az akksi nem a lakásba lenne csak az érdekelne hogy egyenirányítás után jobb vinni messze az áramot vagy hagyjam meg a 3 fázist és azt vigyem egy 3 eres kábelben? abból maradna valami?

A veszteség az áram erősségétől és a vezeték ellenállásától függ, és nem egyen vagy válóáramtól.
A réz fajlagos ellenállásból a hosszából és a keresztmetszetéből számítható a veszteség. a réz fajlagos ellenállása 0,0175 ohm *m/mm2 Számolj! ( A hosszt 2x kell venni!)
A kiszámolt vezetékellenálláson már Ohm törvénye alapján kiszámolható a rajta eső feszültség is és megvan akkor a veszteségi teljesítmény is.

Akkor legyen valaki olyan kedves és ezt vezesse le nekem.
Pl: 14V 1A 100 méterre való szállítása az akkuig.
Ill mivel lehetne a legkissebb veszteséggel elvinni.

Ha sikerül 3X4mm-es rézkábelt szerezned,akkor elviheted a 3 fázist,mert váltoáramot sokkal könnyebb nagyobb távra elvinni,mint az egyent

És az mennyi ft lenne kb?

Ez látod, nagyon nem igaz. Tök mindegy hogy egyen, vagy váltóáramot viszel adott távolságra, a veszteségek ugyanakkorák. Viszont nem mindegy mekkora áram folyik, mert ez okozza a vezeték ellenállásán a veszteséget.
A P=U*I képlet miatt minél nagyobb a feszültség, annál kisebb az áram, azonos teljesítmény átvitele esetén. Az is igaz, hogy váltóáramot könnyebb kezelni, mivel egy transzformátorral a feszültség fel, majd a fogyasztás helyén le transzformálva a szállítási veszteség csökkenthető.

Sajnos nincs igazad, és másnak sem, aki trafóra gondol!
Kifelejted, hogy transzformátor nem használható!
A szélgenerátornál 1-2 Hz től a maximális fordulatig előfordul bármely frekvencia, nos olyan trafót még nem találtak ki, amelyik ezt lekezelné egyszerűen.
Alacsony frekinél bizony közel rövidzár a trafó.
Állandó fix fordulatra (frekvenciára) lehetne számolni, de itt változik minden.

Hali!
1,5mm2 rézdrót 100m táv = 2,33 Ohm 1A áramnál 2,33V feszültségesés
6mm2 rézdrót =0.58 Ohm 1A áramnál 0,58V feszültségesés

Esetleg erősítő kimenő trafóról nem hallottál? 15 -20 Hz tól akár 30 KHz ig egyenletes az átvitele megfelelő méretezés esetén.
De nem is ez a lényeg, hanem az amire válaszoltam, mégpedig az energiatovábbítás vesztesége. Arra volt a válaszom, hogy ebből a szempontból nincs különbség az egyen, és váltóáramú energia továbbítás között.
lehar írta:

Ez az ami nem igaz.

Itt egy kicsitt ellent kell mondjak.Amig egyenáramon elég a 2 szál,de nagy ampert kell átvinni,ugyanarra a teljesitményre,addig a háromfázist 3 szállall 1/3 ampererösséggel.Innen következik,hogy 3 fázisu átvitelnél,jóval kissebbek a veszteségek,mint ua.,teljesitmény egyenáramú átvitelénél.

Még mindíg nem érted, vagy nem akarod. Azonos teljesítmény átvitele esetén tökmindegy, hogy egyenárammal, vagy váltóárammal viszed át a teljesítményt. A veszteséget csak és kizárólag a feszültség növelésével (az áram csökkentésével) lehet csökkenteni azonos réz keresztmetszet esetén. A példádnál maradva, a három fázis esetén az áram megoszlik a három vezető között, de ha azzal hasonlítod össze, hogy egyenáramnál a két vezető keresztmetszete ugyanakkora, mint a három fázis három vezetőjének keresztmetszete, a veszteségek azonosak lesznek. A veszteségek az energia továbbításánál az átvitt áramtól, és a vezető keresztmetszetétől (ellenállásától) függenek, és nem attól , hogy egyen, vagy váltó. (akárhány Hz)

Mindenkinek átvészelte a gépe az éjszakai vihart??

