlap: Bővebben: Link
A mellékelt kép szerinti lábkiosztás nálam eddig jó volt.
A FET-ekkel kapcsolatban én is találkoztam érdekességgel a mostani labortápnál. A BS170-ből egy új példányt tettem be, ami minden formában szivárgott. Én is csináltam hozzá egy egyszerű kis beállítást egy soros ellenállással és led-el, amivel mértem hány voltnál nyit ki. Az volt az érdekes, hogy lebegő G mellett is égett a led, ha zártam SG-t akkor halványult, de látszott hogy szivárog, és aztán ha feszültséget adtam az SG-re, 1,3V-nál nyitott, és ismét égett a led. Kicseréltem egy másik példányra, ami tökéletesen működik.
Na! Pontosan ezt csinálja nálam az összes fet. Hú de jó, hogy nem csak én szívtam meg, hanem mások is, mert legalább lesz megoldás a gondomra.
Helló
Egyszer régebben én is kinéztem ezt a kapcsolást, azthiszem talán vettem is bele PIC-et! Jól működik? Szépen megcsináltad, elég kicsi lett! Feltennéd esetleg vasalós nyákkészítéshez a nyáktervet? Köszi
Köszi ez már majdnem jó, de nekem csak 2 digit kéne és 99V-os felső határ. Ehhez van hex valahol mert az oldalon nem találtam? 676-ot hol kapok sehol nem láttam?
Az oldal alján ott a hex. Több boltban is lehet kapni 400Ft körül van az ic.
Szóval ha valakinek van ötlete az előző, táppal kapcsolatos hozzászólásomra, az szóljon, mert el vagyok akadva. Kössz.
Olvastam, ne kötözködésből írom: Amíg az egyik táp tudja a terhelést tartani, addig a másik táp nem dolgozik, hiszen a kimenetén meg van a feszültség, ami be van állítva. Amint az első táp kimeneti feszültsége elkezd csökkenni (eléri az áramkorlátját), a másik táp pumpál feszültséget, és kisegíti az első tápot. Ez addig megy, amíg mindkét táp el nem éri az áramkorlátját. Nem? Ebből volt már vita az LM317-es topicban, a vége pedig az lett, hogy nyugodtan lehet párhuzamosítani LM317-eket. Nem akarok vitát szítani (sőt, jobban belefolyni sem), koczkának szeretnék ötletet adni.
Köszi közben sikerült leszednem. Nem tudom hogy írták meg a progit, de talán mér az tovább is nem csak 30V-ig. A harmadik digitet meg egyszerűen elhagyom és elvileg jó is lesz.
De jópofa kis kijelző, ez nagyon tetszik, és nem drága. Mennyire pontos szerinted? Ugrál a kijelzés? Nem tudom, lehet, hogy bennem van a hiba, de nálam sosem sikerültek tökéletesre a 7107 klónok, pedig már vagy 10-et biztos összeraktam, vagy ugrált, vagy pontatlan.
Helló
Köszi szépen! Hát megmondom őszintén, hogy még nem csináltam kétoldalas nyákot, de akkor most eljött az idő!
Gratulálok! A kapcsolós előfok ezek szerint jól vizsgázott. Attila86-tal pár oldallal korábban jócskán ment a paláver a relék pogácsáinak terhelési viszontagságai miatt. Sok mindent kiötöltetek, de egy dolog talán kimaradt, mint legegyszerűbb áramkorlátozó lehetőség váltóáramra: ez pedig a fojtó tekercs. Egyes ATX tápokban külön álló kis lemezelt trafóként alkalmazzák, mint passzív "PFC". Ez csak PFC utánzat ott, itt viszont jó is lehet. A méret és tömeg nyilván nem vethető össze egy "csoda" elektronikával, viszont annál jóval egyszerűbb és igénytelenebb, megbízhatóbb. Az induktivitás értékével pedig rendesen lehet kalkulálni az áram meredekségét is. A telítés elkerülésére érdemes odafigyelni. Egy próbát megérne, aki kételkedik a pogácsák teherbíró képességében.
ui: Nekem is van kínai, kapcsolgatós labortápom, teljesen megbízhatóan működik, ahogy te a sajátodról is írtad. Igaz, az csak 30V/3A-es. A relék is hasonlók benne.
Több irányba is el lehet mozdulni, biztosan lehet finomítani is a rendszert, de ez véleményem szerint indokolatlan.
A soros ellenállás, a greatz ellenállása, a puffer ellenállása, illetve a trafótekercsek ellenállásainak együttese képes az áramlökéseket kezelhető szinten tartani.
Kimaradt? Inkább csak vannak akik figyelmetlenül vagy felületesen olvasnak. Íme kb. 5 oldallal ezelőtt: Bővebben: Link
A trafó szórási induktivitását is említettem egy másik hsz.-ban, és hogy a kialakuló áram számolható, méretezhető, mérhető, és modellezhető is. De nem fogom ujra belinkelni, akit érdekel majd megkeresi.
Amúgy az, hogy a relé érintkezői jelenleg bírják a terhelést, nem feltétlenül jelenti azt, hogy 500 kapcsolás után is még ugyanolyan jó lesz. A terhelő és a kapcsolt áram erősen befojásolja az érintkezők élettartamát, ezért ha van rá lehetőség érdemes azt korlátozni.
