Fórum témák
» Több friss téma |
Hírek » Hazai napelem helyzet: kiaknázatlan nemzeti kincsünk Hazai napelem helyzet: kiaknázatlan nemzeti kincsünk
Beküldte: Topi, idő: Aug 18, 2010, forrás: Sarkantyu Zsófia - Forte
Miközben az európai uniós előírásoknak megfelelően Magyarországnak tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát végső energiafelhasználásán belül, addig a most készülő cselekvési terv a valós igényeket, adottságokat messzemenően figyelmen kívül hagyja. Napelemek telepítésével az összes használaton kívüli területen elméletileg akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse fedezhető lenne. Ehhez képest a fotovillamos alkalmazások lehetősége hazánkban nagyon alábecsült, holott a technológia a fenntartható fejlődésben is nagy szerepet játszik – hangsúlyozza az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP). Az Európai Unió által 2020-ra előírt 13%-os teljesítendő célhoz képest jelenleg energiafogyasztásunkban csupán 5-6% a megújulók részaránya, ami zömmel biomassza hasznosítás. A fotovillamos energiaátalakítás az ún. megújuló energiaforrásokon belül is csupán félszázaléknyi. Magyarország átlag 1250 kWh/m2/év Napból érkező sugárzási energiára számíthat évente, vagyis 2 m2 felületre hazánkban annyi energia érkezik a Napból, mint egy háztartás egész éves villamos energia igénye. Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar villamos energiafogyasztás hozzávetőlegesen tizenkétszerese lenne fedezhető napelemek alkalmazásával. Hazánk tehát ebből a szempontból is nagyon kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, napenergia-kihasználás tekintetében mégis csaknem valamennyi környező ország előttünk jár. „Energiapolitikánk kialakításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a napenergiát, azonban a most készülő magyar stratégia nem igazodik a világpiaci tendenciákhoz és a valós igényekhez. A 2010. szeptember 30-ig véglegesítendő Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv jelenlegi verziójában például 2020-ig mindössze 15 megawatt napelemes áramforrás telepítése szerepel, miközben az áramszolgáltatókhoz már most több igényt jelentettek be.” - fogalmazott Pálfy Miklós, az EU Fotovillamos Platform munkabizottsági tagja, majd hozzátette: „Tervszerű állami támogatások és megfelelően kialakított stratégia mellett a napenergia legnagyobb nemzeti energiakincsünkké válhatna, amely a külső gazdasági és politikai tényezőktől független, nem úgy, mint a gáz vagy az olaj.” Az IMNTP szerint Magyarországon megfelelően kialakított támogatási struktúra esetén a jelenlegi tervek több mint tízszerese, akár 200 megawatt teljesítményű napelemes alkalmazás is elképzelhető, sőt elvárható 2020-ra, ráadásul a napenergia kiaknázása mellett szól az a tény is, hogy a biomassza elégetésével, vagy biodízel alkalmazásával ellentétben nem termel üvegházhatást növelő szén-dioxidot.
Az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA - European Photovoltaic Industry Association) idei felmérése szerint Európában – így hazánkban is - a tetők 40%-a, a homlokzatok 15%-a alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. Épületekre telepítve a napelemek a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől. Az IMNTP és a Magyar Építésügyi Technológiai Platform véleménye szerint az építészet eszköztára a jövőben egyre inkább bővülni fog az épületekbe integrált napelemekkel (BIPV), amelyekkel az energiaellátás helyben biztosítható. Ezek a megoldások nemcsak új formákat és esztétikus megjelenést biztosíthatnak, hanem megfelelő alkalmazásukkal az épületek hőterhelése és téli hőveszteségei is csökkenthetők lehetnének. A fényelektromos átalakítással a nyári nappali villamos energia csúcsigények is fedezhetők, ami különösképpen lényeges a légkondicionáló berendezések növekvő elterjedésének tükrében. Működtetésük komoly villamos energiatöbbletet igényel, amelynek biztosítására a nappali időszakban kiváló lehetőség lenne a hűtési igénnyel egyidejűleg, helyben, napelemekkel termelt villamos energia. A napelemek ára folyamatosan csökken, ezért nemcsak jelentős energia-, hanem költségmegtakarítást is eredményezhetnének. Hozzászólás íráshoz bejelentkezés szükséges!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
Ha Magyarország befektetne a napelemekbe energiaügyileg tényleg függetlenné válhatnánk.
