Egyik osztálytársam barátnője gyorsírást tanult, mint rendes barát, ő is megtanulta. A beszedett füzetére a tanár egyest adott, mutogatva mint elrettentő példát. Egészen addig tartott, míg az osztály kérésére a diák visszaolvasta a diktált anyagot. Akkor volt fejvakarás a tanár részéről....

Közgáz tanárom (nomen est omen!) dr. Bakónak (!) hívták.
Az első órán közölte, hogy a jegyzet, amit kaptunk, semmit nem ér (egy olyan kb. 500 oldalas, A/4 formátumú könyv), ezért jegyzeteljünk.
Majd a kihajthatós, 4 lapos táblát teleírta egy (!) képlettel....
Mi, mint a szorgos kis hangyák, alig győztük lejegyzetelni. Erre a tanár "úr" közölte, hogy mindezt egyszerűbben is fel lehet írni, majd egy laza mozdulattal letörölte a 4 táblát, és újra teleírta egy másik képlettel... Milyen jó, hogy ilyen egyszerűen is fel lehet írni, de tényleg!
Év végén persze az égegyadta szép világon semmit nem tudtunk...

Ez ismerős! Nekem a matek tanárom volt ilyen, csak tologatós táblákkal! Teleírta az egyiket, lapozott, teleírta a másikat, lapozott, és elfogyott a hely. Nem esett kétségbe, törölt egy random lyukat valahol, és írta tovább. Aztán megint törölt, megint írta. A teljes agykapacitásunkat az vitte el, hogy próbáltuk követni a sorrendet miközben masoltunk. Kozben ilyeneket dörmögött, hogy
".. Vegyük észre, hogy..."
".. Nagyon érdekes,..."
".. És akkor ez kiesik, itt egyszerűsítünk.."
" Mindenki vételezzen egy lapot"
Természetesen mi sem voltunk így túl sikeresek!

Jokat nevettem egy német forumon. Egy már nem okvetlenül feltörekvö titán elégedetlen a régebbi ERSA forrasztoállomásával és egy még drágábbat keres ( >€ felülit), mert az ERSA nem jo szerinte az SMD-hez.
Jöttek az egetrengetö tanácsok. Néhány ( valoban tapasztalatokkal rendelkezö forumozo) bemutatott néhány házikészitésü pákahegyet ami nagyon primitiv ( s majdnem ingyenes), de tökéletes pl az 0402 LED-k forrasztására. Meg jöttek ilyen állomások is amiket mi is gyakran használunk kb 100€ értékig.
Elképesztö shitstromot inditott, hogy hogyan lehet egy 1200 €-s forrasztovas helyett egy 5 dolcsis T12-s pákát a modifikált heggyel helyettesiteni. ( pedig lehet, én is ugy használom és egy érintéssel a LED mindkét forrasztofelületét felmelegitem ( a hegyben egy villaszerü vágás van, ahova pontosan befér a LED) és egy csipesszel kiveszem a LEDet vagy forditva odaforrasztom.
Egyesek képtelenek elfogadni, hogy az SMD nem kézi, individuális forrasztásra lett kitalálva, igy amit mi amatörök teszünk nem az, amire a dolgok tervezve lesznek. Egy átmenet a profi meg a gányolás között. Persze lehet finom pákával SMD-t is forrasztgatni és tesszük is ezt, de ez messze van a tökélytöl és az eredeti céltol.
Igy szerintem is teljesen felesleges SMD-re tervezett pákát keresni, a mester mindig a feladathoz választja a szerszámot, s ha nincs, akkor csinál!

Nem sokkal a mozgással felhúzható órák után megjelent a mozgást utánzó órafelhúzó szerkezet. Ez nem vicc.

Egy "ellenpélda" diákéveimből:

Fémtan tanárunk - nevét nem írom, hátha ő is fórumlakó - közölte velünk az első órán az álltala írt és megvásárolható jegyzetének fontosságát. A könyv - 2 kötet, olyan jó 380 - 400 oldal/könyv - a maga 80Ft -os horribilis árával nem nagyon akaródzott megvenni, többségünknek. Akkoriban egy korsó sör és egy stampó konyak kijött 10Ft -ból ... Azért volt aki megvette ...
Az első előadások után feltűnt gazdagéknak (könyvbirtokosok), hogy a tanárúr nem szóról-szóra, hanem betűről-betűre mondja fel FEJBŐL a könyvet !!! A szemeit lehunyta, koncentrált és mondta az előadáson azt, amit otthon is el tudtam volna olvasni. Persze alig értettünk meg valamit az egészből ...

Az ellenpélda - tanszékvezetőnk - az ipari környezetből került az oktatásba, hatalmas adag előadói készséggel. Elmondta mit-miért és ezt hogy valósítják meg a gyakorlatban. Az előadás végén hozzátette: a többit olvassák el a jegyzet ezen és ezen oldalán ... Az államvizsga után nyugodt lélekkel, magabiztosan oda mertem állni egy milliárdos ipari berendezéshez és tudtam mit kell vele csinálni ( meg hogyan ). Persze buktatók akadtak így is, elég szépen ...

Én meg pontosan forditva voltam. Megirtam az anyagot ki is osztottam, de soha az életben nem sikerült ugy elmondani, ahogy le volt irva meg rajzolva. Az elöadásokon mindig közbejött valami ( kérdés, kisebb vita stb) ami nem ritkán egész más irányba vitte el a témát (15 évig csináltam....).

Emberek elé kiállni és beszélni, magyarázni, oktatni őket - igen nehéz feladat volt ezelőtt is.
Manapság - amikor a deák megveri a tanárát, ha rosszabb jegyet kap mint gondolta - én nem is értem hogy lesz valakiből tanár/oktató. Minden tiszteletem az övék !!!

Megtörtént eset: ( Aki hiszi elhiszi, aki nem nem.)
Már dolgoztam pár éve, mikor összefutottam egy általános iskolai osztálytársnőmmel, aki pedagógusi pályára ment. Nagyon megörültünk egymásnak és beszélgettünk - sokmindenről.
Munka, politika, család stb... ( A Kádár rendszer végnapjaiban történt ...)
A "demokrácia jegyében" akkoriban jött divatba, hogy a nebulókat nem lehetett csak úgy megbuktatni, mindegy milyen ostoba is volt ... A hivatalos álláspont szerint, külön foglalkozni kellett a delikvenssel, esetleg délután bent marasztalni az iskolában - és mind ezt igazolható formában rögzíteni az utókor számára. Azt mondja erre a hölgyemény:
Ide figyelj ! Nem elég az órán elviselni ezt a sok értetlen, lusta semmirekellőt, még a saját szabadidőmből - mindenféle díjazás nélkül - is áldozzak rájuk ! Majd úgy alakítom a jegyeket, hogy valahogy átcsússzanak a léc felett, úgyse lesz belőlük legfeljebb valami segédmunkás. Írni - olvasni sem tudnak, mit akarok én ezeknek matematikát vagy a magyar történelmet oktatni ...
Foglalkozzon velük külön az aki kitalálta !

Na jo nekem szerencsére egy komolyabb generácio volt a hallgatoságom, akik ráadásul függtek is attol amit tanulnak ( pénzügyileg). Igy nem kellett ilyesmitöl félni.
( Nejem viszont magániskolában oktat 6-12 éves gyerekeket... néha bizony belefárad.....)

Azt arra használtuk,hogyha ráteszed az órát,akár hetekig ott hagyhatod!

Onnan indultunk, hogy fene fogja naponta töltögetni, mert úgyis elmarad olykor olykor, így aztán pusztul az akku, és megy a kuká.. bocsánat, a veszélyes hulladék megsemmisítőbe!

Ma az egyetemeken ez úgy néz ki, hogy az egyetemnek (és emiatt minden ott dolgozónak) anyagi érdeke, hogy minden hüly... izé... kevésbé okos diákot felvegyünk és engedjünk végigjárni a diplomáig. Amióta bevezették a fejkvótát (hallgatói létszám alapján érkező állami finanszírozás) muszáj volt levinni a felvételi ponthatárt pl. fizikus szakon 110+ -ról kb. 70-re.
Amikor egy egyetemista (tehát érettségizett!) nincs tisztában olyan alapvető dolgokkal, mint a 10 hatványainak és az azokat jelentő előtagoknak (milli-, mikro-, kiló-, mega-, stb...) a kezelése, az szomorú. De amikor az évfolyam harmada nem tudja ezt, az elkeserítő...

Ma már csak laborokat tartok, de amikor számolós gyakorlatom volt, előfordult, hogy vizsgáztatnom kellett. Én a szóbeli vizsgát mindig úgy fogtam fel, hogy az a legutolsó lehetőségem, hogy valamit még megtanítsak a diáknak...
A vizsga-ZH írásánál, aki legelőször beadta, annak végignéztem a feladatait és ha hiba volt valamelyik feladatban, visszaadtam neki, hogy az x. feladata nem jó, nézze át. A másodiknak csak azt mondtam, hogy valamelyik feladata nem jó.

