Igen, anno 8000G-sal számoltuk a lemezt, és a sok drót alig fért el. A vékony lemezű (jó minőségű) műszer/mérő trafókat meg lehetett méretezni rendesen; ami az ablakba befért, azt tudták is. 1-1.4T-val!

Amugy egy csöves hállo trafója volt. 2*300V 120mA , 4V-2A és 6,3V 4A mellett. Az van ráírva a papírra ami rajta volt, hogy reaktiva tip re-4/r-120. Egyébként rajta volt a teljesítménye is, de pont nem látszik, mert ott van elszakadva a papír .

Ez így bő 70VA-nek látszik, tehát ~170-hez kevés. Csak össze kell adni a kimenő (szekunder) teljesítményeket.

600v*0.12A+4v*2A+6,3v*4A=104VA - nekem. Ez valós lehet ?

Amúgy valós, csak nem ezen esetben. 300V×0.12A, a többi stimmel.

Tiszteletem!

Transzformátor mag méretezéshez kérek segítséget. Hegesztőtranszformátorról lenne szó. Nem tudom hogy számoljam ki a mag méretét a teljesítményhez. Megnéztem a tekercselős videót itt az oldalon nagyon jól magyarázott ezúton is köszönöm a készítőnek. Ott az hangzik el hogy a vasmag mérete határozza meg a szükséges menetszámokat. Nprím=38/q*u Nszek=46/q*u. A q a hasznos vaskeresztmetszet cm^2-ben. A menetszámoknál vajon 38 és 46 állandó vagy ki kell számolni? Ez a kérdés sajnos ott megválaszolatlan maradt. Egy másik kérdésem, hogy számolom ki a transzformátorban fellépő mágneses indukciót?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Alapképlet: N=10⁴/ 4.44×B×F×f. B= gerjesztés T-ban, 0.8-1.6-ig, vasminőségtől függ; F vagy A_v= vasmag keresztmetszet cm²-ben; f= frekvencia, amin a trafót működtetni akarod. Általában a hálózati 50Hz. A 38 (~1.2T), 46 (~1 T), stb. felejtsd el, ezek általános közelítő értékek (vasminőség-függő). Jobb ha kiszámolod magadnak, a vasad ismeretében. Régifajta lemezek (régi trafókból) 0.8 T(vastag 0.5mm, lágyabb)-1.1T(vékonyabb, 'ropogósabb' <0.35mm). Hipersil (szalagvas, vágott, csiszolt illesztésű): 1.2-1-6 T. Az így kapott érték az 1V-ra eső menetszám. A primer menetszámot (N×U, pl: 230V) szorzod 0.9-0.95-tel, a szekundert, 1.1-1.05-tel, ez a trafó veszteségei miatt kell. Kis trafóknál 15-20% is lehet a veszteség, nagyobbaknál ~50-70VA felett elég 10%-kal számolni. Ha valamit kifelejtettem, írj.
Hegesztő trafónál nagyobb gerjesztéssel szokás számolni: 1.3-1.5t is lehet (szakaszos üzem). Bolti, gagyi hegesztőknél ennél is bátrabbak, ezért némelyikkel 1 pálcát is alig lehet lenyomni, mert leold a hőkioldója. Aztán várhatsz, míg visszahűl. Jobbakban van ventilátor.

De hogy hogy csak egyszer kell számolni a 300V*0.12A-t ?

Ez fogós kérdés! (Borítékolva a válasz.) Van ötleted?

Gondolom, mert a két tekercs ugyan az , és ugyan az a teljesítmény alakul rajta . Vagy valami hasonló okból..

"Válámi ván, de nem áz igazi" by A. Rajkin.

Inkább úgy közelíts, hol egyik, hol másik . . .

Köszönöm a gyors választ granpa. Tehát akkor alapképlet szor a tekercsen eső feszültség szor 0.9 (primernél) 1.1(szekundernél) ami a veszteséget jelzi. A 0.9 és 1.1-et gyakorlatilag felfoghatom 0.8 és 1 nek? A százalékok miatt kérdezem hogy pl:a 20% különbség a lényeg vagy van jelentősége az arányoknak. Még egyszerűbben fogalmazva az értetlenségem: ha veszteség akkor miért nem 0.9 és 0.9-el számolok? Ha ezzel megvagyok akkor megvan hogy mekkora a tekercs. A következő probléma amibe belebotlottam hogy nem tudom mekkora az a bizonyos vasmag amivel már a menetszámot kéne számolnom. Vagyis mekkora az a vasmag ami elbír 4kVA-t?

Azért kell a primert 'le', a szekundert 'fel' szorozni, mert a veszteséget némi 'túlgerjesztéssel' kompenzáljuk. A szekunder feszültség a veszteség miatt alacsonyabb lenne, ezért (picit)több menet, magasabb (kívánt) feszültség. Ami elvész a vasban, azt nem kapod meg a szekunderen. Kicsit visszább lapozva megtaláltad volna a teljesítmény számoló képletet. P=(A_vas / k)² × f. A_vas -m²-ben, f -Hertzben, 'k' = 0.018-0.025-ig. Hegesztő trafónál 0.018 alá is lehet menni. A primert érdemes több leágazással készíteni, -10%-tól + 20%-ig (egyszerű szabályzás). Emellett még javallt mozgatható mágneses söntöt is alkalmazni. 6×7 cm-es vasból ki lehet szorítani (k=0.016-tal), ~13-15kg. Van lemezem, ha kell.

A 0.9 és 1.1 a 20% körüli veszteségű trafóra vonatkozik. A 30-40% veszteségű 1-5 W-os trafókra értelemszerűen nagyobb különbséget, a nagyobb teljesítményűekre, 250-400 VA fölött 10%-ot vagy még kevesebbet kell beállítani. Egyszerű hegesztőtrafónál nem sokat jelent, egyrészt mert elég nehéz a teljes tartományban hatásfokot számolgatni, másrészt mert az eső karakterisztika miatt sokkal nagyobb mértékű a feszültségesés, mint ami a hatásfok miatt bekövetkezne. Az üresjárati feszültségre kell méretezni, ami 55-70, vagy bázikus pálcával hegesztés igénye esetén akár 90-100 V is lehet.

Tehát 'túlgerjesztés',így már világos. Végre a képlet én vakegér! Köszönöm. Akkor ezt átrendezve A=(P/f)gyök alatt x k. Nem találtam gyökjelet. Ez így jó lehet? Mindig bajban vagyok az átrendezésekkel. 'k' mit jelöl ha szabad kérdeznem? Magom az van egy negyven kilós

Ez is egy kétely bennem. Mert üresjáratban nem folyik áram a szekunderen ezért teljesítményről sem beszélhetek. Rövidzár majd eső karakterisztika feszültség nulláig esik aztán gyullad az ív beáll a hegesztőáram és feszültség is egy egyensúlyi állapotba és nekem ez az érték kellene hogy jól határozzam meg a teljesítményt. Tegyél sínre ha tévedek csak próbálom elképzelni a dolgot. És ha ezt meg tudnám tenni kiszámolhatnám a mag méretét majd ebből a menetszámot.

"k": konstans, magasabb műveletekkel, -sok minden figyelembevételével- kiszámolt állandó. A=k×(P/f)^0.5
Kolléga leírta mit-miért-hogyan. Lényeg: mire akarod használni? Aszerint választasz hegesztési feszültséget, arra kell számolni a teljesítményt. Menetszámot a gyújtó feszültséghez.

Ismeretlen vasmag esetén még közelítően sem lehet meghatározni a szórási tényezőt. EI mag esetén ezt mozgatható söntvasmaggal szokták megoldani, LL, UI, ... azaz lánc típusú vasmagoknál a tekercsek elrendezésével is lehet növelni a szórást, azonban ezt előre megmondani, számítani, majdnem reménytelen. Nagyobb gyártók talán kiszámolták, de szerintem a kísérleti út gyorsabb.

Üdv mindenkinek !
Abban kérnék segítséget, hogyha egy transzformátor egyik tekercse 230 volt és 1 amper
akkor annak a tekercsnek ez ellenállása (230/1=230) 230 Ω ?
A válaszokat előre köszönöm!!

Ezt adatból számoltad, vagy mérted? Amúgy igen, de ez két részből áll: Ohm-os, és induktív (ez frekvenciafüggő) ellenállásból. Ezt terhelt állapotban mérted, vagy üres-járásban (terheletlenül, mert akkor ez nem kis darab)? Esetleg feszültségmentes állapotban mértél ennyit (230 Ohm).

Ezeket az adatokat csak példának mondtam.
Én pontosan arra lennék kíváncsi hogyha a transzformátor primer tekercsén egyenáram folyik akkor ezzel a képlettel ki lehet számolni az ellenállását ?
A választ előre köszönöm!

Köszönöm a segítségteket! Jogos a válasz szóval bele is vetem magam a sűrűjébe.

Az Ohm-os ellenállását igen; egyszerű multival is. De annak elég kevés köze van az üzemihez.

Köszönöm a segítséget !

Sziasztok!
Egy ismerősöm hozott egy "ölő" berendezést, amivel a sertéseket csapják agyon (vagy mi?). Az egész annyiból áll, hogy egy kis fém dobozban egy trafó, amin se biztosíték semmi. A szekunder tekercs 70v körüli feszültséget szolgáltatott. A probléma szemmel látható volt, elégett a trafó. Apum régebben sok trafót tekercselt, így neki is láttunk. A szekunder tekercs menetei meg voltak számolva letekerés közben, majd vissza lett tekerve új dróttal. Kipróbáltunk, működött. Pár nap múlva kaptuk vissza ismét, hogy amikor élesben próbálta akkor megállt és elég veszélyes szituációba keveredett miatta. Ismét szétszedtük, a trafó ismét halott. Apum mondta, hogy nincs kedve primér tekercsel babrálni. Volt otthon egy 24V trafóm, amit feláldoztam. Szétszedtem, megszámoltam a meneteket a szekunder felén, majd ez alapján 335 menetet raktunk rá. Így kaptunk 80V feszültséget. Nade! A berendezés majdhogynem rövidre van zárva használat közben, ezt is teszteljük, de amikor egybeérintem a szekunder kivezetéseket, még csak szikrát sem dob, pedig 80v-nál kéne... A trafó ami át lett tekercselve az 70VA-es volt, összerakásnál nagyon erősen összecsavaroztam... Bekapcsolásnál nem is búg, semmi.
Valakinek lenne valami ötlete, hogy mi okozhatja ezt?

Sziasztok,

Van néhány teljesen egyforma trafóm; 600VA szünetmentesekben voltak, egy-egy szünetmentesben 2db (párhuzamosan kötve). Igazából a kivehető teljesítményre lennék kíváncsi, számomra túlzásnak tűnik a 300VA.
A (leendő felhasználás szempontjából) szekunder 2*8V, és 2mm drótból van tekerve. Súlya pont 2kg.

Köszönöm a választ.

Ha engem kérdezel nem olyan túlzás az.. De majd Granpa válaszol. Vasmag keresztmetszet kellene azért, 2mm nem olyan vékony.

Granpa!.
Rég beszéltünk. Minden okés? Épp rágyújtottam egy pipára.

Ezekben az olcsó kisebb szünetmentesekben négyszögletes a kimenő jel. Kváziszinusznak is csúfolják. Ellenben a trafók négyszögjellel nagyobb teljesítményt tudnak átvinni. Másrészt néhány perces áthidalási időre készültek, utána többórás pihenővel, van ideje kihűlni a trafónak. Így igaz lehet a teljesítmény, bár én még soha nem láttam szünetmentesben párhuzamosított telj. trafókat.

Max ha leválasztótrafóként vannak szembekötve, nem párhuzamosan.
Aztán úgy izgatja őket valami IC.