A biomassza meg egy nagy kamu fát tüzelnek benne ami az erdőkből jön, mint pl a Mecsek (egyre kevesebb a fa :((
Na pont ez miatt nem lesz az... :(
Továbbá a cikk szerint: „hazánkban is - a tetők 40%-a alkalmas a napelemek hatékony felhasználására”. Akkor lehetne az összes tető 50%-a alkalmas a napelemek telepítésére, ha minden ház kelet-nyugati tájolású lenne, lévén az északi oldal teljesen alkalmatlan erre a célra. Nem minden ház ilyen szerencsés tájolású, sőt becslésem szerint kevesebb, mint a fele. A lapos tetős házaknak teljes tetőfelülete sem lenne alkalmas a telepítésre a liftaknák, kémények és egyéb kerülendő tárgyak, utak miatt. Véleményem szerint ez a 40%-is legfeljebb 20%.
Még egy jó ügy érdekében sem szabad eltúlozni a lehetőségeinket. A beruházónak éppen a tervezett nyereséget vinnék el ezek a kiinduló adatok.
A tetők kérdése szerintem az egyik legkisebb gond, ez megoldható valamilyen szerkezettel.
Nem hiszem, hogy a jégesők károsítanák azt a fedést, ami a ma kapható, bevizsgált napelemeken található.
Akiben van barkácsszellem, elszántság és némi tudás, az épít magának sörkollektort, rekuperátor (fűtés), napkollektort (HMV, esetleg fűtés), szélgenerátort (áram), HHO generátor (külső/belső égésű motorok teljes vagy részleges üzemanyag ellátása). Ezekkel kapcsolatban a www.sorkollektor.hu -n vagy tőlem is kaphattok segítséget, tájékoztatást!
A Görögországban nyaralók már 20-30 évvel ezelőtt is rácsodálkoztak a háztetőkre szerelt napkollektorokra. Ott, a többi déli államhoz hasonlóan a melegvíz előállítása szinte kizárólag napkollektorral történik. Magyarországon sem volt ismeretlen a napkollektor, hiszen a találékony magyar nyaraló-és hétvégi ház tulajdonosok már a hetvenes években feketére festett hordókban melegítették a vizet.
A nagy áttörés ezen a piacon a 90-es évek végén történt. Egészen addig a komoly napkollektor rendszerek több millió forintba kerültek. A vákuumcsöves technológia kifejlesztésével azonban nagyobb teljesítményű és olcsóbb rendszerek kerültek a piacra.
FŰTÉSRÁSEGÍTÉS VAGY HASZNÁLATI MELEGVÍZ?
Ez a legfontosabb kérdés egy napkollektor vásárlás előtt álló számára. A napkollektoros fűtésrásegítés esetén nagy mennyiségű napkollektor panelt kell felszerelni a háztetőre, és át kell alakítani a ház épületgépészetét is. Ez azért szükséges mert egy teljesen új fűtésrendszer kerül kiépítésre ilyenkor. A szakemberek tárolókat, keringető-szivattyúkat, új csővezetékrendszert és irányító elektronikát építenek be. A fűtésrásegítéses napkolletor rendszerek komoly beruházást igényelnek. Egy olyan rendszer, aminek már érezhető hatása van a fűtésszámlára kb. 2-2.5 millió forintba kerül beszerelve. Egy ilyen rendszer megtérülési ideje minimum 15-20 év mivel a napkollektor csupán 10-15 százalékot tud rásegíteni a fűtésre.
Jóval hamarabb megtérülő beruházás a napkollektoros használti melegvíz előállítás. Ilyenkor azt a melegvizet állítjuk elő vákuumcsöves napkollektorral, amit fürdésre, mosogatásra és mosásra használunk. Aki jelenleg gáz vagy villanybojlert használ, annak kb. havi 5-10 ezer forintjába kerül az, hogy van melegvize (Ön is kiszámolhatja, hogy mennyit fizet a melegvízért a kezdőlapon található „melegvíz-költség kalkulátor” segítségével). Ezt a költséget a töredékére lehet csökkenteni vákuumcsöves napkollektor használatával. Könnyen kiszámolható, hogy a megtérülési idő kevesebb mint két év egy vákuumcsöves GrünPower napkollektor vásárlása esetén.