Nem tudom valóban megtörtént-e a következő, vagy csak legenda: Nagy létszámú, viszonylag nehéz tárgy, írásbeli vizsga. Tanár kiosztja a feladatokat, majd közli hogy aki legelőször beadja, az egy jeggyel jobbat kap, mint amit érdemelne. Kb. 2 másodperc múlva felugrik az egyik diák az első sorból, a papírján mindössze a neve szerepel: "Kérem a kettest!"

Annó tanitottam felnőtteket is (vezetékes távközlés alapjai, vagy valami hasonló).
80 órás tárgy, egyszer úgy a 60.-ik óra magasságában felemelkedik egy kéz.
"Tanár úr, én optikát tanultam, azt is románul. Nem lehetne előről újkezdeni, csak jóval lassabban?"

Amikor nemzeti színű kormányunk bevezette a fizetős felsőoktatást, enyhén szólva is fel voltam háborodva - pedig az én fejem már kezdett akkor deresedni. ( Ha ez az én időmben történik, biztosan nincs ma diplomám. ) Az első pótvizsga 50 Ft -ba, a piros(2 pót) 200, a lila(3 pót) talán 500Ft -ba került. Ezt követte a félév ismétlés ...
23 -an kezdtük, 4 - 5 főre abszolút nem is emlékszem, még az első hónapban "eltűntek". 12 -en végeztünk - ha jól emlékszem. A többiek útközben hullottak ki.
De így utólag visszagondolva nem is értem egyesek miért járták végig a műszaki főiskolát?
Van közöttünk panzió tulajdonos, 2 rendőr(tiszt?), földművelésből élő gazdálkodó. Tulajdon képpen a társaság alig fele helyezkedett el a szakmában. Miért költsön az állam milliókat értelmetlenül ?
Akinek nincs ott keresnivalója, az menjen másfelé szerencsét próbálni.
Ami a mostanság végzetteket illeti, komolyan szavakat sem találok rá. Mi folyik itt ? Kik kapnak diplomát ? Ha nem a fülemmel hallom, hogy a 3 éve végzett diplomás megkérdezi a 800 - 850°C -os ezüst ötvözetről: Ez azért piros, mert ezüst van benne ? -nem hinném el, hogy ilyen megtörténhet.

Ne feledd, manapság az egyetem is szociális intezménnyé lett degradálva ( és ehhez alig van köze a kormánynak). Szerte a világban inkább megtürik a diákokat az egyetemeken, mint a munkaügyi hivatalban. Igy azután ma már ünnep, ha valaki 30. éve elött befejezi a sulit. ( én már az elsö diplomámmal 24 évesen dolgoztam).
A lányom 32 éves korára már 2 diplomával és doktori disszertácioval rendelkezík és csak gyakotlatilag 30 éves korában kezdett el rendszeresen dolgozni. S miután a "dicsö" liberális politikusok (akik még a bicaj üllésének a beállitását is másokra bizzák, mert állitolag nyomja a nem létezö dolgaikat a lábuk között) szerint a tanulás alapvetö emberi jog, sokan a világon még 40 éves korukban is az iskolapadot nyomnák. Ennek probálnak manapság mindenhol határt szabni a fizetös dolgokkal, mert ugyan mi haszna lesz a társadalomnak abbol, ha valaki 40 éves korában kezd el dolgozni és 20 valahány év mulva nyugdijba megy ( azaz ujra a társadalom költségein él).

A miskolci egyetemen a 80' -as években, a műszaki irányt választók rettegtek az 1 év végi mechanika záróvizsgától. 20 feladat, mindegyikre volt 3 perc és 90% -alatt pótvizsga. Amikor először hallottam róla, elszörnyedtem - uram atyám, hogy lehet ezt megcsinálni ?
Aztán rájöttem: ha tudom a megoldást pikk-pakk meg lehetett csinálni, ha nem ülhetek felette órákat, akkor sem fog menni ...

Megtörtént eset: mechanika vizsgán - én is bent ültem a teremben, vizsgáztam.
Belépéskor kihúzott mindenki 3 tételt és az előre meghatározott ülésrend szerint leült, ahová lehetett. Mikor az utolsó delikvens is bejött, akkor indult az óra ...
A tanárok ( 3 -an mászkáltak a sorok közt és nézték ki - mit csinál, hogy halad ) Jó 20 perc múlva egyszercsak az egyik elveszi az egyik tételt az évfolyam társamtól, majd fennhangon megkérdezi: Tudja maga mi a tudás ? Az maflán néz vissza rá. A tanár folytatja: A nemtudás tudása ! Ez agy 3. évfolyamosoknak való tétel ( véletlenül keveredett be az 1. évfolyam közé), menjen húzzon egy másikat.
Szerinted meddig ült volna felette, még rájön, hogy nem tud hozzá se szagolni ?

