Erről az Inverterről mi a véleményetek, egyszerűnek nagyszerűnek néz ki. ( PIC nélkül )

Egész jól hangzik! A PIC programját nem lehetne "szinuszosítani"? Vagy nem ilyen egyszerű?

de lehetne 10k freki pwm és 50Hz színusz letárolt adatokból, mondjuk 32 lépcsőben...
Azaz 0,31 msec időközönként a táblázat következő elemértékét rakja be a pwm kitöltésbe.16 lépés egyik fet 16 lépés másik fet. Kb ennyi.
Vagy 64 esetleg 128 lépéses színusz mivel a színusz felfele lefele tükörkép, egyszer egyik fet egyszer másik fet elég 1/4 részét letárolni.

Sziasztok, egy egyszerű FETes feszültség átalakítő kapcsolási rajzát keresem, hobby elektronikában, vagy a rádiótechnikában láttam régebben, de nem tudom ,melyikben. Egy autós erősítő leírásánál volt.
A linken láthatóhoz hasonló, csak FETES Bővebben: Link. Ha jól emlékszem a trafóját sorkimenőből csinálták. Na szóval ennek a rajzát keresem, vagy annak a száma is elég amiben benne voltRemélem tud valaki segíteni

Szia!
Szerintem te a Nightmare nevezetű invertert keresed, ez volt régen azt hiszem a rádiótechnikában.
Az a javaslatom hogy azt a kapcsolást felejtsd el,mert az valóban egy rémálom
Sokkal jobb hatásfokú autós inverterek rajzát megtalálod itt az oldalon.
Inkább az ott találhatók közül építsd meg valamelyiket.
Üdv!
Bővebben: Link

Az a baj ezekkel a kapcsolásokkal hogy ha megnézzük a transzformátor beszerezhetőségét rögtön elszaladunk venni egy gyári invertert... Persze így az elkészítés öröme kimarad viszont a pénztárcánk köszönetet mond a döntésünkért!

Azért én egyre nagyobb késztetést érzek egy ilyennek a kipróbálására. Vagy egy gyári 300W-os inverterem, ami jól jön a kocsiba, ha tölteni kell a telefont, vagy épp vidékre megyek a laptoppal és mégse kell félni attól, hogy elmegy a villany, jaj mi lesz.
Az adattábla szerint 600W-os csúcsteljesítményre képes, de a 120W-os hűtőkompresszort nem képes elindítani. A túlterhelés lámpa kigyúllad rajta, majd újrapóbálkozik, de sehogy nem indul el a kompresszor. Egy ilyen egyszerű, ventilátort, védelmet nélkülöző megoldásnál viszont nem kellene ettől félnem. Én nem nagy teljesítményben gondolkozok, csak annyiban, hogy a hűtőt elvigye. Na ezért akarok már kipróbálni egy ilyen kapcsolást. Nem beszélve arról a kihívásról, amiről itt már többen is írtak, hogy szinuszos modulált kapcsolójellel vezérelni, nem csak egy első fokok közelítő négyszögjellel. Trafó van itton 230V / 2x12V-os, úgyhogy szinte már csak neki kellene kezdeni. Ha lesz egy kis időm, nekiállok, de nem ezen a hétvégén, mert ez már foglalt.
Amúgy lehet, hogy félreértelek, de én könnyen találtam torroid trafó gyártót, aki olyan primert és szekundert teker, amilyet csak óhajtok. Igaz, az 500VA teljesítmény már 10.000 felett van, de a lényeg, hogy van. Vagy te is az árát sokallod?

Szia!
Igen tényleg az, köszönöm!
Igazából nekem nincs szükségem nagy teljesítményre, csak az egyszerűsége miatt jutott eszembe. Max 5 W kellene, viszont 3 egymástól galvanikusan elválasztott tápfesz.

