Az E betű középső szára is azonos hosszúságú a szélsőkkel, elvileg belül sincs légrés. A vas minősége ismeretlen, elképzelhető akármilyen rossz minőség is. A lemez egyik oldalán egy foszfátozáshoz hasonló réteg van.
Azt viszont tudjuk, hogy eredetileg 1050 menetből állt a primer, amit akkor még vélhetően 220V-ra méreteztek, de nincs ehhez tartozó mérési adat (pl. üresjársi áram), és nem tudjuk milyen üzemviszonyokra készült a trafó.
Ha az 5V-hoz tartozó értékkel számolnék, akkor olyan sok menet kellene ami már nem férne el az ablakban (vagy ha mégis, akkor vékony huzalt kellene választani, amivel elvész a teljesítmény).

Megírnád a vasmag méreteit? A Magyari könyv táblázatából lehetne saccolni. Az se szuper (hipersil) vasmagokhoz készült.

Ha egy skiccel megelégszel, akkor mellékeltem.

Én ezzel az adattal elkészíteném, V / szekunder menetszám *1.05 primer V / menetszám.
Az ablakméret alapján utána lehet nézni, meg le lehet menni 50 VA-re is kisebb gerjesztéssel.
Nekem bejött Skori műve.

Egyetértek veled, Skori számolója nagyon jó. De mint említettem, ennek a trafónak a tekercsadatai már ismertek voltak a tesztelgetés előtt is.
Én itt most kipróbáltam a javasolt módszereket, mert látni akartam mennyire adják vissza az eredményeket, ha egy valóban ismeretlen vasmag gerjeszthetőségét akarnánk megtudni.
Sajnos nem győztek meg a méréseim, az eredmények nem utalnak egy reális gerjesztési mértékre.
Ha skori számolójába beütögetem a gyári adatokat, akkor 0,944 T gerjesztés jön ki.

Mivel ismeretlen vas, az óvatosság miatt ez a gerjesztés nem lehet rossz. Egy ilyen vasat úgyse egy kihegyezett helyre használja az ember, hanem, ha hasznosítani szeretnénk egy parlagon levő anyagunkat és van is rá éppen szükség, ez se kerül pénzbe.

hipersil trafóvas

Üdv!
Van egy vadonatúj hipersil trafóvasam amiből szeretnék egy leválasztó trafót tekercselni (230-230). Mellékelek fotót (a dobozáról is) és méreteket. Azt szeretném tudni, hogy mekkora teljesítményre volna alkalmas? A csévetestet két részre osztanám, hogy biztonsági leválasztó legyen. Sajnos a dobozon lévő matricán lévő feliratokra hiába keresek rá googleban nem kapok relevánst találatot. Ha valakinek van esetleg táblázata amiben benne van azt jólesne. Természetesen az összes szükséges szeretvény megvan hozzá, fullos a készlet.

SM102B-nek tűnik, 300VA.

SM 102b, ha így keresed, mindent megtalálsz. Elválasztó trafóhoz jó lenne osztott cséve.

Köszönöm a leírást tök jó! Így már el tudok indulni, már csak kolléga jöjjön be valamelyik nap, tavaly nagyon ajánlgatta hogy van neki otthon különböző tekercselőhuzalja...

Neked is köszönöm! Igen, az osztott cséve alap. Szerencsére hozzáférek Meggerhez így 2,5kV-al meg tudom mérni a szigetelési ellenállást is. Ha jól csinálom olyan lesz mint a gyári csak sokkal olcsóbból kijön.

Nem vitatom hogy jó dolog az osztott cséve, de még orvosi/egészségügyi minősítésű leválasztókban sincs olyan, mert azok is toroidra vannak tekerve szóval ott nem is lehet. Cserébe ott viszont van elektrosztatikus árnyékolás a primer és szekunder között ami hasznos dolog.

Itthoni körülmények között ez a legegyszerűbben kivitelezhető megoldás szerintem a kúszóutak növelésére. Gyári toroid leválasztóknál jófajta szigetelőt építenek be, nekem ilyen nem áll a rendelkezésemre feltekerhető vastagságban (mondjuk vékony teflon illetve mylar fóliám van, azok egész jók). Az elektrosztatikus árnyékolás nem is rossz ötlet, agyalok rajta.
Lehet hogy érdemes volna NYÁK lemezből csinálni az osztólapot és a rézfóliát használni a két tekercs között árnyékolás gyanánt, persze megszakítani a "kört" valahol máskülönben rövidrezárt menet volna a trafóban.

Bár hagyományos EI magos leválasztóban láttam már cséve a csévében megoldást is az osztott csévére, sokkal jobb a csatolása a két tekercsnek mint az egymás melletti osztásnak, csak nehezebb gyártani.

Jogos, azzal kell dolgozni ami van.
Osztott csévénél elhagynám az árnyékolást mert ott nem nyersz vele sokat, az inkább csak ott számít ahol egymásra tekered a primert és a szekundert.

