Az autò trafó beterhelődik. Ellenőrizd a szigetelőket,földelőszondát.
Az oszciláló frekit is emelném egy picit.

Hogyan kötötted össze azt az 5 sor vezetéket?Mert nem mindegy!Milyen hosszú egy szál vezeték a karámon?Remélem az acél kifejezés horganyzott huzalt takar.

1 szál kb 300m. A végek nem érnek össze.
Természetesen horganyzott.
Párhuzamosan van rákötve kb 60m-nél.

Elején-végén s ,ha kell közben is, kösd össze párhuzamosan az összeset,talán lesz némi javulás.Az az igazság,hogy én keveslem azt a feszültséget amit írtál,kellene legalább 400V a kondenzátoron.A kondi legalább 16µF/450V motor üzemi kondenzátor legyen és a dobozon a kimeneten legyen 8-10mm szikraköz.A karámon minden kötést alaposan vizsgálj meg!A vezérlőtől a karámig az összekötő vezeték nem mehet a földben,hanem szigetelőkön kell elvezetni,ha csak nem vettél nagyfeszültség elvezetésére alkalmas kábelt.

12µF/450V fűnyíró kondenzátor van rajta.
Mértem! A trafón üzemelés közben van
230V ac. Én is keveslem. Szombaton
átkötöm 16V-ra.

Kondenzátoron mérj feszültséget.Ne a trafón. Dc-ben. Olvasd el még egyszer erdgab hozzászólását .

Szia!
Én is hasonló paneltrafókkal kísérleteztem, de elmaradt a várt eredmény. Hagyományos, trafós dugasztáp (12V/1A) trafó lett végül elfogadható. Ezen több szekunder kivezetés is van, így állítható is a pásztor ereje.

Es ezt a kontár munát egy "neves" magyar vállalkozás alkotja.. Remek!
Bővebben: Link

Ja hogy ez gyári? Akkor inkább csinálok egy házi gányt ami ennél sokkal szebben kivitelezett és még működik is.. Szégyen hogy a fogyasztóvédelem ilyen termékekre nem ugrik..

Az hát. Itt írja:



Amugy nekem is van itt egy ilyen "gyöngyszem" 2 J-osnak árult vadalarm által forgalmazott villanypásztor.. A kimenö trafója egy Makrai 10VA-es 220/ 12 V os hálózati trafó, fordítva bekötve.. A 12 voltos szekundrre sütik ki a kb 400 V-ra töltött 10µF-os motorindító kondit. Így a tárolt energia is csak 0,8 Joule.. A trafó veszteségét optimálisan számolva is csak 0,5 Joule jut ki a kerítésre.. A terheletlen kimenö feszültség 6500V terhelten leesik 4000 voltra.. Szóval van még hova fejlódni... TÜV engedély persze meg van És agyon reklámozzák magukat, szégyen

Volt a kezemben e neves vad.... készülék javításra néhány,inkább nem mondok semmit..
Ha megnézem néhány hozzászólással előrébb zozi83 munkáját,hát ez ahhoz képest egy VIZSGA munka!Próbáltam anno néhány Makrai trafót az inverter részbe,egy sem lett jó!Próbáltam régi trafós nokia töltő trafóját,még az is messze jobb volt.Igazából a 7-12 voltos 0,5-1A dugasztápok trafóival lehet aránylag jó eredményt elérni az inverteres részben,természetesen minden készüléket egyedileg be kell állítani,de erről már valamikor írtam.

Már csak az alsó 2 szál van bekötve,
mert a kis kecskék nagyon rákaptak
a csavargásra.
Kondenzátoron 260v dc-t mértem.
47Nf-ot cseréltem 100Nf-ra.
Lett 320v dc.
Végül külön a trafónak adtam +16v-ot.
Lett 460v dc a kondenzátoron.
A 9mm-es szikraköz szépen csattog.