Akkor egy cipőben járunk! Nekem pont ez a problémmá ami miatt elkezdtem nézelődni. A Duna parti kis faházunkba telepítettem egy kis napelemes rendszert 2x75Ah-ás zselés akksikkal amikről egy belkin 300-as inverterrel teljesen jól megy a világítás, rádió TV minden. Viszont a 60L-es hűtőt már nem képes elindítani, arra kénytelen vagyok agregátort használni mert az inverter ugyanúgy túlterhelést jelez mint neked.
Ahogy néztem egy 800-1000W-os toroid viszont 20-22ezer forint amiből viszont simán meg lehet venni szerintem egy 1500W-os használt szünetmentest is amiből viszont van színuszos is!
Mindezektől függetlenül érdekel a dolog majd tudósíts mire jutottál, legfeljebb felhajtok valahol valami nagyobb teljesítményű trafót, a PIC égetés meg szintén nem akadály.

Nagyon úgy fest, hogy az invertereink típusa megegyezik. Közben kölcsönbe kaptam egy fali csatlakozóba dugható teljesítménymérő kütyüt. Rátettem a hűtőt, hogy lássam mennyit is fogyaszt cirka egy nap alatt. A csúcsteljesítményt 127W-nak mutatja a készülék. A folyamatos üzemnél pedig néha 82W-ot néha 86W-ot láttam kijelezni. Úgy tűnik, hogy bekapsolás után magasabb és szépen megy lefelé. 82W-nál kisebb értéket működés közben nem láttam. ( Pontosabban nyitott ajtónál, amikor nem ment a kompresszor 14W -ot jelzett. )
24óra alatt kb 0.826kWh fogyasztást regisztrált a készülék. Szóval most úgy érzem, hogyha a 100W-os torroid trafómmal elkészíteném az invertert, akkor az bátran vinné a hűtőt. A jövő héten biztosan ki fogom próbálni. Ezt már nem hagyom annyiban.

A hűtővel az a baj hogy induláskor amikor megmozgatja a gázt nagy áramot vesz fel. Ezt nem tapasztaltad? Nekem amikor a 800W-os agregátorról megy induláskor lehet hallani hogy szépen megrántja az agregátort. A másik gond hogy mindenképp szinuszos inverter kéne mert a kvázit szinuszos (négyszög) táplálást nagyon nem szeretik a villanymotorok ahogy olvasom...
Kíváncsian várom hogy mire jutsz mert nagyon jó lenne ha ilyen egyszerűen meg lehetne oldani a dolgot!

Sziasztok!
Szerintem nektek nem újabb inverterre ,hanem egy abszorpciós hűtőre van szükségetek.Ebben nincs motor,és működik 12 és 230 voltról is,sőt még gázpalackról is!
Például ez is ilyen:http://autonomhaz.eu/download/dometic_plakat_A2.pdf
Üdv!

Köszi szépen, de a hűtőszekrényem nagyon jól elvan a konyha sarkában és nem szeretné, ha lecserélném.
Az este egy kicsit töprengtem és kísérleteztem, de csak ma reggel derült ki, hogy a hangkártyás szkóp illesztőmben lemerült az egyik elem, ezért kaptam a várt helyett igen fura ábrákat.
Szóval a fentebb említett kapcsolásra alapozva gondolkoztam, hogy nem sima négyszögjelet, hanem szinuszosan változó PWM jelet használnék a fetek kapcsolására. A vezérlőjelről egy ábrát csatolok. A program felváltva hol az egyik hol a másik vezérlőlábon ad ki egy fél szinusz-t.
Kíváncsi lennék rá, hogy az elképzelésem gyakorlatban működik-e.
Egy visszajelzést várnék, ha valaki kipróbálná a mellékelt kis programot, hogy milyen tapasztalat adódik.
Ha lenne egy picit több időm rá, akkor nekilátnék most, de sajnos most nincs.
A hivatkozott kapcsoláshoz képest annyi eltérés van a programomban, hogy a portb alsó négy illetve felső négy portján jön ki a vezérlőjel ( nem a porta kivezetéseken ). Elvileg így négy-négy fetet lehetne párhuzamosan működtetni, de lehet, hogy ez sem állná meg gyakorlatban a helyét.
A kapcsolófrekvencia 1600Hz körül adódik, ez esetleg zavaró lehet, ha a trafó ezt a hangot kiadja. Lehet, hogy majd még elgondolkozok azon, hogyan lehetne egyszerűen feljebb vinni ezt a frekvenciát.

Ahogyan gondolod,de a szinuszos inverterek hatásfoka igen rossz szokott lenni.Én nem építenék vagy vennék egy ilyen "kályhát",csak a hűtőgép miatt,inkább vennék 10-20 ezerért egy használt abszorpciós hűtőgépet.
Így a hatásfok sokkal jobb lenne,ez pedig egy napelemes rendszernél nem elhanyagolható szempont.

A programot nem tudom kipróbálni, de az elv az működik, az alábbi kiegészítésekkel:
A fetek túlfeszültség védelméről gondoskodni kellene, főleg ha nem bifilárisan van tekercselve a 2x10v. Ez egy-egy gyors diódát jelent a fetek drain-jére kötve (a katódokat), illetve a közös anódokat egy zénerrel a +tápra. Ha nagy a két 10V-os tekercselés között a szórás (nem bifiláris a tekercselés), akkor jelentős veszteség léphet fel. Ilyen szempontból kedvezőbbek a híd kapcsolások.
Elvileg nem csak az egyik fetet illik vezérelni, hanem "dead time"-mal (a fetek kapcsolása közötti szünet idő) ellenütemben a másikat is. így tudod a különböző meddő áramokat is biztonsággal elvezetni.
Az jó ha több portot párhuzamosan használsz a nagyobb meghajtó áram érdekében, a még jobb valamilyen fet meghajtó áramkör lenne. A meghajtástól függ elsősorban a fetek kapcsolási ideje, és a szükséges dead time.

Én sem tervezem lecserélni a hűtőm, ráadásul drágák is de látom nem hagy nyugodni a dolog. Kísérletezni sajnos sajnos most nincs se időm se lehetőségem így várom nagyon a "konyhakész" megoldást!
Viszont néztem pár szinuszos kapcsolást, a PIC-esek is elég bonyolultak félek hogy nem lehet ezt ilyen egyszerűen megoldani...
Pl:
Ha módosított szinusszal táplálod nem működik a dolog? Bekever itt is az indító kondi?

Ja a file lemaradt: Bővebben: Link

Az a bonyolult PIC-es kapcsolás azért elég rendesen kifényezett megoldás. A kimeneten áram és feszültségméréssel és optoleválasztott FET/IGBT meghajtó áramkörökkel. Számomra túlzás lenne, ahhoz, amit szeretnék. A módosított szinuszos kimenetnek meg nagyon nagy a felharmonikustartalma. Elvileg az 3,5,7,stb. szeres frekvenciák 1/3,1/5,1/7, stb. arányban szerepelnek a kimeneten. Mivel csak az 50Hz mozgatja a motort, a többi összetevő fűtésre megy. A PWM-nél a kapcsolási frekvencia jóval felette van az alapfrekvenciának, így egyszerűbb leválasztani a kimenetről.
A kolléga jól lövöldözget. Napelemes rendszerhez szeretném majd használni, függetleníteni a hálózattól a hűtőszekrényt, így ha elmegyek itthonról lekapcsolhatom a villanyt például, de a forintos spórolás is szempont.
Peter!
A fetmeghajtást én is valami céláramkörre bízom majd, de a próbákhoz elegendőnek éreztem így is. A túlfeszvédelmen elgondolkoztam a rajzot nézve s mivel a szerző is ír a nagyfeszültségű tüskékről, ezért fogok is vele foglalkozni. Márcsak azért is, mert ahogy látom a próbákat ( mert azért csak beszorítottam egy kis időt ) a kimeneti jelalakot is lehet vele javítani. Én 2db 220nF-os kerámia kondit raktam a FET drain-ek és a tápfesz közé. A különbség erősen látszik a mellékelt ábrákon, ahol is 10kHz-es kapcsolófrekvencián látható mennyit simogatott a jelen a két kondenzátor. A 10kHz frekvenciához már kellett a 20MHz-es kvarc, de azt hiszem ez a plafon ebben a megoldásban, ugyanis több utasítás már nem fér bele a PIC agyába. ( A programot kellene valahogy tömörebbre írni, vagy... )
A kísérleti áramkört dugaszólós lapra készítettem el, és a PICkit2 táplálja. A kimeneti trafó egy igen combos 230V/2x9V-os 1,8VA-es trafó a 230V-os oldal beterhelve egy 330 ohm -os ellenállással ( Üresjárásban 110V fesz mérhető rajta ). Így a következő eredmények alakultak az ellenálláson mérhető váltófeszt illetően:
A korábban említett kapcsoláshoz mellékelt programmal:
50Hz módosított szinusz: 1572mV
1,6kHz-es ( 32 lépéses ) szinuszos: 1470mV
3,2kHz-es ( 64 lépéses ) szinuszos: 1255mV
10kHz-es ( 200lépéses ) szinuszos: 1092mV
( a 10kHz-es programot mellékelem kipróbálásra, vagy bármi másra )
( Úgy látom, hogy 4db csatolmányt lehet maximum berakni, így a többi megy a következőbe. )

A maradék, a korábban mellékelt program illetve az eredeti kapcsoláshoz mellékelt módosított szinuszos vezérlés képei.

Ha kondenzátort teszel a drain és a táp pozitív fel közé, az egyrészt jó, mert egy-egy fet kikapcsolásakor erősen korlátozza a túlfeszültséget. Másrészt azonban a fet bekapcsolásakor a kondit kisütő áram rendesen igénybe veheti a fetet. Ha raksz egy-egy diódát a drain-ekre, akkor elég egy kondi, és csak kikapcsoláskor fog. Persze kell kisütő ellenállás a kondival párhuzamosan, hogy ne töltődjön fel a végtelenségig, mert akkor már nem korlátozza a túlfeszt.
A szűrésnek a 230V-os oldalon kell lennie, a trafó szórásából adódó induktivitás és a kimenetre kötött kondenzátor (100nF...10uF) képezi az aluláteresztő tagot. Ez igen gerjedékeny lehet, ezért úgy kell megválasztani, hogy a rezonancia pont minél távolabb legyen a vivőtől (10kHz) és a képzett frekvenciától (50Hz), tehát valahol középen.
A fényképeket nézegetve az a gyanúm, hogy nem ellenütemben vezérled a feteket, és már a trafó induktív (meddő) árama felborítja a feszültség alakot.
Szerintem a PIC16F628 nem a legjobb választás, olyan kellene, amiben ECCP van, és az megoldaná az ellenütemű vezérlést. Ha jól értem most nem is a PIC PWM-jét használod, hanem szoftverből vezérled. Ha a beépített PWM-et használod szerintem a 20kHz sem probléma, jobb lehet a felbontás. Igaz, így csak egy lábon jön ki a vezérlő jel, több port párhuzamosan vezérlése csak nehézkesen oldható meg.

A próbákkal egy kicsit továbbléptem. Most már rendes akkumulátor táplálja a rendszert ( 12V, 4Ah ).
Ha a mellékelt ábra szerint rakok be diódákat, akkor a kimeneten nagyon szép szinuszos jel alakul ki. Viszont az üresjárási feszültség lényegesen alacsonyabb ahhoz képest, mint amikor a diódák nincsenek beépítve.
Dióda nélkül: 144V
Diódával: 73V
A kapcsolás trafó nélkül 15,2mA áramot vesz fel ( stabkocka, pic, fetmeghajtó, FET-ek )
Trafóval ( 1,8VA-es ) és diódák nélkül: 31mA, diódákkal 153mA
A trafó 230V-os ágát terhelve 330 ohm ellenállással, dióda nélkül 122mA, diódákkal 220mA.
A kondenzátoros megoldást elvetettem a fetek körül. Végiggondoltam és sehogyan sem találom jónak. Ezekkel a diódákkal viszont jónak néz ki. Nagyobb teljesítményeknél kíváncsi vagyok, hogy mekkora diódák lesznek szükségesek.

A 628-asnak is van PWM modulja és meg lehetne oldani ezzel is szebben a dolgot, de úgy tapasztaltam, hogy a nagyobb kilóhercek felé már egyre jobban oda kell figyelni mindenféle apróságra. Ezért maradtam ennél. Aznonkívül egyelőre csak szinuszos PWM-et akartam előállítani a lehető legegyszerűbb módon és ezt sikerült is. Szinte elsőre működött is a program. Ha majd árammérésre, feszültségszabályozásra lesz szükség, átdolgozom. A 16F887-es például 2db PWM kimenettel is rendelkezik, de tudja a félhíd/teljeshíd vezérléseket is ( ez utóbbit a 16F690 is tudja, van is belőle itthon ). A szoftveres megoldásnak annyi előnye van a hardvereshez képest, hogy könnyebb egyik vezérlőről a másikra átrakni. Erre a feladatra is bőven elegendő lenne egy nyolclábú változat is.
Ki fogom próbálni majd a teljes hidas megoldást is, de ez tűnt elsőre egyszerűbbnek és jobb hatásfokúnak. Ugyanis itt csak egy trafóág és egy fet van a nagyáramú körben. Abban nem vagyok teljesen biztos, de a trafó tekercsének ohm-os ellenállása is másképp alakul. Bár lehet, hogy erről az oldalról vizsgálódva a teljes híd megoldás adódik jobbnak.

Sajnos a diódás módszer nem működik jól. Egy 30VA-es trafóval próbáltam és majdnem lefüstöltek az 1A-es schottky diódák. A teljes áramfelvétel 7A föltötti volt.

Én is úgy gondoltam hogy azért a felesleges sallang kihagyható a kapcsolásból! Viszont ide teszem neked a project elérhetősőgét mert azért a fetes vezérlést érdemes megnézni sőt a vezérlő progi is ott van c-ben hátha segít!
Bővebben: Link

Korábban írtam már, hogy hogyan kellene a túlfeszvédelmet kialakítani. A rajzodat kijavítottam úgy, ahogy szerintem jó. A zéner fesz legalább a tápfeszültséggel megegyező legyen, de lehetőség szerint minél nagyobb, ami még megvédi a fetet biztonsággal.
Ahogy te kötötted be a diódákat, az egyik fet bekapcsolásakor a trafó másik tekercsén indukálódó feszültséget gyakorlatilag rövidrezárta a dióda, ezért nagy áramok alakultak ki.
Szerintem, ha jót akarsz, nem fogod megúszni az ellenütemű vezérlést.
A különféle kapcsolási topológiák közül ez a legegyszerűbb és legolcsóbb, főleg a logik level fetet használsz. Az 5V-os szinten el lehet intézni mindent, beleértve a fetek meghajtását is. A híd vagy félhíd elrendezésnél a trafó akkumulátor felöli oldalán nem kell kettős tekercselés, illetve a túlfeszültség problémák jobban kezelhetők, de a felső fet meghajtása már bonyolultabb lehet.
Szerintem nem olyan nagy gond a 20kHz, de az igaz, hogy egy jó áramkör nem csak kapcsolás, hanem konstrukció kérdése is, beleértve a megfelelő vezetékezés kialakítását.

Azt hiszem egy picit alaposabban sikerült ebbe a témába belemélyednem, de nem bánom, mert ezt-azt jobban látok. Például, hogy oszcilloszkóp nélkül ilyesmit megépíteni, beüzemelni nem lehet. Nagy segítségemre volt az xoscope ( hangkártyás oszcilloszkóp ). Viszont egyelőre ez a korlátom is. Néhány kHz-ig alkalmas csak a vizsgálatokra. Nagyobb frekvenciára már valami komolyabb műszer kell.
Egy másik tapasztalat, hogy ezek az EI magos transzformátorok erre az inverteres dologra nem igazán alkalmasak, a különbség annyira érezhető a torroid javára.
A legfontosabb és legszomorúbb tapasztalat viszont, hogy a transzformátorból csak úgy lehet megfelelő teljesítényt kivenni, ha a vas megfelelően van gerjesztve. Ez a gerjesztőáram viszont elég sok áramot felemészt üresjáratban is.
A kísérletezéshez használt kapcsolás rajzát ide teszem mellékletként, hogy más is okulhasson a dologból. Mondhatni jó-jó, de nem az igazi.
Sajnos a 100VA-es 2x12V-os trafóval nem sikerült elindítani a hűtőkompresszort ( névleges 120W ). A hűtőszekrényen meg most nem kísérleteztem, mert azon most teljesítménymérés megy.
A kapcsolást háromfajta trafóval próbáltam ki. Az első ahogy azt korábban írtam egy 1,8VA-es pici trafó volt, hogy a közvetlen életveszély ne álljon fenn, ha valamit rosszul csinálnék. Némi tapasztalat ezzel is született. Azután egy szintén panelba ültethető, műgyantával kiöntött trafó következett, ennek a teljesítménye 30VA. Ezzel már sikerült a 18W-os lámpámat működtetni. Ezt kipróbáltam a módosított szinusz jelalakkal is, mert kíváncsi voltam arra, hogy a PWM-es megoldás mennyivel jobb. Eredményként csak annyit, hogy jobb, bár a jelalakon kicsit keskenyítettem, mert a trafó 2x6V-os kivezetéssel rendelkezik. Az első próba meg egyből 400V feletti értéket mutatott. Szóval úgy állítottam be a jelalakot, hogy a 45W-os ventilátorommal terhelve a trafót a kimenő fesz 110V körül legyen. Azért ennyi, mert a PWM-es megoldásnál ez volt a maximum. A mérési eredmény:
módosított szinusz üresjárat: 1,03A / 293V terhelve: 1,17A / 107V
PWM szinusz ( 5kHz ) üresjárat: 2,53A / 243,5V terhelve: 2,25A / 101,6V
Az áramérték az akkuból jövő áramot jelenti.
A harmadik trafó egy torrod volt 230V / 2x12V kivezetésekkel 100VA névleges teljesítménnyel. Mivel ennek a kivezetései 10V-nál nagyobbak, ezért nagyobb gerjesztést csak némi trükkel tudtam elérni.
Szinuszos PWM-mel üresjáratban 1,55 A áramfelvétellel 218V-os kimenő feszültséget mutatott, terhelve a 45W-os ventilátorral a feszültség már esett, így 2,82A-es áramfelvételnél 185,3V-ot lehetett mérni. Ahhoz, hogy egy picit feljebb vigyem a feszültséget, a szinuszjel helyett trapézjelet állítottam be. Itt 12 lépésben érte el a maximális kitöltést és a félperiódus végén is 12 lépésben csökkent nulláig. Így az üresjárási feszültség 1,66A-es áramfelvételnél 223V-ra módosult. Terheléskor a feszültség leesett 194V-ra. A hűtőkompresszoros próbánál több mint 13A-re ugrott az áramfelvétel, viszont a feszültség leesett 80V alá.
A konklúzió az, hogy mégiscsak kell egy nagyobb teljesítményű trafó, de még mindig nem győztem meg magam arról, hogy szükséges lenne a 500VA feletti teljesítmény a hűtő elindításához. Ha sikerülne szert tennem egy 150-200VA-es trafóra, akkor a kísérletet megismétlem azokkal is, de már nem látok olyan nagy fantáziát ebben a dologban, mint amikor nekiindultam. A trafó üresjárási vesztesége elég magas. Valahogy a vezérlést úgy kellene kialakítani, hogy amíg üresen jár a trafó, addig csökkentse le a teljesítményt, s csak akkor adjon rá kakaót, ha érzékelhető a kimenetre kapcsolt fogyasztó, különben üresjárásban lemerül az akku. ( Lehet, hogy épp emiatt volt sokszor sötét a vasúti kocsiban is, amikor a szerelvény az állomáson állt. Vagy csak egyszerűen rosszak voltak az akkumulátorok. )

A projektet köszi. Amit érdmes belőle átvenni szerintem, az a trafó kimentén levő szűrő. Ha nem tettem a trafó kimenetére kondikat ( eleget ) a műszerem kiakadt, ami elég magas feszültséget jelent ( nem tudta megmérni ). A 100VA-esnél 6db 100nF + 2db 470nF + 1db 1,7µF kondi kellett, hogy a műszer ne akadjon ki.