Lásd: (#950793) és (#950901) !

Néhány tájékoztató érték 100m-re (!200m vezetékhossz!) a vezetéken eldisszipálódó veszteségre 1A, 5A, 10A áram vezetésekor:
1,5mm2 - 1A/2,36W - 5A/60W - 10A/236W
4,0mm2 - 1A/0,89W - 5A/22W - 10A/89W
10mm2 - 1A/0,35W - 5A/9W - 10A/35W

A feszültség a vezeték vesztesége szempontjából közömbös, mert P=I*I*R.

A trafót felejtsd el (0-300Hz tartományban nincs energetikailag megfelelő trafó)! Egyébként is a PMG-nél gondolom a többfázisú áram a generátorban egyenirányítva van?

Az enyém rábólint

Ha már forog a generátor, nem 0 Hz. Energetikailag a nagyvasúti vontatásban a több áramnemű mozdonyokban is trafó van. 16 2/3, és 50 Hz en is működnek, 6 - 8 000 kW teljesítményfelvétellel, és nem véletlenül van 15 - 25 kV. Azt nem mondom hogy egyszerű, de nem lehetetlen

De nagyon is értem,elvileg teljesen mindegy,hogy egyen,vagy váltó áram,ohm tőrvénye szerint igy is van ahogy irod.De, amig egyenáramnál az elektronoknak a Teljes vezetékhoszt végig kell járják,a váltó áramnál csak néhány atomnyit kell mozduljanak,,,rezegjenek,,,.Ebből kővetkeztethető néhány érdekes dolog.Amig rővidebb távon az egyenáram előnyősebb,nagyobb távolságra, teljesitmény átvitelre, már a váltó áram a jobb.Egyébként váltó árammal nagyobb teljesitmény sürüséget lehet elérni,természetesen frekvencia fügvényében,mint egyenárammal.

Jogos, a villamosságtan eléggé szerteágazó tudomány. Ennek ellenére úgy tudom, hogy ez a fórum a házi szélerőművek probléma körét tárgyalja. Nem hinném, hogy bele kellene merülni a speciális vasmagú, tekercselésű transzformátorok, mágnesezési görbék, négy- és sokpólusok átviteli függvényei, szkin-hatás, ipari gépek és elektronikák, stb. területek vitatásába, melyek jelentősége - különösen az árak miatt - a néhány 100 W-s szélerőművekben szerintem figyelmen kívül hagyható. Az ismeretük persze dicséretes, néha megemlíteni sem árt.

(A 0-300 egyébként egy tartomány.)

Szia!
EZ kissé hibás;"A feszültség a vezeték vesztesége szempontjából közömbös, mert P=I*I*R."
MERT; P=U2/R és igy ha a feszültséget a duplájára emelem akkor ugyazon a vezetéken és hosszon 4X akkora teljesitményt vihetek át ugyanakkora veszteség mellett.

Szia!
Kösz, mindíg tanul az ember. Írhatnál az egyéb "hibás" Ohm és Kirchoff egyenletekről is. Én már rég tanultam ezekről, ki tudja mi az új módi? (Lehet, hogy már ezeket is digitalizálták?)

Ez persze csak irónia. Az adott áramkörben folyó árammal számoltam, ami természetesen feszültség függő. Azonban a vezetékben (fix ellenálláson) ténylegesen mért (számolt) áram és az ezzel számolt teljesítmény veszteség szempontjából már közömbös, hogy ezt az áramot mekkora feszültség hozta létre!

A csillagba kötött váltófeszültség elvitele kb. 14%-kal veszteségesebb, mint az egyenirányított feszültség elvitele, ha azonos amper/mm2 terhelésű vezetéket használsz mindkét esetben. Egyszeres szigetelésű vezeték Neked megfelelő 1,5-4 mm2 keresztmetszettel.