Az én koróban a második szemeszter végén morzsolodott le a diákok 30-50%- Ábrázolo geometria volt a legnagyobb akadály. A második a 6. szemeszter volt anyagjellemzökböl. 78-n kezdtünk 24-en fejeztük be.

Diplomatikusan fogalmazva: Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.

Az viszont tény és való, hogy fejlettebb országokban kisebb és nagyobb cégek nem csak szponzorálják az oktatási intézményeket, hanem komoly kutatási feladatokkal bízzák meg azokat. Természetesen jó pénzért ! Az egyetemek bevétele főleg ebből van. Kvázi: egy magára valamit is adó egyetemnek is érdeke, hogy a lehető legjobb szakemberek/oktatók/tudósok álljanak a rendelkezésükre. Egy feledat megoldására nem csak professzorok kellenek. A folyamat egyszerűbb részeit rá lehet ( és kell !! ) bízni az arra érdemes hallgatóságra.

Elszörnyedve hallottam a tavasszal, hogy valami féleszű úgy döntött kevesebb gimnáziumot indítanak, legyen több szakmunkás, stb ...

Ezzel csak az a baj, hogy oda jutunk, ahová a szakmunkás és szakközépiskolai képzéssel már sikerült révbe érnünk - ez ugyanis évekkel/évtizedekkel korábban jelentkezik.

Szintén - pár éve - megtörtént eset: Lakatosokat vitt ki - egy erre szakopsodott fejvadász cég - Németországba. Papírjait leadta mindenki ( azzal nem is volt baj ), a munkahelyen meg elkezdték szétszórni őket a feladatokra. Ott derült ki, hogy egy részük a villáskulcsot szinte csak könyvből ismeri, közel 80% -uk nem tud hegeszteni és félnek bezsírozni a kezüket.

A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbb cég felsőfokú végzettséget kér ott is, ahol nincs rá szükség. Mert azt hiszik, a diploma garancia bármire is - és mekkorát tévednek!
Ettől kezdve persze mindenki azt hiszi, diploma kell, hogy el tudjon helyezkedni, az igazi tudás / tapasztalat helyett - és ez megint egy hatalmas tévedés!

De ezek nem annyira vicces témák...

Hogy a topiknak megfelelőt is írjak:
Sok éve a Műegyetemen volt egy idősebb tanár, aki (talán egy betegség miatt) kicsit furcsán beszélt: a fél arcát alig tudta mozgatni, így bizonyos hangokat máshogyan ejtett ki. Pl. "F" helyett "Sz" hangot mondott. Emellett még azt kell tudni róla, hogy magázott minket és nagyon zavarta, ha késnek az órájáról. A félév első órái egyikén, pár perccel a kezdés után, késve érkezett egy koreai srác ( 1986-87 - tehát észak... ). A tanár ráförmedt:
- Száradjon ki!
A srác értetlenül nézett rá. Tanult magyarul vagy egy évet, de nagyon nem tudta hova tenni ezt a felszólítást.
- Azt mondtam, száradjon ki, azonnal!
A srác csak állt továbbra is a terem szélén a 3. sor mellett és továbbra sem értette mit akar a tanár. Végiggondolta a szavak jelentését, de nem talált megoldást, így vállat vont és egykedvűen beült a padba a 10. sor környékén. A 120 fős évfolyam meg alig bírta visszafogni magát, hogy ne röhögjön fel hangosan.
- Szolytassuk tovább az órát, ahol az előbb szélbehagytam!

Ahol meg lenne, sok helyen kiadják a technikus csoportnak, ők megoldják.

A baj az, hogy még a világcégeknél sem tudják felmérni annak a feladatnak az értékét amire embert keresnek. Akkor vajon mi alapon keresnek munkatársakat?
Igy aztán lehet, hogy egy ügyes alulképzett ember többet tud hozzáadni a munkához, mint egy jol képzett, de tapasztalatlan mérnök.

Igen, erre akartam kilukadni. Csak a bérezés nem a megoldás felé húz, hanem mindig pozíció felé.

