Fórum témák
» Több friss téma |
Szia Sándor !
Ha nem titok , mi jót csináltál a távközlésben? Mert én Telefonközpontok , átépitése,cseréje stb témakörben dolgoztam. Akkor még üvegszál nem volt, csak Réz érpár.
Már szórom a kukoricát a sarokba, hibásan fogalmaztam.
Tehát nem Wago volt, hanem valamilyen ócska utánzat és azt hozod fel példának?
Szia Atis!
Főleg alközpontokat telepítettem, réz vezetékekkel, amiket a rendezőben megfelelő szerszámmal tűztük be, nem kellett forrasztani. A végpontokat pedig tipikusan fali aljzatba kellett csavarhúzóval bekötni.
Szia!
Mindig ilyen munka jut. ---S valóban az elődött soha nem hivják vissza. Utoljára új házat 2000 környékén csináltam. Azóta csak javitgatás ---ill. mérések.
Mitől hullik szét? Kipattan a feszítő rugó a helyéről?
Szia!
köszi. Igen az a 20 év ,látszódik.
50+ éve javítgattam, néhány kábelt (52 érpár) kötözgettem. Sorokban többszáz csavaros kötés vagy éppen kiálló lapos fülekre kellett néhány hurokkal rátekerni a ~0,4-es egyszálas vezetéket. Oszlopon kizárólag sodrott kötések. Módszertani oktatás szerint. !
Erősáram. Trópusi és jeges körülményekre egyaránt forrasztott, savmentesített, majd vízmentesre elkészített kötések kábelsaruval hajóban. Mipolám cső, kenderzsineg, bandázs, "trutymó". Ha valaki ismeri. Nem egy-két évre készült, hanem élettartamra. Sokkal később. Számítógép hálózat. Az éppen kifutó hálózat helyett, ahol sok helyen forrasztott elosztó dobozok is voltak, már minden kábelvégre sajtolt csatlakozó került (BNC). Még később az UTP. Mindenhol sajtolt vagy szigetelésen átvágó érintkezők. Erősáramot nem bíznák rá, de nem forrasztott.
Szia!
igazad van, a PB -Sn olvadáspontja 183°C, az ólom mentesé magasabb. Eutektikum. Az ólom mentesé magasabb. Az elekktronokában használnak alacsonyabb olvdáspontú fémeket is hőbiztinek. Amit olvastam róla, nekem is új, nincs a fázis diagrammon,hogy a kihűlési folyamatban az ötvözet 13°C alatt alfakristályos szerkezetűvé válik, ami rideg törékeny tulajdonságú ezért nem javasolják a használatát. A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2023
Én tudom, csak te nem olvasol. Pontosan azt írtam, ha nem maró gyantát használnak, akkor teljesen jó, ha maró forrasztóvizet vagy kínai csodát, akkor nem. Tudok olyanról is, aki termelésben sósavval forrasztott, mert horganyhoz jó és húde gyors, aztán hónapokon belül szétrohadt minden vezeték baromi sok készülékben. De teljesen mindegy, ma már boltban nem kapsz gyantát, csak mindenféle szemetet, tömör gyantát meg senki nem használ, mert azt rendesen csak pisztolypákával lehet használni, ami gyorsan felmelegszik és visszahűl. De a fluxok nagyja alapból marja a rezet és a szigetelés alá bekúszik, esélyes nem a 30cc 25 ezres Amtech no clean fluxot használják villanyszerelésre.
Az már a csatolt képeden is látszik, illetve csak látszana, hogy a rugós lemezke kifele feszít, ha ott nincs ami tartson akkor bizony szétugrik. Most itt nekem a kép kedvéért pár perc küzdelem után sikerült egyben tartani, de pontosan látszik miről beszélek. A rugós lemez szépen ül a helyén az ónozott lemez fülben mivel mindkét vége ki van hajlítva, egészen addig, amíg bele nincs tolva a rézdrót, mert látszik hogy onnantól az szét fog nyílni ha a műanyag tok nem tartja.