Toroidnál poliészter fóliát használnak, legfeljebb több réteget tekernek a primer-szekunder közé nem csak kettőt vagy hármat.
A cséve a csévében gyártása szerintem könnyű, csak külön külön kell befogni a két csévét, de semmit nem csinálnak vele, az egyik csévére felpödrik a primert a másikra a szekundert, nem kell külön szigetelni sehol semmit.
Az osztott csévés megoldás akkor jó, ha eleve az a cél, hogy eső karakterisztikája legyen a trafónak, azaz nagy terhelésnél vagy rövidzár esetén inkább essen a feszültség és viselje el, mint koppanjon a kismegszakító.

Én egy 200 VA körüli osztott csévés hálózatinál árnyékoltam, mert mindkét kamrában van 1/2-ed primer is.
Egyrészt hátrány a sorszigetelés kicsit körülményesebb és a primereknél tekercselési irányt is váltani kellett... Illetve ha már...
Előny: A fázis-nulla betáplálás közömbös. (Vájt fülűek érzik ezt, én sajna már biztos nem)
Másik: Adott volt a cséve, ahhoz alkalmazkodtam..

Huzal probléma

Valakinek nincs most feleslegbe 2,5 mm-es réz huzalja? Aluból tekerték a trafó szekunder oldalát és cserélni akartam. Valamiért nem adja ki a 12 voltot csak kb 10-et.

Valamit az előzményekről, módszerről, miértről?
Áttekerted és rövid lett? Átszámoltad az alut rézre?
Milyen hosszú kellene?

Ha az egyenirányítottat mérted, akkor a műszer kevesebbet mutat, mint a váltó bemeneten.
"Ami működik, jó, azt nem babráljuk!" Amire aluval készült, az jó volt... szerintem.
Egy kisebb elkó az egyen kimenetre és egész jópofa feszültséget mutathat a műszer.
Ha le és feltekered bármivel, rézzel, attól ugyanazt fogja mutatni a műszer.

Ez egy akksi töltő autóhoz és még nem végeztem a bontással. Egy trafó meg egy egyenirányító alkotja a fő vázat. 2 műszerrel is mértük. Mind a kettő ugyanazt mutatta. Amúgy kiveszem belőle a 24 voltos feszültség részt mert arra semmi nincs itthon.
Ódenka: nincs benne kondenzátor.

10 V általában elegendő 12 V-os akku töltéséhez. Ne csak a feszültséget mérd, hanem mérj töltőáramot!

10 Volt AC az egyenirányitva 14,1 ami már tölti a 12 es aksit..
Nem kellene piszkálni. Esetleg leellenörizni a diodákat.

A kondenzátort azért említem, mert még ott tartasz, hogy a kimenő egyenfeszültségnél szeretnél akkutöltő feszültséget, 12-14V-ot mérni. Ott van az, de mivel lüktető egyenáram, szűretlenül, így kétségbeestél, hogy nem jó a trafó. De, ha feleslegesen ki akarod járni a tapasztalati útmutatót személyesen, akkor szétszeded, tekersz, rossz lesz és sokat tanulsz belőle...És azzal a csomó idővel tartozol akkor az ördögnek.

Az mindenképpen cserés lesz. Ellenben az aluvezetékkel nincsenek jó tapasztalataim. Egy alutekercses motorom bánta.
Kálmán: a menet szám 2x21. A cséve körben 220mm. 21x220 az 4620mm plusz a ráhagyás.

Szia!
Ezek a 12-24 V töltők 12 volton is használják a teljes szekunder tekercset. 24 volton hídegyenerányítva van a sorba kötött két szekunder. 12 volton a megcsapoláshoz képest veszik le a töltőáramot. A diódahíd fele üzemel ilyenkor kétutas egyenirányítóként.

Annyiból "jó" lesz az újratekerés, hogy sosem fogsz rájönni, hogy eredetileg is jó volt.

Valószínűleg azt a 10V-ot sima DC Volt mérővel mérted, akkor az nem is az effektív, hanem az átlagérték. 10V effektív csúcs értéke 14,1V. 10V átlagértékű szinuszos jelnek a csúcs értéke viszont 15,7V.

Éppen ezért kell úgy mérni, hogy egy 1000-2000 mikrós kondit rá kell kötni a kimenetre, meg egy kis terhelést, ami 0,5-1 amper. Ezzel szimulálva van az akku, ami már fel van töltődve. (Nem kell várni fél napot az akku töltődésére.)
És minden veszteség is benne van a mérésben.

Én biztosan nem tekerném át, mert az alu annyival nem rosszabb vezető a réznél. Kicsivel jobban melegszik, de ésszel kell használni, akár ventilátort is lehet bele tenni, ha nagy (100-200Ah) akkukat kellene tölteni. De előbb ki kell próbálni.

Te dolgod azt csinálsz vele amit akarsz. Ha tekerhetnéked van akkor tekersz. Nagyon sok RÉGI hegesztőben van bizony Alu tekercs.. Meg a mikrohullámú sütők trafói is Alu tekercsesek.

Így van. Sokszor nem jól mérünk, aztán nem értjük mi történik.