A vésője nagyon jó, ez az "Így ne!!" kategória..

Úgy látszik másnak is tetszett, egy nem teljesen kör alakú vésővel fúrva vésni. Különösen az tetszett, amikor egy kézzel is csinálta. Egy rossz ütés, és kézfej törés az eredmény.

A gép és a szerszám használatához gyakorlat is kell persze. ( hardver, szoftver, szaktudás ). Akinek nem megy, maradjon a véső és kalapácsnál. Majd egy pár év után rájön, hogy melyik a jobb neki.

Egyetértek, de a véső-kalapács használatához is kell gyakorlat és lelkiismeret. Amúgy a videónál a munkavédelemre (minő hülyeség a munkát védeni, mikor a munkavégzőt kellene) szerettem volna felhívni a figyelmet. Aki ilyen meghegesztett, szétvert fejű vésővel dolgozik, az ön és közveszélyes!
Egyébként pedig egy 10-es vésőre is szükség szokott lenni, főleg mikor kétajtó között kell vésni. Mert ha a tégla kimozdul, akkor azt soha nem lehet már rendesen visszatenni, hogy az ajtó becsapásakor ne repedjen meg. Ilyen kis vésővel kell ütögetni és sosem merőlegesen a falra, hanem kis szög alatt.(Persze ez már Freddy-nek szól..)

Köszönöm, pont ilyen jellegű, vékony vésőt kerestem. Kár, hogy ez nem kézvédős, de ekkora méretben szerintem nem lesz.

Az általad ajánlott keményfémszórt téglához és csempéhez való körkivágóval próbálnám meg. A Dedra vállalható minőség? A Bosch-hoz, ha egyáltalán jobb minőség, szükséges felfogatót és központosító fúrót venni külön.

Válaszfalba inkább ne véss se kézzel, se géppel abba vágókoronggal érdemesebb, hogy a fal ne repedjen meg.
Persze nem mindegy, hogy az tégla, Ytong, vagy gipszkarton. teljesen más szerszámot és gépet kíván. Az első 10-20 darab után majd belejössz. A következő 40 év már jobban megy.

A videóval csak a szerszámot, a koronafúrót és gépet akartam szemléltetni, hogy mit tud. A személynek a szakértelme persze, hogy nem áll a helyzet magaslatán. Majd ő is belejön. Biztos kapott érte a hozzászólásokban.

Elég vastagok a falak, ahol erre készülök. A hagyományos téglafal sem viseli jól a kézi vésést? Ha vágókoronggal belevágok (ezt terveztem, de porzástól függően még meggondolom), akkor is ki kell ütögetni a közepét.

Egy lapos vas szerszámmal ki lehet pattintgatni ami a két vágott csík között van, ( a horonymaróhoz adnak tartozéknak ) de valamennyit kell vésni is. Igen, por az lesz.
Ezért jó a horonymaró, mert pontos a szélessége, a mélysége és a cső megáll benne. Nem tud kiesni. De ez csinálja a legnagyobb port, a dupla korong miatt.

Elszívós horonymarógéppel talán kevesebb por lenne, mint sarokcsiszolóval falvágó koronggal elszívás nélkül. Nagyon kis hosszban (1.5m) terveztem gégecső beépítést, amiért nem érdemes gépet kivenni (a többit sajnos kábelcsatornázom). Ha kivenném a gépet, akkor már mindent azzal csinálnék. A mennyezeten is kellene métereket marni, ahhoz pedig mindent letakarni a por miatt, de abban a helységben képtelenség.

Nem letakarni kell, hanem a műveleti területet lezárni. Fátyolfólia mennyezettől a padlószintig, festőszalaggal pormentesen lezárható. Természetesen védőszemüveg, légzésvédelem szükséges.
Ezt a munkát két óra alatt el lehet végezni. A Praktiker 3100 forintért négy órára ad kölcsön ilyen gépet.

Sziasztok! Ilyen ALU-RÉZ sarut Bővebben: Link szabad réz kábelre egyenáramnál tenni?

Értem a kérdésedet, sajnos amikor 4-6 villamost szerelték a Körúton, akkor nem figyeltem meg mivel csinálják. Meg szerintem ott nincs is alu, hagyjuk.

Szia!

Igen ,erre a célra gyártják

A DC alkalmazásnaknak a hátrányait még csak olvastam a könyvekben , de látni nem láttam.

Én úgy gondolom, hogy ez alumínium kábelre való, és azért van réz szeme, hogy a réz sínnel érintkezve ne oxidálódjon. Réz kábelre szerintem nem szabad tenni, pont a különböző fémek miatt kialakuló elektrokémiai korrózió miatt. Réz kábelre réz sarut kell tenni, azt meg a réz sínre, és mindenki boldog...

Szerintem nem csak alura,hanem rézre is lehet tenni. Ha jól sejtem, akkor az egész rézből van, csak az alsó része ónozva,vagy galvanizálva van, azért hogy alu kábelre is rá lehessen préselni.

Igen az biztos, hogy alu kábelre való réz sínre való kötéshez. Csak nem tudom miből van fehér része, nem sima alu az biztos, gondoltam valaki ismeri pontosan a terméket, hátha olyan ötvözet, ami a rézzel sem veszik össze.....

Mindegy, hogy egyen- vagy váltóáram. Nagy valószínűséggel ez alumínium, a szemes része rézzel futtatva, hasonló lehet mint a CCA vezetékek.

Gyártanak ilyenből normálisat is, amelyikről ki lehet deríteni, miből van: Bővebben: Link.

A szemes rész az tömör réz, átfúrtam. Pont ez miatt gondolom, hogy esetleg réz kábelre is jó lehet hisz, magában a saruban is egybe öntötték a rezet valamilyen alumíniummal, ott sem eszik meg egymást.....Ha most a boltban kellene választani, nyilván rézkábelre réz sarut. Erről azt hittük, ónozott réz, de ma kiderült, hogy nem csak a felülete fehér azon a részen. A baj az, hogy elkészült egy projekt ezzel. Nem kérdés, ha így szakszerűtlen újra kell csinálni, és nem, csak a rengeteg préselést, mert ha levágjuk ezt a sarut, a kábelek nem érnek oda helyükre, 50 mm2 ről van szó. De ha ez is teljesen jó, csak a tudatlanság miatt kár lenne megduplázni a költségeket. A boltban nem tudják, nem is árulnak másmilyent....

A probléma nem ott szokott lenni, ahol a két fém találkozásához nem fér hozzá a nedvesség. Az elektrokémiai korróziónak az a lényege, hogy két különböző fém találkozik és a találkozási helyet nedvesség is éri. Ekkor egy galvánelem keletkezik, ionvándorlás indul, ettől rothad szét. Ha egy fémet galvanikusan bevonsz egy másik fémmel úgy, hogy a "alsó" fém sehol sem "látszik ki", nedvesség nem tud a két fém találkozásához jutni, nem tud kialakulni a galvánelem.
A te esetedben viszont a réz kábel és a valamilyen más anyag találkozásához juthat nedvesség, és szerintem csak idő kérdése, hogy mennyi idő alatt rohad szét.

A préseléskor az anyagok összefolynak, nedvesség/oxigén oda sem tud bekerülni, maximum közvetlenül a bemeneti részhezl, oda viszont lehet tenni alupasztát, mint ami a VAGO-hoz is kell...

Szerintem ezek egyike sem igaz (gondolva itt például az alumínium felületén másodpercek alatt kialakuló oxidra, meg a hüvely és a kábel között megszüntethetetlen résekre).
Az érintkezési felületek vízmentes lezárása jó lehet, de azt nem tudom, hogyan, mivel lehetne biztosan megoldani. Ha az réz kábel tömör, akkor esélyes jól megcsinálni, de ha sodrott, akkor nagyon nehéz lehet. A Wago paszta nem erre készült, nem tudom meddig maradna rajta, meg bele menne-e a sodratba (ha olyan). A Wagoban körül van véve, itt meg csak rá lenne kenve a kötésre.

A kábel végére még ilyet is illik tenni :

A nedvesség behatolási védelem miatt.

Kadmiummal futtatják, gondolom, ahogy a megfelelő sorkapcsokat is, hogy az aluval ne vesszen össze.

Sziasztok!

Bocs, ha nem a legjobb helyen kérdezem...!

A barátomnál most cserélték a villanybojler kapcsolóóráját és azt mondja, hogy 135 kHz ? van ráírva...Én úgy tudtam, hogy ezek HF-s jellel működnek ! Létezik ez a nagy frekvenciás működtetés (lehet, hogy a közszolgálati adókat használják ?!)? Ha igen, akkor ez a jel honnan érkezik ( gondolom a trafókon nem tudják átvinni !), azt mondta, hogy az órán térerőjelző is van !

Ha valaki járatos a témában, akkor írjon már róla pár szót!

Előre is köszi a tájékoztatást!

Ha jól tudom a lakihegyi (Szigetszentmiklós) 300m magas adótorony sugározza a kapcsoló jelet.

Szia!
Kétféle vezérlési rendszer létezik nálunk, a hangrekvenciás (HF) és a rádiófrekvenciás (RF). A hangfrekvenciás a régebbi technológia, az RF az újabb. ELMŰ területen kizárólag HF vevőket szerelnek még, de az EON (NKM-et nem ismerem) egy ideje már RF vevőket telepít. A cél a HF vevők fokozatos kivezetése. Ezeknek a képességei nem bővíthetőek, a hangfrekvenciás jel pedig zavarokat okoz a hálózaton (ez valós problémát okozhat például inverterek működésében). Előnye még az RF-nek az, hogy a HF-hez képest nagyobb címzési tartománnyal rendelkezik. Ahogy GPeti19977 írta, a lakihegyi adóval működtetik.

Hivhatnátok leánykori nevén is. Legyen mondjuk HGA22

Köszönöm az infókat Neked, GPeti1977 és Gafly Kollégáknak is !