Köszönöm !!!

A kapacitív terhelésből adódó gerjedések ellen van. Az erősítő kimeneti impedanciájának mindig van induktív komponense is. Ugye frekvencia növekedésre csökken a nyílt hurkú erősítés, ezzel a zárt hurokra ható negatív visszacsatolás értéke is. Aminek következtében a kimeneti impedancia nő, tehát induktív jellege lesz.

A kimenet induktív jellege és a kapacitív terhelés együttesen egy rezgőkört alkot. Az R-tag (amit a kondival sorban és-vagy a kimeneten lévő tekerccsel párhuzamosan kötnek) ezt a rezgőkört csillapítja ki (lerontja a jósági tényezőt).

Kösz !

Ezek szerint csak cserélnem kell az MKP4 hidegítőket MKP10 re és az MKP100nf ot FKS3 ra ,hogy a magasabb frekvenciákat pontosabban "rontsák"

Ezt nem tudom, hogy miből vontad le, de én ilyet nem írtam. Nem s...r kondenzátort kell beépíteni. Itt a kondenzátorral soros veszteségi ellenállás kell (pl a szokásos 10 ohm 100nF), ami csillapítótagként szolgál.

Még a legsilányabb fólia kodinak is 1000 x kisebb van. Igazából az ellenállás kell, de hogy ne 200W-os ellenállásra legyen szükséged ezért van a 100nF-os soros kondi, ami levágja a hangfrekis áramot. A rezonancia jóval a hangfrekis sáv felett szokott fellépni ezért elég, ha csak itt lép be a csillapítás.

Ja meg most a kimeneti 3.3 ohm / 100nF-os tagról beszéltünk lamalassal, nem a táphidegítő kondikról volt szó! Az teljesen más!

Szavaidból arra következtetek, hogy ami benne van átlagos 10% MKP100nf az megteszi. Csak gondoltam egy WIMA FKS3 jobban kezelhet a hangfreki felett...

Neked, és a hozzád hasonlóan gondolkodóknak fejleszt a Duelund cég speckó tekercselt kondenzátorokat. Ha ezeket teszed bele nyugodt lehetsz hogy te mindent elkövettél.
Szuper természetes, sima, tiszta és nyitott hangzás. Rendkívül semleges tonális egyensúly , főleg jó felvételeknél hallható,és akusztikus hangszerelésnél és az emberi hangnál Mint A szétválasztása az egyes hangszereknek nagyon jó. Különösen szépen szólalnak meg a rézfúvós hangszerek. Szükség van egy pár hét bejáratásra használat előtt, hogy kiteljesedjen a kvalitása eme remekműnek. Jelenlegi referencia! (csak megjegyzem, egy4,7µF os most idehaza közel 90eFt)
Vagy a kisebb pénzűeknek a A Mundorf Silver / Gold / olaj ajánlható.

Ha még mindig a kimenettel párhuzamos, soros RC tagról van szó, akkor adódik a kérdés: Miért is van ennek jelentősége? Eddig én azt hittem csak azért van ott az a kondi, hogy "frekvenciafüggő" legyen a reaktancia, és ez által a "söntölés" mértéke is frekifüggő lesz. Tehát ide aztán tényleg mindegy milyen kondi kerül, amíg annak feszültségtűrése kellően túlméretezett.
Más lenne a helyzet pl. egy soros kondinál a bemeneten, de erről itt szó nincs.

Köszi ,de én azért ennyire (Duelund) elszánt nem vagyok Amúgy a csatolókondim az MKP10 ,nekem bőven tökéletes. A szűrőket stb meg hagyom békén úgysem hallom meg hogy MKP10 vagy MKP4

Hát nagyon rosszul hitted ezekszerint...

A reaktancia alapból látszólagos ellenállást jelent, reaktanciája kizárólag frekvenciafüggő (pl: kétpólusoknak) dolognak lehet csak.

Amit írtál annak sajnos nem látom az értelmét, de szerintem mások se...

Az értelme elég kézenfekvő: Az érintett kondenzátornak -szerintem- nem kell hiper-szupernek lennie, simán jó a legáltalánosabb MKT típus.

Sziasztok!

Remélem nem láma a kérdés, de eddig még nem találtam meg egyik fórumban se rá a választ. Én is szeretnék csinálni B5-öt mégpedig 5.1 tehát hat csatornát. Van itthon MJL3281a/MJL1302a Végtranzisztor. Ezek is jól lennének a végébe az erősítőnek, vagy csak az eredeti MJL21193/MJL21194? Olvastam, hogy nagyon kényes ez az erősítő a félvezetőkre és ennek a határfekije sokkal nagyon, mint az eredeti tranzisztoroké, viszont ezek gyárilag garantált 10%-on belüli NPN/PNP együttfutással bíró félvezetők.

