Szia!
Elméletileg jó lenne a kész visszaégésgátló is, de vannak vele gondok.
1. Drága, drágább, mintha "csináltatsz" egyet, ami ide jó.

2. Azt is szét kell szedni és át kell alakítani, mert van benne egy visszacsapó szelep is beépítve, ami ilyen kis gáznyomáson nem fog kinyitni! Mielőtt átmegy rajta a HHO, szétnyomja a tartályodat a gáznyomás!

Javaslom, hogy inkább csináld, vagy csináltasd meg az ajánlott visszaégésgátlót. A képe a mellékletekben megtalálható.

Tisztelt Fórumtársak!
Több hét keresgélésének köszönhetően eljutottam odáig, hogy elkezdhetem a hho cella összeállítását. Ez alatt az idő alatt sokat olvasgattam a fórumot. Többször olvastam róla, hogy figyelni kell a lemezek elkészítésénél a furatok szélének gondos kialakitására, mert az élesen maradt széleknél könnyen kis felületen indul meg az áram, ami jelentős veszteségeket okoz.
A feltett fotókon azt látom, hogy mindenki az átömlő furatokat középre, egymással egy vonalba furja. Igy a furatszélek 1-2 mm-re, egymás mellé kerülnek. Mi van akkor, ha a furatokat a lemez két, ellentétes oldalára fúrnám? Ugy raknám össze a lemezeket, hogy az egyik lemezen jobb oldalon lenne, a következőn a bal oldalon.
Igy, ha az a fránya áram minedenáron a furatszélekről indul is meg, jelentősen megnő az az ut hossza, mire talál magának egy másik furat szélét. Jobb esetben könnyebb neki a 2mm-re levő sik lemezfelületen záródni.

Hali! Az a helyzet ha belegondolsz két kezed közül mindegy hogy melyiket harapod meg egyformán fáj.
Ha furatokat egy vonalba helyezed akkor az elektrolit
ott simán rövidre zárja a cellákat ezzel csökkentve a hatásfokot. ha meg össze vissza rakod akkor a gáz útját
nehezíted ami azzal jár hogy lenyomja a folyadékszintet és ezzel csökkenti a felületet ami teljesítmény csökkenéshez vezet.
Djatis-nak
A gázhoz kapható visszaégésgátló nem jó és drága is.
Túl lassú és a gáz ill. oxigén-hez kaphatót úgy tervezték hogy alap esetben a palackból csak egyfajta gáz jöhet és az magában nem ég!
Az acetilén csak oxigén jelenlétében ég. Az oxigén meg magában nem ég csak táplálja az égést.
Az acetilén égési sebessége nagyság rendel lassúbb mint a hidrogéné.

Valószínűleg kevesebbet kap, mint a fele. Egy 50-es fúvókán kevesebb, mint negyede üzemanyag áramlik át, mint egy 100-ason.

Közben én is túlestem az első próbákon PWM-mel, átlag 15A-rel, egyenletesen dolgozik és hatékony fűt is A pwm (télire hasznos lesz), kíváncsi leszek pár 100km után a tapasztalatokra. Mondjuk én nem leszek olyan bátor hogy 60as-ra cserélem a főfúvókát Szerintem már be sem indulna ezeröcsi

Üdv.
Egy kérdésem lenne.Próbáltad-e úgy ,hogy külön külön méréssel a pillangó szelep alá és fölé?

Szia!
Az az igazság, hogy nem igen tudom kihámozni a leírtakból, hogy miért nem volt jó a 3,1l/100km? Ha rögtön ennyire esett a fogyasztásod, akkor miért változtattál? Ennél többet nem igen lehet megtakarítani.

Más. A karburátor szívótorok átmérő és a főfúvóka átmérője arányban kell, hogy legyen egymással, mivel a nagyobb átmérőnél kisebb az áramlási sebesség, vagyis nagyobb átmérőjű főfúvóka hozza a kellő benzin mennyiséget. Ha lecsökkented a szívótorok átmérőjét, akkor megnő a levegő áramlási sebessége, és az eredeti fúvóka mérettel több benzint kap a motor. Ekkor persze le kell csökkenteni a fúvóka keresztmetszetét is.