Ha találok mutatok majd olyan képet is ahol a kötődobozban folyt szét, ugyanilyen. Meg akartam még egy képet csinálni de az elmaradt, hogy oldalirányban szépen lötyögnek a drótok a kötésben. Hol van ez (kérdem én) mind mechanikailag mind tartósságát tekintve, egy rendesen elkészített sodrott majd leforrasztott kötéshez? Sehol. További jó vitát, én kiszálltam belőle.
Ezen a videón nem ugrik csak úgy ki, még külső behatásra sem, miután lefolyt a burkolat: Bővebben: Link.
Pont az űrhajózásból visszanyert elektronikák vizsgálata keserítette el a forrasztást istenítőeket, mert a nagy hőmérsékletváltozások, satöbbi, tönkreteszik a forraszanyagot, a finom kristályokból nagy durungok lesznek, satöbbi.
Valahol mintha olvastam volna hogy tilos is másra használni
Nincs ilyen tiltás, de volt a mélyszocializmusban, a hetvenes években. A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2023
Kértél szabványt, kaptál majd közlöd, mivel nem Téged erősített, hogy amúgy is csak ajánlás.
Kapott kettőt, abból - az első az félreértés - az az előírás arról szól, hogy ne legyen toldott vezeték egy elosztóban - a második meg valóban ajánlás, oda van írva, hogy "ajánlatos elkerülni". Amiben téved, az az, hogy amely szempontokat megfontolásra ír, azokat nem képes átlag szakember teljesíteni, vagy az átlag ellenőr elbírálni: "figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt és a hőmérséklet növekedését zárlat esetén" - viszont a harmadik, ami valós tiltás, az nem került ide, a védővezetőt tilos forrasztással kötni az 54-es kötet szerint: 543.3. A védővezetők villamos folytonossága 543.3.1. ... Aa kötéseket nem szabad forrasztással készíteni
Számomra pontosan ez a kép, ami a hozzászólásod melléklete mutatta meg:
Ha le is olvad a műa ház, attól még a beleszorított vezeték beleszorítva marad. Amúgy meg (tapasztalatból, nagyon keserü tapasztalatból): ha az én autómhoz bárki mégegyszer forrasztópákával közelít -nagyon kikap. Pontosan az volt, mint fentebb írták: persze, a forrasztás nem rohadt. Csak utána volt elfeketedve, és mesés lett az áram. Hol volt, hol nem. Napokat töltöttem el vele. Tessék forrasztani nyáklapon, normál felhasználásra, de 100 fok és -10 fok közti változásokra, pára, fagy stb. :ne forrassz. Én szívom meg a forrasztó büszkeségét. A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2023
Én 87-ben az új Wartburgomba egy pár kiegészítő kábelköteget raktam be, mindent forrasztva, évi 25000 km-t mentünk vele 99-ig, egy vezeték sem tört el.
Én meg moziban látok teherautót. Ne viccelj az évi 25000-el. (De nem hiszem, hogy a forraszon gurult Az idő nagy úr ám. Minden értelmében. )
De én sem mondtam, hogy eltört. Nem. Csak nem vezetett áramot. Kár annak elmondani, aki használja. Én szívok. Én tapasztaltam. És nem hiszem, hogy a gyártók butaságból alkalmaznak (ahol lehet) csavaros kötést. Wartburgom nekem is volt, mivel életem első autója, én is istenítettem. Amúgy meg (a maga korában) felhasználóbarátnak is számított. Kevés karbantartással beérte. De a forrasztgatás nem javíthatta a minőségét. A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2023
Nekem a volt vezetőmérnököm tetszett, az is tűzzel vassal tiltotta a vezetékek összeforrasztását egy kültéri szekrényben, de az általuk összekötött nyáklapon meg kismillió általunk kézzel beforrasztott alkatrész lapult. Aztán mindenki döntse el volt e értelme.
Bármelyik mai autóban tízezernyi forrasztott pontot találsz. Melyik a hibás?
Nyáklapokon. És (az utastérben, vezetőfülkében) a gyújtáskapcsolón. De itt és most a vezetékek forrasztgatásáról beszéltem (beszéltünk). Talán én tapasztaltam többször meg: hibás.