Végül is ezért írtam OFF -ban. Mert csak annyiban tartozik ide, hogy hát ezek alapok. És lám még mindíg tartja magát a nézet, hogy melyik áramnem szállítása az előnyösebb. Pedig tökmindegy. Ezen nem változtat az "elektronok mozgása" sem. Csak és kizárólag a veszteség forrása a szállítás során az áram nagysága, ez okozza a veszteséget a vezeték ellenállásán. Lehet feszültséget növelni, lehet keresztmetszetet növelni, lényeg hogy az áram által okozott veszteség csökkenjen.
De nem vitázok tovább.

Ez a lényeg!
Nem is értem, hogy miért halványan és miért nekem válaszoltad?
Házi szélerőművek áram és fesz. nagyságainál bőségesen elég ez a megközelítés, de ugyanakkor szükséges is ennek ismerete - hogy a nehezen megcsípett szélenergiából ne vesszenek el 10 W-ok se!
A néhányunk által felvetett számítási metódusokkal a villamos szakmában kevésbé jártas, de lelkes "szeleseknek" igyekszünk segíteni. Magunknak meg néha nem árt egy kis ismétlés, gondolat rendezés. A hozzászólások rövidsége miatt néha vannak nem egyértelmű mondatok, ezeket pontosítjuk - mindannyiunk okulására.
Szerintem semmi gond nincs ezzel a témával, csak ne hergeljük egymást feleslegesen (utóbbi nem Neked, hanem általában).

Generátor24-nek mi is volt a kérdése? Kapott már kielégítő választ? - Az 12V/1A-re talán, de mekkora a legnagyobb várható áramnagyság, amit el kell vezetni 100m-re?

Talán legjobban akkor jársz, ha az akkut a szélerőmű tövében helyezed el. Az akku kapacitásának (Aó) kb. 10%-át illik tartósan kivenni (50Aó-ból 5A-t, 100Aó-ból 10A-t, stb.), ugyanakkor a töltőáram rövid időre akár a kapacitásának megfelelő A értéket is elérheti.
Így az időnkénti nagy töltőáram csak a generátor-akku közt folyik. Ide betenni combosabb, 6-10, akár 16 mm2-es vezetéket, és az akkutól a felhasználás helyéig (100m-re) 2,5-6 mm2-t a várható kivenni kívánt áramok szerint.
Pontos értékek csak a generátor legnagyobb kiveendő árama, akku kapacitás, fogyasztó max. áramigény ismeretében számolhatók. Ha ezeket megadod, sokunk pontos értéket tud megadni, akár én is.

[OFF]Mert úgy éreztem, Te róttál meg, hogy eltértem a tárgytól. És nem építek szél erómővet, nincs is rá lehetőségem, se helyem.

Üdv! Tegnap gyártottam egy forgórészt a szélgépem aszinkron "motorjába", az elrendezés hasonló a gk. generátoréhoz. A két vasmag között 5db mikrosütő magnetronból kiszerelt mágnes van. A motor adatai 380/220V 300W 9001/min. Az állórész eredeti csak a forgórész maszek. A kísérlet kb a várt eredményt hozta: ezres fordulaton 60-70V üresjárati,vonali feszültség, de a teljesítmény minimális kb: 20-30w! A kérdésem az lenne,hogy ha a mágnest (ami szerintem ferrit) kicserélném neodymra akkor mennyi javulásra számíthatok az mennyivel erősebb nagyságrendileg?

Bocs! Bocs! Félreértettél. Részemről elfelejtve.

Ez azt jelenti kb hogy a fluxus kb 1/5 öde a névleges fluxusnak. Neodimmel kb ezt duplázhatod, azaz 2/5öd része lesz a névelges fluxusnak. Ilyen módon nem tudsz bele elég mángest rakni (a vastagság nem növeli a fluxust).

(a vastagság nem növeli a fluxust).... ezt,hogy érted?

A fluxus az B*A (indukció*felület).
Sem a B sem az A nem nől meg attól hogy több mágest raksz egymásra.

Azért raktam az 5 mágnest, hogy kitöltsem a rendelkezésre álló teret. Úgy gondoltam mennél több, annál jobb.