Ez eddig jó,de mégsem!A kecske egy "rohadék" állat a birkával együtt,kell nekik e delej mert nem tanulnak.Ezért a szikraközt emeld meg 10-12mm nagyságra és-és most jön az ami nálad most nem jó.A szikraköz a doboz kivezetéseinél üzemszerű állapotban nem szikrázhat egyet sem!!Két megoldás létezhet az én tudásom szerint a megoldásra.Változtasd meg a karámvezetékek (sorok) összekötését úgy,hogy a pásztor legalább 5-600 méter drótot lásson mintha csak egy szál lenne.Pl:ahogy emlékszem 300 méter/ szálat írtál,tehát két 300 méteres szál alkosson egyet,ez így lesz 600 méter.Másik megoldás,hogy összekötöd a szálakat párhuzamosan az elején és a végén (mindegy hány sor) és a végére teszel egy szikraközt amit ott helyben egy 50 cm hosszú vassal leföldelsz.Akkorára állítod ezt a szikraközt,hogy minden impulzusnál biztosan itt üssön át és a vezérlő doboznál egyszer sem.Ezzel a megoldással minden energia ki fog kerülni a karámra, a felesleg a plusz szikraközön sül ki.Amikor az állat hozzáér a karámhoz megfogja kapni a magáét mert kisebb az átütési szilárdsága mint a szikraközé.Ennyi lenne a javaslatom,próbáld ki!

Köszönöm!!!!!
Holnap megcsinálom.

Mire van meg a tüv engedélyük? Én is ráírhatnám tetszőleges cuccomra, hogy EN-xxxx szerint bevizsgálva, és nem tartalmaz GMO kukoricát, ami természetesen igaz is.
Persze azt nem hiszem, hogy a 4-5 féle villanypásztor számára releváns szabványra TÜV által be van vizsgálva, darabja 1-1,5 milláért.

4 sor van rákötve,
így nem üt át a szikraköznél.
Nagyon hatásos lett!!!!!
Vége a csavargásnak!
Köszönöm!!!!!!!

Használd egészséggel!

Most tényleg ez egy bejegyzett cég által gyártott készülék?
Vagy ez a Vadalarm egy magán próbálkozás?
Esetleg ha ez egy bevizsgált engedélyeztetett készülék, nem számít a szerkezeti felépítés minősége csak feleljen meg az adatoknak oszt jól van??
Mert konkrétan nem egy esetben találkoztam már olyan műbizonylatos készülékkel, amit bejegyzett magánvállalkozás készített, de a belsejét meglátva egyből az jutott eszembe, hogy ebből a projektből is csak a szioplaszt gyár profitált csak igazán...

Szerintem abszurd dolog normál hálózati transzformátort kimenő transzformátorként alkalmazni, ugyanis nincs soronkénti szigetelés, ami azt eredményezi, hogy előbb utóbb a tekercsek között ív képződés alakul ki ami zárlatba vágja a trafót..

Forgalmaznak valami rágcsáló riasztót is, amit úgy szidnak az emberek mint fene..
Egy egyszerű 555_ös ic-re alapuló magas frekvenciás zajgenerátor 18 ezerért..

Az elmúlt években többször hoztak javításra maszek pásztorokat,melyekben a nagyfeszültségű trafó junoszti kis tévé táptrafója volt,természetesen fordítva bekötve.Egy ideig működött is,amíg agyon nem verte magát.Egyet sem javítottam meg,mondtam a tulajoknak,oda vigyék ahol vették.

Ez részben igaz is.. Csak az ív nem a sorok között keletkezik, hanem a kezdösor és/vagy az utolsó sor között.. Ugyanis ha egy nagyfesz tarfót nézünk, példaként mondjuk soronként 1kV-al emelkedik a feszültség. A 2Z-s huzal átütési szilárdsága nagyjábol 2 kV. Ami gyakorlatban azt jelenti hogy az elsö sor és a rátekert második sor vége nem fog átütni.. Azonban a hamadik, negyedik, ötödik, etc sorok és az elsö sor között már 3 - 4 - 5 kV különbség is lehet, és az átüt az eleje és a vége között.. Gyakorlatilag oldalt a cséve fala mentén az elsö és az utolsó sor áthuz. Ez viszont csak a lakkozott trafókra érvényes teljes egészében..