Meg kell hallgatni. Nagyon sok fajta félvezetővel ki van már próbálva. Az én BD végeimnél biztos többet tud.

Igen a hangzás is kérdéses, de a magas határfrekvencia miatti gerjedékenység mennyire jönne elő ennél a végfoknál?

A B5 (alkotóféle)-ből 8 modult csináltam,ebből kettőnél BD911/912 ek a végtranyók a többi 6nál BD 249/250,de nem tapasztaltam gerjedékenységet,sőt,ez az erősitő kifejezetten stabilnak mondható.Annyit még,h.én 6 modult egy dobozba,aktiv filter (Behringer CX-3400)után kötöttem,igy a 2xháromsávos hangfalamban minden hangszóró külön erősitőről szól...

Az aktív hangváltós rendszer nekem is nagyon teszik. Sokáig gondolkoztam rajta, de valahogy csak nem készült el. Biztos jó hangja lehet!

Hát akkor beforrasztom a tranzisztorokat, persze a hűtőborda még kellene a kipróbáláshoz. ha van eredmény jelentkezek.

Én meg a 220uf kondikkal szeretnék kísérletezni. Elna SILMIC II ,valami selyem technológia és meleg hanggal rendelkező kondit rendelem. Remélem lesz hallható értelme, bár a multkori alkatrészcserét sem bántam meg ! Nem is hittem volna hogy mennyit jelentenek ezek, amíg nem hallottam annyi baj van hogy nem értek hozzá

Heló ! Mi lenne ha a két 220uf elko hoz párhuzamosan beforrasztanék 1-1 MKP kondit mondjuk 47 vagy 100nf ot ? Csak hoyg javítson a magas frekvenciákon mert valószínűleg Elna Silmic lesz benne, ami állítólag szépen szól csak a magas tartományban gyengébb kicsit. Szóval baja nem lehet ugye ?
Köszz

Baja mitől lenne ? 2+ beforrasztott kondenzátor nem okoz semmit főleg abban a pozícióban .
A magas átvitelt lehet javítja majd ezt viszont a füled megitéli , csak lehetőleg MIN1uf legyen a 47-100n az kevés.

Csak az 1uf nek helyet is kell keresni valahol. Ha hallok is javulást,akkor a panel aljára teszek valamit. Majd kiderül...

Én ahogy néztem, a B5-nél a 220µF kondik az első fokozat AC erősítésébe szólnak bele, tehát a végfok szimmetrikus mivolta miatt az sem mindegy, mennyire válogatjuk őket össze. Ha csak értékre is eltérők, az alsóbb tartományokban eltérően hidegítenek különböző frekvenciákon, felsőbb tartományokban pedig a tekercselés miatt induktív irányba húzó impedancia példányonkénti eltérő jellege húzhatja el a szimmetriát, ami köztudott, hogy torzításként jelentkezik: megugrasztja a felharmonikusokat. Én hasonló topológiával kísérletezek, csak majdnem teljesen visszacsatolva, ebből adódóan módosított visszacsatoló körrel, de tapasztalataim alapján elmondhatom: ez a szimmetrikus felépítés az AC visszacsatoló elemek (legyen az helyi, vagy átfogó) szimmetriájára igen csak érzékeny.

Lentebb észrevettem a gerjedékenységgel kapcsolatos kérdéseket is: igazából ahogy én tapasztaltam, nem a magas határfrekvencia miatt gerjedékeny, hanem mivel nincs semminemű frekvenciakompenzálás, alacsony a fázistartalék (max. 15 fok), és girbegurba, visszahajló jelleget produkáló a fázismenet a 180 fokos fázisforgatás közelében. Komplex terhelés esetén még esélyesebb egy gerjedés. Persze ez alkatrész- és megépítésfüggő. Lehet, egyes alkatrészek, ill. huzalozási módok rontják a felső határfrekit, növelik a fázistartalékot, így stabilabbá téve az erősítőt.

Torzítást (harmonikus tartalom megugrasztást) csak nemlineáris elem tud csinálni. A kondenzátor hivatalosan lineáris elem(kellene, hogy legyen).

Az eltérő kapacitásokból adódó asszimmetria az égvilágon semmiféle problémát nem okoz. Gyakorlatilag a hangfrekvenciás tartományban 0 ohm-nak tekinthető a 220µF-os kondik reaktanciája a vele soros 2,2Kohm-hoz (és a váltó áramúlag ezekkel párhuzamos 12Kohm-ok 1/erősítés szeresen letranszformálódott értékű ellenállásai) képest. Még akkor sincs semmi baj, ha az egyik kondi mondjuk 3-400uF. A B5 alapvetően átfogó vissza csatolás nélküli erősítő ezért a fázistartalék(hiányából) adódó gerjedési feltétel itt kilőve. A kimeneti fokozat lokális visza csatolása meg elég stabil, nem hajlamos a gerjedésre. Ha gerjed az erősítő, akkor az a bemeneti szűrőkondi elhagyása miatt léphet fel, amikor a végtranzisztorok kollektorán keletkező jel (ami a kimenet) visszacsatolódik parazita kapacitások útján a bemenetre. Ezért van a bemeneten a 470pF.

Igazad van. Kicsit szűk látókörű lettem mostanság. Mindig tanul az ember. Mint említettem, én is hasonló szimmetrikus megoldáson ügyködöm, csak átfogó visszacsatolással, két független körrel, akárcsak a Heed Canopus. (Legalábbis ez volt az első verzió, azóta történtek változások, főleg a váltóáramú visszacsatolásban). Én a visszacsatoló ellenállások szórását tesztelgettem a két oldal között, és arra jutottam, hogy 1% tűrésnyi eltérés esetén is két nagyságrendet ugrott a THD. És az elkók ugyanebben a körben vannak nálam, ezért gondoltam erre. De akkor alaposabban is átnézem a dolgot.. lehet az én verziómban gondot okoz.. de ezekszerint a B5-ben nem.

Ezek tükrében tapasztalatilag milyen galiba származhat esetleg abból, hogy a pozitív ill. negatív részben (nevezzük itt és most félperiódusnak, bár a zene nem periodikus jel) az erősítés eltér? Lehetséges, hogy ennek kiküszöbölésére csatolnak úgymond keresztben a B5-ben az A osztályú feszültségetősítő fokozatban a 12k-s ellenállások?

Ezzel a fajta negatív visszacsatolással az a baj, hogy a bemeneti tranzisztorok vezérlő áramánál nagyságrenddel nagyobb közös módú áram lép fel ha a két visszacsatoló osztó osztásviszonya eltér. Piret Endre "találmánya" ez a két osztós visszacsatolás. (véleményem szerint igazi hülyeség). Soha nem használok ilyet visszacsatolt erősítőben az általad is említett hibája miatt. Mindig csak egy osztót kell használni visszacsatoló hálózatnak, mert ha két kivonási pontod van, akkor a kettő közötti jelkülönbség, ha fellép (áram, vagy feszültség) nagymértékű közös módú áramot indukál a fokozatokban, ami növeli a torzítást.
A B5-ben nincs hangfrekvenciás sávban átfogó visszacsatolás. Tehát nem lép fel a hangfrekis vezérlő áram mellett egy azzal összemérhető, vagy sokkal nagyobb közös módú áram. Tehát ez a hiba ott nem jelentkezik.

Egyébként, ha érdekel ezeknek a dolgoknak a lelki világa, akkor én nem a rádiótechnikás "konstruktőröket" és a kreálmányaikat ajánlanám kiinduló pontnak.

Vannak valóban csodálatos hangú, méregdrága, valóban zseniális kapcsolástechnikájú erősítők, amiknek az internet jóvoltából hozzáférhető a kapcsolási rajza. Valamint temérdek külföldi szakirodalom, amit olyanok írtak, akik tényleg értenek is ehhez a témához.

[OFF]Én speciel a B5-ből indultam ki. És mire készen lett, akkor találtam rá a Canopus-ra, ami kísértetiesen hasonlított az én verziómra. Lehet, hogy sikerült visszafejtenem, ahonnan a B5 alkotója kiindult?
(nézve a Picasa honlapodat, akár egyes szám második személyt is használhattam volna és remélem nem sértő a feltételezés )

Egyébként azóta egy összvér megoldást alkalmaztam: a visszacsatoló körök föld felőli ágában megcseréltem az elkók és ez ellenállások (2x100 ohm) sorrendjét, és az ellenállásokat egyetlen 100 ohmosba vontam össze. Tehát 3 ellenállás és 2 elkó alkotja így a visszacsatoló kört. Ettől persze módosul az erősítés képlete, mivel a kimenet felőli osztóágak (2x3,9k) áramának összege ejti a kivont feszültséget a 100 ohmoson. Eddig nem próbáltam ki a 3,9k-sok asszimmetriáját, de most igen: és ez a módszer NEM okoz asszimetria esetén torzításnövekedést, szinte változatlan marad a spektrumkép. Valamint amit még észrevettem: ennek a visszacsatolás-módosítás hatására dominálni kezdtek a páros felharmonikusok.
(amúgy egyelőre úgy tapasztaltam más kapcsolásaimnál is, hogy viszonylag kisimpedanciás visszacsatoló körök alkalmazása célszerű ott, ahol más elemek munkapont céljából is jelen vannak DC visszacsatoló jelleggel.

Elnezest ha rosszul ertelmeztem volna az irasod, de nekem ugy tunik, hogy valojaban nem tudod ki tervezte a B5-ot. Nos vele beszelgettel az "elobb" ... azaz ethosz2 a tervezoje