Ha villog, akkor nyilván változik az áramfelvétele. Ha csak egy diódékos, akkor jelentősen. Ha mindig ugyanannyi és ugyanolyan diódék világít, csak váltogatja, akkor csak a váltás idején változik a felvett áram, tipikusan megnő. Ez csökkenthető kondenzékkel, de azt kizártad. Az áramkorlátozó ellenállékot bárhová kötheted sorosan, - de általában a fogyaszték és az áramforrásék közös földű ( negatív ), ha csak lehet, tehát - a pozitív ágba.

Szerintem a villogó 9V-os elemről is menne, csak a led elé kell megfelelő értékű ellenállás. De a kapcsolásból biztosan meg lehet mondani.

Tehát negatív, köszönöm. A többi elég rondán hangzik, mégis megpróbálok a 9v-os elem helyett valahová elhelyezni egy elemtartót két mikroelemmel, ha ennyi a macera vele. Köszönöm a segítséget!

Igazából nincs kapcsolás, az egész egy kínai kulcstartóból lett kiszedve. Az aprócska nyákon egy pici fekete pötty, és két smd-led. Vezérlésnek kiváló, és olcsóbb/könnyebb/gyorsabb volt a beszerzése mint építeni egyet. Bár volt macera a forrasztással.

Annak nem jó az ellenállásos megoldás. Ha 9V-os elemről akarod hajtani akkor valamilyen fesszabályzóra lessz szükséged ( de nem gazdaságos megoldás).

Sziasztok!
Valaki megtudná mondani, hogy mennyi egy M102 transzformátorvas relatív permeabilitása, vagy hogy az anyaga milyen ötvözet?

Az E4A típusú transzformátor lemez 0.5 mm vastagságú, vas szilícium ötvözet, kezdeti permeabilitása: 300, max permeabilitása: 6000. A vasveszteség 2.3 - 5.6 W/kg

Hello!
Nem tudom Te milyen tulajdonságokat tulajdonítasz egy diódának, de ennek a "megoldásnak" az ég világon semmi értelme nincs!
- Ha Te a tápegységed ki és bemenetén szeretnél egy közös ponthoz képest mérni, akkor azok a pontok törvényszerűen galvanikusan kapcsolatba kerülnek egymással.
- Ha a mérés csak kísérleti jellegű, akkor megoldás lehet egy hálózati 230V/230V-os leválasztó biztonsági transzformátor. Bár így a "nagyfeszültségű" rész és a kisfeszültségű rész összeköttetésbe kerül, de a leválasztó transzformátor miatt, a hálózati feszültségről elválasztódik a dolog, tehát életvédelmi szempontok szerint biztonságosan lehet mérni. Vagy is a földhöz képest amin állsz-mérsz, nem lesz feszültség alatt a készülék. (De ez nem mentesít az alól, ha megérinted pld. a kondi mind két pólusát.)
- Ha "üzemszerűen" szeretnél ilyen dolgot mérni, akkor leválasztó egység kell, a mérések között. Tehát valamilyen galvanikusan elválasztott DC jelátvitelt kell alkalmazni. ISOAMP (szigetelő erősítő), optocsatoló analóg, vagy PWM jelátvitellel... Az alkalmazhatóság a sebességtől, a pontosságtól stb. függhet.
De ha már PIC-ben gondolkodol, akkor megoldható az is, hogy a primer oldalon is alkalmazol egy PIC-et, és optocsatolós elválasztással RS232 segítségével küldöd át a mért adatot a szekunder oldalra.
De ebben az esetben is a két oldalra, külön-külön galvanikusan leválasztó segédtápfeszültség szükséges.
üdv! proli007

Sziasztok!

kérdésem az lenne, hogy milyen előtét ellenállást ajánlanátok power ledekhez? a számoló szerint min 3,31W teljesítményű kellene 27 R értékkel... csak mert ilyesmit nem találtam HE Store-ban...(vagy csak béna vagyok)

köszi!

Ha nem találsz olyan teljesítményűt, mindig végy nagyobbat.
hestore

Rendben! köszi szépen a segítséget!

Hello,

Én úgy képzeltem el, (persze ezek szerint rosszul) hogy most tekintsünk el a szekunder oldaltól. Van a segéd 0, meg a 325 voltnak a 0-ja. Ha simán összekötöm, akkor kapok egy működő, mérhető primer oldalt, ahol a FET-et is lehet kapcsolgatni. Most ha a sima összekötés helyett bekötök egy diódát (pl.: 4148), olyan irányba, hogy a segédtáptól tudjon a primerre áram folyni, de fordítve nem, miért ne működne (csak kérdem, nem értek hozzá) ? Tehát elméletileg, van közös pontja, "de csak annyi" , hogy a műveleti erősítő és a FET működjön, és a primer fesz nem tud rászállni a segédre.
HA ez elképzelhetően működhet, akkor szerintem a szekunder oldallal is el lehetne játszani nem?