HASZNÁLAT: A február közepétől késő őszig tartó időszakban teljesen kiválthatjuk a bojlert. A téli időszakban a napsütéses órák csökkenésével csökken a napkollektorok hastásfoka is. Ezért a magyar vákuumcsöves napkollektor használók között az a bevett szokás, hogy szinte egész évben a napkollektorral állítják elő a melegvizet és csak a téli hónapokra állnak vissza a bojlerre. Ezzel egy 4-5 fős háztartás közel 100 ezer forintot tud megtakarítani évente.
http://grünpower.webshop.co.hu
Elültetem a növényt (vagy csak úgy "kinő" a földből), megköt valamennyi szén-dioxidot, mialatt kifejlődik, amikor elégetem, felszabadul a szén-dioxid.
Fosszilis energiahordozók (olaj, szén, földgáz)...
Valamikor régen volt egy élőlény, ami szenet tartalmazott, az a föld alá került, kiveszem alóla, elégetem, szén-dioxid keletkezik.
Biomassza:
CO2 --> Növény --> CO2
Fosszilis:
C --> CO2
Nem vagyok ellene a napelemnek, de szerintem ehhez még nem tart az ország olyan szinten! Állami pénzből biztos nem futná ekkora mértékű beruházásra, ingyen pedig semmit nem adnak. Nekem ez a véleményem.
Más ma az internet világában elöfordulhat hogy elmegy az áram órákra, mint ahogy volt rá példa mostanában, igy legalábbb akkora nagyságú napelemet érdemes telepiteni ami átmenetileg kisegiti az embert. Az átkos multban nem volt ilyen hogy órákra elmenjen az áram, de most lásd az idei évet egyre többször lehet hogy elöfordul.
Megincsak más, más fórumon már leirtam 2006 telén szikrázó napsütésben 5%-l több sugárzást mértem, ami ha belegondolunk hogy alacsony napállásnál mérve valószinü sokkal több volt.
Nemrég egy meteorológus bejelentette 4% -l magasabb a sugárzás.
Ennyit romlott a légkör állapota.
Ezt ki is lehet használni , ugyanis a légkör kevésbé szüri a sugárzást, magyarán a napelem többet tud hasznositani.
Csak egy gond van az akkumulátorok miatt ez a többlet energia egy része elveszik.
Egyébként egy másik topicban irta valaki, hogy kilötte az itthoni profitéhes cégeket és a gyártótól rendelt napelemet, kiment érte és hazahozta, még igy is feleannyiba került neki a renszer mintha itthon vette volna meg!
Létezik újabb technológia is! 60% fölötti, bár ez most elérhetetlen!!!!!!
Addig, amíg lakás gondok vannak az országban. Ki az a "hülye", hogy költségekbe (hitelbe) verje magát?
Nagy reményeket fűznek a szerves-polimer alapú napelemek fejlesztéséhez. Ezeknek még sokkal gyengébb a hatásfokuk (jelenleg 5%-nál tart), de az előállítási költségük is sokkal kisebb .
Ebbe beruházni a mai technikai szinvonal mellett felesleges.
A 60% os hatásfokunak lenne talán értelme. Télen meg fedett égboltnál
mi van csak 110 et termel a 220 helyett.
Már borongós fényviszonyok mellett is termel.
Az olaszoknak miért éri meg a13Gw-os naperőmű? (Én terveztem )
Már mi is forgalmazunk 300W-os polykristályos napelemet, aminek jelentősen magasabb a hatásfoka! Továbbá nem csak a tetőkre, hanem az üvegházakra és a talajra is el lehet helyezni napelemeket. Lehet akár forgatókat is használni, vagy a szélerőműparkot bővíteni. Ha mindehhez a világítástechnikai korszerűsítéseket is hozzávesszük, akkor a a felhasznált energia mennyisége is kisebb lesz.
Az átlag napi 6óra napsütés esetén egy db 240W-os modul biztosítja a szükséges 1KWh-t ha a tárolási veszteséget is figyelembe vesszük. Tehát a modul, a töltésszabályzó, az akkumulátor, kábelezés olcsó kivitelezés minimum beruházási költsége az 200EFt.( kb. ugyanannyi mint a kamerás + riasztós rendszer)
Tehát a várható megtérülés még így is tíz év.