Találtam egy 2kW-os megoldást és abban is volt túlfeszvédelem. Gondolom, hogy nem úszható meg. Az elrendezés logikus, csak azt nem tudom, hogy mekkora teljesítmény fog majd diszipálódni a zeneren. Az 1,3W-os elegendő vagy ennél is a nagyobb a jobb elmélettel érdemes dönteni?
Ha majd lesz egy rendes szkópom, megmérem, mekkora tüskékről van szó.

Hát féltem hogy nem lessz ez ilyen egyszerű
Egíy biztos, induláskor a hűtő igen nagy áramot vesz fel egy pillanatra ahogy írtam ezt hallani az agregátor hangján (szerintem akárt 6-700w is lehet)... Egyekkora méretű toroid ára már igencsak magas nem beszélve a méretről és a súlyról. Ott vannak még a hozzá tartozó alkatrészek és az üresjárati fogyasztás amik lemerítik az akkut...
Szóval lehet hogy mégis célszerűbb egy 1000w körüli szünetmentest (persze szinuszost) befogni erre a célra. A nagy baj az hogy mostanában mióta "divat" a napelem igencsak felugrott ezeknek a használt ára is, még akkuk nélkül is 15e körül vannak...
Sajnos...

A túlfeszültség védelmen az az energia jelenik meg, a mi a kettős tekercselés szórása tárol. Ha szoros a csatolás, bifilárisan van tekercselve, akkor elég lehet az 1-2W-os zéner. Ha laza a csatolás, akkor bizony -a trafó típusteljesítményétől függően- többször 10 W is lehet. Ezért nagyobb teljesítmény szinten inkább hídkapcsolásokat használnak.
Ha ellenütemben vezérelnéd a feteket, nem lenne ilyen nagy a kimeneti feszültség változása a különböző terhelések hatására.
Az üresjárási veszteség csökkenthető lenne, ha alulgerjesztett transzformátort hassználnál, mondjuk egy névleges 2x18V/400V-os trafót. Azt is jól érzékeled, hogy fontos a trafó vas anyaga, és kialakítása, azaz a toroidok a legalkalmasabbak.

Ezt az ellenütemű vezérlést úgy érted, hogy amikor az egyik kapcsoló kikapcsol, a másik legyen bekapcsolva? Volt olyan kísérletem is, de valamiért nem vált be. Azért azt még csak kipróbálom a 100VA-es trafóval is.
Az előbbi hosszú listáról egy tapasztalat csak kimaradt, amit szerettem volna leírni, mégpedig a 30VA-es trafóval. A mérések szerint a kimenő oldalon ugyanaz a feszültség jelent meg, de a módosított szinusz alkalmazásánál a ventilátor morogva és lassan járt, míg a PWM-es jelalakkal aránylag jól felpörgött, még a levegőt is megmozgatta rendesen.
Az alulgerjesztett trafónál jól gondolom, hogy a kivehető teljesítmény jóval a névleges transzformátorteljesítmény alatt várható?
A későbbi tervem, de ahhoz már kell egy jó szkóp a nagyobb frekvenciák miatt, a DC/DC/AC átalakítású inverter. Tehát először a 12V dc-t felpumpálni 320-350V-ra ( vagy akár 400V-ra is ) és abból teljes híddal előállítani a szinuszos kimenetet. Itt azért már jól kell választani a kapcsolóelemeket, mert két átalakítás is történik. Ha viszont a nyugalmi árama jóval alatta marad a nagytrafós változatéhoz képest, akkor már érdemesebb ezzel foglalkozni.