Szerencsések vagytok, hogy nem tudjátok miért van ez. Azért, mert felsőfokú végzettséges szövegértése, kommunikációja jó eséllyel jobb, mint egy kettessel átcsúszott értettségisé. Sajnos sokan úgy vannak vele és látszik is rajtuk, hogy vége az iskolának, innentől senki nem kérhet számon rajtam semmit, nem kell többet tanulnom, senki nem osztályoz le. Nem így van! Felnőtt emberek hozzáállásán látszik, hogy mennyire vették komolyan az iskolai munkát. Ha valami szakmai problémába ütközik, mennyire mélyen néz utána, ha egyáltalán utánanéz és nem telefonál egy olyannak aki vette a fáradságot és már utána nézett. Ha utána is nézett, mennyire értette meg miről van szó. Nem pedig egyből "lesi a szomszédot" a végeredményért.

Az egyetem felől nézve pont a másik oldalt látom: Mit jelent egy jó gimnáziumból kikerült érettségizett egy kettessel diplomázott valakivel szemben... Aki csak azért végzi el az egyetemet (6-7 év alatt), mert addig sem kell dolgoznia. Szemben az érettségizettel, aki esetleg már a gimi alatt is szerzett némi gyakorlati tapasztalatot az adott területen.

Massawa, nagym6, teddysnow !

Valahol minegyikőnknek igaza van.

1986.02.24. -én amikor elkezdtem a NAGYBETŰS életet ( vagyis dolgozni ), mint csoportvezető értetlenkedhettem egy rakás "faluszélén lakóval", diplomával a zsebemben számolgathattam ( szó szerint !!! ) egyesével a dolgozók termelését. Még írásbeli figyelmeztetést is kaptam, mert nem úgy csináltam, ahogy az igazgató elképzelte. Egyes termékek gyártási selejtje a 20% -ot is verte. Volt amikor egész szállítmányt visszaküldtek, mert 8 db. menetfúróból 5 beletört az öntvénybe - úgy kaptuk kézbe, mint elrettentő darab. Akik értettünk hozzá, tudtuk mi a baj csak azt nem hogy hol csúszik meg a folyamat.

Aztán véletlenül kiderült. Egy nem túl képzett dolgozó az előírt 40 dkg. helyett annyi ötvözőt rakott egy kosárhoz, ami épp a kezébe akadt: Ránézésre kb. annyi - mondta és beledobott egy jó másfél kilós darabot. Pedig a mérleg ott volt mellette ... Gondolj bele, ha az asszony így adagolná a sót a levesbe
És mi a megoldás ? Állítsunk mindenki mellé egy másikat, aki ellenőrzi ? És amellé kit állítsunk ?

De tényleg hagyjuk abba, mert jön a moderátor és megint kizavar az erdőből mindenkit !

Söt, de ezt is nagyon eltitkolták a nagy demokraták, amikor dönthettünk. Ma ugyanezt teszik Fehéroroszországgal is. És mindig találnak idiotákat, akik ilyesmiért még tüntetnek is, holott javarészük lehet, hogy koldulni fog.

Már legalább 200 éve kitalálták az iparszervezést, és pl kosarakkal mérték a szenet a mozdonyokba, ugyanigy a vasmüvekben/öntödékben is ki volt dekázva minden összetevö, akkor a hülye sem rakhat bele többet vagy mást mint ami oda van készitve. Ezeket a dolgokat ölték ki a társadalmunkbol az átkosban, ami többé kevésbé a Ki Mit Tud modjára müködött, és manapság is ezt akarják ujra majmolni még számunkra is.

Kérlek hanyagod a politizálós beszólásaidat, lásd még szabályzat.

Igyekszem nagyon általános lenni, ha már mindannyiunkat kényszeritenek erre! Amit irtam az nem politika, hanem társadalomkép, és az mindannyiunkra vonatkozik, mégha nem is tetszik mindenkinek.

Az apáca jelölteket felavatás előtt gyóntatja a pap …
Kérdezi az elsőt:
- Lányom, kerültél kapcsolatba férfi nemiszervével ?
- Egyszer láttam egyet, de épp csak odapislantottam - feleli az remegve …
- Ej, ej ! Te kis kíváncsi. Muszáj neked mindent megnézni ? Ott a szenteltvíz, mosd meg benne a szemed. Az leveszi róla a rontást …
Kérdezi a másodiktat:
- Lányom, kerültél kapcsolatba férfi nemiszervével ?
- Éééén egyszer megérintettem egyet -feleli elfehéredve. De épp csak hozzáértem !
- Hát, kell neked mindenhez hozzápiszkálni ??? Szégyeld magad !!! Ott a szenteltvíz, mosd meg benne a kezed ! Az lemossa róla a mocskot …
Már kérdezné a harmadikat, Júlia nővért, mikor megszólal a hátrébb álló Anna nővér.
- Atyám ! Ihatnék a szenteltvízből ? Mielőtt Júlia nővér megmossa benne a seggét ?