Végül is ez egy játék. Ha tudnád mérni a keverék egyensúlyi arányát, akkor lehetne csak egy optimális arányt beállítani. Azt a bizonyos 14,7:1 arányt igencsak be kellene tartani. Ez az optimális jelen esetben. Ha ezt felborítod, akkor rosszabb lesz a hatásfokod és nem hinném, hogy megmaradnak az autó menettulajdonságai.

Miért nem csinálod vissza akkor a teljesen eredeti állapotot és ahogy legelőször betetted a bontót, ezek szerint megkapnád a 3,1l/100km -es értékeket. Ha nekem 55% feletti javulás lenne, akkor biztos nem nyúlnék hozzá!

Hali! Igaz hogy nem nekem szól a kérdés!
A pillangó szelep alatt semmikép nem jó ha ismered a motor működését rájössz. A pillangó szelep alatt folyamatosan erős vákuum van ez azt jelenti hogy még az elektrolitot is kiszívja a bontódból mert a légtérhiány miatt elkezd habosodni az elektrolit és még a bubleren is áthabosodik.
igaz ha elfogy az elekrolit már nem megy a motorba semmi de akkorra már szerintem annak a motornak már nem is kell semmi még benzin sem

Üdv
Egy kis (offközeli) hozzáfűznivaló:

A szivótorokátmérő és a főfúvóka átmérő arányának fontossága a féklevegőfúvóka nélküli karburátornál igaz csak, mivel e két fúvóka aránya állitja a benzin-levegő keverék arányát.Személyautónál ilyennel nem találkoztam még, bár a kispók határeset

Szivótorok helyett inkább a keverőtorok átmérő számit amúgy is, azt pedig házilag nehéz lenne lecsökkenteni=> az valóban növelné az áramlási sebességet (és csökkentené a kivehető motorteljesitményt)

üdv: hp

Üdv.

Sebaj,azért lennénk,hogy normálisan megvitassuk a témát. Remélem hajlamos vagy rá!?
Na,csak azért mondom mert nekem pl a pillangó alatt van,igen erősen vákumol ahogy mondod.Olyan 1500Km után fogy el kb kettő dl víz,illetve elektrolit.A pillangó fölött nem sok változás volt,bár ez egy Jcell.

Először is köszi' hogy szakértetted a problémát.Olyan dolgokról írtál,amiket csak halványan sejtettem.A 3.1L/100-as fogyasztással nem hogy nem voltam megelégedve,de majd' kiugrottam a bőrömből örömömben.A bibi az,hogy nem állítottam el semmit sem a bontón,sem a motoron és mégis felment a fogyasztás.Az első 5 literes tankolásnál 3.1 volt,a másodiknál már 4.8-anélkül,hogy bár mihez is nyúltam volna.És ez többször is megtörtént.Pár hónapig ment bontóval,aztán bontó nélkül(kivettem átépíteni,"jobbítani")addig 5.2-6.4 között evett bontó nélkül és amikor visszatettem a bontót,akkor jött a 3.1-es fogyasztás(több alkalommal is)de csak 1 (az első)tankolásnál.A következőknél mindig felment a fogyasztás,bár semmin sem állítottam.Ez benne a gutaütés.Néhány 100km bontó nélkül-5-6L fogy.Gontó betesz- elsőtankolás(5L)fogy.3.1 utána mindig felmegy.Újra bontó nélkül pár 100Km ,majd bontó betesz,elsőtank 3.1,a többi mind magasabb.És a ciklusok így váltakoznak.Na,erre varrjatok gombot.

Szia! Megnézted az elekrtolitodat? Nem lehet hogy egyszerűen ha frisset öntesz bele jobb anyagot termel? Egy próbát megérne hogy nem változtatsz semmit csak kicseréled a "löttyöt".

Sziasztok,

Nekem is lenne pár kérdésem száraz cellával kapcsolatban. A lemezeken levő furatokat mivel kellene lekezelni? Nagyon látványosan mozog az elektrolit a bejövő csőben. Konkrétan abban is "termelődik" felgyűlik a gáz és 10mp-es impulzusokban mozog a csőben a folyadék, mondjuk így legalább cserélődik
A másik, ha az elektrolitot, most KOH, belövöm 5%-osra, akkor a cella PWM nélkül 60-70 Ampert is képes felvenni, mondjuk ilyenkor nagyon látványos a termelés
Akárhogyan erőlködtem az elektrolittal, nekem úgy tűnik lesz egy kis gőz is, de ez a csőben nagyon gyorsan "leszárad", amúgy a cella nem melegszik, max 40 fokos, de inkább kevesebb, 20 Amperral bő 1 litert termel a videók alapján amiket végignéztem. De nyomása ilyenkor nagyon kicsi. Motor alapjáratán viszont hallatszik hogy van változás.

Jah, a felépítése, bár ez attól is függ hogy dugom fel a tápot rá, + s s s - s s s + s s s - s s s +, szórakoztam ma vele, képes volt 110Ampert is felvenni, de nem habosodott különösebben De ilyenkor szépen hallatszott a generátor hangja

Szevasz,kösz'hogy segítettél.Majd így teszek-egy próbát mindenképp megér.

Szaisztok,

Tegnap óta kicsit változtattam az elektroliton, kb így indult:

Elektrolit alapból 5-6%-os KOH volt, 1.5liter összesen. Ezzel tegnap aksiról 100-110 Ampert is felvett simán, de volt hogy többet. Leengedtem a felét, deszt víz ment a helyére, lement 60 Amperra, leengedtem megint a felét, deszt víz a helyére 35Amper körüli lett, most tettem még hozzá fél liter deszt vizet és megint 40 Amper körüli, pedig hígult.... Most kb 2 liter víz van a rendszerben, kb 2-3%-os az elektrolit. Szóval elvesztettem a fonalat...

Viszont a tegnapi gázhozam, szemmel láthatóan legalább a duplája lett, hallható az alapjáraton az emelkedés és egyenletesebb is lett, pufogóból vízpára is jön, és alig érezni a benzinszagot, pedig előtte egy slukk elég volt hogy benzinkútnak érezzem magam

Jah, ha a cella két végén van a negatív pólus, ekkor is látszik termelés béli különbség - többlet

üdv

Szia!
Pár kérdésem azért felmerült: ez ugyan az a bontód, mint amiről a képet feltetted? Az 16 lemezes volt, négy-négy semleges lemezzel.
Más. Az elektrolitban a KOH, vagy NaOH az ionos vezetést hozza létre. Van persze egy bizonyos hígítás, amikor már sokkal kisebb mértékben vezet, és van egy olyan töménység, ami felett már nem vezet jobban. Ez cca. 30%. E fölé nem is érdemes menni, mert csak romlik a hatásfok. Az, hogy 3, vagy 5%-os az oldatod csak kicsit befolyásolja a dolgot. Vedd azt is figyelembe, hogy a víz bontása következtében az elektrolit fokozatosan dúsul. mert csak a víz, ami elfogy, maga a KOH nem!
Minél sűrűbb egyébként az oldatod, annál jobban habzik esetleg. Ami az előző dolgot illeti, arra meg teljesen egyszerű a magyarázat. Amikor elindul a gáztermelés, akkor még nem alakul ki egy áramlás a csövekben és a hirtelen fejlődött gáz utat keres magának, hogy kijusson a lemezek közül. Adott esetben ez a bemenő cső. Amikor bemelegszik, vagy kialakul az áramlás, akkor ez megszűnik. Viszont ha túl sok gáz keletkezik, akkor ez a pulzálás végig megmarad, addig biztosan, míg a bontóban az elektrolit szintje le nem ürül annyira, hogy csak a felső csövön jöhessen ki a HHO. Erre találták ki a megfelelő lemezkialakítást, felül hatalmas tér a gáznak, alul pedig igen kis luk az elektrolit pótlásának. Mellékelek egy képet, hogy tudjad miről beszélek.
Egyébként ne cserélgessed a polaritást, mert a lemez idő közben "formázódik", vagyis tudja majd melyik melyik oldala volt, és ellentétes irányba kapcsolva elveszti a formázottságot, jóval kevesebb gázt fog hozni. Ami meg a semleges lemezek számát illeti 4 alá én nem mennék! Ha most neked ez 3, akkor kevésnek tűnik, mert túl nagy a lemezek közötti feszültségkülönbség, romlik a hatásfok.
Látogass el ide: Bővebben: Link
Itt láthatod a grafikonokon, hogy mennyire befolyásolja a hatásfokot a semleges lemezek száma. na meg nagyon sok egyéb dolog is nyilvánvalóvá válhat számodra, ha az egész blogot végigolvasod.

Szia,

Igen az a bontó, most 17 lemezes. De én alig vettem észre a feszültség különbséget a lemezek közt 3 vs. 4 semleges lemezzel, kb 0.1V

Gondoltam, hogy ilyen megoldás kellene a gáznak, és mivel lézerrel vágták, meg is oldották volna, de majd a következőnél így kérem Tuti ez lehet a baj ebben a részben, de így a kiegyenlítőbe minden irányból bejut a víz

Polaritást csak pár percre fordítottam meg, a kíváncsiság miatt, de legalább láttam a különbséget.

KOH-ot keverek majd újat, de 3%-nál kezdem, így egyszerűbb. Blogot már végig olvastam 2x Pont ezért próbáltam ki 3 lemezzel is. A lemezen a furat kezelés mindig ajánlott, ha lézerrel vágott hibátlan derékszög akkor is? És persze mivel érdemes próbálkozni?

üdv

Szia!

424.247 már odatalált előbb is a fórumra, Sznoopy nicken.

Szia!
Ha nem vettél észre feszültség különbséget az már csak azért lehetséges, mert a generátorod a teljesítményének a határán mozog. Lehet megoszlanak a vélemények, de szerintem a Zsigában sincs 1,5KW-os generátor! Kezdjél csak el számolni, ha meglenne a töltőfeszültséged, ami mondjuk 14V és folyhatna a bontón, csak a generátorból 110A, akkor bizony 1540W lenne.

Szerintem az áram nagy része az akkuból származott csupán, mert a generátor ennyit nem tud majd pótolni. Figyelj oda erre is, mert amikor majd kimerül az akkud, a teljes terhelés a generátorra esik majd, és egyszerűen leég, vagy elszállnak a diódái. Ajánlom, hogy maradj a 20 - 25 A mellett, ami a bontót illeti. Hosszú távon ez a célszerű! Azt nem is akarom ecsetelni, hogy nem a gáz mennyisége a mérvadó, hanem egy optimális mérték, amit viszont csak kísérleti úton lehet megállapítani. Használj PWM-et, olyat, ahol be lehet állítani az áramot és tartja is. Például, mint a mellékletben van!

De ez a turbó lemez nagyon jó ötlet, úgy gondolom kipróbálom. Visszaalakítom 4 semleges lemezessé, és kiszámolom hogy lenne a legideálisabb, hátha bejön...

Vékony korongos flex-xel (ezt nem tudom hogy kell helyesen írni... ) ha a gáznak vágok helyet a lemezek felett mint a rajzon van, ott kezelni kell valamivel az éleket?

PWM kész van, azzal használom de 230V-ról többnyire egy Graetz segítségével (kiderült hogy 80A-es szerencsére), főleg az aksi miatt. Amikor felvette a 110 Ampert az egyértelműen aksiról ment, álló motornál. Az aksi még garis Ezért vagyok olyan bátor... Most nyersen aksiról 35A körül eszeget, de szétszedem átalakítom, megmosom, elektrolitot előre bekeverem pontosan, és akkor már mérvadó lesz mit is tud

Sziasztok,

Kaja után nekiláttam rajzolgatni, de erre a turbó lemezes megoldásra 5 perc után nem jöttem rá, hogy is működhet. Van valakinek erről leírása, rajza?

Köszönöm

Szia!

A DRY cella hidegen kevesebb gázt termel, ilyenkor a turbó lemezek kapnak negatívot, ahogy a cella elektrolitja működés közben melegszik, vagy a külső hőmérséklet miatt emelkedik ( nyári nagy meleg, forró motortér ) , a turbó lemezek helyett a kék negatív lemez kap negatív betápot. A bontó eredeti induló kapocsfeszültséghez képest esik a cella feszültség a + 1-1 db semleges lemez "bekapcsolása" miatt, de az elektrolit melegedése közben növeli az elektrolit áramvezető képességét. Ilyenkor már a bontó nagyobb lemezfelülettel és több cellaszámmal képes ugyan arról a kapocsfeszültségről működni, "változatlan" áramfelvétel mellett, akár több gázt is termelni.

Szia!
Ha már megkaptad a helyes magyarázatot amper_vadász barátunktól, akkor csatolom az eredeti kapcsolási rajzomat. Igaz, egy kicsit módosítani kellene, hogy a 11/13 lemezes állapot között automatikusan váltson át. Na nem a valóságban kell megtenni csak a rajzra nem vezettem át.

Szia!

A két turbó lemezt nem kellene közösíteni. 14.4-12V...0V...12-14.4V

Szervusztok!
Plazmás vízbontás. Kezdő lépések, kicsi az eredmény, de már zártan és szikraköz állítgatással (kezdetlegesen).
A durranógáz mennyisége viszont meggyőző (nem mértem, de saccra is elvinne néhányszáz köbcentit), csak igen rövid ideig üzemképes (egyelőre) - meg nem tudni mibe kerül, mert a grafit szál sem olcsó és szerintem igen nagy az áramfelvétele is. Viszont tiszta vízzel lehet használni, mert így is túl soknak tűnik a fejlődött gáz.
A legfőbb kérdése a szikraköz menet közbeni szabályozása (lehetőleg olcsón) és az összes többi részletkérdés is. Valószínű, hogy cellásan biztosabb az eredmény - nem is kicsit.
Azért még alkalmasint tovább játszom.
Köszöntem!

Kevés hűhó, de talán nem semmi

Valóban elég sok gázt ad, ahhoz képest, hogy milyen egyszerű az egész. Mi a táp pontosan?
Grafit elektróda viszont semmi esetre sem jó hosszú távon, teljesen beszennyezi a vizet, meg mindent. Wolframot, vagy molibdént érdemes használni, esetleg nagyon tiszta, oxidmentes vörösrezet. A plazma miatt viszont tuti, hogy rosszabb a hatásfoka a sima elektrolízisnél, de nem feltétlenül túl nagy az eltérés. Viszont azt nem teljesen értem, hogy miért nem robban fel az egész, tekintve, hogy a plazma felett 1 centis vízszint van, ami a buborékok miatt folyamatosan mozog, ami felett pedig ugye a hidrogén-oxigén keverék. A másik pedig, hogy a plazmában el kéne, hogy égjen rögtön a gázkeverék. Bár akkor meg nem lenne szabad gázoknak távozni az edényből. Na majd ezt én is kipróbálom valamikor.

Örülök, hogy tetszett. Azt teszem fel, hogy a plazmával épp nő a hatásfok a szikra miatt, kevés anyagot erről találtam Naudin lapján és talán "szikra, mint mini elektron tornádó" keresőszóval. Csak emiatt érdekel a dolog, mert egyébként a szikraköz eszi az anyagokat rendesen, ezért körülményes hosszabb ideig működtetni - még a wolfram is erősen erodálódik. Próbáltam pl. felemásan is: a grafit lazán megolvasztotta a rezet, de a saválló acél is gyengébbnek mutatkozott (furának tűnt, de kipróbáltam).

Anyagokra köszi a tippeket, utána nézek. A tápot nem tudom megmondani mekkora, kicsivel többet tud egy 44Ah-s akksinál, de kb. 25V körül. A "berobbanás" tapasztalatból tesz bátorrá, nem robban be, nem tudom miért.

Szia!
Mivel a két turbó lemez (persze lehet három, vagy négy is) egyforma potenciálon van elektromosan! Ha nem azon lenne, akkor nem közösíteném, de remélhetőleg a lemezek közötti feszültség egyformának tekinthető. Ha meg nem, az az ő baja!
Ha jobban belegondolsz, akkor pl. az akkumulátorokat is lehet párhuzamosan kötni, pedig század volt nagyságrendben ott sem egyforma a kapocsfeszültség.
Van olyan kapcsolásom is, ahol szépen fokozatosan lehet ki-be kapcsolni egyenként a turbó lemezeket, azt még akkor alkottam, amikor nem volt még PWM gond és mindenki azt hitte egyszerűen csak be kell kapcsolni és mehet! Persze nem így van igazából, de a lényeg az, hogy ezzel a megoldással is lég szépen lehetett igazgatni a felvett áramot. Csak sokkal komplikáltabb volt, mint építeni egy áramtartós PWM-et.
Létezik olyan cella is, ami ezt egy belső bimetállal oldja meg, de az nem vált be, ott pont azt a tulajdonságot használták ki, hogy melegedéskor elhajlott a lemez és megszűnt a két lemez kapcsolata. Szerintem elég veszélyes lehetett, mert ha véletlen ív keletkezett ennek következtében a cellán belül, az akkor .......
De kíváncsi lennék rá, hogy miért kérdezted!