Segítségedet köszönöm!

Üdv

Sziasztok!

Lenne egy hülye kérdésem, hangszóróknál mért fontos a helyes polaritás ha úgyis váltóáram megy rá?

Hogy nehogy ellenütemben szóljanak az egy rendszerre kötött hangszórók. Ugyanis a Doppler effektus miatt az azonos frekvenciájú, de ellentétes fázisú rezgések kioltják egymást. Ha egy rendszeren belül mind fordítva van, az persze nem probléma.

Ok, köszi, tehát akkor mono-ban is teljesen mindegy a "polarítás".

Interferencia, de igen.

Nem mindegy, és inkább fázist mondjunk, és ne polaritást. A membránoknak mindíg azonos irányban (fázisban) kell mozogniuk, mert különben a hatásuk kioltja egymást. Ennek a jelenségnek felhasználásával lehet a hangszórókat, hangdobozokat azonos fázisúra beállítani. Ha mindkét hangszóróra ugyanazt a jelet (mono) adod, ha eltűnnek a mélyek, meg kell fordítani az egyik hangsugárzó "polaritását"

Hello!
Már meg ne sértődj, de szerintem az elektronikának és a villanytannak, nagyon az elején jársz. Ezzel a szintű tudással, nem lehet még áramköröket tervezni, méretezni. De ezeket a kérdéseket amik benned felmerülnek, szerintem itt ember nics, aki elfogja elmagyarázni, mer mindent az elejétől kellene elkezdeni. De..
- Lehet egy diódával megakadályozni, hogy ne folyjon viszáram. De minden feszültség értelmezéséhez, kell egy közös pont. Ha két áramkör között nincs ilyen, akkor a két feszültséget egymáshoz képest nem lehet értelmezni. Viszont a viszáram megakadályozására itt éppen semmi szükség nincs.
- Ha egy betáplálás mint a rajzodon dióda híddal kezdődik, akkor ez után még a hálózat nulla potenciáljáról (mely azonos a föld potenciállal) sem beszélhetünk. Hiszen megszűnik a fázis-nulla azt a diódák kapcsolgatják a hálózat frekvenciájának ütemében, vagy is az áramkör bármely pontja ez után a földhöz képest feszültségen lesz.
- Ilyen, hogy elméletileg van is meg nincs is közös pontja valaminek, ilyen nincs. Ahhoz, hogy mérni tudj valamit, kell egy közös potenciálú pont. Ami galvanikus összekötést jelent. (Vagy a mérés idejére kapcsolgatni kell a feszültségeket, de az csak egy kapcsoló, vagy egy relé kontaktusa lehet, mert az képes galvanikusan elválasztani a jeleket egymástól.)
- Hogy a primer feszültségen vezéreljünk-mérjünk valamit, ahhoz segédtápfeszültség kell. De ennek a feszültségnek egy pontjának közösnek kell lenni a primeroldali potenciálhoz, amihez képest vezérelünk, vagy mérünk valamit.

De ha valamit szeretnél, akkor legalább sematikusan rajzold le, abból talán el lehet dönteni mit is szeretnél valójában. Mert így leírás alapján, szerintem nem érted amit írok, és én sem értem mit szeretnél. De ezeket a diódás "varázslásokat felejtesd el..
üdv! proli007

Teljes mértékben igazad van. Tegnap már egy kicsit több bort ittam, mint ami a válaszíráshoz megengedhető lett volna.

Köszönöm a válaszodat, valóban az elektronikai tanulmányaim elején járok, mindezek ellenére lelkes vagyok. Magyarázatodat megértem, ötletemet így elvetem, gondolkozok valami máson. Mert nagyon klassz lenne mindkét oldalt mérni egy PIC-el. Na mindegy. Mégegyyszer köszönöm.

Üdv

Használj áramváltót, amivel a váltakozó áramot tudod mérni. Ez egy transzformátor, amelynek a primer tekercse sorosan van az áramkörbe kötve.

Üdvözlet mindenkinek,

Egy egyszerű kapcsolásra lenne szükségem, ami egyszerű egy hozzáértőnek, de nekem nincs-e terülten tudásom, így sajnos elég bonyolultnak tűnik.

Egy 7 szegmenses kijelzőt kellene vezérelni, teljesen passzív módon, hat bejövő vezetéken mérhető 12V, egyszerre csak egyiken.

A hat vezetéknek sorban ki kellene jeleznie a számokat, például ha az egyes jelű vezetéken érzékelhető a 12V, akkor 1, ha a kettesen, akkor kettő, stb. Ez ötig. Ha egyik vezetéken sincs feszültség, akkor 0-t írjon ki, ha pedig a hatodikon, akkor egy R betűt (ami inkább A lesz, de ez most nem annyira lényeges). Nem titkoltan egy sebességfokozat kijelző lenne, egyszerű mechanikus alapú, a váltókapcsoló állását fogja figyelni, bár azt még nem találtam ki, az érzékelést mi fogja megoldani, de ha a vezérlés megvan, akkor már lehet próbálgatni.

Tehát erre kellene nekem megoldás egy egyszerű kapcsolás formájában.

Köszönöm mindenkinek, aki ajánl valamit

Valahol már láttam ilyet. Hogyan kell használni, méretezni?
Kell egyenirányítani utána? Van rá valami számolás, hogy adott áramnál mekkora lesz a szekunder feszültség?

Üdv

Ha pl. PIC-et használsz, akkor egy AD-konverzióval tudsz dolgozni, amihez nem kell egyenirányítás 50 Hz-en. A szekunder okdalon meg egy söntellenállásról leveheted az átfolyó egyenárammal arányos feszültséget a pufferkondik utáni részről. Neked egészen kis méretű áramváltó kellene. Bővebben: Link. Az áramváltóval galvanikus leválasztás mellet tudod a váltakozóáramot mérni.

Na, egy hasznos dolog végre. Köszönöm szépen nagyon!!!
Ezzel minden probléma megszűnik köszi.

Helló!

Szerintem legegyszerűbben egy PIC-kel lehetne megoldani. A PIC-be megy a kijelző+a bejövő hat vezeték. Egy kis progit kell hozzá írni, és már kész is

Üdv.: mate_x

Szia! Szerintem nem kell ezt túl bonyolítani. Semmi PIC, vagy hasonló, hiszen oda programot is kell írni. Véleményem szerint csupán vissza kell menni a 80-as évek technikájához! A kijelzőt egy bcd átalakító, más néven kijelző meghajtó IC-re kell kötni (ilyen pl.: SN7447, ami szinte mindenhol kapható)
Ráadásul ez a legolcsóbb megoldás is, hiszen kb.:100Ft.
Ázért hozzá kell fűzni azt is, hogy ez a TTL technika kb 40 éve, kitalálása óta üzemel halál biztosan.
Nem kell mindig a leg moderneb technikát ajnározni, nem
annyira jó az mindenhova. Ha kérdésed van írj, és segítek! üdv tibi

A feladatot egy 74LS148 es egy 7447 meg tudja oldani. egyedul az illeszteshez kell meg 6 tranzisztor.

Szia!

Nem kell ide egyetlen IC sem és elmaradhat a tápfeszültségük előállítása is.

A kijelző legyen közös katódos és a közös katód legyen a földre kötve. Minden szegmens kivezetésre egy - egy áramkorlátozó ellenállást kell kötni. Az egyes vezetékek a következő szegmenseket kell vezérelje:
1 - b és c; 2 - a, b, d, e, g; 3 - a, b, c, d, g; 4 - b, c, f, g; 5 - a, c, d, f, g; R - a, b, c, e, f, g; 0 - a, b, c, d, e, f.

Az egyes vezetékekről egy - egy diódával lehet a kijelző szegmensek áramkorlátozó ellenállását táplálni.

A 0 kijelzése úgy történhet, hogy a 6 bejövő vezetékról egy - egy diódán keresztül egy (közös) NPN tranzisztoros inverter bázisellenállását hajtjuk meg. Ennek a kollektora egy PNP tranzisztort vezérel (szintén bázisellenálláson keresztül), ami előállítja a 7. bemenő jelet: +12 volt jelenik meg rajta, ha a 6 sebesség érzékelő vezeték egyike sincs +12V -on / 0 fokozatban van a váltó. Erről a 7. vezetékről a 0 képéhez tartozó szegmenseket lehet vezérelni diódákon keresztül.
A PNP tranzisztort úgy lell kiválasztani, hogy biztosan elviselje a 6 szegmens áramát. A tranzisztorok zárását a bázisuk és az emitterük közé kapcsolt ellenállással lehet biztosítani.

Egy diódatemető (33 darab) lesz helyette...