Azonban a Makrai Kft vákumipregnált kiöntött trafókat használ. Emiatt ez jó választás volt, mert ezek Poliészter vagy Epoxi alapu gyantával vannak kiöntve, aminek az átütési szilárdsága 10-18 kV/mm. Így mivel a vákum miatt kitölti mindenhol a trafót, gyakorlatilag nem huz át.

Itt elsösorban az a gond, hogy az eredetileg primer tekercs ( 10VA-es trafónál ) nagyon vékony 0,15 - 0,20 között van, ami anyira kis áramot visz a kerításbe hogy terhelésen le is esik 4 kV-ra. És emiatt nem fájt a fejük kicsit sem,mert böven tudja egy Makrai trafó a 4 kV-os átütési szilárdságot... Az más kérdés hogy ez "bolha csípés" mondjuk egy sertésnek
Másodsorban meg akkora átverés, 40 k forintért, hogy a fal adja a másikat

Bocsi,de én úgy látom,hogy nem a 10W Makrai trafó alkotja a nagyfeszültséget hanem mellette az a takonnyal rögzített alkotás.

Ebben a pásztorban igen. De ami nálam van és "elrettentö példának" megtartottam,abban bizony egy makrai trafó van

Ez utóbbit nem tudtam,bocsánat!

Semmi probléma.. Hidd el én sem hittem a szemenek mikor kibontottam Ez más a sci-fi kategóri De csatolok fotót a szkeptikusok megnyugtatására..

Az egyedül használható 10µF -s kondit kivettem belöle

Update: A második kép kinagyitott, bekarikázott részére, a hozzáértök figyelmét hívám fel. Vicc....

Amugy ha jobban szemügyre veszed a témaindító Vadalarmos pásztort, szembetünik a hasonlóság.. Azonban én azt hiszem az a pásztor is Makrai trafót használt uj korában kimenö trafónak, csak valaki átépíthette.. Ezért van a káosz benne.. ( szigetelö szalagok, zsugorcsövezés, stb ) És az eredetileg 220/6 v-os "kimenö" trafót használták az uj elektronika táplálására, vagy inverter trafónak ( ez utóbbi valöszínübb ) És utána egy normálisabb - nyitott vasmagos- kimenö trafót bele sziloplasztoztak

Szia amúgy a koax kábeles kivezetés is a szakmai hozzáértést tükrözi szerintem.
Én is átépítettem egy ilyet.

Üdv. Pár napja nekiálltam megépíteni egy inverteres pásztort. Ma (hétvégén) terveztem beüzemelni. Azt hittem van itthon minden, de nem találok motorindító kondit. Lehet, hogy amatőr kérdés, de mi az "extra" abban a kondiban, ami miatt ilyen nagy? Van itthon rengeteg hibás PC táp, azokban 470V 100u vagy nagyobb elkók vannak, lényegesen kisebb méretben. Gondolom az nem jó helyette.

A motorindítókat ugy tervezték hogy másodpercenként 50x sül ki és töltődik fel. A benne lévö elektrolit" összetétele is más emiatt. Ezzel szemben a polaritás függő elekrolit kondenzátor jellemzöen állandó feszültséggel van töltve. Az álandó töltés - kisütés miatt jóval rövidebb is lesz az élettartama.

A motorindító kondik között éppen ezért csak elvétve találsz hibásat vagy extra kapacitásút, mert a technológia miatt kivitelezhetetlen kis méretben.. Ezzel szemben a polaritás függő elkók között igen kis méretben találsz akár 1000µF 500V-ost is. Viszont a periodikus töltés/ kisütés "megöli"

Nem beszélve arról, hogy a névleges feszültségük akár3x-át is elviselik, szemben a polaritás függő elkók - kevés kivétellel - 1,5 - 2x feszültségcsucsoknál már robbannak..

Így a váltakozó áramra tervezett/ méretezett kondik sokkal alkalmasabbak erre a célra