Azt, hogy mi az oka, azt mások írták le, én csak megszenvedtem a következményét.
Hello! A 60-as évek végén, javítottam egy nagyon régi, de valami márkás csöves rádiót. Ki szerettem volna cserélni, egy 1,5 Mohm-os rácslevezető ellenállást. forrasztom-forrasztom a Miniforr-al de, csak nem olvad meg. Aztán mikor megreszeltem, kiderült a turpisság.
Az ellenállás láb és a derót, át volt dugva egy bakelit forrléc két furatán, össze volt tekerve, vélhetően ívvel összehegesztve és bekenve valami ezüst festékkel. Na, itt sem lesz kontakthiba a következő 100 évben! - Mondtam, de azóta sem láttam ilyesmit..
Voltam olyan helyen ahol a hűtővíz kén-hidrogént tartalmazott, vízből kiszökő gáz megette az ezüstözött érintkezőket, a rezet, egyedül a forrasztóónt nem bántotta.
Az autóiparban már csak ólommentes forrasztást lehet alkalmazni, amivel sokkal nehezebb mint ólmosnál, nem csak kézi hanem gépi, reflow forrasztásra gondolok. Érdekes hogy sok forrasztott panel most már le van kenve védőréteggel, az ólmos korszakban ez nem volt divat csak nagyon speciális paneloknál. Illetve a forraszanyag tiszta ón néhány százalék ezüst réz ötvözéssel. Nem értem hogy ez a forraszóanyag hidegebb éghajlaton miért nem kapja el az ónpestist.
Bővebben: Ónpestis
Az agyam eldobom, megint a forrasztás.
Néhányan nem tudják megemészteni, ez már a múlt. Pont. Sehol senki nem fogja elfogadni hivatalosan a forrasztott elektromos kötést (energiaátviteli elemekben). Lehet mondani, hogy „becsszóra a kötésem tuti f@sza”. Ezt lehet hogy Mariskanénivel meg lehet etetni, és még büszke is lehet rá, hogy milyen alapos a szaki, sőt még a forrasztás plussz idejét is benyeli, mert ez egy családi házon is napokban mérhető idő. Igaz vezeték összekötővel általában pár óra alatt lehet végezni. És itt szerintem nem tévedek, ha azt mondom, hogy kb 10x-es idő különbség. Másrészt: Mióta vitatkoztok a vezeték összekötő-rugós bekötés vs. forrasztás témakörbe? Tízen-húszon éve biztosan. Azaz ezek a kötések is már bőven nagykorúak lettek. És láss csodát nem égnek a házak sorba emiatt napi mint nap. Sőt, a saját házamban is meglévő kötések vezeték összekötővel készültek (nem WAGO-t én Weidmüllert használtam), de ezek is már 20 évesek (tudom, mert én csináltam a villanyszerelést magamnak). Soha egyetlen egy probléma nem volt. Ilyen kötésekkel készült épületek, amiket láttam, már 30 éve állnak. A kötések meg köszönik jól vannak. Hőkamerával nézve nincs baj velük, nincs kirívó melegedés. Tovább menve: Elosztóberendezés gyártással foglalkozom hosszú évek óta. Van, ahol kifejezetten kérik a berendezés sorkapcsozásánál a rugós bekötésű sorkapcsokat Pl. WAGO TOPJOB. Nem igazán kellet emiatt visszamennem még garanciázni, hogy szétégett volna az a sorkapocs. Pedig ezeknél nem ritka a 16mm2-es keresztmetszet (63A), és alkalmazom őket ~15 éve. Nem mondom, hogy nem fordulhat elő, de csavaros kapcsot eddig többet cseréltem mint ilyet. De pl. kapcsolók dugaljak nagyrésze is, most már, nem csavaros kötéssel készül, sok a rugós csatlakozású. Sőt relék, mágneskapcsolók is készülnek rugós bekötéssel és nemcsak a vezérlés oldal bekötése rugós, hanem a főáramköré is. Összefoglalva a rugós kötési technika elterjedt, nem csak vezeték összekötőknél. Egyszerűbben, könnyebben, időtakarékosabban