Ezeknek sokféle módja lehet. Pl. a nullaátmenetre időzített kapcsolás, még a relék némi szórása esetén is biztosan növeli a várható élettartamot, és ennek a megoldása sem (lenne) bonyolult. Egy sima induktív áramkorlát is hatásos lehet - bár nagyobb, nehezebb és drágább mint az elektronikus módszer.
NINCS értelme ezen agyalni... (Messze-messze túl vagyok az 500 kapcsoláson. Kis túlzással két napig mást se csináltam csak kapcsolgatásra ösztönöztem mindenféle módszerrel ami csak eszembe jutott.)
Kb egy hete terveztem egy áramkört, ami 4db triakkal kapcsolja a szekundereket. Mivel ebben nem relék hanem triakok vannak, ezért a pogácsák összeégésétől sem kell tartani. Ráadásul az elektronika a nullátmeneteknél kapcsolja le a triakokat és gyújtja be a másikakat. Nem is akár hogy, a legnagyobb biztonság érdekében az egyik triak lekapcsolása után vár egy félperiódust és csak a következő nullátmenetnél gyújtja be a másik triakot! Ja és nem mikrovezérlő van benne.
 De ezt az áramkört túl bonyolultnak tartom, ezért majd PIC-el fogom megcsinálni. Ez csak ujjgyakorlat volt.
Hy! Valaki tudna ajánlani nekem egy olyan tápkapcsolást ami kibír 180W-ot 40V 4,5A-t?
Előre is köszi! 
Nem mér tovább, de az első számjegyet be se kapcsolja addig, amíg el nem ér addig a mérendő feszültség. Ahogy írod, az jó módszer. A bemenetén lévő ellenállásosztót kell módosítani, és menni fog 1V-os lépésekben 0-100V ig.
A mostani állapotban 30mV-os kvantumokban mér. Ha módosítod a 10X-esére, akkor 300mV lesz 1 egység. 1V 3 egység. Így számol a pic, és kijelzi az értéket.
A pontossággal anyi van, hogy minden PIC-nek van egy gyíkja, hogy a bemenetére teszel 250mV-ot, és észre se veszi. Ha igazán pontosat akarsz, akkor ezt az offsetet ki kell egészíteni, akkor tök pontos lesz. Attila86 is ezzel egészítette ki a panelműszerII-jét. Én nem akartam ezzel játszani, mert nekem nem kellett annyira pontos műszer. Fogok vele kísérletezni, mert érdekel, mire lehet vele jutni.
Az utolsó érték a kijelzőn az elején ugrált Rá jöttem, hogy nagyon érzékeny a saját tápjának a stabilitására. Bele tettem egy TO92-es LM317-et, a hozzávalókkal. Fontos még, hogy a bemenetén a graetz után legyen minimum 220µF kondi, de inkább 330uF. akkor meg nem rezdül semmi a kijelzőn.
Azért ide beszúrhatnád azt a triakos kapcsolásodat, ha nem szuper titkos. ki próbálnám.
Üdv.
Egy fejleszti ötlettel állnék elő a panelmérőkkel kapcsolatosan. Én is meg gondolom többen is vevők lennénk egy olyan műszerre ami ugyan olyan kompakt mint a Panelmérő II,de két-két áram és fesz mérésére lenne alkalmas. Teszem azt kettős labortápba ideális lenne a 2*16-os LCD egyik felén az egyik oldal,a másikon pedik a másik adatai lennének léthatók.
Üdv.!
Ez az ötlet nagyon hamar el lett vetve. Azért, mert a két labortápnak galvanikusan teljesen függetlennek kell lennie egymástól. Ha pedig ugyan az a panelmérő csatlakozik rá mindkettőre, akkor már nem lesz független. Persze ezt is meg lehetne oldani, de ennek igen borsos ára lenne. Az ezt megoldó alkatrész nehezen beszerezhető és darabja kb 1000Ft. Ebből kell 4db... No meg én úgy vagyok vele hogy a kettős labortáp csak azért kettős, mert ugyan abba a dobozba lettek beletéve. Köztük maximum a hálózati kapcsolóig lehet bármi is közös.
Jogos.
Nem gondoltam át alaposan.  Annak idején 6 éve mikor az elsőt építettem ott is azt rontottam el,hogy a műszerek oldalanként közös tápot kaptak.Az konkrétan a hobbielektronika 2004/12-es számában megjelent táp replikája volt.Ugyan mind a két oldal független egymástól, meg a műszerek táplálása is különálló szekunderekről ment.Sött még külön trafóról is járt a két oldal. Érdekes mód az "asztalon" mért minden pontosan,de dobozolás után mindent csak nem a pontos értékeket jeleztek a műszerek.Sajnos már nincs módom eme "csorbát" kiköszörülni, mert az a táp a volt sulim vitrinjét ékesíti vagy épp valamelyik szekrény alján porosodik.
Ott a pont. Kicsit sokat kellett pótolnom,elsiklottam felette...
Néhány ezer kapcsolás egy relének meg sem kottyan, ha nem extrém a gyári értékhez képesti túlterhelés. Átlagos felhasználás mellett pár évet biztosan kibír. Persze elegánsabb, korszerűbb, stb. egy elektronikus...
Egyébként te ezt megépítetted, működik? Mekkora bemenőfeszültséget visel el a PIC? Túlfesz ellen nem ártana védeni. Ha úgy van ahogy mondod akkor jó lesz, csak el kell hagyom az első digitet.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