alkalmazható sok esetben. De nem mindig, tudni kell hol van létjogosultsága. Lehet a vezeték összekötőktől indultam, de az is csak egy rugós kötési technika és számtalan helyen használjuk. Érdekes módon, villanykapcsolót-dugaljat még senki nem akart forrasztani ??! Pedig az is rugós bekötésű. Megjegyzésként: Nagyon szuper cuccokat lehet rendelni Kínából, pl. „WAGO”-nak kinéző vezetékösszekötőnek kinéző tárgyat is. Van olyan cég, aki ebből él, mert forgalmazza. Sőt, van aki megveszi és használja. Mert 10-20 db. „WAGO” árából, a másikból kijön egy doboznyi is. Ezek azok az esetek általában amiért sokan szidják a fenti kötéseket. ~15 éve, mi, éves szinten, 10e-es nagyságrendben használunk WAGO-t, mert a fránya műszaki ellenőröknek nem tudom prezentálni a forrasztott kötésről a megfelelő méréseket -kötésenként, bevizsgálva, mérve- Emiatt soha nem volt garanciális problémánk. A szabvány nem kötelező jelleggel alkalmazandó, eltérhetsz tőle, de neked kell bizonyítani, hogy a megoldás ugyan olyan jó, vagy jobb mint a szabvány. Márpedig amint egyedi technológiát, megoldást alkalmazol neked kell bizonyítani, hogy legalább olyan jó, mint a szabvány. De ugyebár a villanyszerelők sem tudnak egyforma szinten profin forrasztani. Szóval én bíztatok minden olyan „profinnagyonhozzáértőszakit”, bátran forraszon. Egy idő után kevesebb lesz a konkurencia. (irónia !!) A fentiek nem a forrasztáspártiak támadása, ne vegyétek annak, csak leírtam a véleményem. Idézet: „A szabvány nem kötelező jelleggel alkalmazandó, eltérhetsz tőle, de neked kell bizonyítani, hogy a megoldás ugyan olyan jó, vagy jobb mint a szabvány.” Ezt olyan sokan nem értik. És még sok más műszaki területen sem.
Igen, sokan nem értik vagy félre értelmezik.
Nem a szabályok könnyítése a be nem tartási kötelezettség megszüntetése. Hanem sokszor előfordul (Nem csak villamos területen, ne csak arra gondoljunk!), hogy egy szabványt túlhalad a kora, mire a szabványt módosítják, évek telhetnek el. A nem kötelezőt így kell érteni! Tehát ha legalább a szabvány értékét produkálod vagy jobbat és bizonyítod, alkalmazhatod! Vagyis egy új, hasznos ötletet, ne „öljön” meg a szabvány rugalmatlansága.
Erősáramú területen azért tiltott, mert a forrasztás közben mind a rézvezető, mind a szigetelése anyagszerkezeti változáson esik át, illetve melegedéskor a forrasztott kötésen kívül, ha nincs más, akkor a kötés könnyebben fel tud bomlani. A villanyszerelők pedig több okból nem szeretik, ami a szubjektív oldala. Egyrészről nem fognak kínlódni vele, másrészt forrasztáskor ha épp a bal kezedbe fogod az ónt és áram alá kerül a hálózat, az sem túl szerencsés helyzet. Ahogyan később szétbontani és újrakötni is macera. Ezzel együtt a szigetelés tényleg ridegebbé válik és a rézvezető vezetési tulajdonságai is megváltoznak. De... Ez csak az erősáramú környezetre igaz. Mert elektronikát csatos Wagoval bekötni sem jobb. Tipikus példák: 0-10V-os, Dali, világítástechnika, egyéb elektronikus rendszerek. Ott ugyanis ha a rézvezető párát tud kapni, akkor félvezetővé válik (kuprox), ami kifejezetten káros például a kommunikációnál, vagy az egyenfeszültségű rendszereknél. Ott kötelező a forrasztás, vagy a vele egyenértékű kötési mód.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |